Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-09 / 108. szám
UJ KELET Városlátogató 1996. május 9., csütörtök 5 Nem bírnak a „madárkákkal” Szipósok pusztítottak Hiába a városi rang, a föld ad megélhetést Kutyaoltás az ember miatt Megyénkben nem minden rendőrőrsnek adatik meg az a kiváltság, hogy időnként utcalányokat gyűjthetnek be mindamellett, hogy végzik a szokásos munkájukat. Nos, a bakta- lórántházi őrsnek ez is kijutott. A várost átszelő 41-es főút mentén bizony megtalálhatók a könnyűvérű leányzók, akik pénzért árulják a „szerelmet”. Ottjártunkkor is éppen három „madárkát” zártak kis időre kalitkába, majd a szabálysértés kiszabása után kiengedték őket. De rövid időn belül a hölgyek ismét a placcon várták a szerelemre éhes vándort. Tóth Pál hadnagy, őrsparancsnok elmondta, hogy az út szélén magukat kínáló nők olyanok mint a fű, ahogy levágják, úgy nő helyette új. A lányokkal sem bírnak, nem győzik begyűjteni őket, mert a helyükre azonnal újak lépnek. Meg aztán a büntetés kiszabása után legtöbben azonnal folytatják a „munkát”, mert könnyen elveszíthetik a területüket, védik is foggal-körömmel, hiszen a megélhetést jelenti számukra. —Jellemző, hogy ezek a lányok a kitartók (stricik) „ védőszárnyai” alatt „dolgoznak” ? — Egyáltalán nem jellemző, mert akik a területünkön „működnek”, idevalók. Akik meg idegenek és megpróbálnak területet fogni, azokat rövid időn belül „kinézik” az itteniek, még ha van is stricije. De az a klasszikus futtatás, mint amilyen a nagyobb városokban van, itt még nem létezik. A lányok saját zsebre dolgoznak, illetve ebből tartják el magukat, vagy hozzátartozóikat is. —Előfordulnak más kísérő bűncselekmények is, például az, hogy kirabolják a pácienst? — Kezdetben még előfordultak kisebb rablások, de az utóbbi időben a lányok nagyon vigyáznak a jó hírükre, mert tudják nagyon jól, ha bűncselekményt követnek el, akkor a hír úgyis terjed és elriasztják a kuncsaftokat. — Váltsunk témát, ön szerint milyen a város közbiztonsága? — Véleményem szerint 1991 -tői, ahogy az őrs megalakult és összerázódott egy csapat, a területünkön és Báktaló- rántházán sokkal jobb a köz- biztonság, mint korábban volt. Bár a statisztika szerint csalóka a kép, mert ha számokkal nézzük, akkor valójában mostanában több bűncselekményt követnek el. Ez amiatt is van, mert korábban, amíg nem volt őrs, a kisebb lopásokat nem mentek bejelenteni Nyíregyházára. Most meg mindenről tudomást szerzünk. Valamikor ez a terület arról volt híres, hogy sok volt az életellenes bűncselekmény, a súlyos testi sértés, a garázdaság, de rablások is szép számmal előfordultak. Az utóbbi időben viszont ezek lényegesen csökkentek. — Mostanában mi okoz gondot önöknek? — Minden, ami törvénybe ütközik, felénk is nagy divat lett a falopás. Az építkezésekről előszeretettel lopják el a drága pénzen megvett építőanyagokat. A betakarítási szezonban kiemelkedik az almalopás, számtalan eset előfordult az elmúlt évben is. Csökkentek az intézményekkel, gazdálkodószervezetekkel szemben a betöréses lopások, viszont megnövekedtek a lakásbetörések. Ezeket helyi lakosok követik el, és a bűn- cselekményt a legtöbb esetben felderítjük. Aztán felénk még divat a szipózás. Van egy csoport, melynek tagjai ennek az olcsó, de annál hatásosabb szenvedélynek hódolnak. A Techno- kol meg a nitrohígító nem kerül annyiba, mint az alkohol vagy valamilyen tabletta. Alapos a gyanúnk, hogy pár nappal ezelőtt a strandon vandál módon ezek a szipósok pusztítottak. Jóformán semmit sem vittek el, csak törtek-zúz- tak mindent, ami az útjukba került. Az egész cselekményük motiválaüan volt, ép ésszel ilyet nem lehet csinálni. Dr. Horváth Zoltán hatósági körzeti állatorvost kedvenc lova mellett találtuk. A szemre is tetszetős kancát a lakás hátsó udvarában járatta, míg az istállóból kihallatszott az anyja után vágyó fejlett csikó nyerítése. — Tart más állatot is? — Két kutya van még a ház körül. A lovakat sem szórakozásból tartom. Gyakran előfordul a körzetemben, hogy főleg a külterületeket és a tanyákat csak lovaskocsival vagy lóháton tudom megközelíteni egy- egy sürgős esetnél. Természetesen ezzel a hobbimnak is hódolok, mert nagyon szeretem a lovakat és imádok lovagolni. A fiatalabb csikó is megkapja lassan a nyerget, még fog is neki örülni, mert többet mozoghat. — Mekkora Baktalóránthá- zán az állattartási kedv? — Mint mindenütt az országban, a megyékben, itt is csökkent az utóbbi időben az állat- állomány. A szarvasmarhát tartók száma minimális lett, pedig valamikor saját csordája volt a településnek. — Ön szerint mi ennek az oka? — Mindenképpen visszaveElkelt az „elfekvő” A város központjában lévő szociális „elfekvő” épülete már jóval a tüdőgondozó megszűnése előtt üresen állt. Korábban felvetődött, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában lévő, fénykorában impozáns épületet a helyi önkormányzat közcélokra megvásárolná. A tárgyalások a napokban eredményre vezettek. A két önkormányzat az adásvételi szerződést megkötötte, és az épület átadása is megtörtént. Az előzetes tervek szerint a polgármesteri hivatal is ide költözik majd, de előtte egy alapos felújítást és átalakítást kell elvégezni az épületen belül és kívül egyaránt. A következő lépés az lenne, hogy a jelenlegi polgármesteri hivatal helyén kialakítanának egy szociális otthont, ami régóta a város megoldásra váró problémája. Az olcsó vételár — 445 ezer forint — miatt a megyei önkormányzat a szerződésben szabott egy olyan feltételt, miszerint a város önkormányzatának vállalni kell, hogy a bak- talórántházi gyermek és ifjúságvédelmi otthon működési feltételeinek javítása érdekében, a velük egy épületben lévő rendőrőrsöt 1996. december 31-éig onnan elköltöztetik. Az oldalt írta: Fullajtár András. A felvételeket Hozsó Katalin készítette zethető a gazdasági helyzet romlására, mert a gazdáknak ilyen felvásárlási feltételek mellett nem éri meg jószágot tartani. Aztán amióta város lett a település, szigorúan érvényesítik az állattartási rendeletet, aminek eredményeként tovább csökkent a házaknál tartott különféle állatok száma, mint a szarvasmarha vagy a sertés. De a drasztikus csökkenéshez az is hozzájárult, hogy a közlegelő magánkézbe került, amit a gazdák nem használhatnak. Ezt nagyon zokon vették, mert tehenet tartani legelő nélkül nagyon körülményes. — Ezek szerint az is gond, ha egy rendeletet szigorúan betartatnak? — Nem azt mondom, hogy tekintsék semmisnek, de nem vagyunk mi akkora város, hogy nem lehetne a rendeletnek egyes pontjait elnézőbben kezelni. Ugyanakkor van egy — A megyei közgyűlés úgy döntött, hogy a volt tüdőgondozót a fővárosi önkormányzatnak értékesíti. Nem véletlen, hogy a budapesti testület szemet vetett az épületre. Mint ismert, jelenleg Máriapócson az egyházi ingatlanon belül egy pszichiátriai utógondozó intézetet működtetnek. Emiatt már pár éve azon törik a fejüket, hogy hová helyezzék át az otthont, mert az egyház visszakérte a jogos tulajdonát. A megyéből nem akartak elmenni, annak ellenére, hogy szinte csak budapesti betegeket fogadnak. Ideálisabb épületet és környezetet el sem tudtak volna képzelni. Tudomásom szerint a teljes felújításra és átalakításra a tervek már elkészültek, sőt, a munkálatok napokon belül elkezdődnek, és rövidesen újra megindul az élet. — Ha nem titok, megtudhatmásik dolog is az állattartással kapcsolatban. Nem csak a tiltásokat kellene érvényesíteni, mert a városi rang több más dologgal is együtt jár. Például kötelező lenne egy gyepmesteri telep létesítése, ahová a településen alaposan elszaporodott kóborkutyákat begyűjtenék, és ez folyamatosan megoldaná a problémát. De ilyennel egyelőre nem rendelkezik a város. Aztán gondoskodni kellene egy megfelelő dögtemetőről, bár a szeméttelepen van egy ásott gödör, de az nem felel meg az előírásoknak. Nemrégiben kedvezményesen lett volna lehetőség megépíteni egy létesítményt, de ez anyagiak hiánya miatt nem valósult meg. Én annyit tudtam tenni, hogy a Megyei Állategészségügyi Állomáson ezeket a hiányosságokat többször szóvá tettem, de mint említettem az önkormányzat az anyagiak hiányára hivatnánk, hogy mennyiért adta el a megye? — Kétszázmillió forintért, de ugyanannyit az új gazda még rákölt, mire olyan állapotban lesz, ahogy látni szeretnék. — Várhatóan mikor lenne a költözés? — Jelen voltam az épület megtekintésénél, akkor úgy nyikozva egyelőre nem tudja kezelni a gondokat. Pedig a törvény ezeket is előírja... — Ön szerint mi lendíthetné fel itt újra az állatartást? — Először is országos szinten kellene rendezni a problémákat, hogy ismét érdemes legyen állatot tartani. Mert hiába itt a városi rang, az embereknek továbbra is csak a föld, meg az állatartás marad a megélhetésre. így azt segíteni, nem akadályozni kellene... —Aktuális feladat mostanában a kutyaoltás. — Ezzel az a gond, hogy nem írták össze a városban tartott kutyákat, így a tavalyi lista alapján fogunk oltani. Emiatt sok eb — ami azóta került a házakhoz — nem kapja meg az oltást, mert nem szólnak róla. Pedig minden évben elmondom, hogy nem a kutya érdekében történik az oltás, hanem az emberek miatt, magunkat védjük vele... az élet latkozott az új tulajdonos képviselője, hogy szeptemberre szeretnék, ha minden a helyére kerülne, és elképzelhető, hogy sokkal több beteget fognak elhelyezni, mint az előző helyen. —Itt helyben hogyan fogadták a hírt? — A lakosság nagyon örül neki, hiszen a létesítmény ezt követően is hasonló funkciót fog betölteni. Remény van rá, hogy a tüdőgondozó megszűnésekor munka nélkül maradt ápolószemélyzet és más dolgozók újra munkalehetőséghez jutnak. Nem utolsósorban bízunk benne, hogy az épület és környéke olyanok kezébe került, akik képesek lesznek a védett környezet megóvására... A fővárosé a volt tüdőgondozó A ..................... Új ra megindul Pár hónappal ezelőtt még zajos hétköznapjait élte a tüdőgondozó, most viszont a hatalmas épület teljes magányába, csodálatos parkjába beköltözött a tavaszi kikelet. A néma csendet két kertész csattogó metszőollója töri meg. Munkájuk is azt bizonyítja, hogy az élet és az idő nem áll meg. A fák, a bokrok újra kivirágoztak. De úgy néz ki, hogy a volt tüdőgondozó épületében is újra pezsgő élet zajlik rövidesen. A jó hírt Szabados József, a megyei közgyűlés tagja közölte velünk: