Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-14 / 138. szám

4 1996. június 14., péntek Hazai krónika Növényvédelmi újdonságokról MTI A megszokott mennyiségű, hektáronkénti 5-6 kiló vegy­szer helyett a legújabb s leg­jobb külföldi gyártmányok­ból 20-^fO gramm is ele­gendő, ráadásul ezek körül­belül annyira mérgezőek (ve­szélyesek az azt használó s azzal kapcsolatba kerülő em­berre), mint a közönséges konyhasó, s így akár az asz­talra is tehetők — egyebek közt erről is meggyőződ­hetnek azok a mezőgazdasági szakemberek, akik részt vesz­nek a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Részvénytársa­ság kétnapos növénytermesz­tési rendezvénysorozatán. A mezőhegyesi ménesgazdaság birtoknapjait nyitó csütörtö­ki tudományos tanácskozá­son — amelyet a Csanádi kis­város művelődési házában tartottak — tudományos ku­tatók, egyetemi tanárok s a növényvédő szereket forgal­mazó nagykereskedelmi cé­gek képviselői ismertették a haszonnövények kórokozói s kártevői elleni védelem új lehetőségeit. A mezőhegyesi ménes­birtok rendezvényén számos neves külföldi cég mutatja be termékeit, illetve a gazdaság tábláin vegyszerei használa­tának az eredményét. A ha­zai termelőket a Nitrokémia képviseli. A két nap során gyakorlati növényvédelmi bemutatókat is láthat, s határ­szemlén vehet részt a mintegy félezer hazai és külföldi ven­dég. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. tevékenysé­gét bemutató rendezvényso­rozatnak része a pénteki ló­verseny, a június 14-én lezaj­ló nemzetközi kanca- és mén­verseny, valamint a Samsung Kupa lovasviadal, amelyek fődíja ezer amerikai dollár. A mezőhegyesi ménesbir­tok, amely 1992-ben 360 mil­lió forint veszteséget termelt, tavaly 225 millió adózás előtti nyereséget ért el, s köz­ben az adóssága számotte­vően csökkent. A mezőhegyesieknek 2 milliárd forint értékű a gép­állománya van, a tavaly óta teljes teljesítménnyel műkö­dő új öntözőrendszer pedig önmagában félmilliárdot ér (a gazdaság földjeinek a fele öntözhető). A 8500 hektáron gazdálkodó, 640 embert fog­lalkoztató, évente 8-10 000 tonna vetőmag termelésére képes ménesbirtoknak 1600 tehene van, a három ménes­ben pedig 250 lovat nevel­nek. Míg a gazdaság teljes­évi árbevétele 1,8 milliárd fo­rint, a nagy hagyományú, az 1784-ben alapított birtokot jelképező lótenyésztés tavaly mindössze 10 millió forint­hoz juttatta a mezőhegye- sieket. Politikai etika az új demokráciákban MTI Politikai etika az új de­mokráciákban címmel neves társadalomtudósok, illet­ve politikusok részvételé­vel kétnapos konferenciát rendez péntektől a Friedrich Ebert Alapítvány, az MTA Szociológiai Intézete és a Találjuk ki Magyarországot Klub, a budai Vámegyedben, a Kulturinnov épületében. A tanácskozáson az elő­adók — a politikai etika fej­lett társadalmakban játszott szerepe mellett — elemzik a politikai kultúra változásait a posztkommunista társadal­makban, az új politikai elit szerepét és felelősségét, va­lamint a politikai etika és a média kérdéseit is. A konferencián többek kö­zött részt vesz: Vitányi Iván szocialista és Bretter Zoltán szabaddemokrata országgyű­lési képviselő, Hankiss Ele­mér szociológus, Schlett Ist­ván politológus és Bence György filozófus. Konszolidálódott meteorológia MTI Konszolidálódon az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) helyzete. A jelentős létszámcsökkentés ellenére sikerült megőrizni szolgálta­tásaik színvonalát, és egyes területeken még javulást is elértek — számolt be az eredményekről Mersieh Iván, az OMSZ elnöke csütörtö­kön, részben az OMSZ által támogatott, a légköri és ég­hajlati változásokról szóló kiadvány megjelenése alkal­mából tartott sajtótájékozta­tón. Jelenleg azonban súlyos gondot jelent a szakember­utánpótlás. A pályakezdő meteoroló­gusok számára ugyanis nem vonzóak az OMSZ által kínált alacsony fizetések, inkább szakmájukon kívül helyez­kednek el. Göncz—Kovác közös sajtótájékoztató Alkalom és szükségszerűség MTI A szlovák elnök látogatásá­val, illetve az európai integrá­ciós folyamat felgyorsulásával most egyszerre kínálkozik al­kalom és jelentkezik történel­mi szükségszerűség a megbé­kélési folyamat kiteljesítésé­hez. Többek között erről be­szélt Göncz Árpád államfő azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet a kétnapos magyarországi látogatáson tartózkodó Michal Kovác szlovák elnökkel közö­sen tartott a Parlamentben, csü­törtökön délelőtt. Hozzátette, hogy az alkalom és a szükség- szerűség felismerése mindkét ország számára reálpolitikai érdek. Mint mondta, az Euró­pai Unió- és a NATO-tagság iránti elkötelezettségét a két ország azzal tudja bizonyítani, ha rendezi egymás közötti vi­táit. Michal Kovác egyebek kö­zött úgy vélekedett, a két or­szág nemzetközi kapcsolatai­nak fejlődésével párhuzamosan a nemzeti kisebbségek helyze­te is rendezettebb lesz. A szlo­vák államfő történelmi jelen­tőségűnek minősítette azt, hogy szerdai parlamenti beszédének pozitív volt a visszhangja. Munkaerőpiaci prognózis MTI Az év végéig valószínűleg nem változik a regisztrált mun­kanélküliek száma, nagyság­rendje a június 30-i létszám körülire, vagyis 465—485 ezerre prognosztizálható. Erről tájékoztatták az újságírókat csütörtökön az Országos Mun­kaügyi Központban (OMK). A központ évek óta rendsze­resen készít munkaerőpiaci prognózist, vállalatvezetőket kérdezve meg a gazdasági helyzet várható alakulásáról. Két jogszabály módosítás miatt viszont az is lehetséges, hogy 40—50 ezerrel csökken a fél­évihez képest az év végére a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma. A jövedelempótló támoga­tás igénybevételével kapcsola­tos módosítás úgy rendelkezik, hogy a támogatás igénybevéte­lére, illetve a pályakezdők munkanélküli segélyére vonat­kozik. Ezek a változások, hogy a jövedelempótló támogatást csak két évig lehet igénybe ven­ni, eközben munkaviszonyt kell igazolni. A munkavégzés alatt nyilvánvalóan a korábban jöve­delempótló támogatásban ré­szesülők nem számítanak re­gisztrált munkanélkülinek. A másik változás, hogy a pá­lyakezdők munkanélküli segé­lye helyett a gyakornoki foglal­koztatást, tehát a munkavégzést támogatja a munkaerőpiaci alap. A regisztrált munkanélkü­Palotai István (Új Kelet) Valami baj van már me­gint... ...a masinával, mert ami tör­tént —és történik—Békéscsa­bán, az egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt az országos sajtó harsogja... Nevezetesen arról van szó, hogy valakik gázolajat „hami­sítottak” és eladtak belőle egy­millió litert, ami után nem fi­zették a kötelező járulékokat, s ezzel 1 milliárdos kiesést okoz­tak az államnak. Azt hiszem, a tényeknek — a fenti hivatalos állásponton kívül — van még egynéhány olvasata, ami viszont sajnálatos módon azt látszik bizonyítani, hogy az egész magyar gazda­ság betegesen elnyomorodott, értékítélete pedig merev és nem szolgálja a fejlődést! Mert ugyan mi más késztethette a hamisítókat, hogy feketén ad­ják el azt, ami egy zseniális ta­lálmányból származik? Igen zseniális, hiszen a „hamisított” liek számának további csökke­nését eredményezheti, hogy a jövőben is jelentős számban vonulnak ki a becslések szerint aktív korúak a munkaerőpiac­ról, így nem számíthatnak a re­gisztrált munkanélküliek közé. A korábbi években, 1990 és 1995 között 500 ezer aktív korú lépett ki a munkaerőpiacról, választotta a gyest, a gyedet, vagy más, inaktív státust. Mi­vel 40 százalékuk férfi, így feltételezhető, hogy nagy ré­szük a feketegazdaságban sze­rez jövedelmet. A prognóziskészítés módsze­réről elhangzott, hogy az idén márciusban csaknem 5 ezer gazdálkodót kerestek fel, ezek a cégek a jogi személyiségű munkaadóknál alkalmazottak csaknem 33 százalékát foglal­koztatják. Bár a nemzetközileg használt konjunktúra jelzőszá­mok szerint az idén a gazdaság- élénkülés összességében csak nyomokban lesz érzékelhető, a gazdálkodó szervezetek ve­zetői derűlátóbban ítélik meg a helyzetet, mint egy évvel ko­rábban. Az első félévben a gaz­dálkodó szervezetek kapacitás­kihasználtságának évek óta megfigyelhető szerény mérté­kű növekedése megtorpant, és csak az ezernél többet foglal­koztató nagyvállalatoknál ta­pasztalható a kapacitáskihasz­náltság javulása. A beruházást végrehajtó cé­gek száma az első félévben kis­termék feleannyiba kerül, mint az eredeti gázolaj, valamint nem szipolyozza ki a Föld kin­cseit sem, mivel maga a hajtó­anyag lenolajból, spirituszból és egyéb összetevőkből áll. Ha megvizsgáljuk a hamisí­tás tényét, az jogilag valóban igaz, azonban — és ezért már más megítélést érdemelne — a hajtóanyag hatásfokában sem­miben sem marad alatta a gáz­olajénak! Magyarán, a „bűn- szövetkezet” feltalált egy fele­annyiba kerülő és környezetkí­mélő hajtóanyagot, amit VA­LAMILYEN okból nem tárt a tudományos világ elé, VALA­MILYEN okból nem jegyezte­tett a találmányi hivatalban és nem is szabadalmaztatott, ha­nem egyszerűen árulni kezdte. Alapos a gyanúm, hogy ezek a „bűnözők” nem tartoznak a leghülyébb emberek közé, és nagyon is jól tudják, hogy ta­lálmányuk nemcsak annyit ér, amennyit az ilyen feketézéssel tudtak, .kihozni” belőle, hanem ennél sokkalta többet... mértékben emelkedett, a máso­dik félévre viszont stagnálni fog a kapacitásbővítésben résztvevő gazdálkodók aránya. A cégek rendelésállománya a keresletkorlátozó gazdaságpo­litikával összhangban alakult, az első félévben 40 százalékuk jelzett rendelésállomány-növe­kedést, 24 százalékuk csökke­nést. A feldolgozóiparban az átlagosnál kedvezőbb volt a kereslet, ebben az ágazatban a második félévi kilátások is job­bak. A mezőgazdaságban, az építőipar és a kereskedelemben viszont csökkent a nagyobb rendelésállományt váró cégek aránya. A sajtótájékoztatón Halmos Csaba főigazgató cáfolta azt a napokban megjelent hírt, hogy a Munkaügyi Minisztérium ke­retein belül működik majd az Országos Munkaügyi Központ (OMK). Ezt a központ sajátsá­gos feladataira tekintettel nem tartja lehetségesnek. Augusztus végéig a munkaerőpiaci alap önkormányzati irányításá­nak előkészítésével együtt dol­goznak ki javaslatot arra, mi­lyen formában tevékenyked­jen az OMK. Mint ismeretes, az OMK-t, illetve a megyei központok működését a Mun­kaerőpiaci Alapból finanszí­rozzák. A főigazgató nem tar­totta elképzelhetetlennek a közhasznú társaság formáját sem. Az nagyon valószínű, hogy az olajlobbi nem lelkesedik az efféle dolgokért, hiszen az ő boltjukat nagyban rontja, már­pedig az olajjal foglalkozó üz­leti körök a világon mindenütt a legerősebbek közé tartoznak. Az is nagyon elképzelhető, hogy az engedélyeztetési eljá­rás olyan irgalmatlanul bonyo­lult, és annyi érdeket keresztez, hogy reménytelennek látták belekezdeni. Félreértés ne essék! Nem vé­dem a csapatot! Hiszen az tény, hogy komoly gazdasági bűn- cselekményt hajtottak végre, azonban roppant sajnálatosnak tartom, hogy egy világraszóló találmánynak ilyen sorsa lehet a mai Magyarországon! Mert­hogy ez az eset nem egészsé­ges gazdasági környezetet tük­röz, az gondolom, mindenki előtt világos... Lehoznám néked a csillago­kat... ...az égről — tódítja a sze­relmes dal, miközben ma­F 0 R G 0í5ÉS ZIN PA D Nagy Imre Enlékplakettek MTI ÚJ KELET A Nagy Imre Emlékpla­kett Kuratóriumának javas­lata alapján Göncz Árpád köztársasági elnök Nagy Imre emlékplakettet adomá­nyozott Bohó Róbert film­rendezőnek, a Nagy Imre élete és halhatatlansága című kétrészes dokumen­tumfilm megrendezéséért; Horn Emil történésznek, a Nagy Imre kiállítás megren­dezéséért; Rainer M. János törté­nésznek, az 1956-os Intézet tudományos igazgatóhelyet­tesének, aki sok éves kuta­tómunka alapján megírta a Nagy Imre Politikai életrajz 1896-1953. című monográ­fiát; Sándor Iván írónak, aki 1956-ban a Budapesti Mű­szaki Egyetemen a Jövő Mérnöke című lapot szer­kesztette; S. Szabó Ferenc politikus nak. Nagy Imre egykori ál­lamtitkárának a Földműve­lésügyi Minisztériumban; Szilágyi Andrásnak, a Bu­dapesti Galéria osztályve­zetőjének, a Nagy Imre szo­bor felállítása érdekében ki­fejtett áldozatos munkájáért; Varga Tamás szobrász- művésznek. a Budapesten felállított nagy Imre emlék­mű megalkotásáért; Gereben Istx’án oceonog- ráfusnak, az amerikai ma­gyar emigráció kiemelkedő személyiségének; Schoepflin Gyula írónak, politikusnak, az angliai ma­gyar emigráció kiemelkedő személyiségének, a Szélki­áltó című memoár szerző­jének, valamint Hongda Harry Wu-nak, az emigrációban élő kínai közéleti személyiségnek, hoszszú börtönbüntetést szenvedett ellenzéki maga­tartásáért és a magyar forra­dalom emlékének ápolásá­ért. napság már majdnem igaz is... A helyzet ugyanis az, hogy tizenötezer forintért bárki „ve­het” magának, vagy másnak csillagot, amit a „nevére írnak”, amiről hivatalos dokumentu­mot kap. Nem csalás, nem ámí­tás. Ha van egy hőn szeretett kedvesed, akit mondjuk Lom­pos Macának hívnak és a ked­vében akarsz járni, felveszed a kapcsolatot az illetékes csilla­gásszal, aki megajánl néked megvételre egy olyan égitestet az űrben, amelynek eleddig csak száma volt. Kifizeted a ti­zenöt „ropit”, és a csillagot máris és hivatalosan (az egész világon) ezentúl Lompos Ma­cának fogják nevezni... Az őrület természetesen Amerikában kezdődött, de — mint minden marhaság — ez is pillanatokon belül „begyűrű­zött” fogékony kis hazánkba... Maga az ajándék ugyan kis­sé emlékeztet a „nesze semmi fog meg jól” típusúakhoz, azért azt beláthatjuk, hogy mégsem semmi! Szinte már látom újgazdag­jainkat, amint egész csillagké­peket vásárolnak és önnön ne­vüket imigyen tetszik halhatat­lanná.

Next

/
Thumbnails
Contents