Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-31 / 126. szám
UJ KELET Pénz, piac, gazdaság 1996. május 31., péntek 7 Új Kelet-információ A benyújtott pályázatok szinte kivétel nélkül megfeleltek a feltételeknek, gátat csupán a címzett támogatások kiosztható szűk kerete jelentett. Az igényeket a szaktárcák egybevetették saját tratégiai terveikkel, majd az elfogadásra javasolt anyagokat a kormány egyeztető bizottsága elé terjesztették. A parlamenti listán a kormány 58 beruházást látott el javaslatával, összesen 17,8 milliárd forint értékben. Az Országgyűlés minden esetben egyedi döntést hozott a címzett támogatások odaítéléséről. Kiemelt szempontként befolyásolta a döntést, hogy kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja a beruházás, előnyben részesítették a közös feladatokat végző, területi szolgáltatásokat nyújtó intézmények projektjeit, illetve fontosnak tartották a bírák, hogy a pályázó önkormányzat saját forrással is rendelkezzen a tervének megvalósításához. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy település intézményi pályázata kapott kedvező ítéletet: A kisvárdai városi kórház rekonstrukciós pályázatában a kormány preferálta többek között a gyermekosztály, a szülészet, a tüdőgondozó, a konyha felújítását a számítógépes hálózat kiépítése mellett. A nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola tanterembővítési elképzeléseit támogatta anyagilag a kormány. A nyírbátori Bethlen Gábor Szakközép-, Szakmunkás- és Szakiskola bővítési elképzeléseit részleges állami segítséggel végeztetheti el az intézmény vezetősége. Vásárosnaményban az általános iskola rekonstrukciós pályázatát találta kiemelt fontosságú megvalósítandó beruházásnak a kormány. Egy kórház, három iskola A parlament május 3-án elfogadta a helyi önkormányzatok 1996. évi címzett támogatásról szóló törvényt. Ez alapján idén összesen 393 pályázat érkezett be a pénzügyi alaphoz, közel százmilliárd forint igényelt értékben, viszont a beruházások finanszírozására elkülönített összeg mindössze másfél milliárd forint volt. TŐZSDEI HÍREK Gabonaárak MTI A módosított határárral, azaz 400 forinttal csökkent szerdán a malmi búza összes lejáratának árfolyama a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. E termény piacán üzletet szerdán nem regisztrált a tőzsdei adminisztráció. A jegyzések mégis a nagymértékű eladási nyomás miatt módosultak. A takarmánykukorica piacán a júliusi lejárat ára tovább emelkedett, ugyanakkor az újtermésű kukorica októberi és decemberi határidejének árfolyama még mindig csökkent. Tovább mérséklődött a takarmánybúza ára, a takarmányárpa áralakulása pedig felemás képet mutatott. A napraforgó novemberi elszámolóára ugyancsak csökkent. Szerdán a gabonapiacon 206 szerződést kötöttek 92 millió forint összértékben. Értéktőzsde A vezető részvények többségének emelkedett az árfolyama a hét közepén a Budapesti Értéktőzsdén. A tőzsde üdvöskéje még mindig a Bor- sod-Chem, amelynek az általános forgalomlanyhulás mellett is változatlanul jó piaca van. A Borsod-Chem-papírok 2900 forint felett forogtak, záráskor 2905 forintot értek. Erősödött a bankpapírok árfolyama, az OTP-részvényeket 1850—1865 forint közötti árakon adták-vették. Az Inter- Európa részvények ára záráskor 29 000 forintra nőtt. A Mól 15 forinttal magasabban, 1760 forinton zárt. A kárpótlási jegyek ára 309 forintra csúszott vissza. Nemzetközi kapcsolataink Új Kelet-hírösszefoglaló __________________________ Magyarorszá g tizenegy világszervezet tagja. Legelsőként az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UN ECE) munkájába kapcsolódtunk be 1955-ben, az ENSZ tagság elnyerésével egy időben. Időrendi sorrendben ezt a Nemzetközi Cukor Szervezetet (ISO) létrehozó Nemzetközi Cukor Egyezmény követte, amelynek hazánk 1954 óta tagja, s annak 1992 évi megújítását is aláírta. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD), a szervezet 1964-es alapítása óta vagyunk rendes tagjai. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogelődjéhez, a GATT-hoz 1973-ban csatlakozott hazánk, s 1995-ben alapító tagja volt a WTO-nak. A Nemzetközi Kakaó Szervezet (ICO) munkáját, szintén 1973-óta segíti adminisztratív feladatok ellátásával Magyarország. Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetében (UNIDO) 1985-óta vállal szakfeladatokat Magyarország. A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) konferenciáira 1986-tól delegál a kormány küldötteket. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) 1993-ban kötött szerződést hazánk, s fogadta el annak szabadkereskedelmi szabályait. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) munkájához való csatlakozás szervesen összefügg a WTO-ban és az UNCTAD-ban elvállalt feladatainkkal. Az Európai Energia Charta (EECH) 1995-ben létrehozott egy egyezményt hazánkkal, de a szerződés még nem lépett érvénybe. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD idén fogadta soraiba hazánkat, 27. tagszervezeteként. Hétszázezer hektár parlagon? Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása túllépett az előzetes elméleti terveken: Kovács László külügyminiszter már kézhez kapta a csatlakozás alapfeltételeként kitöltendő EU-kérdőívet. A nagypolitika főszereplői eufóriában élnek, mert a legnehezebb, kezdeti lépéseken már túljutottak, elismertették hazánk piac- és fejlődőképességét a világgazdaság meghatározó szereplőivel. De az éremnek két oldala van, s a másik, a várhatóan kellemetlenebb az, hogy részünkről kemény gazdasági szerkezetváltoztatást kell végMunkatársunktól _________ Am ennyiben csak az agrárszféránál, Magyarország sokat hangoztatott vezető termelési ágazatánál maradunk, tisztában kell lenni azzal, hogy a nyugati országok mindegyike önellátásra rendezkedett be a saját piacának védelmében, közös megegyezés alapján. Ez alól hazánk sem élvezhet majd kivételt, így az exportpiac szűkössége miatt csökkentenünk kell várhatóan a mezőgazdasági termelést. Amennyiben az élelmiszeripari alapanyagok termesztésében a mainál fejlettebb technológiákat alkalmazunk, úgy lehetséges, hogy közel 700 ezer (!) hektár földet parlagon kellenne hagyni. Ilyen mértékű súlyos pazarlás ellen az erdészet és a térségi erdőfelügyelet szakemberei hevesen tiltakoznak. Az elképzeléseik szerint ebben az esetben, illetve a mezőgazdaság más művelési ágaiban gazdaságosan nem hasznosítható területeket erdősíteni kell, ugyanis hosszú távon csak ez válik kifizetődővé. Mint Sipos Géza, a négy — többek között Szabolcs-Szat- más-Bereg — megye magán és állami erdőgazdálkodási munkáját ellenőrző államigazgatáhezvinnunk. si szervezet, az Erdőfelügyelet osztályvezetője elmondta, hogy a fa nemzeti kincs, az egyetlen újítható energiahordozó, s emellett a szép emberi környezet megteremtője. Sajnos a kárpótlás, a privatizációs törekvések szétszabdalták a valaha volt egységes állami erdőségeket. Az új erdőbirtokosok általában többre értékelték a rövid távú gazdasági hasznot, mint a hosszú távú befektetési lehetőséget, s nagy számban letermelték az erdőket. Mindenki tudott róla, hogy ez újratelepítési kötelezettséggel jár, de ennek betartását nem midenki vette komolyan. Az ellenőrzéssel pedig várnia kellett az Erdőfelügyeletnek, ugyanis több tízezres nagyság- rendű, átláthatatlan, 1993-tól 1995 végéig tartó tulajdonjogi körülmények között semmit sem tehetett. Mára szerencsére mindez letisztult, s megkezdődhettek a „számonkérések”. A magánbirtokosokat a törvény társaságba tömörítette az egybefüggő, kiterjedt fás területek védelmében, s kötelezően tízéves gazálkodási ütemterv alapján dolgozhatnak, így a mindenkori tevékenység nyomon követhető. A magán és az állami erdő- telepítési kedv híven tükrözi a hazai gazdaság konszolidálódását. A tavaly elkezdődött pozitív folyamat során a térségben 3 ezer hektáron történtek faültetések, ami több, mint az egész magyarországi telepítés 50 százaléka, s ebből csak Szabolcs- Szatmár-Bereg gazdálkodói 1800 hektárt tudhatnak magukénak. Egy esetleges EU-csatlako- zás esetén bekövetkező agrár- szerkezet-váltás újfent az erdőterületek növelését segíti elő, s talán egyszer újra visszaáll az 1930-as évek rekordja, amikor a magyar föld 30 százalékát éltető levegőt adó erdőségek borították. — A fejemet teszem rá, öregem, hogy a hatalom manipulál minket. Csak még arra nem jöttem rá, hogy a rosszul működő gazdasággal terelik-e el a figyelmet a rosszul működő politikáról, vagy fordítva. Agrárszövetségi útkeresés Arra a kérdésre, hogy van-e esély a vidék, az agrárágazat önálló politikai érdekképviseletének megteremtésére a magyar politikai életben egyenlőre támogatott, de egyértelmű igennel nem megszavazott kérdés maradt. Mindez az Agrárszövettség legutóbbi országos összejövetelén derült ki, ahol a képviselők egy problémát mindenképpen le tudtak zárni: a politikai bukásokkal tarkított nem túlzottan eredményes elmúlt hat évet. — Nem teljesen osztatlan az egyetértés, de mindenképpen többségi támogatottságot élvezett az agrárszféra politikai képviseletének elképzelése — mondta Bodzás Árpád, az Agrár- szövetség megyei szervezetének vezetőségi tagja.—A meghívott előadók közül például dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke, de dr. Márton János, a Nemzeti Parasztpárt alapítótagja is a honi mezőgazdaság kilátástalan helyzetére hivatkozva támogatták a politikai mozgalom újjászervezését, akár egy esetleges névváltoztatás árán is. Az építő jellegű hozzászólásokból viszont kiderült, hogy a kormányzó koalíció iránti bizalom a tagságon belül csökkenőben van, és a pillanatnyi ellenzéki erők várható átcsoportosulása miatt nem született egyértelmű állásfoglalás a balközép irányultságú agrárpárt politikai csatlakozási lehetőségeiről. Az országos összejövetel talán legfontosabb döntése az volt, hogy a képviselők nem zárkóztak el az agrárszövetségi érdek- képviselet egyik továbblépési lehetősége elől sem, s megállapodás született arról, hogy a június 25-én megtartandó elnökségi ülés feladata lesz a munkabizottságok létrehozása. Ezek dolga lesz feltárni az Agrárszövetség mozgásterét, s a realitások figyelembe vételével határozni arról, hogy 1998-ra politikai pártként, vagy civil érdekvédelmi szervezetként szálljon síkra a vezetőség a mezőgazdasági termelők érdekeinek védelmében. E munkára szűk határidőt szabtak a képviselők: összesen fél év áll a bizottságok rendelkezésére a végső döntés meghozásának megalapozására. Logisztika Új Kelet-információ ____ Logisztikai szemináriumot szervez a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a müncheni és felsőbajorországi társkamarával közösen június 26- án, szerdán a köztestület nyíregyházi székházában. A résztvevők tájékoztatást kapnak a tudományterület nyugat-európai gyakorlatáról. Elnökségi ülés A Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kézműves Kamara vezetősége elnökségi ülést tart május 31-én, pénteken a nyíregyházi IPOSZ-szék- házban. A soros ülésen a kamara életet érintő nagy horderejű kérdésekre keresik a választ a képviselők. így többek között vita tárgya lesz a közjogi testület működési feltételeit alapjaiban megteremtő taglétszám, a tagi díjfizetési morál alakulása és a hátralékok törvény adta behajtása. A pénzügyi területen értékelés hangzik el a szervezet gazálkodásának átvilágításáról. Kiemelt napirendi pontként foglalkozik a testület a Kelet-Nyugat Expó és a Kézművesipari Nemzetközi Kiállítás és Vásár szervezési tapasztalataival, a kamarai részvétellel, továbbá a júniusi, Nowy Saczi Kézműves Kamarai delegáció fogadásával. Befektetések Románia és Magyarország kétoldalú kereskedelmi, gazdasági kapcsolatairól lesz szó azon a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett rendezvényen, amelyre előadóként Kónya László kereskedelmi tanácsost várják a szervezők. A fórum június 7-én, pénteken lesz a közjogi testület nyíregyházi székházában. Az oldalt összeállította: Vitéz Péter Százéves cigaretta Tudósítónktól Az egri borvidéken az elmúlt század végén nagy meghökkenést okozott, hogy 1894-ben, a Mátra fővárosának patináns Korona Szállójában kísérleti jelleggel megkezdődött a szivargyártás. Rá egy évre a Királyi Jövedéki Központ vezetői a gyáralapítás véglegesítéséről döntöttek, s száz évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között felavatták az Egri Dohánygyár új épületét. Beindult az üzlet, s 1910-ben már évente 33,8 millió szivar készült a gépsorokon. A két világégés közötti, átmeneti békeidőben, a kor igényeinek megfelelően kézi gyártású cigarettát állítottak elő, amelyet 1940-ben gépesítettek, s 31 évvel ezelőtt került ki onnan az első filteres cigaretta. Két éve, licensz és résztulajdonosi szerződések után a Philips Morris tulajdonába került az Egri Dohánygyár.
