Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-29 / 124. szám
4 1996. május 29., szerda Hazai krónika UJ KELET A kisebbségek védelmében A nemzeti és etnikai kisebbségek védelmében került sor arra vizsgálatra Baranya megyében, amelyről az utóbbi napokban különféle, nem megalapozott híresztelések láttak napvilágot — mondta Nikolits István. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter beszámolt arról is, hogy e tevékenysége során a Nemzetbiztonsági Hivatal megyei szervezete nem vetett be engedélyköteles titkosszolgálati eszközöket és nem folytatott célirányos információ- gyűjtést a nemzeti kisebbségi szervezetek vezetői körében. A szervezet munkája során keletkezett — utóbb valamilyen úton nyilvánosságra került — irat nem kapott titkos minősítést. Egy énekkar hattyúdala Csépe Béla (KDNP) a Magyar Rádió ének- és zenekarának fennmaradása érdekében emelt szót. Úgy vélte, hogy a képező művészeti együttes megmentésére kormányzati és parlamenti összefogásra, valamint címzett támogatásra lenne szükség. Szabó Zoltán művelődési államtitkár leszögezte: a zenekart mindenképpen meg akarják menteni, akár annak árán is, hogy leválasztják a Magyar Rádióról. A kisgazdák nem mennek el Torgyán Józsefi FKGP) bejelentette: frakciója nem vesz részt a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész törvényhozási megválasztási procedúrájában. A frakcióvezető szerint a kisgazdákat nem hívták meg a jelölést megelőző hétpárti egyeztetésre, ezzel diszkriminálva a legnagyobb ellenzéki pártot. Torgyán szerint ily módon olyan mértékű hatalomkoncentráció jön létre, amely veszélyezteti a parlamentáris demokráciát. Az önkormányzati iskolák sorsa Dobos Krisztina (MDF) az önkormányzati általános iskolák sorsa feletti aggodalmának adott hangot. Több olyan esetet ismertetett, amelyekben nézete szerint a képviselő-testületek törvénysértő módon szüntettek meg, vagy részben privatizáltak iskolákat. Feltette a kérdést: hogyan akarja a művelődési tárca kiterjeszteni a tankötelezettséget, ha hagyja, hogy megszűnjenek az iskolák? Horn Gábor (SZDSZ) felháborítónak nevezte, hogy a képviselő olyan testületeket vádol törvénysértéssel, amelyek a Ház plénuma előtt nem tudnak tiltakozni. Hozzátette: ha a törvényhozás nem a napirend előtti felszólalásokkal „szórakozna”, akkor megkezdődhetne a közoktatási törvény módosításának vitája. E jogszabály pedig az első lépés lehetne számos kérdés megnyugtató rendezésében. Szabó Iván (MDNP) szerint a kormány az önkormányzatiság elvét sérti, amikor olyan pénzügyi helyzetet teremt, amellyel támadható lépések megtételére kényszeríti a testületeket. Korrupciós ügyek konkrétum nélkül Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője azt firtatta, hogy milyen felderítetlen korrupciós ügyekre utalt Hóm Gyula két nyilatkozatában is. Megfogalmazása szerint, ha a miniszterelnöknek bármilyen bűncselekményről tudomása van, akkor feljelentést kelle tennie. Arra kérte a válaszadót, konkrétan nevezze meg a kormányfő által említett botrányokat és fedje fel, hogy miért nem idult eljárás ezekben az ügyekben. A minszterelnök helyett Kuncze Gábor belügyminiszter reagált. Elmondta, hogy Hóm Gyula egy kötetlen beszélgetés keretében utalt ilyen korrupciós ügyekre, minden konkrétum nélkül. Pártvita a nyugdíjkérdésről Igazgatót választottak Nagykállói résztvevője is volt a Magyar Szocialista Párt budapesti választmányi ülésének az elmúlt szombaton. A hétvégi eseményekről Tisza Gabriella, az MSZP választmányi tagja számolt be. — Mióta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a választmány elnöke, minden hónapban részletes tájékoztatást kapunk a frakcióban, illetve az országos elnökségen belül történtekről. Pontos információink vannak az előterjesztésekről, határozatokról, ugyanakkor a helyi képviseletek visszajelzéseit is ismerjük, közvetítjük és megbeszéljük. Kozma Ibolya (Új Kelet) A május 25-ei tanácskozáson zárt ülésen vitattuk meg és fogadtuk el a párt elmúlt évi költségvetését, ennek eredményeiről a május végi Magyar Közlönyben tájékoztatjuk a lakosságot. Módosítottuk a szervezeti és működési szabályzatot, eddig négy bizottság működött a választmányon belül, ezentúl hét. Megválasztottuk az említett bizottságok vezetőit, eszerint a közjogi bizottság elnöke Wiener György (Budapest), a szociális és foglalkoztatási bizottságé Juháspné Lévai Katalin (Debrecen), a gazdaság és agrárpolitika vezetője Szűcs Erika (Miskolc), a kulturális és oktatási bizottság elnöke Tétényi Pál (Budapest), a társadalNem lehet elfogadni MTI A Fidesz-Magyar Polgári Párt és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) úgy véli, hogy a közoktatási törvény módosítása elfogadhatatlan, mert nem oldja meg a szféra problémáit — hangzott el egy keddi sajótájékoz- tatón, miután a két szervezet vezetői találkoztak egymással. Kis Papp László, az ÉSZT elnöke megengedhetetlen gyakorlatnak nevezte, hogy Szöllősi Istvánná szakszervezeti vezető és Horn Gyula miniszterelnök külön megállapodást kötött az óraszámok emeléséről és a pedagógus létszám csökkentéséről. Hangsúlyozta, hogy kompromisszumra természetesen szükség van, de csak az összes érdekelt szakszervezet véleményének kikérésével. A felsőoktatási törvény tervezett módosításával kapcsolatosan kiemelte, hogy annak javítania kell a felsőoka tásban dolgozók bérezésén. Megfogalmazása szerint, egyszerűen szégyenletes, hogy ma az egyetemi oktatók átlagjövedelme 33 ezer forint. Leszögezte, hogy legalább 50 százalékos fizetésemelés szükséges. mi kapcsolatok bizottságáé Hegyi Gyula (Budapest), a külügyi és biztonságpolitikai bizottságot Kocsi László (Bara- nya megye) vezeti, a szervezeti bizottság élére Pál Béla (Veszprém megye) került. A bizottságok elnökeiből többfordulós titkos szavazással négy alelnököt választottunk: Wiener Györgyöt, Juhászné Lévai Katalint, Kocsi Lászlót és Pál Bélát. A választmány életében eddigi ismeretlen a választmány-igazgatói poszt, ezzel a munkával Antal Jánost bíztuk meg. Az államháztartási reformról, valamint egészségügyi és nyugdíjkérdések előterjesztéseiről írásbeli tájékoztatást kaptunk, ezekről a kérdésekről a válaszmány pártvitát kezdeményez. — Most mit csodálkozik? Sosem hallott még a privatizációról? MTI Göncz Görögországban Vastagh Pál igazságügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi, Kiss Zoltán földművelésügyi és Fazekas Szabóles ipari és kereskedelmi államtitkár, valamint számos üzletember, akik az államfői tárgyalások keretét használják fel arra, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Athénben és Theszalonikiben. Háromnapos hivatalos látogatásra Görögországba utazott kedden reggel Göncz Árpád. A köztársasági elnök — akit elkísért felesége is — Konsztantinosz Sztefanopu- losz görög államfő meghívásának tesz eleget. Göncz Árpádot elkísérte A külföldön élő magyarok kárpótlási lehetőségei Egy hír margójára Budapesten üléseznek az európai fejlett országok közlekedési miniszterei. Hajdú István (Új Kelet) Egyszer szeretném megérni, hogy az ország vízfeje, Budapest helyett mondjuk Nyíregyházán lenne egy ilyen rendezvény. Szigorúán úgy szervezve, hogy autóval kelljen — rendőri felvezetés nélkül—el- zötyögni minden tisztelt vendégnek az M3-as úton, majd tovább. Ingyen közölnénk a lapban, amit a miniszterek Lotz Károlynak mondanának. Már csak azért is tanulságos lenne a véleményeket közölni, mert nem kellene elfeledni: ha előbb-utóbb eljutunk az Európai Unióba, annak határai itt kezdődnek majd Záhonynál. Vám- és határvédelem, bűnügyek, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az útra akkor is szükség lesz, ha a bűnözőket már a határon kiszűrik, nem erre halad a legfontosabb európai kábítószer-útvonal, és a vámcsalások felderítése ügyében csodát produkál a Vám- és Pénzügyőrség. Természetesen nem csak a fentiek miatt lenne szükség útra: a gazdaság állapota miatt is. Olyasféle segítségről nem is merek álmodni, mint Németország nyugati felében, ahol a második világháború után a Marshall-segély keretében legelőször az utakat állították helyre. Ott már régen tudták, hogy a gazdaság érrendszere az úthálózat. Akár színtiszta mezőgazdasági a termelés, vagy ha csak ipari, útra akkor is szükség van. Itt, Szabolcsban sokszorosan. Mert addig ez a megye nem is tud felzárkózni, amíg az útviszonyok tekintetében el nem éri egy közepesen fejlett dunántúli megye úthálózatát, útsűrűségét, és az utak minősége is azonos nem lesz. Addig: marad az elmaradottság. MTI Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az áramszolgáltató társaságok kárpótlási részvénycseréje során a felajánlottrészvénycsomagok 20 százalékát különíti el a külföldön élő alanyi kárpótoltak számára. Az év elején lezajlott Démász-rész- vénycsere tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nagy igény van a határon túl is a jegyek ilyen jellegű felhasználására — tájékoztatta az MTI-t a Határontúli Magyarok Hivatala annak kapcsán, hogy kedden az ÁPV Rt. és a hivatal közösen bejelentette: megindul az újabb áramszolgáltató részvénycsere. A devizakülföldi kárpótoltak több formában jegyezhettek részvényt az első tranzakció során. Elsőként saját maguk közvetlenül, a magyarországi OTP-fiókoknál, de lehetőség volt arra is, hogy meghatalmazottakat bízzanak meg. Egy meghatalmazott öt kárpótolt személy megbízásából járhatott el. Á harmadik lehetőség az volt, hogy a HTMT által támogatott gyűjtőtársaságok végezték el a megbízást. A hivatal a beérkezett 11 jelentkezés alapján 6 gyűjtőtársaságnak adott támogató levelet. A társaságok a következők: Alanyi Kárpótlási Jegykezelő Kft., Magyarországi Német Vagyonkezelő és Kereskedelmi Rt., New York Bróker Rt., Csiky Értékpapírkereskedelmi Kft., a BVL Befektetési Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. és az első Magyar—Angol Bróker Rt. Ezek a cégek földrajzilag lefedik a devizakülföldieket, beleértve a távolabbi földrészeket is. Parlamenti adok-kapok Berki Antal (Új Kelet) Ha kedd van, akkor interpelláció. Már reggel elkezdődött. Még mindig ez a MIG-ügy. Az egész délelőtt azzal telt el, hogy így alkotmánysértés, meg úgy. Tulajdonképpen ez igaz, csak egy kicsit sok. Nem ér annyit az egész. Mondjon le Keleti, mert így meg úgy. Jó téma, lehet rajta rágódni, mint a gumicsonton. Az már egy kicsit sok, hogy az azonnali kérdések is erről szóltak. Minek? Keleti lemondott, a MIG-ek repülnek, az ügy a lovagiasság szabályai szerint elintézve. Az egy más dolog, hogy a miniszterelnök Keleti lemondását nem fogadta el. Azt csak halkan jegyzem meg, hogy szigorúan véve már egy felszálláshoz is parlamenti engedély kell, mert ha a pilóta csak egy tizedmá- sodpercig késlekedik a manőver megkezdésével, régen elhagyta az ország légterét. Gyakorlatozni pedig kell. Baráti látogatásra menni nem kell, de nem árt. Bele kell nyugodni, hogy kis ország, kis légtér. Ez van. Érthető az ellenzék igyekezete a kormány lejáratására, de- hát nem sportszerű, mert kormányként ugyanezeket a hibákat ő maga is kénytelen volt elkövetni. Tele van az ország (a hócipőnk) megoldhatatlan problémákkal, azokkal kellene bajlódni az in- terpellációs időszakban. Úgyis olyan kevés az a három óra. Jó lenne, ha legalább párton belül egyeztetnének az interpellálok. Szegény Lakos László háromszor válaszolta ugyanazt, mert a kisgazda felszólalók kizárólag a gázolaj árára hegyezték ki-mondandójukat. Izgalmas figyelni, hogy néha a kormánypártok képviselő is érdeklődnek, interpellálnak, persze szőrmentén, óvatosan, az igazán komoly problémákat elegánsan kikerülve. A válaszokat rendre el is fogadják, minek veszekedni, mégiscsak egy brancs vagyunk, de hát ott vannak azok a fránya választók, nekik muszáj néha valamit produkálni. Volt még egy kis nemzethalál, belügyminiszteri felelőtlenség, és megint a legfőbb ügyész. Györgyi Kálmán jól tűri ezeket az, azt mondta valaki, hogy ilyen meg olyan bűncselekmények vannak, mit tesz Ön ezek ellen, legfőbb ügyész úr?” Most már sokad- szorra magyarázza el a felhevült interpellálónak, a vádemelés nem úgy működik, hogy valaki (legyen az akár a miniszterelnök!) azt mondta. Csodálatos türelme van. Gombár Csaba már régen rá-, verte volna az ajtót az egész parlamentre. Az országházból íel|Mtiá|l!!|j ...
