Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-15 / 139. szám
2 1996. június 15., szombat Belföld-külföld UJ KELET Magyar Távirati Iroda Kiutasítás vár a munkanélküliekre Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPO) elnöke pénteki sajtókonferenciáján azt követelte, hogy Ausztriából utasítsák ki az összes munkanélküli külföldit. A pártvezető közölte, hogy az FPÖ a jövő hétre az osztrák parlament rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte ebben az ügyben. Jelenleg az osztrák kormánykoalíció egy integrációs csomagon dolgozik, amelyet Haiderék máris rendkívüli módon támadnak, mivel abban a hosszú évek óta Ausztriában dolgozó vendégmunkások családtagjainak letelepedését engedélyeznék. Haider megismételte, hogy ősszel népszavazást akar kiíratni a külföldiekről. Mi lenne, ha kilépnének? Nagy-Britanniát semmiféle érzékelhető kár nem érné azzal, ha kilépne az Európai Unióból, miután a tagsággal járó költségek és előnyök hozzávetőleg egyensúlyt mutatnak—ezt a londoni pénzügyminisztérium mellett működő tanácsadói testület, a „Hat Bölcs” egyik szakértője mutatta ki pénteken közzétett elemzésében, gyarapítva egyben a brit EU-tagság jövőjét megkérdőjelező, a marhaválság nyomán mind gyakrabban és mind hivatalosabb szintekről hallható vélemények sorát. Patrick Minford, a liverpooli egyetem professzora költségelemzési módszereket alkalmazva készítette el jelentését, amelyben elveti közvetlen megbízója, Kenneth Clarke pénzügyminiszter épp a minap kifejtett nézetét, miszerint Nagy-Britannia gazdasági öngyilkosságot követne el az uniós tagság feladásával. Gdanskban megint mozgolódnak A Gdanski Hajógyár üzemi Szolidaritás-szerVezete pénteken úgy döntött, hogy június 21-én a költségvetési szféra dolgozóinak támogatásával nagyszabású tiltakozó megmozdulást tartanak a lengyel fővárosban. A pénteki szakszervezeti ülésén arról is döntés született, hogy a Szolidaritás nem támogatja az ÚJ Gdanski Hajógyár (NSG) nevű társaság létrejöttét. „Most először értünk egyet Wieslaw Kaczmarek privatizációs miniszterrel, ugyanis egyáltalán nem látjuk értelmét egy olyan cégnek, amelynek sem tőkéje nincsen, sem pedig a dolgozók munkahelyének garantálására nem képes. Nem járulunk hozzá a társaság megalakításához, mert az pénz nélkül nemhogy tíz évig, de egy évig sem lenne képes talpon maradni” — jelentette ki az üzemi Szolidaritás alapszervezet vezetője. Clinton és Husszein egyetért Bili Clinton amerikai elnök ésHusszein jordániai király egyetért abban, hogy „esélyt kell adni” Benjamin Netanjahu megválasztott izraeli miniszterelnöknek a közel-keleti megbékélésre irányuló politikája kidolgozásához. Clinton, aki csütörtök este fogadta Washingtonban Husszeint, újságírók előtt elmondta: reméli, hogy a június 21. és 23. között Kairóban tartandó arab csúcsértekezlet résztvevői is „nyitva hagyják az ajtót” a békefolyamat továbbvitele előtt, és nem minősítik lehetetlennek a tárgyalásokat Netanjahuval, mielőtt erre bizonyítékaik lennének. Amerikai közlés szerint a jordániai uralkodó egyetértett: fontos, hogy „pozitív eredménnyel” záruljon a kairói csúcs. Török légiakció Harci repülőgépektől támogatott török katonák kedd óta 89 szakadár lázadót öltek meg az iraki határvidéken — jelentette pénteken a félhivatalos Anadolu Ajanci török hírügynökségre hivatkozva a dpa. Eközben a harcok a hegyek borította keleti határvidéken átcsaptak Eszak-Irakba is. Török biztonsági tisztek pénteken közölték a Reuterrel, hogy török katonák — a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felkelőinek üldözése közben — néhány kilométernyire benyomultak iraki területre, de később visszavonultak. Török harci repülőgépek szálltak fel az ország délkeleti részén elterülő Diyarbakir város repülőteréről, s csütörtökön és pénteken „felpuhították” a szélsőbaloldali PKK- harcosok állásait. Ezután hegyi harcokra kiképzett különleges alakulatok indultak harcba a lázadók ellen. Török részről nem közölték a saját veszteségeket. Csecsenföldi választások MTI Ellentmondásos hírek érkeztek Groznijból a csecsenföldi választásokról. A Reuter szerint pénteken Groznij- ban fokozott biztonsági intézkedések mellett megkezdődött a szavazás az oroszbarát csecsen parlament két házának összesen 37 tagjára, illetve az orosz elnökválasztás tíz jelöltjére. Az Interfax hírügynökségnek azonban egy csecsen szakadár vezető megerősítette: a lázadók lépéseket tesznek, hogy meghiúsítsák a vasárnapra tervezett választást, amely szerintük sérti a Moszkvával kötött tűzszüneti egyezményt. A Reuter emlékeztet árra, hogy a köztársaság függetlenségéért harcoló fegyveresek árulónak tartják a Doku Zav- gajev által vezetett Moszkva- barát kormányt, és a tűzszüneti egyezménnyel ellentmondó, törvénytelen lépésnek tartják az új csecsen parlament összehívására irányuló jelenlegi erőfeszítéseket. A szeparatisták lépéseket kívánnak tenni, hogy megakadályozzák a Moszkva-barát kormány „nemzetárulóit” a parlamenti választások vasárnapi megtartásában — mondta pénteken az Interfaxnak a csecsen lázadók egy névtelenül nyilatkozó vezetője. Az illető a független orosz hírügynökségnek megerősítette: a lázadók maradéktalaA hírügynökség tudósítója szerint a 12-es számú grozniji szavazóhelyiségben maroknyi szavazó jelent meg reggel, hogy leadja voksait a három szavazócédulán. A köztársaság romokban heverő fővárosában páncélozott szállító harcjármű- vek cirkálnak, s szerte Cse- csenföldön megerősítették az orosz erők ellenőrző pontjait. Az oroszbarát csecsen kormány választási bizottságának egyik vezető tagja a Reuternek elmondta, hogy a lázadók erősségének tartott Gudermeszben és Sáliban tüntetések zajlanak a választás ellen. Erőszakos cselekményekről azonban délelőt- tig nem érkezett jelentés. A választás állítólag vasárnapig tart. nul betartják a Moszkvával kötött katonai megállapodást, noha azt az oroszbarát kormány fel kívánja rúgni a helyi választások megtartásával. Zelimhan Jandarbijev szakadár elnök az Interfax szerint hamarosan utasítást ad a lázadók főparancsnokságának felszámolására — annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet a hét elején írtak alá az orosz csapatok kivonásáról és a lázadó fegyveresek leszereléséről. Az AP felidézi: a lázadók azzal a feltétellel írták alá a katonai megállapodást, hogy a helyi választásokat az orosz erők kivonása után tartják meg. A Doku Zavgajev által vezetett oroszbarát kormány dühödten reagált arra, hogy Moszkva és a lázadók kihagyták őt a béketárgyalásokból, és úgy döntött, hogy megtartja a június 16-ára tervezett csecsenföldi választásokat. A választással saját hatalmát akarja megerősíteni a grozniji vezetés, amely aggodalommal tekint elébe az orosz csapatkivonások utáni időknek — írja az AP. \ Hírről \ hírre Palotai István jegyzete Megadta magát a „Freemen”-csoport Békésen ért véget csütörtök este az amerikai Montana államban egy hónapokig elhúzódó bizarr idegháború: megadta magát az FBI állig felfegyverzett különítményének az a 16 tagú „Freemen”-csoport, amely még március végén barikádozta el magát egy elhagyatott tanyán. MTI A „Freemen”-csoport tagjai (szó szerinti fordításban: „szabad emberek”) saját kis „köztársaságot” kiáltottak ki maguknak. Nem ismerték el az Egyesült Államok fennhatóságát, és a „fehér faj” felsőbbrendűségének teóriáját hangoztatták. A tanyán kitűzték a múlt századi polgárháborúban vesztes déliek harci zászlaját. De ez állítólag csak a kisebbik baj volt: a csoport számos tagja ellen körözés volt érvényben hónapok óta, mégpedig köztörvényes bűncselekmények — így 1,8 millió dollár értékben elkövetett csekkhamisítás, egy szövetségi bíró megfenyegetése és egyebek — miatt. A tanyán igen hosszú időre elegendő élelmiszert halmoztak fel, és kiválóan fel voltak fegyverkezve. Két héttel ezelőtt, amikor különböző közvetítési kísérletek kudarcba fulladtak, az FBI-osok „szorítottak egyet a présen”: megszakították a tanya áramellátását, és páncélozott harcjárműveket sorakoztattak fel a közelben. Végül sikerült jobb belátásra bírni őket. Csütörtök este ä CNN jóvoltából egész Amerika végigizgulhatta a meglehetősen eldugott, északnyugati Montana államból — s annak is talán egyik legfélre- esőbb tájegységéből — érkező képsorokat. Egyenes közvetítésben volt látható, amint a búzamezőn várakozó FBI-fur- gonoknál lefegyverezték, majd elszállították a magukat önként megadó, ostromlott tanyájukról előjövő „szabad embereket”. Kettőjük — a csoport két vezetőjének a felesége — kivételével valamennyi- üket börtönbe szállították. Bosznia kiadja... ...saját háborús bűnöseit Hágának, ezzel is példát mutatván a térség országainak, melyektől elvárja, hogy ugyanígy cselekedjenek — jelentette ki Alija Izetbegovic, az ország elnöke. Úgy tűnik, hogy ígéretét be is tartja, ugyanis a napokban már útnak indította azt a két muzulmán bosnyák katonát, akiket a hágai bíróság háborús bűntettek elkövetésével vádol a horvát területeken elkövetett cselekményeikért. Elvárás ide, elvárás oda, nem hiszem, hogy ez a példamutatás nagyban befolyásolná a boszniai szerbeket, valamint Belgrádot, hogy hasonlóan cselekedjenek. Mindenesetre a jelek nem erre mutatnak. Karadzsic, a „boszniai szerb köztársaság” elnöke a szoros IFOR- megfigyelés elől szinte már mániákus félelemmel búj- kál, mindennap máshol tölt- vén az éjszakát. Olyan hírek is felreppentek, hogy elfoga- tása miatt komoly csapatösszevonások várhatók, sőt, arról is szólt a fáma, hogy a testőrségébe beépült a horvát titkosszolgálat, és megölését tervezi. A horvátok szintén együttműködnek Hágával, hiszen már több háborús bűnöst kiadtak a nemzetközi bíróságnak. Nem tudom igazán , hogy mi lehet az, ami a szerbeket ugyanerre a lépésre késztetheti, mert az nem, hogy szavukat adták és írásban is megerősítették. Pedig lassan elkövetkezik annak is az ideje, hogy ezt az ígéretüket is számonkérik tőlük, mégpedig nagyon is kemény feltételekkel... Továbbra is „nem” a NATO-bővítésre MTI Oroszország kész a gyakorlati együttműködés elmélyítésére a NATO-val, így a katonai jellegű kapcsolatok intézményesítéséről is szó lehet, de változatlanul másként vélekedik a szövetség kilátásba helyezett bővítéséről, amelyet fölöslegesnek, és az európai biztonság és stabilitás megőrzése szempontjából károsnak tart — derült ki a szövetség egyik jól tájékozott illetékese szerint Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter és a NATO-országok védelmi minisztereinek pénteki együttes ülésén. A jelek szerint az orosz miniszter nem tette függővé a kiszélesítési vitától a kétoldalú együttműködésben való aktívabb részvételt. Gracsov a reggeli órákban kétoldalú megbeszélést folytatott Javier Solana NATO- főtitkárral, majd úgynevezett „16+1 ”-es NATO—orosz találkozón vett részt. A megbeszéléseket utóbb Solana „nagyon barátinak, pozitívnak és konstruktívnak” minősítette. Egymillió köbméter szemét Új Kelet-információ A Debrecenben található, hazánk legkorszerűbb környezetvédelmi szempontokból is kifogástalan hulladék- lerakója a napokban befogadta az egymilliomodik köbméter hulladékot. Erről tájékoztatta az újságírókat Ányos József, az AKSD Kft. ügyvezetője. A szeméttelep 1994 eleje óta üzemel, azóta érkezik ide a nagyvárosból és régiójából a hulladék. Igen nagy forgalmat bonyolítanak le, hiszen naponta átlagosan háromszáz jármű érkezik a telepre. A huszonöt hektárosra tervezett területből jelenleg három hektár üzemel, de a teljes kiépítés után — ami másfél milliárd forintba kerül majd — negyven évre megoldódnak Debrecen hulladékelhelyezési és ártalmatlanítási gondjai. A rendszer kiépítésében jórészt magyar cégek vesznek részt, de egyes tartozékokat német vállalatok szállítanak. A fenntartó AKSD Kft. eddig 270 millió forintot fordított a hulladéklerakóra, s a közelmúltban kezdődött el az építkezés második üteme, amely további 195 millióba kerül. A tájékoztatón elhangzott: évente hatszázezer forintos költséggel működik a telep, de a szemétdíjakból egy tízmilliós nagyságrendű céltartalékot kell elkülöníteni, mivel harmincéves utógondozásra van szükség. A környezetvédelmi törvény előírásainak messzemenően megfelelő telepre egy köbméterig bárki ingyen behordhatja a háztartási hulladékot, vagy az építkezésnél keletkezett törmeléket. Az ügyvezető szerint ezzel szeretnék elejét venni az erdőkben, kertek alatt kialakuló illegális szemétlerakóhelyeknek. Szövetségi források szerint Gracsov a szélesítés kérdésében változatlanul „meglehetősen merevnek” mutatkozott. „Udvarias hangnemben, de egyértelműen értésre adta, hogy orosz megítélés szerint a NATO bővítése új megosztottságot és az európai biztonsági környezetben határozott romlást eredményezne”. A legjobb kapcsolat Oroszország és egy ki nem bővített NATO között képzelhető el — vélte, és jelezte, hogy Moszkvát aggasztaná egy kiszélesített szövetség katonai erejének, területi hatáskörének megnövekedése. Szövetségi részről elsősorban William Perry amerikai védelmi miniszter igyekezett eloszlatni az orosz aggodalmakat. Utalt arra, hogy Oroszország láthatóan továbbra is fenyegetést lát a NATO-ban, ami hátráltatja Oroszország betagozódását az európai biztonsági architektúrába. Perry és minisztertársai igyekezték meggyőzni Gracsovot, hogy az elmúlt időszakban a NATO jelentős változáson ment át, és arról sincs szó, hogy a szövetség a NATO—orosz kapcsolatok rovására képzeli megvalósítani a szélesítést. A két folyamat egymással párhuzamosan halad majd — mutattak rá többen is. Volker Rühe német védelmi miniszter hangsúlyozta: téves az a megközelítés, hogy a NATO terjeszkedni akar, hiszen a szövetség csupán megnyitja kapuit az ezt óhajtó új demokráciák előtt. Gracsovnak az együttműködést mélyítő javaslatai közül a legnagyobb feltűnést az a felvetése keltette, hogy összekötő tisztek révén állandó képviseletek létrehozását ajánlotta a NATO főhadiszállásán, valamint területi parancsnokságain, illetve Moszkvában. Szövetségi értesülések szerint az orosz miniszter lényegében egyetértett azzal a NATO-óhajjal, hogy Leontyij Sevcov tábornok azután is folytassa eddigi — pillanatnyilag a boszniai béketeremtésre vonatkozó — összekötő tevékenységét a szövetségi főhadiszálláson, hogy az IFOR-misszió véget ér. Ashton Carter amerikai védelmi államtitkár-helyettes utóbb sajtóértekezletén nagy jelentőségűnek minősítette az orosz készséget a kapcsolatok intézményesítésére és elmélyítésére.
