Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-14 / 138. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. június 14., péntek 3 Konkurrenciaharc barátsággal Együttműködés, összefogás Kozma Ibolya (Új Kelet) Illatozó péksütemények között tartotta regionális értekezletét a Magyar Pékek Ipartes- tülete június 12-én szerdán, Nyíregyházán a Szakszervezetek Székházában. Az Ipartestület tevékenységéről, szolgáltatásairól és kapcsolatrendszerérői Baltás Lászlóné tartott előadást. Elmondta, a pékségeknek egymással karöltve kell együtt dolgozniuk. Hangsúlyozta az adóterhek és anyagköltségek nagyságát, amelyek beárnyékolják a kis- és középvállalkozások tevékenységét. Kifejtette, a rossz piacpolitika következtében előfordulhat, hogy a nyugati befektetők kiszorítják a hazai üzletembereket az élelmiszer- ipar és a kereskedelem területéről. Éppen ezért hirdette Baltás Lászlóné az összefogást és együttműködést. Elmondta az is, hogy a Magyar Pékek Ipartestülete technológiai és egyéb tanácsadással várja tagjainak jelentkezését. Felhívta a jelenlevők figyelmét az elnökválasztásra. Kérte, hogy a megyei szakcsoport jelöljön egy embert, aki képviselné az MPI-n belül a szabolcs-szatmár-bereg megyei pékek érdekeit. Márton Ferenc szakértő az árképzés és áralakítás kérdéseiről adott tájékoztatást. Konkrét példán keresztül vezette le a termelői, a nagykereskedelmi és a fogyasztói árak meghatározását, a kedvezmények, akciók kiszámítását, űr. Fekete Zoltánná főtanácsos az élelmiszertörvény és annak végrehajtási rendeletéiből adódó feladatokat ismertette. A konferencia szünetében Lizák Bence, a nagyvarsányi Varsány Pék Kft. képviselője elmondta, mennyire fontosnak tartja a konkurenciával való megbeszéléseket. Nem vitatkoznak egymással, de megbeszélik az árakat és a lehetőségeket, hiszen már a legkisebb boltban is négy—öt fajta kenyér közül lehet választani. Egy—két forintnyi különbséget nem néznek, nem vesznek figyelembe az emberek, a nagyobbakat viszont igen. Sokat jelent azonban a megszokás, az íz, ami leginkább megragadja a vásárlókat. Közelgő államháztartási reform Másodfokú vízminőségi készültség Túl sok az oxigén a Tiszában Másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el a Tiszán Tokajtól Tiszalökig az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség. A hosszan tartó csapadékhiány és a kánikula miatt jelentősen romlott a víz minősége, ez indokolta a készültség elrendelését. (Folytatás az 1. oldalról) —A rendszerváltás után a gazdasági, politikai átalakulást nem követte az államháztartás átfogó átszervezése. Az önkormányzatok munkáját irányító, 1990-ben jóváhagyott törvény a települések gazdálkodását liberálisan szabályozza. Egy önkormányzat gazdaságilag nem viselkedhet úgy, mint egy cég, amelyet fel is számolhatnak. A települések vezetőinek ugyanis bizonyos jogszabályilag előírt feladatokat el kell látniuk. Az önkormányzatokról szóló csődtörvény gyakorlatilag az önkormányzatok fizetőképességének a helyreállításáról szól. Nyugati szakemberek nem értik: miért van erre szükség. A jogi szabályozás inkább a megelőzést szolgálja, pénzt nem ad az állam a saját hibája miatt nehéz helyzetbe került településeknek. A nem elég körültekintő helyi döntések miatt az állam nem állhat helyt. Az önkormányzatok csődhelyzetet észlelve csak a jogszabályok által előírt feladatokat látják el, mobilizálható vagyonukat eladják. Az állami normatív támogatásokat természetesen megkapják, ennek ellenére a városok és a községek — az említettek miatt — évekig nehéz helyzetben lesznek. Az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese az önkormányzati vagyonok átadásáról elmondta: — Az 1990-es önkormányzati törvény szabályozza azon köz- művagyonokat, amelyek a településeknek járnak. Sajnos, azóta is sok a vita az önkormányzatok és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. között. Az évekig is eltartható pereskedésekkel a települések és az allam is rosszul jár. Én a megegyezés híve vagyok. A mostani igen rossz anyagi helyzetben félő, hogy a települések a tulajdonba kapott vagyont, illetve a részvényeket eladják. Tartsák meg és a későbbiekben mobilizálják azokat. A sajtótájékoztató végén Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere több bejelentést tett: — Az önkormányzatok véleménye, hogy a közoktatási törvényt 1996. szeptember 1-jétől célszerű bevezetni. A jövő évi érvénybe lépés, a kötelező óraszámok növekedése és az egyes kedvezmények miatt — becslések szerint—a nagyvárosokban 100—400 millió forint többlet- kiadást jelent. Nyíregyháza egykori folyékony szerves hulladék- gyűjtőhelyének kigyulladása miatt saját hatáskörben pénzt utaltam át az oltáshoz szükséges anyagok beszerzésére. Az összeg közel 4 millió forint. Kedden az ÁPV Rt. vezetőivel aláírtuk a város belterületi földprivatizációjáról szóló megállapodást, amely értelmében egy hónapon belül 170 millió forintot készpénzben, 200 milliót pedig részvényekben kap az önkormányzat. A koalíciós frakcióvezetőkkel egyeztetve tovább tárgyalunk a nyíregyházi evangélikus közösség vezetőivel egyházi iskola alapításáról. Az önkormányzati egyeztető bizottság azt a felhatalmazást kapta, hogy lehetőleg egy belvárosi épülettel segítse az intézmény indítását. Fekete Tibor (Új Kelet) A folyószakasz a miskolci felügyelőséghez tartozik. A felügyelőség munkatársa, Sallai Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy e hónap 11 -én nyolc órakor rendelték el a második fokozatú készültséget, mert a rendkívüli meleg hatására a víz hőfoka egy hét alatt 22 Celsi- us-fokról 27-re emelkedett, alacsony vízhozam mellett. Ennek következtében rendkívüli algá- sodás kezdődött el a folyón. A szekemberek egy liter vízben 200 millió egyedet találtak. Az algák tovább dúsítják oxigénnel a folyót, és a vízben oldott oxigén aránya kétszáz százalékra emelkedett. Igaz, ez kevésbé káros mint az oxigénhiány, de ugyanolyan nehezen K. I. (Új Kelet) Már egy év után beigazolódott, mennyire jó döntést hozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a nyíregyházi önkormányzat, amikor támogatta a Mezőgazdasági Főiskola elképzeléseit. A segítséggel vásárolt tangazdasággal egy esztendő után országos elismerést vívott ki magának az oktatási intézmény. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskola Kar Nyíregyházi Tangazdaságának története több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Olyan felsőfokú szakembereket képeznek, akik a hátrányos helyzetű térség mezőgazdaságában elméleti felkészültségük mellett alapvetően termelési gyakorlatra orientáltak. A nyírségi homokon kimagasló eredményeket értek el a kertészeti termelés, elsősorban az alma, a szilva és a szőlőtermesztés területén. Korán felismerték és bevezették az egyéni érdekeltségnek is teret adó, új gazdálkodási formákat, amelynek eredményeként a gazdaságok élvonalába emelték a tangazdaságot. Az állattenyésztésben a szarvasmarha és a ló törzstenyészetként működött, míg a sertéstenyészet hármasmentes állategészségügyi háttérrel rendelkező KAHYB állománya szintén országosan jegyzett volt. A privatizáció hulláma a tangazdaságot sem kerülte el, ami azt jelentette, hogy a főiskolának lényegesen kisebb, de jó gyakorló bázist kell teremteni. Kialakításának alapja az a 271 hektáros terület volt, melynek kezelési jogát 1993-ban az ÁVÜ átadta a karnak. Ám a földterülethez a tangazdaság nem tudott eszközöket és felszereléseket biztosítani, ezért a működtetés és a gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtése takarékosabb gazdálkodást és a saját erő racionális átcsoportosításait követelte. A megyei és a városi vezetés segítviselik el a halak. Felborulhat a biológiai egyensúly, és ennek már hosszabb távon is káros következményei lehetnek. Az algák elbúrjánzását követően megindul a lebomlásuk és kétszáz százalékról rövid idő alatt 20—30 százalékra eshet vissza az oxigéntelítettség. Kérdésünkre, hogy mit tudnak tenni a folyamat megfékezésére, a szakember elmondta: csak akkor avatkoznak be, ha már a harmadfokú készültség elrendelése válik indokolttá. Ezen a folyószakaszon csak Tiszalöknél van mód a víz levegőztetésére. Ekkor a turbinákat leállítják, és a felső vasterelő lapokat lebuktatva négy méter magasból zúdítják a vizet a folyóba. Ezt nevezik átle- vegőztetésnek. A hűvösebb ségével azonban kirajzolódtak az új tangazdaság körvonalai, és eddigi lépései elismerést váltottak ki a szakmában. A főiskola egyik büszkesége az a sertéstelep, amelyhez összefogással jutottak hozzá, és állományát mára törzstenyészetté fejlesztették. Az állattenyésztést öt ló és hatvan te- nyészkoca, illetve ötszáz vegyessertés képezi. Olyan törzs- állomány létrehozását tűzték ki célul, ami a hallgatók számára is példaértékű, s a kibocsátott tenyészkocasüldők magas genetikai értékük révén átalakítt ják a fejlődőben lévő magángazdák sertéstenyészeteit. A telepen alkalmazott tenyésztési és tartástechnológiák bemutatásával a vonzáskörzet szak- tanácsadójává és központjává is vált a gazdaság. Az agrármérnöki szak hallgatói számára a telep biztosítja a hetes gyakorlatok színterét oktatóinak, TDK-s hallgatóinak pedig kutatói feltételeket kínál. A telep százötven koca és szaporulatának elhelyezésére idő megérkeztével lehűl a víz és az erős szél is frissíti. Kimentünk a Tiszalöki Vízierőműhöz, és meglepődve hatottuk, hogy ott nem tudnak a készültségről. Mint azt Nagy József művezető lapunknak elmondta, ők még nem kaptak erről értesítést. A Vízügyi Igazgatóságtól olyan kérés érkezett hozzájuk, hogy a víz duzzasztásával a lehető legmagasabb vízszinten tartsák a Keleti-főcsatornát, mert Debrecen ebből kapja az ivóvízét. Az erőmű üzemelésében nem jelent gondot az alacsony vízszint, inkább a magas vízállás a probléma. Az is igaz, hogy ekkor kevesebb áramot termel az erőmű. Azt ők is tapasztalták, hogy túlságosan elszaporodott a vízben a kovaalga (kékalga). A tejeskávéhoz lehet legjobban hasonlítani a víz színét. A korábbi években július végén, augusztus elején szokott ilyen lenni a Tisza. alkalmas, tartástechnológiája kifutós rendszerű, almozásos, hagyományos költségtakarékos. Állategészségügyi státusza: hármasmentes. Terveik szerint szeretnének a növénytermesztés területén tízhektárnyi tájjelegnek megfelelő gyümölcsöket telepíteni, emelni a gépesítés színvonalát, ezzel párhuzamosan a szántóföldi növénytermesztés tájjellegnek megfelelő szerkezet- átalakítását. A kihasználatlanul álló épületeket szeretnék kisállatokkal benépesíteni, valamint modell szarvastenyészetet kívánnak létrehozni az Erdőgazdák szövetkezetével. A pedagógusnap alkalmából a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari gyakorlati oktatás terén végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül Nagyváthy János-díjat adományozott dr. Lakos László Földművelésügyi miniszter a dr. Técsy László által vezetett tangazdaságnak. A főiskola és munkatársainak tevékenysége joggal lehet Nyíregyháza és a megye büszkesége. Egészségünk érdekében Lefler György (Új Kelet) Június 13-án délután tartotta soros ülését a Területi Egészségbiztosítási Bizottság Nyíregyházán a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár székházában. A napirendi pontok közül kiemelkedő jelentőségű volt a háziorvosi és a fogászati ellátások áttekintése. Ez utóbbi felülvizsgálatára a TEB külön ad hoc bizottsá-. got hozott létre, dr. Szegedi János osztályvezető főorvos elnökletével. A vállalkozás a mai egészségügy elevenére tapintott, a tapasztalatokat — tanulmány formájában — a TEB a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának, dr. Holló Lászlónak a rendelkezésére bocsátotta, valamint a bizottság véleményezését követően eljuttatta az országos fórumokhoz. Az egészségügyi reform egyik legnagyobb vívmánya 1992-ben a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat létrehozása volt. Megyénkben jelenleg 263 háziorvosi és 57 házi gyermekorvosi szolgálat működik. A tapasztalatok szerint a szabad orvosválasztás elve nem érvényesült a praxisok kialakulásakor, hisz a földrajzi, infrastrukturális, közlekedési helyzet alapvetően behatárolja az orvosválasztás lehetőségét. Lényegében ezzel csupán a nagyobb településeken, illetve a városokban élhetett a lakosság—állapítja meg a tanulmány. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a praxisok több mint fele nem felel meg az eredeti elképzeléseknek. Igen magas a 2— 3000 közötti lakosságot ellátó praxis, ugyanakkor sajnálatos, hogy háromezres populációt meghaladó praxisok is működnek megyénkben, amely már a minőségi betegellátás rovására megy. A házi gyermekorvosi szolgálat helyzete még a felnőtt ellátáshoz viszonyítva is rossz. A lakosság számát alapul véve igen kevés a működő praxis: a gyermekszakorvosok döntő többsége a városokban dolgozik. A fogászati ellátás adatai szerint a megyében jelenleg 130 fogorvosi szolgálat működik, a városokban 76 (ebből Nyíregyházán 33), míg a községekben mindössze 54. A fogászat megoszlása szerint 114 a felnőtt- és vegyesfogászat száma, míg a gyermek- és ifjúsági fogászat 16 csupán. Az ad hoc bizottság tanulmánya megoldási javaslatokat is tartalmaz az alapellátás jobbítása érdekében. Az alapellátást követően a TEB, illetve annak ad hoc bizottsága a szakellátási rendszert veszi górcső alá hamarosan — tudtuk meg Mrenkó Lászlótól, a T erületi Egészségbiztosítási Bizottság elnökétől. A testület a június 13-ai ülésen a második féléves munkatervét is jóváhagyta. Jól sáfárkodtak Egy év után országos elismerés A hagyomány.. Csonka Róbert felvétele
