Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-24 / 121. szám
UJ KELET Keleti-dosszié Meghallgatták a minisztert Hazai krónika 1996. május 24., péntek 5 MTI Még szerdán késő este meghallgatta Keleti György honvédelmi minisztert — a MÍG 29-es vadászgépek lengyelországi kiküldésének körülményeiről — a Fodor István honvédelmi politikai államtitkár vezetésével megalakított bizottság. Erről csütörtökön értesült az MTI honvédelmi forrásból. A meghallgatást információk szerint maga a miniszter kezdeményezte. A tényfeltáró bizottságban részt vesz Gyarmati István helyettes államtitkár, aki a napokban került a Külügyminisztériumtól a tárcához, valamint a minisztérium jogi és katonai főosztályának egy-egy olyan munkatársa is, akik nem vettek részt a MIG29-es ügy, illetve az ezzel kapcsolatos előterjesztés előkészítésében. A miniszterelnök utasítására megalakított bizottságnak a tények feltárása a feladata, a felelősség megállapítása nem tartozik hatáskörébe. A jelentést várhatóan igen rövid időn belül megküldik Horn Gyulának. A kormányfő kedden számol be a vizsgálatról az Ország- gyűlésnek. MIG-turné Ausztriában is ? Póda Jenő MDF-es ország- gyűlési képviselő, az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja kizártnak tartja, hogy Keleti György nem tudott a MIG-29-eseic lengyel- országi hadgyakorlatáról. Vagy amennyiben ez az állítása mégis igaz, akkor nem hallgatott meg senkit, nem olvasott el jelentéseket. Nem kizárt viszont — állította a képviselő csütörtökön Szegeden tartott sajtótájékoztatóján —, hogy tudatosan félrevezette akár a kormányt is. Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi esetben mi motiválhatta a minisztert, a képviselő megjegyezte: Keleti Györgynek folyamatos súrlódásai vannak a Honvédelmi Bizottsággal, nehezen tűri a civil ellenőrzést. Póda Jenő egy számára is meglepő hírrel szolgált, közölte: közvetlenül a sajtó- tájékoztató megkezdése előtt telefonon arról kapott információt, hogy néhány régebbi típusú MÍG vadászgép az elmúlt napokban Ausztriában járt, «—-viszonzásképpen néhány osztrák géppel együtt - éppen a sajtótájékoztató ideje alatt érkezett vissza Pápára. Valamiféle magyar— osztrák együttműködésről lehet szó — mondta —, de a kapott információt, valamint azt, hogy ha igaz, kinek a tudtával és engedélyével repültek a gépek, még ellenőrizni kell. Póda Jenő a továbbiakban kijelentette: egyelőre nem világos, hogyan kell érteni a miniszterelnöknek azt a megfogalmazását, amelyben közölte, hogy nem fogadja el a honvédelmi miniszter lemondását. Remélhetőleg nem a kérdés végleges lezárásáról van szó, hanem arról, hogy Horn Gyula csak egyelőre nem fogadta el a lemondást, megvárja a vizsgálat végét, s majd csak a tények ismeretében dönt. Ellenkező esetben felmerül a kérdés: érdeklik-e egyáltalán a tények a miniszterelnököt — hangoztatta. Az újságírókat egyébként nem az említett kérdések miatt, hanem az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vasárnapi avatása kapcsán invitálta beszélgetésre a képviselő. Megkapván az egésznapos programot tartalmazó meghívót azon aggályainak adott hangot, hogy MSZP-s érdekcsoport kisajátítási szándékú, belterjes ünnepségéről van szó, amellyel háttérbe szorítják Ópusztaszer igazi lényegét, a honfoglalást, s az agrárszocialista földosztásra teszik a hangsúlyt. Ezt főként azért kifogásolta a képviselő, mert a kormányzó párt politikusai ugyanakkor nem tudták elérni, hogy a millecentenáriumi ünnepségek kiemelt helyszíne legyen az emlékpark, így az támogatásban sem részesült. Hiányolta az értékrendet, amelynek nemcsak a politikusok a megtestesítői, véleménye szerint szót kellett volna adni az ünnepségen egyebek között a Magyarok Világszövetségének, a történelmi egyházak, valamint a civil szervezetek képviselőinek is, bizonyítandó az igazi összefogást. Amerikai elismerés Keleti György honvédelmi miniszter csütörtökön hivatalában fogadta Dennis J. Reimer tábornokot, az Egyesült Államok szárazföldi haderejének vezérkari főnökét. A vendég a találkozót követő rövid tájékoztatón elmondta, hogy Magyarország kiemelkedő segítséget nyújt az amerikai csapatok IFOR- küldetéséhez, és ahhoz is, hogy a katonák kipihenjék magukat. A Boszniában állomásozó amerikai katonák ugyanis Magyarországon töltik szabadságukat. Szólt arról is, hogy még szerdán felkereste a Tatán állomásozó önálló gépesített dandárt, amelynek kiképzettségét lenyűgözőnek minősítette. A vendég Németh Sándor altábornaggyal, vezérkari főnökkel többek között a haderőátalakítás témáját tekintette át. Az amerikai vezérkari főnök Budapestről Boszniába utazott. Területfejlesztésiönkormányzati fórumok Munkatársunktól Az Országgyűlés másfél éves előkészítés után, március 19-én elfogadta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt. (A törvény szövege azóta megjelent a Magyar Közlöny 1996. 26. számában.) A jogszabály megalkotása és elfogadása régóta esedékes volt, már az előző, a konzervatívkeresztény kormánykoalíciós időszakban is folytak bizonyos előkészítő munkák. A terület- politikai törvénykoncepció az évek során többször, alapvetően változott. A szakmai előkészületek a szocialista-liberális koalíciós szerződés megkötése után (1994. június 24.) felgyorsultak és áttekinthetőbbé váltak. Nagyjából ebben az időben dőlt el, hogy az önkormányzati törvény után ez egy újabb nagy jelentőségű, kiegészítő rendszertörvény lesz. Az 1994. ok- tóbere-novembere óta folytatott koalíciós pártok közötti egyeztetések és viták története jól mutatja, hogy az érdekellentétek erősebbek voltak a törvény szükségességéről hangoztatott véleményeknél. Az utolsó pillanatban is megjelent az az álláspont, hogy a törvényre nincs szükség, mert úgyis hiányoznak az alapvető gazdasági-pénzügyi feltételek. A törvényt most „félre kellene tenni”, s majd jobb időkben, leporolva újra elő lehet venni. Mások meg — éppen ellenkezőleg — azt képviselték, hogy a törvény a lehetetlen körülmények ellenére szükséges, sőt, máris „elkésett”. Többek között azért, mert 1990 után a térségi koordináció, a térbeni gondolkodás megszűnt, a területi tervezés (is) teljesen szétesett: s mert az Európai Unióhoz való kapcsolódásnak az egyik szabályozási jogharmonizációs előfeltétele a terület- fejlesztési törvény megalkotása, elfogadása; nem utolsósorban pedig a végrehajtás színvonalas megszervezése. Sokan azon a véleményen voltak, hogy ezen a területen is meg kell tenni a kezdő lépéseket, s a gyakorlati tapasztalatok birtokában a törvény által létrehozott intézmények és szabályok a későbbiekben változtathatók. Az elfogadott törvény végül is egy keretszabályozás, amelyben meglehetősen kiterjedt intézményrendszert és bonyolult döntési és felelősségi viszonyokat hoztak létre a törvényalkotók. A törvényt egy tucatnál is több végrehajtási rendelet egészíti majd ki, készül az országos területfejlesztési koncepció stb. Az Önkormányzati Tanácsadó Testület márciusi ülésén „a törvényt meg kell tanulni, hogy azután mi is taníthassunk...” - elv betartásával, illetve az ezt követő területfejlesztési fórumokon nem a törvény mögöttes „filozófiai” tartalmával, főleg nem a szükségességével vagy fölöslegességével foglalkoztak. Az egész országban egy törvényalkalmazási előadássorozat eddigi találkozóin {Szigetvár 1996. április 10., Miskolc április 12., Kalocsa április 19., Budapest május 2.) a tapasztalatok máris mutatják: két igazi vitapont van; a megyei területfejlesztési tanácsok és az önkormányzati kistérségi társulások. Debrecenben tegnap az Aranybika konferenciatermében tartották meg az előadássorozat kelet-magyarországi megbeszélését. A tapasztalatokról a későbbiekben beszámolunk. Külföldi bűnözők Magyarországon MTI Négy év alatt, azaz 1991 és 1995 között 4,5 százalékról 4,9 százalékra emelkedett a külföldiek aránya az ismertté vált magyarországi bűnelkövetők között. Tavaly a mintegy 121 ezer elkövetőből 5985 volt külföldi állampolgár. Hazánkban azonban még mindig jóval kevesebb a külföldi tettes, mint Nyugat-Európában, ez az arány ugyanis Luxemburgban például 60, Svájcban 40, Né- metorszgában pedig 30 százalék — mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Stauber József, a Legfőbb Ügyészség Számítástechnikaalkalmazási és Információs Főosztályának vezetője. Mint elhangzott, a külföldiek által elkövetett bűncselekmények a feketekereskedelemtől, a vagyon elleni bűncselekményeken keresztül a maffiabűnözésig és a terrorizmusig terjednek. A legtöbb bűncselekményt Magyarországon román állampolgárok követik el, ők teszik ki a külföldi bűnelkövetők 33,7 százalékát. Őket a jugoszláv utódállamokból érkezők, valamint az ukránok és az oroszok követik a sorban. A külföldi bűnelkövetők 5,1 százaléka német, 3,6 százaléka osztrák, 2,5 százaléka lengyel, 2 százaléka bolgár, 1,8 százaléka szlovák állampolgár, 18,2 százalékuk pedig egyéb országból jött. Jogellenes magyarországi tartózkodás miatt tavaly 641 személyt vontak felelősségre. A román elkövetők számláját főként súlyos testi sértések, jogellenes belföldi tartózkodás, lopás, betörés terheli. Az embercsempészet elsősorban a szlovákokra és a jugoszlávok- ra jellemző, az ittas vezetők többsége pedig német vagy osztrák. A felderített kábítószeres bűncselekményeknek egyébként 20 százalékát követik el külföldiek, a rablásoknál ez az arány 5 százalék, közúti baleset okozásánál pedig 10 százalék. Repül-e Keleti a MIG-ekkel? Fekete Tibor jegyzete Horn Gyula miniszterelnök nem fogadta el Keleti György honvédelmi miniszter szerdán benyújtott lemondását. A történet előzménye, hogy magyar MÍG 21-es vadászgépek éles lőgyakorlaton vettek részt az ország határán kívül, amihez nem kapták meg az alkotmányban előírt ország- gyűlési hozzájárulást. A honvédelmi miniszter először kivárt, majd a demokráciákban bevett szokásként (az ellenzéki pártok nyomására) benyújtotta lemondását. Most ország-világ előtt mentegetőzik, hogy későn szerzett tudomást a tervezett csapatmozgásról, és már nem maradt a tárcának ideje a parlamenttel elfogadtatni az amúgy várhatóan automatikus beleegyezést. Az alkotmánysértés ténye bizonyított, és ezt Keleti György is beismerte. Az ellenzéki képviselők a parlamentben azonnal a miniszter leváltását követelték a miniszterelnöktől. Ez csöppet sem meglepő, hisz kisebb hibákért is fejeket követelnek. Tény, hogy egy miniszter akkor is teljesfelelősséggel tartozik az általa irányított tárca tetteiért, ha a tévedést valamelyik beosztottja követte el. Ellentétben a büntetőjoggal, alkotmányos demokráciákban nincs kis vagy nagy alkotmány- sértés, csak alkotmánysértés van. A történet nem is annyira jogi, mint inkább politikai súlya miatt jelentős. Emlékezhetünk még arra, hogy néhány évvel ezelőtt milyen hosszan vitázott a Bundestag a német békefenntartó erők Boszniába küldéséről. Most szerencsére „csak” egy hadgyakorlatról van szó. Úgy tűnik azonban, hogy nem is az alkotmánysértés ténye a lényeges. Az ellenzék nagyvadra vadászik. Nem ez az első eset, hogy a Horn-kor- mány egyik legnépszerűbb miniszterét megvádolják. A T—72-tes harckocsik beszerzése körüli botrány is része volt ennek a hadjáratnak, és ebben egységesen lépett fel az ellenzék. Úgy gondolják, ha a csökkenő népszerűségű MSZP—SZDSZ koalíciós kormány egyik legbiztosabb talpkövét kidöntik, azzal meginoghat az egész építmény? Lehet, hogy Horn Gyula többek között emiatt sem fogadta el a benyújtott lemondást. Az ellenzéki képviselők nem bíznak a minisztériumban felállított vizsgálóbizottság elfogulatlanságában. Furcsa, hogy a tárcán belül a politikai államtitkár vizsgálódik a minisztere felől. Félő, hogy a cégen belül megpróbálják elsimítani a történteket. Az ellenzék aggálya valahol érthető. Talán szerencsésebb lett volna például az igazságügyi tárcára bízni a vizsgálatot, és objektívebb lehetne a végkicsengés. A kaleidoszkóp képe Hajdú István (Új Kelet) Ismerősöm alkalmazottja lebukott az APEH-ellen- őrzés során. Előrebocsátom: nem a megyében történt az eset. Önmagában ez még csak pech lenne (az alkalmazottnak), de negyed- jére ez már nem pech, ez már tragédia a zöldségüzlet tulajdonosának. Elviekben ugyanis ilyenkor már nagyon közei van az üzlet bezárása, a vállalkozói engedély visszavonása. Ismerősöm szaladt fű- höz-fához, majd gondolt egy merészet. A várható bírság összegével „megkínálta” az ellenőröket. A jegyzőkönyv eltűnt. A másik esetről a tömegkommunikációs eszközök is hírt adnak. Az egyik dunántúli város rendőrkapitányát felfüggesztették beosztásából, miután kiderült, hogy felesége—a BM igazgatásrendészeti dolgozója — hamis személyigazolványt állított ki. A saját lányuk nevére kitöltött igazolványba egy olyan ifjú hölgy fényképe került, aki véletlenül igen jól beszélt egy idegen nyelvet. A kislány barátnője a ha- mi- sított személyigazolvánnyal ment el az állami nyelvvizsgára. Amikor az úgy kipattant, a botrányt már nem lehetett eltussolni. Mai kaleidoszkópunk harmadik mozaikja a pénzügyminiszter úrhoz fűződik, aki a minap Debrecenben járva azt találta mondani, hogy az államapparátus tagjai „megkör- nyékezhetők”. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók még soksok esetet tudnának sorolni, amikor egy kis pénzügyi támogatás, olajozás segítette az állampolgárok ügyének gyorsítását, egy— egy jegyzőkönyv eltűnését, vagy egy—cg.v engedély gyorsabb kiadását. A korrupció már annyira természetes jelensége lett a magyar gazdaságnak, hogy nem is tagadják. Mindenniszterelnök, akkor is, ha miniszter. Mi még ott tartunk, hogy azon folyik a vita: kell-e a korrupció ellen harcolnunk.
