Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-28 / 123. szám

Hirdetés UJ KELET 1996. május 28., kedd 10 A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ múltja, jelene és jövője MÚLT A fehérgyarmati Földműves Szövetkezet 1946. november 10-én alakult. Később egyesült a penyigei, a szatmárcsekei és a Kölese és Vidéke ÁFÉSZ- szel. 1976-ban Fehérgyarma­ton és 26 környező településen a földművesszövetkezet mint Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ működött tovább. Csakúgy, mint másutt, ott is a szövetke­zet kiskereskedelmi tevékeny­sége fejlődött a legdinamiku­sabban, de jelentős volt a vendéglátóipari forgalom is. Természetesen felvásárlással is élénkítették a helyi gazdaságot. Ennek következtében 1980-ra a taglétszám 8500 főre duzzadt. Évekig a szövetkezetek vi­szonylagos biztonságban gaz­dálkodhattak, hiszen a kistele­püléseken „garantált” piacuk volt. Az egyéni vállalkozások elterjedése, illetve a rendszer- változás véget vetett a gondta­lan fejlődés éveinek. Sürgősen cselekedni kellett mind az ÁFÉSZ, mind a dolgozók érde­kében. Először a bérbe adások indultak el. 1992-től 26 ingat­lant értékesítettek, majd a következő évben az itt felsza­badult tőkéből létrehozta az ÁFÉSZ az első önálló vállalko­zását: sütőipari kft.-t létesített. A szövetkezeti tagok is aktívan részt vettek a változásokban, megtakarított pénzüket a sütö­de létrehozására fordították. JELEN A változás szükségszerű, de sokszor nem könnyű. A nehézsé­gek ellenére a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ a megye legna­gyobb taglétszámú szövetkezete. Jó munkával a 6500 fős gárda a gazdálkodásban is bizonyított: a hatékonysági mutatók alapján a megye 5 legjobb szövetkezete között van. Az 1995-ben elért eredményeket ez év árpilisában értékelte a küldöttgyűlés. A szö­vetkezet meghatározó tevékeny­sége 1995-ben is változatlanul a bolti kiskereskedelemben maradt, bár a piaci verseny nagyon ke­mény. Az árbevétel háromnegyed része ezen a területen realizáló­dott, s ez a tervezettől lényegesen kedvezőbb. Az eredményesség­ben a legfontosabb szerepet a megfelelő nagyságú és összetéte­lű árukészlet játszotta, párosulva a versenyképes árak alkalmazá­sával. Az AFÉSZ-boltok össze­sített árukészlete év elején 107 millió forint volt, az év utolsó hónapjaiban pedig 130—140 mil­lió forintértékű árumennyiséggel állt vásárlói rendelkezésére. Örömmel számolhattak be arról is a küldöttgyűlésen, hogy folyó áron számolva minden egységnél nőtt a bevétel. Örvendetes, hogy a felvásár­lási üzemág is követte ezt a len­dületes fejlődést. A nettó árbe­vétel több mint 26 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy a terméseredmények — egy—két kivétellel —nem vol­tak kedvezők. A vendéglátásban a cukrász­üzem 1995-ben is szépen fejlődött. Az elmúlt évben két jelen­tősebb beruházást is befejezett az ÁFÉSZ. A szövetkezet leg­jelentősebb munkája a hűtőház létesítése és a Sport utcai bú­torbolt kialakítása volt. A térségfejlesztésben is részt vett az ÁFÉSZ. Tizenhat he­lyen végezték el a gázbeköté­seket, és 19 egységnél fizették be a fejlesztési hozzájáruláso­kat, és végezték el a belső sze­relési munkálatokat. Összességében az ÁFÉSZ gaz­dálkodási eredménye a tervezettől kedvezőbben alakult, az előző évekhez viszonyítva megduplá­zódott. Év közben az ÁFÉSZ a rendelkezésére álló szabad pénz­eszközeit hosszabb-rövidebb ban­ki lekötésekkel hasznosította. • • // JOVO A szövetkezet további tervei­ről Tóth Zsigmond urat kérdeztük. — Elnök úr! Hogyan látja a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ helyzetét az 1996-os évben? — Sajnos, a múlt évi értéke­lésben is elhangzott, hogy nem javult a helyzet. Úgy érezzük, hogy talán még nehezedik, egy­re nehezebb fizetőképes, meg­bízható vevőket találni. Úgy lát­juk, hogy a térség mezőgazda- sági terményeit is nagy kocká­zattal tudjuk felvásárolni, for­galmazni. Nem kedvező az a helyzet, mikor a szubvenció évről évre változik, és az őszi szerződés- kötések idején a bekalkulált szubvencióbevétel a következő év januárjától megszűnik. Jó példa erre az is, hogy 1995-ben 1 kg alma megvásárlására 5 fo­rint szubvenciót adott az állam. Ezt mi figyelembe vettük a fel- vásárlási árak kialakításában, és 1996. január elsejétől teljesen megszűnt az alma utáni állami támogatás. Említhetem azt a problémát is, hogy országosan jelenleg nehéz a burgonya értékesítése. Ennek egyik oka az, hogy a ki­viteli engedélyeket későn adták ki. Már az is feszültséget vezet­hetne le, ha az Ukrajnából érkező turisták vagy bevásárlók vihetnének ki egy zsáknyi bur­gonyát. Sajnos, a jelenlegi ren­delkezések csak 1,5 kg-ot en­gednek meg. Ezek olyan dolgok, amelyek­re szeretnénk, ha gyorsabban re­agálnának a legfelsőbb szinten is. Ha éreznék ennek a térségnek a feszültségét, és indokolt esetben engedményeket tennének, akkor a menthető érték nagyobb lenne. — Mi a tervük a jövőben? Milyen gazdálkodási progra­mot dolgoztak ki? — A nehéz körülmények elle­nére szövetkezetünk változatlanul az eredményességre törekszik. Keressük azokat a lehetősé­geket, amelyek a piac által behatá­rolt áruforgalmi tevékenység mel­lett többletjövedelmet eredmé­nyezhetnek. Tervezzük az ABC- áruház korszerűsítését, a cukrász­üzem bővítését, a műszaki bolt felújítását. Természetesen a víz­bekötéseket is tovább folytatjuk. A gazdálkodásban változatla­nul a fejlődésre törekszünk. Sajná­latos módon a külkereskedelmi tevékenységünk ez idáig igen ke­vés eredményt ér el. 1996-ban ezt a hiányosságunkat is pótolni sze­retnénk, megpróbálunk minél gyümölcsözőbb külföldi kapcso­latot kialakítani. Reméljük, kitar­tásunk ebben az évben is eredmé­nyes lesz. (X) Brit marhavész A brit kormány teljesen rosszul fogott hozzá a marhajárvány által kivál­tott nemzetközi válság megoldásához—mond­ta vasárnap az Európai Unió bizottságának első embere. MTI Jacques Sanier a londoni rádiónak adott nyilatkozatá­ban kizártnak nevezte, hogy a közösség legfelső irányító szerve valamiféle menetren­det állítson össze a brit mar­hahúsra kirótt teljes kiviteli tilalom feloldására. Ezt sze­mélyesen John Major brit kormányfő követelte, amikor a hét elején meghirdette az EU döntéshozatali munkájá­nak megakasztását célzó obstrukciós hadjáratot. Lon­don a hivatalosan is „együtt nem működési hadművelet­nek” nevezett stratégiát egé­szen addig kívánja alkalmaz­ni, amíg az EU érvényben tartja a marhahús kivitele elé emelt, az egész világra kiter­jedő bizottsági tilalmat. Santer azonban gyakorlati­lag az egész válságért a brit kormányra hárította a fele­lősséget, mondván: „szeren­csétlen döntés volt” a marha­vész és az ahhoz hasonló tü­netekkel járó, gyógyíthatatlan emberi kór, a Creutzfeldt- Jakob szindróma közötti fertő- zéses kapcsolat gyanújának márciusi nyilvánosságra hoza­tala anélkül, hogy London előzetesen konzultált volna az EU-bizottsággal, vagy az egyes tagállamokkal. Az első számú eurokrata kijelentette azt is: véleménye szerint az EU-embargó meg­torlása gyanánt alkalmazott brit obstrukciós politika „sú­lyos mértékben visszaüthet annak kitervelőire”. Az EU ellen meghirdetett tory „marhaháború” egyéb­ként a jelek szerint a hazai közvélemény szemében sem tette rokonszenvesebbé a kor­mánypártot, amely a népsze­rűségi listákon jó ideje szinte látótávolságon kívül kullog az ellenzék vezető erejének szá­mító Munkáspárt mögött. Templom­avatás MTI A hagyományosan budd­hista vallású Mongólia fő­városában, Ulánbátorban va­sárnap felszentelték az első római katolikus templomot. Bulaitis érsek, a Szentszék ulánbátori nunciusa szemé­lyesen vezette a hívőket az esemény helyszínére — tu­datta a Fülöp-szigeti Wince Padila atya, a templom plé­bánosa. Á templom egymil­lió dollárba került, három pap és három szerzetes áll e mon- góliai katolikus egyházi kö­zösség szolgálatában. A pa­pok a Fülöp-szigetekről és Belgiumból származnak, a szerzetesek pedig afrikaiak. A mongol hatóságok azu­tán engedélyezték a katolikus templom felépítését, hogy 1991 -ben összeomlott a Szov­jetunió támogatta, rendszer. Eddig egy olyan épületben tartották az istentiszteletet, amely a szovjet hadsereg tu­lajdonát képezte.

Next

/
Thumbnails
Contents