Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-28 / 123. szám
Hirdetés UJ KELET 1996. május 28., kedd 10 A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ múltja, jelene és jövője MÚLT A fehérgyarmati Földműves Szövetkezet 1946. november 10-én alakult. Később egyesült a penyigei, a szatmárcsekei és a Kölese és Vidéke ÁFÉSZ- szel. 1976-ban Fehérgyarmaton és 26 környező településen a földművesszövetkezet mint Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ működött tovább. Csakúgy, mint másutt, ott is a szövetkezet kiskereskedelmi tevékenysége fejlődött a legdinamikusabban, de jelentős volt a vendéglátóipari forgalom is. Természetesen felvásárlással is élénkítették a helyi gazdaságot. Ennek következtében 1980-ra a taglétszám 8500 főre duzzadt. Évekig a szövetkezetek viszonylagos biztonságban gazdálkodhattak, hiszen a kistelepüléseken „garantált” piacuk volt. Az egyéni vállalkozások elterjedése, illetve a rendszer- változás véget vetett a gondtalan fejlődés éveinek. Sürgősen cselekedni kellett mind az ÁFÉSZ, mind a dolgozók érdekében. Először a bérbe adások indultak el. 1992-től 26 ingatlant értékesítettek, majd a következő évben az itt felszabadult tőkéből létrehozta az ÁFÉSZ az első önálló vállalkozását: sütőipari kft.-t létesített. A szövetkezeti tagok is aktívan részt vettek a változásokban, megtakarított pénzüket a sütöde létrehozására fordították. JELEN A változás szükségszerű, de sokszor nem könnyű. A nehézségek ellenére a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ a megye legnagyobb taglétszámú szövetkezete. Jó munkával a 6500 fős gárda a gazdálkodásban is bizonyított: a hatékonysági mutatók alapján a megye 5 legjobb szövetkezete között van. Az 1995-ben elért eredményeket ez év árpilisában értékelte a küldöttgyűlés. A szövetkezet meghatározó tevékenysége 1995-ben is változatlanul a bolti kiskereskedelemben maradt, bár a piaci verseny nagyon kemény. Az árbevétel háromnegyed része ezen a területen realizálódott, s ez a tervezettől lényegesen kedvezőbb. Az eredményességben a legfontosabb szerepet a megfelelő nagyságú és összetételű árukészlet játszotta, párosulva a versenyképes árak alkalmazásával. Az AFÉSZ-boltok összesített árukészlete év elején 107 millió forint volt, az év utolsó hónapjaiban pedig 130—140 millió forintértékű árumennyiséggel állt vásárlói rendelkezésére. Örömmel számolhattak be arról is a küldöttgyűlésen, hogy folyó áron számolva minden egységnél nőtt a bevétel. Örvendetes, hogy a felvásárlási üzemág is követte ezt a lendületes fejlődést. A nettó árbevétel több mint 26 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy a terméseredmények — egy—két kivétellel —nem voltak kedvezők. A vendéglátásban a cukrászüzem 1995-ben is szépen fejlődött. Az elmúlt évben két jelentősebb beruházást is befejezett az ÁFÉSZ. A szövetkezet legjelentősebb munkája a hűtőház létesítése és a Sport utcai bútorbolt kialakítása volt. A térségfejlesztésben is részt vett az ÁFÉSZ. Tizenhat helyen végezték el a gázbekötéseket, és 19 egységnél fizették be a fejlesztési hozzájárulásokat, és végezték el a belső szerelési munkálatokat. Összességében az ÁFÉSZ gazdálkodási eredménye a tervezettől kedvezőbben alakult, az előző évekhez viszonyítva megduplázódott. Év közben az ÁFÉSZ a rendelkezésére álló szabad pénzeszközeit hosszabb-rövidebb banki lekötésekkel hasznosította. • • // JOVO A szövetkezet további terveiről Tóth Zsigmond urat kérdeztük. — Elnök úr! Hogyan látja a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ helyzetét az 1996-os évben? — Sajnos, a múlt évi értékelésben is elhangzott, hogy nem javult a helyzet. Úgy érezzük, hogy talán még nehezedik, egyre nehezebb fizetőképes, megbízható vevőket találni. Úgy látjuk, hogy a térség mezőgazda- sági terményeit is nagy kockázattal tudjuk felvásárolni, forgalmazni. Nem kedvező az a helyzet, mikor a szubvenció évről évre változik, és az őszi szerződés- kötések idején a bekalkulált szubvencióbevétel a következő év januárjától megszűnik. Jó példa erre az is, hogy 1995-ben 1 kg alma megvásárlására 5 forint szubvenciót adott az állam. Ezt mi figyelembe vettük a fel- vásárlási árak kialakításában, és 1996. január elsejétől teljesen megszűnt az alma utáni állami támogatás. Említhetem azt a problémát is, hogy országosan jelenleg nehéz a burgonya értékesítése. Ennek egyik oka az, hogy a kiviteli engedélyeket későn adták ki. Már az is feszültséget vezethetne le, ha az Ukrajnából érkező turisták vagy bevásárlók vihetnének ki egy zsáknyi burgonyát. Sajnos, a jelenlegi rendelkezések csak 1,5 kg-ot engednek meg. Ezek olyan dolgok, amelyekre szeretnénk, ha gyorsabban reagálnának a legfelsőbb szinten is. Ha éreznék ennek a térségnek a feszültségét, és indokolt esetben engedményeket tennének, akkor a menthető érték nagyobb lenne. — Mi a tervük a jövőben? Milyen gazdálkodási programot dolgoztak ki? — A nehéz körülmények ellenére szövetkezetünk változatlanul az eredményességre törekszik. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a piac által behatárolt áruforgalmi tevékenység mellett többletjövedelmet eredményezhetnek. Tervezzük az ABC- áruház korszerűsítését, a cukrászüzem bővítését, a műszaki bolt felújítását. Természetesen a vízbekötéseket is tovább folytatjuk. A gazdálkodásban változatlanul a fejlődésre törekszünk. Sajnálatos módon a külkereskedelmi tevékenységünk ez idáig igen kevés eredményt ér el. 1996-ban ezt a hiányosságunkat is pótolni szeretnénk, megpróbálunk minél gyümölcsözőbb külföldi kapcsolatot kialakítani. Reméljük, kitartásunk ebben az évben is eredményes lesz. (X) Brit marhavész A brit kormány teljesen rosszul fogott hozzá a marhajárvány által kiváltott nemzetközi válság megoldásához—mondta vasárnap az Európai Unió bizottságának első embere. MTI Jacques Sanier a londoni rádiónak adott nyilatkozatában kizártnak nevezte, hogy a közösség legfelső irányító szerve valamiféle menetrendet állítson össze a brit marhahúsra kirótt teljes kiviteli tilalom feloldására. Ezt személyesen John Major brit kormányfő követelte, amikor a hét elején meghirdette az EU döntéshozatali munkájának megakasztását célzó obstrukciós hadjáratot. London a hivatalosan is „együtt nem működési hadműveletnek” nevezett stratégiát egészen addig kívánja alkalmazni, amíg az EU érvényben tartja a marhahús kivitele elé emelt, az egész világra kiterjedő bizottsági tilalmat. Santer azonban gyakorlatilag az egész válságért a brit kormányra hárította a felelősséget, mondván: „szerencsétlen döntés volt” a marhavész és az ahhoz hasonló tünetekkel járó, gyógyíthatatlan emberi kór, a Creutzfeldt- Jakob szindróma közötti fertő- zéses kapcsolat gyanújának márciusi nyilvánosságra hozatala anélkül, hogy London előzetesen konzultált volna az EU-bizottsággal, vagy az egyes tagállamokkal. Az első számú eurokrata kijelentette azt is: véleménye szerint az EU-embargó megtorlása gyanánt alkalmazott brit obstrukciós politika „súlyos mértékben visszaüthet annak kitervelőire”. Az EU ellen meghirdetett tory „marhaháború” egyébként a jelek szerint a hazai közvélemény szemében sem tette rokonszenvesebbé a kormánypártot, amely a népszerűségi listákon jó ideje szinte látótávolságon kívül kullog az ellenzék vezető erejének számító Munkáspárt mögött. Templomavatás MTI A hagyományosan buddhista vallású Mongólia fővárosában, Ulánbátorban vasárnap felszentelték az első római katolikus templomot. Bulaitis érsek, a Szentszék ulánbátori nunciusa személyesen vezette a hívőket az esemény helyszínére — tudatta a Fülöp-szigeti Wince Padila atya, a templom plébánosa. Á templom egymillió dollárba került, három pap és három szerzetes áll e mon- góliai katolikus egyházi közösség szolgálatában. A papok a Fülöp-szigetekről és Belgiumból származnak, a szerzetesek pedig afrikaiak. A mongol hatóságok azután engedélyezték a katolikus templom felépítését, hogy 1991 -ben összeomlott a Szovjetunió támogatta, rendszer. Eddig egy olyan épületben tartották az istentiszteletet, amely a szovjet hadsereg tulajdonát képezte.
