Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-30 / 125. szám
UJ KELET Panoráma 1996. május 30., csütörtök 7 Amerikában is Miamiban egyre több idős ember panaszkodik arra, hogy telefonszámlái a csillagos égig kúsznak bizonyos állítólagos szextelefonok miatt. Most az állami szervek és a BellSouth telefontársaság közösen vizsgálják ki a panaszokat — adta hírül a Reuter hírügynökség a Miami Herald című lapra hivatkozva. Az egyik társasházban elmondták a lap riporterének: az idős hölgy, akinek a telefonjáról állítólag a szextele- fonszámot hívták, két agyvérzés folytán már tárcsázni is alig tud, nemhogy ilyesmivel szórakozna. „Nem nagyon szeretjük errefelé, ha átejtenek minket” — tette hozzá a nyilatkozó lakó. Egy 82 éves idős hölgy viszont kijelentette: ha nem kapott gutaütést akkor, amikor meglátta a közel száz dolláros téves számlát, amelyen azt állították, hogy vagy 30 percen át fecsegett egy szexvonalon, akkor most már egy ideig nincs mitől félnie. Egy másik hölgy — aki 30 dolláros számlát kapott — azt mondta a lap riporterének: „Szex? Miféle szex? Én 71 éves vagyok, a férjem 82. Higyje el, hogy a szex a legutolsó dolog, ami az eszünkbe jut.” Az ügyben a kerületi ügyészség gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó csoportja, továbbá az ügyészségtől függetlenül a helyi BellSouth telefontársaság is nyomoz, miután több társasházból érkeztek hasonló panaszok. A számlákat kiállító díjbeszedő cég, az American TelNet jogásza úgy vélekedett, hogy valamiféle telefon- kalózok műve lehet a dolog, hiszen a társaság nem számol el meg nem történt beszélgetéseket. Hogy mi történt valójában, azt majd kideríti az ügyészség. Rejtélyes múmiáit a sivatagban * Kaukázusiak Ázsiában A kínai Takla-Makám-siva- tag sós homokja négyezer évig titkot rejtegetett: szokatlanul jó állapotban megmaradt múmiákat, színes ruhában, csizmában, zokniban és kalappal a fejükön. Egy titkot azonban még ma is tartogatnak a múmiák: hogy lehet az, hogy ezek az emberek nem ázsiaiak, hanem kaukázusiak voltak. A legkülönbözőbb szemszögből vizsgáljuk, hogy kik voltak és honnan jöttek — idézi az AP hírügynökség dr. Vidor H. Mair professzort, aki a Pennsylvania Egyetem múzeumában a „Rejtélyes múmiák” elnevezéssel nemrég tartott nemzetközi tanácskozást szervezte. Ezen több mint 40 tudós először cserélte ki közösen információit a múmiákról. A kiszáradt holttesteket az 1970-es évek végétől régészek ásták ki sírjukból a hszincsiangi Tarim medencében. — Még egy kezdő is láthatja a kaukázusiak jellegzetességeit: barnás-szőke haj, mélyen ülő szemek, hosszú orr és hosszúkás arc — mondta egy pekingi akadémikus, aki a koponyák 10—15 évig folytatott mérésének eredményeként jutott ugyanerre a következtetésre. Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen politikai következményekkel járhat ez a felfedezés. A National Geographic magazin cikkírója, Thomas B. Allen tavaly márciusban a múmiákról szóló írásában megemlítette, hogy talált egy cserépdarabot, amelyen rajta volt a fazekas ujjlenyomata. Egy kínai tisztviselő, akitől engedélyt kért arra, hogy a leletet elvihesse egy törvényszéki antropológusnak, megkérdezte tőle, vajon a tudós meg tudja-e állapítani, hogy fehér ember volt-e a fazekas. Allen azt felelte, hogy ezt ő nem tudhatja, mire a kínai tisztviselő zsebre vágta a cserepet. Hszincsiangot évszázadok óta többségében ujgu- rok lakják, akik egy török nyelvjárást beszélnek, de az 1950-es évek óta a kínaiak milliói költöztek erre az autonóm területre, s ennek nyomását az ujgurok megérzik. A Hszincsiang Múzeumban, ahol a múmiákat kiállították, Mair professzor fültanúja volt annak, hogy ujgur látogatók megjegyezték: ezek „a mi őseink”. Politikai kérdést nem szabadna ebből csinálni, de ez sajnos elkerülhetetlen, vélekedett az amerikai professzor. Egy ujgur archeológus, dr. Dolkum Kamberti, aki több múmiát exhumált, jobbnak látja, ha „tak- lamakániaknak” nevezi őket, a lelőhely után. Pekinget ma már kevésbé érinti érzékenyen ez a kérdés, és erre vall az is, hogy Kínából öt régész érkezett a konferenciára, amelyen olasz, orosz, finn, német, francia, angol, tajvani és hongkongi tudósok vettek részt az amerikaiak mellett. Az ujgur archeológus az őseiről szóló legendákon nőtt fel, s elmondta, hogy ezek a történetek késztették őt a régészet tanulmányozására. Úgy hiszi, hogy a mai ember a múmiáktól sok mindent megtudhat a régmúlt korokról. — Ez hatással lesz az emberiség tanulmányozására. Az ujgur történelem nélkül nem létezhet közép-ázsiai történelem, közép-ázsiai történelem nélkül ázsiai történelem, ázsiai történelem nélkül pedig világtörténelem — mondta Dolkum Kamberti, aki lehetségesnek tartja azt is, hogy ez az ősi föld különböző kultúrák metszőpontja volt. Erre utal több tucat szövésminta is. — Egyes múmiák ruhájának diagonális bordázása például nagyon hasonlít a Krisztus előtt az ötödik százában Európában elterjedt szövésmintához. Nekem az a benyomásom, hogy máris nyomára bukkantunk itt egy olyanfajta multietnikai kultúrának, amelyben különböző származású emberek békésen éltek egymás mellett — mondta az ujgur régész. A múmiákkal kapcsolatban csak az a baj, hogy az exhumált tetemeket már nem védi homoktakaró, nedvesség és a modem élet különféle ártalmai érik őket. A régészek ezért most már visszahelyezik a földbe az újonnan fellelt múmiák nagy részét, és megjelölik nyughelyüket. Béjart Svájcban marad Az oldal az MTI-Panoráma írásaiból készült Jelcin és a mágusok Az utóbbi időkben elterjedt híresztelésekkel ellentétben Maurice Bejárt nem lesz az Unter den Lindenen lévő berlini Állami Operaház vezető koreográfusa — jelentette a dpa és az AP. A világhírű francia művész kedden Lausanne-ban váratlanul közölte, hogy három évygJ, meghosszabbította szeivj>júsét, amely az ottani^gagfgfShoz köti, és 1997-ben/nem költözik a Spree-pa^jf'városba. Ugyanak- kojtAfermészetesen nem fordít Hátat a német fővárosnak, és a jövőben is készségesen együttműködik a berlini operával, amelynek művészeihez őszinte baráti kapcsolatok fűzik. A 33 évvel ezelőtt, 1963. november 22-én a texasi Dallasban John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása előtti és utáni perceket rögzítő, eddig ismeretlen filmtekercs került elő a napokban — jelentette a Reuter és a dpa. A 45 perces film ugyan nem tartalmaz új elemeket sem a tettesre, sem pedig a lövések leadásának színhelyére vonatkozóan, de szakértők megítélése szerint „történelmi jelentőségű annak megismerése szempontjából, hogy mi történt közvetlenül a gyilkos merénylet utáni percekben” — olvasható a Dallas Morning News keddi számában. A 16 milliméteres fekete-fehér némafilmen jól látható, amint a város repülőterén John és Jacqueline Kennedy mosolyogva beszáll a nyitott limuzinba, amelyen a városközpontba indultak. Magát a merénylet pillanatát nem rögzíti a film, de a továbbiakban látható, amint a rendőrség néhány gyanúsítottat és szemtaMint Yvette Jaggi, a Lac' Leman partján fekvő város elöljárója közölte, a 69 éves Béjart, akinek jelenlegi szerződése 1997. július 31-én lejárna, 2000. MHus 31-éig egész biztosan ■ .nne-i operaház vtzptC- . ográíusa marad. Qforg Quander, a berlini opera intendánsa, akit rendkívül meglepett a hír, közölte, hogy addig nem nyilatkozik érdemében, amíg nem lépett érintkezésbe a művésszel. A Marseille-ben született Béjart előbb balett-táncosként lépett fel különböző színpadokon, mielőtt az ötvenes években a koreográfia felé fordult volna. Mint koreográfus, különút „begyűjt”. A gyilkossággal vádolt Oswaldot a rendőrségen mutatja a film. A további képsorokon rendőrök láthatók, amint közvetlenül a gyilkos lövések eldördülése után egy közeli pályaudvar felé rohannak. Ismét más kockákon Jack Ruby és a két nappal később általa agyonlőtt Harvey Oswald együtt jelenik meg egy sajtóértekezleten. A filmet/?oy Cooper, a KTVT televízió fotósa készítette. Felettesei a szerkesztőségben azonban nem találták azt érdekesnek — esetleg meg sem nézték alaposan —, és a tekercs szemétkosárba került. Cooper az általa készített filmanyag egy részét magához vette, és másolatot készített róla legjobb barátja, Eli Sturges részére. Sturges a másolatot házának pincéjében rejtette el. Ő 1986-ban, Cooper pedig az idén meghalt. Végül is úgy derült fény a film létezésére, hogy Sturges mostohalánya, Janet Veazey — aki nyolcéves volt a 33 évvel ezelőtti gyilkosság idején — nősen Stockholmban és Párizsban aratott nagy sikert. A francia fővárosból 1986-ban távozott, miután szakmai kérdésekben összetűzésbe került Rudolf Nurejevvel. Azóta múlt pénteken lépett fel először együttesével Párizsban, a Bastille téri -operaházban. A közönség lelkes ünnépjésl2SJL£észesítette Beethoven IX. szimfómájlLÚf balettváltozatát, Béjart „szimfonikus koreográfiáját”, amelynek ősbemutatója 1964-ben volt Brüsszelben. Maurice Béjart 1987-ben vált meg a brüsszeli Theatre Royal de la Monnaie-től. Együttesének jelenleg 29 táncos tagja van 14 különböző országból. előállt vele, miután a Dallas Morning Newsban nemrég arról olvasott, hogy egy független intézmény a Kennedy-gyil- kossággal kapcsolatos írásos anyagokat és fényképfelvételeket keres. Janet elmondta az újság riporterének, jól emlékszik arra, hogy azon a novemberi napon mostohaapja és annak barátja összehúzták az ablakok függönyeit, hogy megtekintsék a filmet. Garry Mack, a Dallas-me- gyei Történelmi Alapítvány dokumentátora, a Kennedy- gyilkosságga! foglalkozó szakértő elmondta a Reuter tudósítójának, hogy 15 évvel ezelőtt már látta a filmet, de nem tudott róla másolatot szerezni. Most újból megtekintette azt. Véleménye szerint a film „néni oldja meg ugyan a gyilkossággal kapcsolatos nagyszámú rejtélyt, de megeshet, hogy látható rajta valaki, aki ugyan ma nem tűnik fontosnak, de akit jövendő történészek egész pontosan azonosítanak majd.” Járványok A brazíliai janomami indián törzs fennmaradásáért aggódnak a szakértők, mivel egyre több járványos betegség üti fel a fejét a törzs körében: csak 1995-ben több mint száz janomami esett tuberkulózis, malária és influenza áldozatául. Ma összesen 9200 janomami él Brazíliában, Rio de Janeirótól mintegy ötezer i mei íoVtre északnyugatra, I Boa Vista közelibe?.. Boa Vista környékén 1987-ben tört ki az új aranyláz, s a janomamik ekkor kerültek kapcsolatba az arany mosó kalandorokkal. Az aranyláz csillapodásáig, 1992-ig mintegy 2000 jano- mami vesztette életét az aranymosókkal folytatott összecsapásokban, illetve a fehér emberektől kapott, az indiánok immunrendszere számára leküzdhetetlen betegségek következtében. A világ figyelmét az hívta fel a törzsre, mikor 1993-ban az aranymosók lemészároltak 13 janomamit. Áz AP-nek nyilatkozó Boa Vista-i orvos, a Nemzeti Egészségügyi Alapítvány helyi igazgatója cáfolta azonban a Globo című riói lap azon állítását, miszerint a törzs akár 90 százaléka is megvakulhat egy ritka betegség következtében. Az orvos kifejtette, hogy mindössze 2000 janomami szenved az említett betegségben, amelyet egy moszkitófajta csípése okoz s amely bőrviszketéssel jár, de egész Brazíliában nem volt még olyan eset, hogy bárki megvakult volna a betegség következtében. A brazíliai janomamik kilencmillió hektáros rezervátumban élnek Brazília legészakibb államában, de életterüket folyamatosan szűkíti a terjedő civilizáció. További 14 ezer janomami él a szomszédos Venezuelában. Borisz Jelcinben az orosz mágusok, jövőbe látók és népi gyógyászok is hisznek. A Vörös tér mögötti Vasziljev-lejtőn tartott gyűlésükön támogatásukról biztosították az újraválasztásáért indult elnököt. Egyik vezetőjük, a híres népi gyógyász, Ivan Kulib- jakin kijelentette: támogatja Jelcint, mivel csak ő tudja folj az általa elkezdett reíü: ■inkát. Kulibjakin azt is közölte: egyáltalán nem kételkedik jelcin győzelmében. mivel a jelenlegi államfő „energiatartaléka nem merült még ki”. A gyűlés másik résztvevője, David Jegorov, a híres színész, költő és népdalénekes Vlagyimir Viszockijról elnevezett alapítvány elnöke szintén hisz Jelcin győzelmében, mondván, hogy „ez az ég szava”, amit meghallott. Az Interfax jelentése szerint 40 varázsló, mágus és népi gyógyász vett részt a'különös politikai szeánszon. Méhen kívül Brazíliában egy szerencsés anyuka egészséges babát szült alig két nappal azután, hogy hasi fájdalmai miatt orvoshoz fordult, aki megállapította, hogy az asszony méhen kívül fejlődő magzata immár nyolc hónapos •— írta a Reuter. A 29 éves Ivana Vieira Roriguez Sao Paolo államban, Sorocabában kereste fel orvosát, aki ultrahangos vizsgálattal megállapította, hogy a magzat nem csupán méhen kívül fejlődött, hanem ráadásul még rosszul is fekszik. Ezért a doktor, Valdinei Fernandez Pinto császármetszéssel segítette a világra az ifjú Igort. A mama és a baba szerencséje, hogy Igor nemcsak a viszonylag korai szülésnek megfelelő 2,2 kilogrammos súllyal jött a világra, hanem teljesen egészséges is. Az orvos szerint a méhen kívüli terhességek 85—95 százalékában elhal a magzat, mielőtt a világra jöhetne, s a fennmaradó néhány százalék általában fizikai vagy mentális sérülésekkel születik. A meglepetésszerű szülés után Igor mamája, Ivana is jól van — közölte az orvos. • • Öreg panda Kínai állatorvosok éjjel-nappal vigyázzák Jing Jinget, a világ egyik legidősebb óriáspandáját, amely Hangcsou város állatkertjében tüdőgyulladással küzd. Az állatkert személyzete derűlátóan úgy nyilatkozott Jing Jing állapotáról az Új Kína hírügynökségnek, hogy remélik, már a napokban meggyógyul. Jing Jing partnere, az ugyancsak 25 esztendős pandahölgy, Pej Pej kiváló egészségnek örvend. Az óriáspandák általában húsz évig élnek. Mint ismeretes, a pandák a világ legveszélyeztetetteb állatfajtái között vannak. A zoológusok becslései szerint a szabad természetben, állatkertekben és kínai kutatóintézetekben mindössze ezer él ebből a szép állatból, amely ráadásul a természetben nehezen, s fogságban még sokkal nehezebben szaporodik. Eddig ismeretlen film A Kennedy-gyilkosságról
