Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-04 / 104. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. május 4., szombat 7 A szeretelhiány betegséghez vezethet Jön a szellemgyógyász Piroska munka közben Aradi Balogh Attila portréja Pál András minden doku­mentumot kipakolt a fehérgyar­mati Ady Endre utcai lakásán, hogy bizonyítsa, őt is az ország egyik legismertebb szellem- és természetgyógyászata tette egészségessé. A szellem- és lé­lekgyógyász Balogh Piroska sokáig kereste helyét a világban. Kozmetikus szeretett volna lennei, adminisztrátor lett. Több mint öt éve megbetegedett, ter­mészetgyógyászhoz fordult, az­tán ő is megtanulta a szakmát, hogy másokon is segítsen. — Valamennyi testi beteg­ségnek lelki baj az okozója — állítja határozottan Piroska. — Például a szívbetegek és a cu­korbetegek a szeretet hiányától szenvednek, és a rossz párkap­csolat az oka a vesebetegségek­nek. Érdekes módon nincs szív­rák, aminek az az oka, hogy a szívben van a szeretet, és a magasabb intelligencia nem engedi meg, hogy oda a rák „betegye a lábát”. — Ez egy kissé már mágiku­san hangzik. — Ennél még tovább is me­gyek. Gyógyító sugarak érkez­nek hozzánk a kozmoszból, a nagy ezoterikus szellem suga­rai. Ezek a sugarak tele vannak jósággal, hittel és szeretettel, csak annyi a dolgunk, hogy nyitottak legyünk ezekre, akkor mindenki képes saját magát is meggyógyítani. Ezenkívül na­gyon fontos, hogy az emberek ne érezzenek mások iránt ha­ragot, ne irigykedjenek, mert saját magukat betegítik meg. Berki Antal tudósítása —A gyógymódját is erre ala­pozza? — Elsősorban együttérzése­met nyilvánítom a problémák­kal, és nem tévesztem össze a sajnálattal, mert az negatív ki­sugárzás. A betegekkel közösen megkeressük a probléma gyö­kerét, ezt egy energetikai tisztí­tás követi, mellyel harmonizá­lom az embert körülvevő aurát, és a negatív, oda nem való za­varó tényezőket kiszűröm. Közben kellemes meditációs zene szól, megkeresem radi- esztéziás pálcámmal, hol nem megfelelő az energiaáramlás az aurában. Mielőtt elbocsátanám a pácienst, idealizált életviteli és étkezési tanácsokkal látom el. Valójában nem is én gyógyí­A hozzászólók is az anyagi ellehetetlenülést emelték ki az tok, hanem a beteg önmagát. Ez csak akkor sikeres, ha megvan hozzá a hite, ereje, mellyel po­zitív gondolatok felhalmozásá­ra képes, és ezért tartok tanfo­lyamokat is, a legközelebbit május 4-én és 5-én Fehérgyar­maton, mert szükséges elsajá­títani néhány ellazulási, medi­tációs technikát. — Mit szólnak ehhez az or­vosok? — Az orvosokkal jó a kap­csolatom, sokszor előzetes ki­vizsgálásra hozzájuk küldöm a beteget. Az igazi eredmény azonban az, amikor felkeres­nek, hogy Piroska, meggyó­gyultam műtét nélkül, helyre­állt a lelki harmóniám, egész­ségesnek érzem magam. Tűzoltók napja K. Z. tudósítása ________ El őször emlékeztek meg tegnap Nyíregyháza tűzoltói a megyeszékhely kémény­seprőivel közösen védő­szentjükről, Szent Flóriánról. Együtt vonultak fel a „vörös kakas” őrzőinek laktanyájá­ból a polgármesteri hivatal elé, ahol a Himnusz után Felbermann Endre alpolgár­mester ünnepi beszédében többek között elmondta: — Szent Flórián a tűz elle­ni küzdelem jelképeként ma­radt meg a köztudatban. Egy pusztító tűzvész után alakult meg 1938-ban Nyíregyházán az önkéntes tűzoltóegylet. Felkészültségük bizonyítéka, hogy 1906-ban Milánóban a profi tűzoltókat megelőzve végeztek egy világversenyen az első helyen. A tűzvéde­lemre 1929-ben alakították meg a városban a hivatásos tűzoltóságot. A nyíregyházi önkormányzat erejéhez mér­ten támogatja a szervezetet, hiszen munkájuk — sajnos — nélkülözhetetlen. Felbermann alpolgármes­ter az idén alapított Nyíregy­háza Város Kiváló Tűzoltója Díjat Kerekes Sándor főtörzs­őrmesternek — aki soron kí­vül zászlóssá lépett elő — adta át. A kis ünnepség vé­gén huszonheten kaptak elis­merést. A megemlékezést a gyermekek nagy örömére technikai bemutató követte. Tegnap a megyei továbbkép­ző központban folytatódott a könyvtárosok országos értekez­lete. A Hazai összefogás, euró­pai együttműködés címet viselő konferencia a szigorúan vett szakmai előadások után a rend­szerváltás okozta megrázkódta­tás problémáit feszegette. Az előadók különféle túlélési tech­nikákat ismertettek, de abban egyet kellett érteniük, hogy ál­lami hozzájárulás nélkül a köz­könyvtárak helyzete tarthafcjfy lanná válik. űr. Ambrus Adams' ezzel kapcsolatban megjegyez­te, hogy a humánszféra lemaradt az átalakításban. Ez vonatkozik a könyvtárügyre is. Talán társa­dalmilag sem fontos ez a terü­let. Az emberek sokkal jobban megérzik a gazdaság, az egész­ségügy, de még az oktatás átál­lítását is. Nem biztos, hogy ez a lemaradás hátrányára lesz a könyvtárügynek, hiszen az előt­tünk járó ágazatok kitapossák a járatlan utat, kudarcaikból, sike­reikből sokat tanulhatunk. A gazdasági átalakítás mellett te­matikailag is meg kell újulni a könyvtáraknak. Zajlik az infor­mációs forradalom. Át kell gon­dolni az eddigi tevékenységet. A technika beszerzése, működ­tetése sokba kerül, de az infor­mációra éhes társadalom igé­nyeinek kielégítését nem szabad másoknak átengedni. A könyv­tár olyan, amilyennek az ott dol­gozók megteremtik. első helyen, bár mint Biczák Péter megjegyezte, túlélni csak háborút, pestisjárványt lehet, annyira azért nem veszélyes a helyzet. Úgy vagyunk, mint a kisgyerek, aki méregdrága legóra vágyik, és nem nagyon érti meg, hogy a szülei nem tud­ják neki megvenni, de kényte­len tudomásul venni a helyze­tet. A fenntartók anyagi meg­fontolásai ellen nem sokat tehe­tünk, azzal meg nem sokra me­gyünk, hogy munkánk fontos­ságát elismerik. Vadász János tegnapi hozzászólására utalva, a könyvtár és a nonprofit törvény hiányát említette mint akadályo­zó tényezőt. Végül is ránk szük­ség van, hiába a számítógép, a könyv és újság intimitása min­dig is meghatározó lesz. A délelőtti előadások Vajda Erik, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökének zársza­vával értek véget. Az ebédszünet után kerek- asztal-beszélgetésen vettek részt a küldöttek. Megfogal­mazták a konferencia ajánlása­it, megállapodtak a következő időszak teendőiben. Javaslato­kat fogalmaztak a készülő nonprofit, valamint a könyvtár- ügyi törvényhez. Este megte­kintették a Móricz Zsigmond Színházban a Senki sem töké­letes című zenés vígjáték főpró­báját. A háromnaposra terve­zett találkozó szombaton fakul­tatív kirándulással ér véget. Sóstón üléseztek a könyvtárosok Rajtunk is múlik Szakítás a poroszos hagyományokkal Oktatás és kultúra a piacon Gyüre Ágnes beszámolója A héten dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő, az Alkotmányügyi Bizottság tagja, volt kultuszminiszter a mátészalkai Liberális Klub vendége volt, s előadást tar­tott arról: hogy állunk ma­napság a szürkeállomány-va­gyonúnkkal. A nemzetek közötti össze­hasonlító elemzések szerint Magyarország sereghajtónak számít a felsőfokú diplomát szerző diákok számát tekint­ve, annak ellenére is, hogy a rendszerváltás óta majdnem megduplázódott az egyete­misták, főiskolások serege. Az oktatás hatékonysága vi­szont minden szinten rossz. Pedig az OECD-országok között a bruttó nemzeti össz­termékhez képest hazánk költ legtöbbet a közoktatásra, s harmadik—negyedik a felső- oktatásra fordított összeget nézve. Öt—tíz évet kell még vár­nunk, hogy kialakuljanak azok a mérőeszközök, ame­lyekkel a diplomák értéke kifejezhetővé válik. A tandíj­kötelezettséget többek között azért vezették be a felsőokta­tásban, hogy a rendszer demok- ratikusabbá váljék. Hiszen sen­ki sem tagadhatja, hogy a ma­gas vagy legmagasabb végzett­ség megszerzése magánha­szonnal is jár, s nem igazságos, ha közvetett módon, a költség- vetésen keresztül azok is fizet­nek érte, akik nem részesülnek belőle. A felsőoktatásban részt­vevők 97 százaléka kap ösztön­díjat, átlagban 7800 forintot, ez a világon egyedülálló. Hitelkonstrukciót a tanulmá­nyok idejére azért nem tud nyújtani az állam, mert jelen­leg az infláció olyan magas, hogy a kamatokat nem tudná kifizetni a diplomás. Az oktatás minden szférájá­ban megoldásra vár a tehetség- gondozás problémája, bár a szakkollégiumok.száma né­hány év alatt 5—6-ról 25-re nőtt. Az 1998-ban bevezeten­dő Nemzeti Alaptanterv filozo­fikus újítást hozott, hiszen pon­tot tett a százéves poroszos ha­gyományok végére. Új utakon kell elindulni, kiemelve a prob­lémamegoldó készség fejlesz­tését, hiszen például a tudás napjainkban olyan gyorsa­sággal avul el, hogy arra kell megtanítani a felnövekvő nemzedéket, mely informáci­ónak hol tudnak utánanézni. Ehhez viszont az szükséges, hogy ne hagyják magukra a könyvtárakat, és erősítsék az informatikai oktatást. Sürgő­sen ki kell dolgozni a cigány- gyerekek felzárkóztatásának programját, ennek egyik komponense a Gandhi Gim­názium Pécsett. Össze kell hangolni a szak­képzést a piac igényeivel. Fodor Gábor elmondta: büsz­ke arra, hogy az ő miniszter­sége alatt kezdték prognosz­tizálni a piacot, s komoly adatbázist gyűjtöttek össze. A jövővel kapcsolatban azt hallhattuk: kívánatos kiter­jeszteni a tankötelezettséget 18 évre. Cél, hogy a közép­fokú oktatásba bekerültek 80 százaléka szerezze meg az érettségit, s 21 éves korig in­gyen maturálhasson. A meg­maradó pedagógusok diffe­renciált béremelésének szem­pontja pedig leginkább az le­hetne: ki milyen továbbkép­zési terheket vállal magára. Ami Sopronban száz, Nyíregyházán kétszáz „Aranyos” Magyar-siker Granadában Magyar Ferenc meghívót kapott. A „parancs” egye­nesen Spanyolor­szágba, a Seatok szülőhazájába szólította a világ­hírű autógyártó­cég nyíregyházi képviseletének főnökét. A repülő­gép hűvös időben szállt fel Feri­hegyről, hogy az­tán a kellemes délhoni napsü­tésben érjen föl­det. Persze, Ma­gyar Ferenc han­gulata nem csak ettől lett derűs... Csiky Nándor (Új Kelet) — Április 13-án indultunk a dél-spanyolországi Grana­dába, hogy a gyár vezetőitől személyesen vegyük át a Gol­den Dealer-díjat. A díj komoly szakmai elismerés, amihez más egyéb a Spanyolország­ban eltöltött csodálatos négy napon kívül nem járt. Anda­lúziában az egész világból összesereglett Seat-kereske- dők találkoztak, összesen 77- en kaptunk Golden Dealer-el­ismerést — mesélte Magyar Ferenc. — Kik és mivel érdemlik ki ezt a jutalmat? — A Seat Golden Dealer-dí­jával a világ legjobb dealereit tüntetik ki. Magyarországi ke­reskedők között eddig három ilyen „diplomát” osztottak ki, ez a harmadik ide került Nyír­egyházára. A díj odaítélésénél azt veszik figyelembe, hogy valamely kereskedő az adott körülmények között milyen teljesítményt tud nyújtani. A mi cégünk 1995-ben a máso­dik legtöbb autót értékesítette az országban, csupán egy sop­roni kolléga előzött meg min­ket, aki szintén elnyerte ezt a díjat. Szempont az adott térség gazdasági helyzete, fizetőké­pes kereslete is. Bizony, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben sokkal nehezebb autót el­adni, mint például Sopronban. Úgy szoktam fogalmazni, ha Sopronban 100 százalékot nyújtanak azért, hogy egy au­tót értékesítsenek, itt 200 szá­zalékot szükséges teljesíteni! Az eredmény pedig ugyanaz lesz: egy gépjármű talál gaz­dára. — Mit jelent számodra, hogy Golden Dealer-díjas lettél? — Négy éve foglalkozom a Seat gépjárművek értékesítésé­vel, ezzel kezdem a napot és ezzel fejezem be. Ez volt az első pillanat, amikor felfigyel­tek arra, hogy Nyíregyházán komolyan veszik ezt a felada­tot — ez a négyéves munka gyümölcse. — A közutakon közlekedve mire gondolsz, amikor „isme­rős” típusokkal találkozol? — Ez nagyon jó érzés, jelzi, most már bíznak az emberek a Seat-ban. Eddig senki nem bán­ta meg, hogy Seat-ot vásárolt. Bár nekem van egy pár redő a homlokomon, mert látom mi­lyen jól futnak az autók, s ez meglátszik a szerviz forgal­mán... — jegyzi meg viccesen a kitüntetett. — Mit gondolsz, a mai ma­gyar gazdasági helyzetben meg lehet-e ismételni ezt a bravúros teljesítményt? — Ezek után más mércével nézem a munkámat, hiszen ez a díj kötelez, bár az érezhető, hogy 1996-ban az autóértéke­sítés nehéz területe lesz a gaz­daságnak. Más évek hasonló időszakához képest visszaesett a forgalom — persze nem csak a Seat-nál. Nyilván igyekszünk, de... Nekem nagyon kellemes élményben volt részem, hadd nézzen szét Spanyolországban más kereskedő kollégám is...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents