Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-25 / 122. szám
UJ KELET Utazás 1996. május 25., szombat 9 Nyaralás a szatmári Tiszaháton forinttal a zsebükben képesek végigcsavarogni a nyarat. Kisar után Nagyar a következő állomás. Mindjárt hatalmas természeti tüneménybe botlik az ember. Itt van az a kétszázéves tölgy, mely alatt a legenda szerint Petőfi írta a Tiszát. A fáradt vándor megpihenhet a fa alatt, de ha mondjuk egy jó pohár sörre vágyik, akkor sokáig kell bandukolnia, míg beér Szatmárcsekére, mert addig sehol nincs olyan műintézmény, ahol ilyen italt mérnek. A környéken jószerével semmi sincs. Ameddig a szem ellát: puszta. Ahogy Petőfi megénekelte. Szatmárcseke nevezetes hely. A Kölcseyk fellegvára. Világhírű temetőjében sok Kölcsey nyugszik, nem csak a Himnusz költője. Míg a nagy költő díszes síremlék alatt alussza örök álmát, addig a Kölcsey-rokonok a szerényebb, de emberibb csónakos fejfa alatt pihennek. A szatmárcsekei Tisza-part a folyó számtalan csodáinak egyike. Homokos partját bármelyik tengerparti üdülő is megirigyelhetné. A tiszai ártér felé közeledve sárga oszlop és felirat figyelmeztet: országhatár! Ma már senki sem veszi olyan nagyon komolyan. Maguk az ukránok sem. Néha-néha feltűnik egy motorizált határőr, de nem zavarja a kirándulókat. Nyaralók még kevesen vannak, ők is inkább a faluban laknak. Van turistaház, virágzik a falusi turizmus. A vendéglátásról: egy- egy kipofozott, összkomfortossá tett, mindent kényelemmel ellátott parasztházat körülbelül háromezer forintért lehet egy hétre bérelni. A turistaházban ebédelni is lehet. Messze földön híres specialitásuk a kötött leves. A homokos partot szegélyező vadregényes fák között lehet sátrat verni. Sok mindent ne várjunk, itt még villany sincs. Ha valaki elszánja magát, hogy egy kis időre kiszakítja magát a civilizáció „áldásos” köréből, akkor meglátja majd, milyen kellemesen telhet ilyen körülmények között is a nyaralás. Persze azért nem annyira Munkatársunktól Még néhány hét, és a legtöbb családban a dolgos hétköznapokat felváltja a pihenés. Soraink elsősorban azoknak szólnak, akik külföldön töltik majd el nyári szabadságukat. Akár egyéni, akár szervezett útra indulnak, mindenképpen ajánlatos külön baleset- és poggyász- biztosítást kötni, melynek tartalma és díjtétele szinte minden biztosító társaságnál más és más. Mi most egyet emeltünk ki a többi közül, aminek biztosítási lehetőségeit ismertetjük. A baleset- és poggyászbiztosítást minden olyan országunkban élő magyar és külföldről ide települt állampolgár megkötheti, akinek betegségi és baleseti kockázataira a társadalombiztosítási jogszabályok hatálya kiterjed, vagy ellátásáról a társadalombiztosítással érvényes megállapodása van. Ilyen lehet például az az ember, aki magáncélból, vagy kilencven napot meg nem haladó időtartamra, napidíjasként külföldre utazik. Díjmentesen kiterjed a biztosítás a biztosítottal együtt utazó, vele közös háztartásban élő két évet be nem töltött gyermekére, valamint 2—14 év közöti gyerekére, a díjtétel ötven százalékáig. Díjmentesen, illetve a kedvezményes díjért kötött biztosítás csak ötven százalékban nyújt támogatást baleseti halál és pogy- gyászbiztosítás esetén. A biztosítás betegségre, balesetre és poggyászkárra érvényes. A biztosítás díja Európára szóló alapdíj, a nem ide tartozó országoknál a feltételek százszázalékos pótdíjért terjeszthetők tovább. Ezenkívül pótdíjakat kell fizetniük a hatvanötödik életévüket betöltött nyugdíjas utazóknak is. A biztosításokat nem köthetik meg tartós külföldi szolgálatot teljesítők és velük kint tartózkodó családtagjaik, valamint a külföldön lakók útlevelével rendelkező magyar állampolgárok. A biztosítás időtartama minimálisan három nap, maximálisan egy év. Betegbiztosítás esetén a társaság kizárólag sürgős szükség esetén felmerült költségekre nyújt fedezetet. A biztosítás azonban nem terjed ki olyan betegségek gyógyítására, amelyek már az utazás megkezdése előtt ismertek voltak, kivéve, ha az orvosi ellátás elmaradása előreláthatóan emberéletet, illetve testi épséget kockáztat. A poggyászbiztosítás akkor lép érvénybe, ha a biztosítottnak külföldön ellopják úticsomagjait, és erről jegyzőkönyvbe vett jelentést tesz a rendőrségnél vagy esetleg az adott szállodában. A biztosítás emellett kiterjed az utazás során ellopott igazolványok újra- beszerzéséhez és a fuvarozó vállalat hibájából bekövetkezett késedelmes kiszolgálás esetén gyorssegély címen a poggyászkár térítési összeg terhére meghatározott pénzösszeg kifizetésére. A kártérítés nem terjed ki például az elhagyott csomagokra, az ékszerekre, az utazás során vásárolt ajándékokra és az esetleges háborús zavargások okozta károkra sem. Aki úgy dönt, hogy saját autóval indul útnak, nem árt ha előtte ez ügyben is felkeres egy biztosító társaságot. Akinek casco biztosítása van, az a volt Szovjetúnió egyes utódállamainak kivételével Európa egész területén védve van. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításnak érvényességét a legtöbb külföldi országban az autón feltüntetett nagy H betűvel kell jelölni, ám vannak olyan helyek is, ahol ennek igazolását a biztosítóknál külön kiváltott „zöldkártya” igazolja. Andora, Észtország, Izrael, Macedónia, Málta és Törökország megköveteli a kártyát, de ajánlatos beszerezniük az Albániába, Görögországba, Olaszországba és Romániába utazóknak is. A Móricz-ház Tiszacsécsén Fotók: Bozsó Katalin Berki Antal (Új Kelet) A tivadari Tisza-hídnál nagy ívben balra fordulva egyszerre vége lesz a világnak. Kisar után kezdődik az „Isten háta mögötti” vidék. Gyönyörű, szinte érintetlen tájat rejt ez a sokáig határövezetként is funkcionáló terület. Annyit szidtuk már az oroszokat, különösen az elmúlt hat—nyolc esztendőben, hogy megérdemelnek egy kevés jó szót is. Ha nincs a világtól elszigetelődni vágyó mániájuk, akkor talán ez a természeti táj is tönkremegy, mint ahogy az ország más részein tönkrementek hasonlóan szépséges területek. Hiába, a természetvédelmi hivatal nem tud olyan hatékonyan őrködni a rábízott értékek felett, mint az állig felfegyverzett katonaság. A nagy többség számára szinte megfizethetetlenek a nyaralás költségei, a kispénzű ember kapkodja a fejét, amikor az utazási irodák több százezer forintos ajánlatait hallja. És ezek az árak nemcsak a külföldi, de egyre inkább a hazai üdülési lehetőségekre is jellemzők. Akinek nincs sok pénze, nem is vágyik összkomfortos körülményekre, van egy sátra, esetleg biciklije, az biztosan csodálatos nyarat tölthet el a szatmári Tiszaháton. Nekik ajánljuk jó szívvel az alábbi sorokat. No meg a fiataloknak, akik egy kis sátorral, hálózsákkal, néhány A bukógát A túristvándi vízimalom elhanyagolt ez a hely. Kocsma van. Kettő is. Fagylalt, jégkrém, szerény ebédelési lehetőség és sör. Kell ennél több?! A körülményekért kárpótol a természet. A semmitől sem zavart nyugalom alkalmas arra, hogy az egész évi hercehurcát kipihenjük. A szatmárcsekei táborozás jó kiindulóhely lehet a környék nevezetességeinek felderítésére. Nem is kell olyan sokat gyalogolni, hogy Tiszakóród előtt átkeljünk a Tisza-hídon. A híd után, végigsétálva a gáton, nemsokára a bukógáthoz jutunk. Persze azért ez nem kis séta. Legalább tíz kilométer; Akinek túl nagy a távolság, jobb, ha kocsival vagy biciklivel teszi meg az utat. A gyaloglókat bőségesen kárpótolja a szemük elé táruló látvány. A mesterségesen kialakított gáton a kis Túr vízesésszerűen zuhan a Tiszába. Ez a kis Túr nem az a „kis Túr!” Ez egy csatorna. Ez is nagyon szép. Az a „kis Túr” az „öreg” Túr. Az is erre van. A két folyó találkozásánál hatalmas dióliget tartja egyben a gátrendszert. A diófák között kellemes sátorozóhely alakult ki az évek folyamán. Ez már „komfortosabb”, mint a csekei. A kemping árai megfizethetők. Pontosabban nagyon olcsó. Napi száz forintból meg lehet úszni a sátorozást. Ha önellátásra rendezkedünk be, akkor nagyon sovány pénztárcával is kellemesen nyaralhat a család. A bukógáti kemping mindenhez közel van. Nyaralás közben kellemes kirándulásokon fedezhetjük fel a környéket. Túristvándi, Kölese az egyik irányban, Tisza- csécse, Milota a másikban. A mindenkinek ismerős vízimalom mellett, kevesen tudják, hogy Móricz Zsigmond Túr- istvándiban gyerekeskedett egy ideig. A környéken minden Móriczra emlékeztet. Nem is csoda, ezen a tájékon született. A tiszacsécsei emlékház Varga Imre Móricz-szobrával csak gyűjtőpontja a Móricz-relikvi- áknak. Kölesén túl van Fülesd, ez már nem a Tiszahát, de érdemes odáig elbarangolni. Ott működik az ország egyetlen maszek kályhamúzeuma. Tulajdonosa a megszállottak kitartásával gyűjti a híres munkácsi vasöntöde termékeit. Képes a világ végére is elzarándokolni egy-egy rozsdaette vaskályháért. A megszerzett műtárgyat aztán óriási szakértelemmel, féltő szeretettel rendbe hozza, és a maga építette kiállítóteremben közszemlére teszi. Gyűjteményének értéke felbecsülhetetlen. Noha ő maga nem dúskál a javakban, eszébe sem jut, hogy áruba bocsássa féltve őrzött kincseit. A magyar ipartörténet egy szelete látható a fülesdi magánmúzeumban. Akad látnivaló bőven, egy— két napot érdemes rászánni, de aki alaposabban szeretné megismerni a szatmári Tiszahát csodáit, annak ajánljuk, hogy táborozzon le Szatmárcsekén vagy a Túr-bukón. Töltsön el vagy két hetet, és egészen bizonyosan kellemes, tökéletes kikapcsolódást nyújtó, tartalmas és nem utolsósorban megfizethető nyaralásban lesz része. Biztosításkötés utazás előtt
