Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
ÜJ KELET Labdarúgás 1996. május 7., kedd NB II Keleti csoport: két döntetlen, de micsoda különbség! Ötből öt — egyből semmi „Pontrablás” Barcikáról Szinte már becsukott szemmel is odatalálnának a nyíregyházi futballisták a kecskeméti futballpályára. A két héttel ezelőtti, balul sikerült kirándulás után szombaton ugyanis ismét az alföldi városban portyázott Kovács János legénysége. A randevún a kiesés rémétől űzött hazaiak húzták a rövidebbet, a nyírségi alakulat végre idegen harcmezőn nyert csatát (Kecsketméti SC— Nyíregyházi FC 0-1). Persze, az ütközeten azért jól ki kellett nyitniuk a szemüket a nyírségieknek, merthogy... Nem sikerült a bravúr a Tiszavasvári Alkaloida NB ll-es labdarúgócsapatának, egy ponttal térhettek csak haza Kazincbarcikáról. Ha a mérkőzés előtt nem is egyeztek volna ki az eredménnyel, utólag azonban mindenképpen boldogok, hogy így sikerült. A játék képe alapján ugyanis nem szolgáltak rá Fecskuék a győzelemre. Szikszai Lajos edző a következőket mondta el a találkozóról: Csiky Nándor (Új Kelet) — Ahogyan vártuk is, a vendéglátók mindent egy lapra feltéve próbáltak kezdeményezni az első perctől kezdve. Természetesen nem bekkeltünk, hanem igyekeztünk a Kecskemétet még saját térfelén megzavarni és a labdaszerzés után támadást indítani — váltakozó sikerrel. Nyílt játék folyt, itt is, ott is adódtak lehetőségek... — merengett el a mérkőzés történésein, immár a nyíregyházi kis- padon üldögélve Kovács János. — A lélektani előnyt—egyben a vezetést—az NYFC szerezhette volna meg. Csakhogy Szatke 11-ese kimaradt. — Amit 22 fordulón keresztül nem értünk el, azt most sikerült: tizenegyeshez jutottunk! Mivel Csehi nem játszott, Szatkét és Gönczöt jelöltük ki az ítéletvégrehajtásra. Érdekes, hogy az előző héten ezt gyakoroltuk, és Szatke pénteken ötből ötöt berúgott. Tétmeccsen azonban sajnos nem tudta értékesíteni a büntetőt, ami nem törte le a fiúkat. Azt hangsúlyoztam a szünetben is, hogy ezzel ' már ne foglalkozzunk, inkáid ragadjuk meg az adódó lehetőségeket. Ez egy— két szabadrúgásban mutatkozott meg, többször eljutottunk az alapvonalig, foglalkoztattuk az oldalvonalakat, futásra kényszerítve az ellenfelet, amely az utolsó 15—20 percben kissé elfáradt. Ennek is köszönhető, hogy akkor már több alkalom nyílt előttünk a gólszerzésre, igaz, Baliának két óriási ziccere is volt. — Mi volt az, ami tetszett a gárda produkciójában, és mi az, ami kevésbé? — Legalább 2—3 alkalommal öten—hatan vittük két— három védőre a labdát — hiába. Ezeket a helyzeteket pontosan meg kell tudni játszani, ziccert kell belőle kialakítani, ebben szükséges javulnunk, hiszen most legfeljebb beadásokig jutottunk! Ellenben a középpályán biztosabbak voltunk, Unchiás jól szűrt, Herczeg megtartotta a labdát, a támadók nagyobb területen futballoztak, következésképpen veszélyesebbek voltunk, mint az elmúlt időben. Varró nem kapott gólt — ez önmagáért beszél — Hogyan látta az egyéni teljesítményeket? — Mindenki jó közepes teljesítményt hozott. A kapus nem kapott gólt, ez önmagáért beszél, a védők nagyjából megoldották feladatukat, igaz, Drobninak volt elég baja Baliával. Göncz munkabírása kidomborodott, ám sokszor nem tudta időben — de nem csak ő — megjátszani társait. Sorsdöntő találatot szerzett, ha ez tudatos volt, még sokáig beszélhetünk róla. —A legutóbbi két találkozón hat pontot gyűjtött be a csapat, amire rég nem volt példa. Lehet ez egy eredményes sorozat kezdete? — Nagyon bízom benne, ezért dolgozunk. Ehhez legközelebb a Hatvant kell megvernünk! Száraz Attila (Új Kelet) — Őszintén szólva, nem úgy sikerült a mérkőzés, ahogy elterveztük. Egy jóval jobb Kazincbarcikával találkoztunk, mint amire számítottunk. Végül is nagy jó mérkőzés kerekedett ebből. Bár inkább találkoztunk volna egy olyan Barcikával, mint amilyenre a helyezéséből következtetni lehetett, mert akkor biztos nyerünk. És akkor most a második helyen vagyunk... Na de ezúttal sem sikerült élnünk a felkínált lehetőséggel, a dobogóra kerüléssel. Még mindig egy pont a hátrányunk a harmadik helyezettel szemben. —Hogyan kezdődött a találkozó? — Barcikai rohamokkal, és örülök is annak, hogy ezt az időszakot gól nélkül átvészeltük. Ha az első húsz percben betalálnak Deszatnikék, akkor nem tudom, hogy ki tudtunk volna-e egyenlíteni. A félidő közepétől aztán magunkra találtunk és nekünk volt négy olyan lehetőségünk, amelyekből gólt szerezhettünk volna. Tehát a 45 perc végére kiegyenlítődtek az erőviszonyok. — Mit mondott a szünetben fiainak? — Azt kértem tőlük, hogy javítsunk az első félidei védőmunkán, a középpálya pedig segítse a támadókat. A csatárok koncentráljanak a befejezésre. Ha jól meggondolom, ebből csak a védők nyújtották azt, amit kértem. A két csapat a második félidőben egymásnak feszült, igazi helyzetek nem voltak. Végül is ebben szerepet játszott az is, hogy mindkét védelem remekül zárt. — Ezúttal nem használta ki a három cserelehetőséget, illetve csak két támadót küldött a pályára. A többi játékossal elégedett volt? — Azért cseréltem, mert azt szerettem volna a második játékrészben, ha gyors csatáraink révén megzavarjuk a barcikai- akat. Ez nem sikerült, amiben az is szerepet játszott, hogy a középpálya nem segítette Erdeiéket. Egy kis „plusz” hiányzott belőlünk, ami segítette volna azt, hogy a páros küzdelmekből mi kerüljünk ki győztesen. —Mit szól a hétvégi eredményekhez, jó néhány meglepetés született. Ön hogyan értékeli Losonczi és fiai vállalkozás Vállalunk építőipari kivitelezéseket és földmunkákat Építőipari anyagok széles választéka: homok, folyami homok, kavicsok, cement, oltott mész, fűbetonok, készbetonok minden minőségben, házhoz szállítással (5 m3 felett ünnepnapokon is). Tiszavasvári, Kárpát u. 13. Telefon: 42/372-447 ezeket a győzelmeket, döntetleneket? — Nekünk elsősorban magunkkal kell foglalkoznunk. Mellesleg a vasvári vezetők a tanúk arra, hogy Kazincbarcikára menve megjósoltam, a DFC nem nyer Hódmezővásárhelyen, a Kaba és a Tiszakécske pedig ikszelni fog. Úgy látom, a kiesés rémétől fenyegetett öt csapat sportszerű körülmények között igyekszik mindent megtenni azért, hogy jövőre is az NB Il-ben játsszanak. Nem véletlen, hogy Sényő, Kazincbarcika, Hatvan, Gödöllő már most több pontot gyűjtött, mint ősszel. — Hétvégén hazai pályán Hódmezővásárhelyt fogadják, akik vasárnap legyőzték a DFC-t. A fentiek szerint félni kell most az abszolút utolsó helyezettől is? — Szó nincs róla! Miért félnénk? Itt is, ott is megvertük őket. Hódmezővásárhely egy lelkes, szimpatikus NB III-as csapat. Trapattoni: Nem csak a Bayern hívott! MTI Giovanni Trapattoni, a Bayern Münchenhez nyáron visszatérő olasz labdarúgó-edző a Welt Am Sonn- tagnak adott interjújában kijelentette, hogy nem csak a bajor klubtól kapott ajánlatot. — Nem igaz, hogy senki sem keresett meg rajta kívül. Kaptam több ajánlatot Olaszországból, de hívott a Real Madrid és a Leverkusen is. Mégis a Bayernt választottam, mert Münchenben most egy fiatal, nagy jövő előtt álló csapat jött össze. Egyébként pedig szeretem Németországot, mert arrafelé nincs olyan káosz, mint Itáliában — így Trapattoni. Az olasz labdarúgó-szakember elmondta, nem tart Franz Beckenbauertől, a Bayern München elnökétől. „— Soha nem voltak problémáim vele, jobban szeretek olyan kitűnőségekkel beszélgetni a futballról, mint ő, Rummenigge vagy Hoe- ness, mint laikusokkal. Nem félek Beckenbauertől, együtt akarok dolgozni vele.” Trapattoni 1994 és 1995 között már dolgozott egy évig a Bayemnél. Bár irányításával a bajoroknak nem sikerült megnyerniük a bajnokságot, Trapattoni szerint ez még sem volt kudarc. — Olyan meghatározó játékosokat kellett pótolnunk, mint Kahn, Matthäus és Helmer, mégis bejutottunk a Bajnokok Ligájának elődöntőjébe. Most sokkal erősebb a Bayern, hiszen ott van már Herzog, Klinsmann, Strunz és Sforza is... Ihatnak MTI A futballhuliganizmus és az alkoholfogyasztás között szinte „szerves” a kapcsolat. E megállapítás nem új. Az 1990- es olaszországi vb-n az itáliaiak a mérkőzések előtt és után 24 órán keresztül minden- féle utcai alkoholárusítást megtiltottak, félve attól, hogy kilengéseket vált ki a tömeges ittasság. Az 1992-es svédországi Ebfinálé napjai során a svédek valamit enyhítettek a szigoron. Égetett szeszt ugyan nem mértek, de sört azért lehetett fogyasztani a mérkőzéseket vendégül látó stadionok környékén. Lassan itt a nyár, és az angliai Eb-finálé. Úgy fest —- a szurkolók haragját elkerülendő — albioni elöljárók rendelkezést hoznak, amely szerint az éttermek, hajnalig bárok és kocsmák korlátlan ideig nyitva tarthatók. Angliában általában este 23 órakor zárnak ezek a vendéglátóipari egységek. A kontinensbajnokság napjaiban viszont a tulajdonos szabadon eldöntheti, mikor teszi fel a lakatot az ajtóra. A rendőrség egyetért ezzel az elképzeléssel. Az az álláspontja: ha a drukker tudja, csak meghatározott ideig engedik alkoholt fogyasztani, dühében úgy „feltankol” a mérkőzés előtt, hogy viselkedése ellenőrizhetetlenné válik. Most tehát ihat minden szomjas szurkoló, akár hajnalig is. Attól (is) függően, hogy válogatottja kikap vagy éppen nyer. Az indok (öröm, bánat, közöny) változhat. Az alkoholfogyasztás mértéke nem. Új nézőcsúcs MTI Új nézőcsúcsot mondhat magáénak a Bayern München. A német labdarúgó Bundesliga 1963-as bevezetése óta a bajorok első csapatként lépték túl hazai mérkőzéseiken az egymilliós nézőszámot! A Bayern eddigi 17 otthoni találkozóját 1009 000 szurkoló látta. Tizenkét alkalommal könyvelhették el a telt házat jelentő 63 ezres nézőszámot. Egy alkalommal, az 1860 München elleni helyi rangadón 69 ezer belépőt adtak el. így a müncheniek összecsapásait átlagban 59 352 szurkoló látta az Olimpiaistadionban. A Bayern május 18-án a Fortuna Düsseldorf ellen játssza le utolsó hazai mérkőzését. Erre az összecsapásra — nem meglepő! — nem lehet jegyet kapni. Kerül-e hab a tortára? A lenyűgöző méretű busz ott pöffeszkedett a sényői pálya bejáratánál. Az emeletes járgány maga volt a csoda. Csak úgy áradt belőle a luxus. A gyarló embernek az a képzete támadt, hogy egy ilyen masinával akár a világ végére is elutazna. Nem lenne fárasztó... Egy biztos: a tiszakécskei klubnál (mert övék e pompázatos „gép”...) a körítés első osztályú. Az együttes viszont „csupán” másodosztályú. Mint a Sényő. Koncz Tibor (Uj Kelet) Emitt a tőke, amott a lelkesedés. A két egyesület között fennálló anyagi különbséget zongorázni lehetne. Mégis: a zöld pázsiton eltörpült ennek jelentősége. A hazaiak, sutba dobva a tiszteletet, másfél óráig megkeserítették a Szurgent- legénység életét. A Tiszakécske nyerni jött, ám megrövidülve távozott. Egy pont (a vendégek számára kettő) ugyanis Sényőn maradt. Miért is...? — Nagyszerű erőben lévő, szervezett csapat volt az ellenfelünk, amely tudatos futballal rukkolt elő. Ez csak növeli a siker értékét, mert a pontszerzés mindenképpen bravúros teljesítmény. Az is szót érdemlő, hogy időszakonként, különösen a második félidőben — huszonöt percig — ragyogóan játszottak a fiúk — fújtatott elégedetten Falatovics László edző. Fura, de jó kis meccs volt. A Kécske folyamatosan araszolt előre, mégsem győzött. Sőt. Tóth „pattintós” fejesére sokáig késlekedett a válasz. Aztán Bánföldi mindent elrontott. Vagy nem egészen... — Nekem nincs hiányérzetem, a döntetlent rendkívül értékes eredménynek tartom. Aki látta a mérkőzést, egyetérthet velem abban, hogy a Tiszakécske kitűnően felkészített csapat, több remek játékossal soraiban. — A hórihorgas Torda hiányát nem érezte meg a Sényő, a védelem nélküle sem rogyott meg. — Tulajdonképpen a kezünkre játszott, hogy a Tiszakécske két csatárral próbálkozott, így két emberfogó elégnek bizonyult őrzésükre. Másrészt már a Salgótarján ellen kipróbáltuk, hogy Sinka a védősorból feljebb lépett a középpályára, most Horváth szerepeltetésével oldottuk meg ugyanezt. Sinka újfent védőfeladatot kapott, így küszöböltük ki, hogy Tordáról betegsége miatt le kellett mondjunk. — A vendégek egy meg nem adott tizenegyest varrtak a játékvezető nyakába. Ön miként vélekedik erről? — El kell ismernem, jogosan reklamáltak. Bár nagyon örülök, hogy nem fújták be a büntetőt, mert akkor módfelett nehéz dolgunk lett volna, hiszen mindez nulla-nullás állásnál történt. — Ritka sportszerű nyilatkozat... — Ami igaz, az igaz. így igazságos, köszönettel tartoFalatovics László zunk ezért az ítéletért, illetve nem ítéletért. —A bírót a közönség is szidta, méghozzá vehemensen. — A magam részéről nem kívánok foglalkozni a játékvezetőkkel. Ez is lehet, hogy sok, amit eddig elmondtam... — Egyre inkább elérhető közelségbe kerül a bennmaradás kiharcolásának esélye. Számítása szerint ehhez hány pont hibádzik még? — Nem rohannék ennyire előre. Kiszámíthatatlan, hogyan alakulnak a riválisok meccsei... Nem véletlenül terveztünk csak négy pontot a „középső” öt mérkőzésre, mivel tudtuk: fajsúlyos csapatok ellen lépünk pályára. A négy pont már megvan, óriási dolog lenne, ha a hátralévő két találkozón (Gödöllő, Diósgyőr) ehhez még további ,,segédpontokat” gyűjte- nénk. — Az már a habot jelentené a tortán. Nemde? — Igen, de nem ártana...
