Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-06 / 105. szám
UJ KELET Falujáró 1996. május 6., hétfő 5 A falu kincse Géberjén Nóták megörökítője — Szegényember gyereke voltam, félárván nőttem fel — hallhatjuk a nyolcvanéves Mándi Sándor történetét. — Túristvándiban születtem, napszámos voltam, cseléd. A szomszéd faluba kerültem ’36-ban kondásbojtárnak, és akkor még nem gondoltam, hogy egykor géberjéni lakos leszek. Aztán Pesten laktam negyven évig, amikor nyugdíjba mentem, a feleségemmel ide költöztünk, ebbe a csendes kis faluba. A település polgármestere nyugdíjas pedagógus. Negyven évet tanított a faluban. Nagyszekeresen született, ’55-ben érkezett friss diplomával a községbe. A település lakói bizalmukba fogadták, ennek köszönhetően másodszor is polgármesterré választották Balogh Miklóst, akit faluvezetői tevékenységének elmúlt öt évéről kérdeztem. — A kilencvenes választások után minden szépen indult. Terveztük az önkormányzattal, hogy Géberjén is felzárkózik a dunántúli fejlettségű községek közé. Teljes infrastruktúra-kiépítést, horgászparadicsomot, idegenforgalmat képzeltünk el. Sok megvalósult ezek közül, de a vizet nem sikerült a falu kincsévé tenni. — Milyen vízről van szó? — Közigazgatási területünkhöz tartozik a Holt-Számosból hetvenöt hektár. Szezonban több száz horgász látogatja. Itt a partján lehetett volna valamit építeni, ami a turistákat vonzza, az itt pihenők kulturált ki- kapcsolódását segíti. Sajnos nem sikerült önkormányzati tulajdonnak megszereznünk ezt a kincset érő vízfelületet. A horgászok ugyan továbbra is jönnek, de csak a gond a mienk belőle, mert mi takarítjuk a szemetet utánuk. — Egy kis önkormányzati Egy családi hagyomány kialakulásának részese Vargáné Farkas Zsuzsanna. Az édesapja táncolt az ököritófülpösi Fergeteges táncegyüttesben, és az ő fényképeit látva kapott kedvet a népitánchoz. Már hatodik osztályos korában megismerkedett a tánclépésekkel, és nem sokkal később már szerepelt a gyermekcsoportban. Az igazán nagy utazások, a sikeres, elismeréseket hozó fellépések akkor következtek, amikor Zsuzsa középiskolába járt. Amíg a tanárképző főiskola biológia—kémia szakán tanult, kevés ideje jutott a színpadra, de a diploma megszerzése után már megint a Fergetegesben ropta a táncot. Most Balogh Miklós polgármester pénzzel nem tudnák tervüket megvalósítani? —Pénzből az utóbbi években nekünk is kevés van. Többmilliós forráshiánnyal kezdtük ezt az évet. Költségcsökkentő tényezőként javasolják felsőbb szinten, hogy az oktatásra fordított pénzt nyirbáljuk meg. Igaz, hogy kegyelmeket vár! A harmadik hónapban volt, amikor lengyelországi turnéra utazott, ugyanis ment a férje, és az orvosa azt mondta, ha nincs panasza, vállalhatja a szereplést. Rövidesen megérkezik az új jövevény, és utána ismét jelentkezik az együttesnél, ahol számítanak rá. Jó közösségnek tartja a Fergetegest, mert nagy az együvé tartozás érzése, összeköt a közös próbák gyötrelme, a fellépések sikere. A pénztelenség a csoportnál is érződik, kevesebb az utazás, de nem fenyegeti a megszűnés veszélye. Ha így lesz, akkor — reméli — a születendő gyerek is tagja lesz majd egyszer az ököritófülpösi együttesnek. vés a gyerek oktatási intézményeinkben, annak ellenére, hogy a fülpösdaróci gyerekek is ide járnak, de az önkormányzat eddig elvetette az osztályok összevonását vagy a pedagógusok elbocsátásának gondolatát, mert nem csökkenthetjük falunkban a képzés színvonalát. Bizonytalan gazdálkodás Varga Józsefhez nem lehet úgy menni, hogy valamit éppen ne dolgozna. A többholdas gazdálkodónak azonban nem a legjobb a hangulata mostanában. — Géplakatos az eredeti szakmám—kezdte panaszát. — Dolgoztam tizenhárom évet vállalatoknál, majd munkanélküli lettem, és kényszerből kezdtem földműveléshez. Szívesen csinálok mindent, de ilyen ráfordítási és felvásárlási árak mellett már azt sem tudjuk, mihez kezdjünk. Ebben az évben a tavalyinak a duplájára emelkedett a műtrágyaár, de a rádió meg a tévé állandóan azt mondja, hogy a pétisó világpiaci ára tíz dollár, akkor hogy kerül az nálunk majdnem négyezer forintba? A búza világpiaci ára magas, de azt meg nem kapja meg a termelő. Aztán kellene gép is, ad rá mostanában a kormány huszonöt százalék támogatást, erre a kereskedők felemelték a traktorok árát ötven százalékkal. Akkor hogy van ez? Ha így megy ez tovább, akkor még annak a kedvét is elveszik a munkától, aki ebből szeretne megélni. — De hadd beszéljek inkább a nótáimról, mert arról mindenki tud itt a faluban. Még a fővárosban laktam, amikor az egésznapi gyári munka után pihengetve elkezdtem a múltra emlékezni, a régi nótázásokra gondolni. Úgy gondoltam, megörökítem a szegények énekkeservét, mert nem csak jókedvében dalolgatott valamikor a magyarember. A báróhoz jártam búzát isztikélni gyerekfejjel, kaptam nyolcvan fillért egy napra, egy kiló szalonna ára volt az akkor. Amíg tisztítottuk a fanyelű pengével a sarjadó gabonát, hogy elfelejtsük a fáradtságunkat, ne halljuk az éhségtől korgó gyomrunkat, rázendítettünk a nótákra, húsz—harminc gyermekember egy sorban, döfködve a búzát ölő szurókát. Az első nótámat a nagybátyámtól tanultam, aki gyakran énekelgette, hogy: „Nem messze van ide Kismargita”. A második nótámat a brigádunkban lévő nagyobb lánytól tanultam, aki nagyon szépen énekelte, hogy:„Csipkés szélű kiskendőm simára van vasaikét alkotó. — Amit mi magyar kártyának nevezünk, az német: a német mondavilágra alapozva készült. Annyi benne a magyar, hogy a sváb FerdinándPiatnik kezdte gyártani Pesten. Azon Teli Vilmos, Stüszi vadász szerepel többek között, az általunk most elkészített kártyajátékon viszont csak magyar ősi motívumok találhatók: jurta, íj, turulmadár. Ez az első magyar va”. Nem volt akkor még rádió sem, nemhogy televízió, a szegény ember egymást és saját magát vigasztalta a dalolással, és egymástól tanulkártya. Tavaly februárban kezdtünk el gondolkodni azon, hogy a millecentenáriumra kellene készíteni valamit, és így lett az ötletből valóság — nyomdai úton előállított termék. A pontos neve: ómagyar kártya. Székely rovásírással ez olvasható a lapjain. Huszonnégy lapos, a honfoglaló magyarság huszonnégy tümenes katonai szervezetére utalva. A lapokon ták az énekeket is. Ezeket akartam megőrizni, amikor hozzáfogtam a szövegük leírásához. Több száz nótám van már a füzetlapokon, még kölcsön is kérik tőlem, hogy lemásolják. Ma már keveset dalolga- tok, mert amióta szegény feleségem meghalt, nagyon egyedül vagyok, kevés okom van a vigalomra, a bánatomat meg inkább csendben elhallgatom. * többek között a hét vezér, katonák, kézművesek, földművesek láthatók. Minden hátoldalon szintén rovásírással a kártya neve, a csodaszarvas és a geszterédi tarsolylemez. Készült hozzá egy használati útmutató, hogyan lehet játszani vele. Iskolásoknak, diákoknak, felnőtteknek egyaránt hasznos időtöltés a kártyák forgatása, és közben még tanulhatnak is, mert a honfoglaláskori más? var történelem korhű kén4: os -------------------------Jt,vl ka pják a játékkal. Reméljük, hogy honfoglalásunk 1100. évfordulóján sikeres lesz mint kézbe adható megemlékezés és mint játék is. Szabó Gabriella és Késmárki László „Fergeteges” fiatalasszony Az első magyar kártya Szabó Gabriella és Késmárki László nemcsak a magánéletben társak, hanem az úti ötletekből fakadó munkáikban is. Néhány gyerekjátékot már kiötlöttek, megvalósítottak. Erre az évre viszont elkészítették a millecen- tenáriumi játékukat, egy színes kártyát. Erről beszélt a
