Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-24 / 121. szám
2 1996. május 24., péntek Világkrónika UJ KELET Carl Bildt, a nemzetközi közösség boszniai képviselője figyelmeztette a boszniai szerbeket, hogy az ENSZ visszaállíthatja a Szerb Köztársaság elleni büntetőintézkedéseket, amennyiben Pale népszavazást rendez Radovan Karadzic boszniai szerb elnök támogatására. A Beta belgrádi hírügynökség csütörtöki jelentése szerint Bildt akkor figyelmeztette a szerb vezetőket, amikor legutóbb Palában járt. „Ez tény- bejelentés, s nem nyílt fenyegetés” — idézte a hírügynökség az egyik neve mellőzését kérő diplomatát. Bildt esetleges elmarasztaló tartalmú jelentése azt eredményezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napokon belül automatikusan — szavazás nélkül — helyreállítja a büntetőintézkedéseket. Korzikát elengedik Korzika esetleges függetlenné válásának lehetőségét vetette fel Raymond Barre volt francia miniszterelnök egy csütörtöki rádióinteijújában. A nagy tekintélynek örvendő politikus — a harmadik legnagyobb francia város, Lyon polgár- mestere — felháborodottan szólt arról, hogy a szigeten álarcos fegyveresek mászkálnak, pokolgépes robbantásokat hajtanak végre, s a rendfenntartó erők mégsem tudnak közbeavatkozni. Funar legújabb ötlete Szerda este ülésezett a Gheorghe Funar vezette RNEP vezetősége és elfogadta a kormány vezető pártja által adott csütörtöki határidőt a két párt vegyes bizottságának ülésére. Ezen az SZDRP a két párt szövetségének „szabályos” felbontásáról kíván tárgyalni partnerével — Funar szerint viszont a két párt együttműködésének fejlesztéséről kellene beszélni, no meg arról, hogy miért az RNEP-t támadja az SZDRP, s nem az ellenzéki konvenciót, a Szociáldemokrata Szövetséget vagy az RMDSZ-t? Ellopták a MIG-19-et Dél-Koreába szökött csütörtökön az észak-koreai légierő egyik pilótája MIG-19-es típusú vadászgépén — jelentette be a szöuli védelmi minisztérium. A MIG-19-es az északkoreai Vonszan kikötője közelében lévő légitámasztpontról szállt fel, majd a határon átrepülve a Szöultól délre fekvő Szuvon katonai repülőterén landolt. Azokban a térségekben, amelyek felett az északi gép átrepült, mindenhol megszólaltak a légvédelmi szirénák — közölte a szöuli minisztérium szóvivője. Tizenhárom év óta ez volt az első eset, hogy egy észak-koreai pilóta vadászgépén Dél-Koreába szökött. Eközben Phenjan és Szöul kölcsönösen egymás felségvizeinek megsértésével vádolják egymást. Oroszok a NATO-gyakorlaton Az orosz hadsereg egyik gépesített egysége is részt vesz a NATO június elsejével kezdődő békefenntartó hadgyakorlatán Ukrajnában—jelentette csütörtökön az AFP az ITAR- TASZSZ alapján. Az észak-atlanti szövetség békepartnerségi programjának keretében tervezett manőverekre összesen tíz ország küldi el katonáit. A Békepajzs 96 fedőnevű tíznapos hadgyakorlatot az Egyesült Államok finanszírozza. Jelcin tárgyalókész Borisz Jelcin orosz elnök kész tárgyalóasztalhoz ültetni a csecsenföldi háborús feleket és fontolóra vette, hogy hol lehetne megrendezni a találkozót. Ezt Szergej Medvegyev, az orosz elnök szóvivője jelentette be csütörtökön, miközben a duma beszámolóra hívta a belügy, illetve a védelmi minisztérium képviselőit a Bamut ellen indított orosz ostrom ügyében. Jelcin tárgyalási szándékát megerősítve az elnök szóvivője udvarias formában visszautasította az EBESZ törekvéseit, amely szervezet nyilatkozatot készül közzétenni a rendezésről. Tüntetés a terrorizmus ellen Mintegy ötvenezer ember tüntetett a terrorizmus ellen szerdán a dél-spanyolországi Córdobában, két nappal azután, hogy az ETA baszk terrorszervezet által végrehajtott pokolgépes merénylet hétfőn kioltotta egy 27 éves katona életét, további három embert pedig megsebesített. Az AFP jelentése szerint a tiltakozók virágcsokrokat helyeztek el a robbantás helyszíne körül. Hasonló, néhány ezres megmozdulásra volt szerdán Andalúzia más városaiban is a két legnagyobb spanyol szakszervezeti központ felhívására. Orosz—kubai kapcsolatok Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és kubai partnere, Roberto Robaina szerdán Havannában megállapodást írt alá országaik kulturális, oktatási és tudományos-technikai együttműködéséről. A megállapodás egy nyilatkozatot is tartalmaz a „kölcsönös viszony” elveiről, miszerint „a világpolitikai helyzetben és a nemzetközi közösségben bekövetkezett radikális változások újabb lehetőségeket kínálnak a hatékony és kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítására” Kuba és Oroszország között. Nem kenyerük a bűnbánat MTI Radovan Karadzic boszniai szerb elnököt a legkevésbé sem foglalkoztatja az, hogy ő marad-e hatalmon, vagy valaki más tölti-e majd be az államfői tisztséget—jelentette ki Momcilo Krajisinik boszniai szerb parlamenti elnök. A Glas Srps- ki című Banja Luka-i lapnak adott és csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatban a politikus közölte, hogy Pale azért tervezi egy Karadzicsot támogató népszavazás megrendezését, mivel a nemzetközi közösség folyamatosan be akar avatkozni a boszniai szerbek belügyeibe. „Cár/ Bildt főképviselő, és a Nyugat azért tartja a békefolyamatra mért csapásnak a népszavazást, mert tudja, hogy mit gondol a boszniai szerb nemzet” — mondta Krajisnik, s hozzátette: a palei politika teljes összhangban van a daytoni egyezménnyel, s a népszavazás csak azt mutatná meg, hogy miképpen cselekszik a boszniai szerb nemzet, ha külső nyomás nehezedik rá. Krajisinik nem tért ki arra, hogy a daytoni egyezménnyel összhangban való politizálás azt is jelenti-e, hogy Pale kiadja Hágának a háborús bűnök elkövetésével vádolt boszniai szerb vezetőket, köztük Radovan Karadzicsot. Boszniai források szerint a másik, ugyancsak háborús bűnökkel vádolt szerb vezető, Ratko Mladic főparancsnok visszatért a boszniai szerb állam területére. A tábornok kedden részt vett Djordje Djukic boszniai szerb tábornok belgrádi temetésén, s belgrádi sajtóértesülések szerint Mladic még szerdán is Belgrádban volt, mert Slobodan Milosevic szerb elnök nem engedte visszatérni Boszniába. A Jugoszláviában járt tábornokot a békeszerződés értelmében le kellett volna tartóztatni, s az őrizetbe vétel elmaradása azt jelenti, hogy Belg- rád megsértette a daytoni egyezményt. Az IFOR-erők nem ellenőrzik Bosznia és Jugoszlávia határát, így Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg háborús bűnök elkövetésével vádolt parancsnoka köny- nyedén Belgrádba juthatott — jelentette ki csütörtöki sajtóértekezletén Susan Manuel, az ENSZ belgrádi szóvivője. „A közelmúltban magam is végighaladtam a Pálét és a keletboszniai Zvomikot összekötő úton, s egyetlen IFOR-ellen- őrzőpontot sem láttam” — mondta Manuel, majd hozzátette: az is elképzelhető, hogy Mladic tábornok parókát viselt, hogy kedden észrevétlenül bejuthasson Jugoszlávia területére. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) belgrádi illetékese, Vesna Petkovic bejelentette, hogy a Horvátországba visszatérni kívánó szerb menekültek mostantól használhatják a Belgrádot és Zágrábot összekötő autópályát. „Az UNHCR a hónap végén 30 menekültet szállít el Zágrábig, s ezúttal nem Budapesten keresztül, hanem a legrövidebb úton bonyolítják le a hazatelepítést” — mondta Petkovic. Szlovák titkosszolgálat MTI A szlovák parlament csütörtökön tudomásul vette a titkos- szolgálat (SIS) tevékenységéről előterjesztett évi jelentést, amelyet Ivan Lexa, a SIS igazgatója szerdán az ellenzék jobboldali képviselőinek gyűrűjében, a személye ellen tiltakozó transzparensek közepette adott elő. A csütörtökön megjelent lapok többsége bírálja a jelentést, amelyben a SIS igazgatója az ország legnagyobb ellenségének nevezte Michal Kovác államfőt, a Ján Carnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH), valamint egyes újságírókat. Ellenzéki párt- és sajtóvélemények szerint a jelentés nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna, hanem megengedhetetlen módon Ivan Lexa személyes politikai indulatainak adott teret. A vitát lezáró felszólalásában a titkosszolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság (OKO) elnöke úgy vélekedett, hogy a jelentés megfelel a törvényben megszabott feltételeknek. Helyénvalónak találta azt ^is, hogy Ivan Lexa egyértelmű- r en visszautasította azt a vádat, amely szerint a titkosszolgálatnak része lett volna az államfő fiának elhurcolásában. A bizottság elnöke felszólította az ellenzéket, a köztársaság elnökét és a sajtó egy részét, hogy hagyják törvényben rögzített küldetésének megfelelően dolgozni a titkosszolgálatot, mert a szervezett gyűlölködésnél nagyobb veszéllyel semmi sem fenyegeti Szlovákiát. A baloldali Peter Weiss szerint „szomorú képet festett” Szlovákiáról Lexa jelentése, amely úgy hangzott, mint egy vádbeszéd az államfő ellen hazaárulás ügyében, márpedig ez nem a titkosszolgálat, hanem a törvényhozás feladatkörébe tartozik. A parlament ismét elvetette, hogy a titkosszolgálat felügyeletét ellátó — kizárólag a kormánykoalíció képviselőiből álló—parlamenti bizottságot ellenzéki törvényhozókkal bővítsék ki. Miután a parlament tudomásul vette a jelentést, a házelnök megnyitotta a Ludovít Hudek belügyminiszter elleni bizalmatlansági szavazást megelőző vitát. Hudek leváltását az ellenzék képviselői indítványozták azután, hogy a múlt héten nyilvánosságra jutott annak a lehallgatott telefon- beszélgetésnek a tartalma, amelyet a belügyminiszter és Iván Lexa folytatott egymással. A hangszalag azt az ellenzéki vádat látszik megerősíteni, hogy a titkosszolgálatnak valóban köze lehetett a köztársasági elnök fiának elrablásához. Az érintettek és a kormánykoalíció pártjai a felvételt egyértelmű hamisítványnak minősítették. \ Hírről hírre Palotai István jegyzete Mit meg nem tesz az . orosz... ...vezetés, hogy hatalmát konzerválja! A választások közeledtével egyre elké- pesztőbb módon igyekszik Jelcin és csapata bizonyítani baloldaliságát, hogy elhappolja Zjuganov híveit... Most például Primakov külügyminiszter utazott Havannába — Kuba fővárosába —, hogy biztosítsa Fidel Castrót az orosz— kubai kereskedelmi kapcsolatok szilárd voltáról. Sőt! A nyomaték kedvéért még meg is bírálta az Egyesült Államokat, hogy fenntartja, sőt megerősíti a Kuba elleni kereskedelmi embargót... A hagyományosan „jó” kereskedelmi kapcsolat sohasem volt gazdaságilag nagy üzlet Moszkvának, mert Kuba hol nem tudott, hol meg nem akart fizetni. Az „ántiidőkben” nem is gondolták komolyan a dolog üzleti jellegét, sokkal inkább testvéri segítségként fogták fel. Ha a mostani helyzetet vizsgáljuk, jelenleg inkább Castro segít Jelcinnek (ha ugyan segít) a csúcson maradni... Aztán, hogy ez mibe fog neki kerülni, azt csak a jóég tudja. Bokassa császár felajánlotta... ...segítségét Párizsnak a rendcsinálásban. A Középafrikai Köztársaságban ugyanis fellázadt a hadsereg, mert nem kaptak zsol- dot. A szabadcsapatokká züllött seregrészek most már nemcsak Banguiban — a fővárosban —, hanem országszerte fosztogatnak, és nagy a veszélye annak, hogy a libériáihoz hasonló törzsi villongás is kitör. A felfordulás ellenére sem hiszem, hogy bárki is vágyna Bokassát viszontlátni, mert amit ő uralma alatt véghez vitt, az sem volt „piskóta”. Egy alkalommal olyan aranytrónust készíttetett magának, ami az ország egész évi nemzeti jövedelmét felemésztette, hogy a vérengzésekről már ne is beszéljünk... És most mégis van képe rendcsinálásra ajánlkozni. Úgy tűnik, a politikusok egyikének-másikának meglehetősen kevés az önkritikája... Irak nem lesz humanitárius „kánaán” Tévedés azt hinni, hogy afféle „humanitárius kánaán” köszöntene Irakra, miután az ENSZ engedélyezte olajának korlátozott exportját. Bagdadban akkreditált diplomaták csodálkoztak, hogy a legtöbb iraki azt hiszi, eljött az „aranykor”, de azon végképp meglepődtek, hogy Nyugaton is elterjedt ez a nézet. Az AP-DJ jelentésében rámutat arra, hogy az iraki olajexport negyedévente esedékes 1 milliárd amerikai dolláros bevételének 30 százaléka eleve a háborús kártérítési pénzalapba kerül, amelyből azután az Öböl-háború kárvallottjai részesülnek, főképp a kuvaitiak. Az iraki olajpénz további 10 százalékát az ÉNSZ-nek kell megkapnia iraki programjainak finanszírozására, egyebek között a Bagdaddal kötött megállapodások betartásának ellenőrzésére. Újabb 15 százalékot csapol meg Bagdad bevételéből a kur- dok lakta északi terület számára elkülönített számla. Mindezek tetejébe egy még pontosan meg nem határozott összeggel tovább apad Irak „ENSZ-apanázsa”, azzal, amelyet az iraki olajszektor karbantartására kell fordítani, s ez becslések szerint elérheti a 200 millió dollárt. Mennyi marad végülis élelmiszerre, gyógyszerekre, inkubátorokra, a megrongálódott ívó- és szennyvízrendszer újjáépítésére, a villa- mosenergia-rendszer helyreállítására? A választ vélhetően Nyugaton sem tudják, és feltehetően nincsenek tisztában a problémák valódi súlyával — írta az AP-DJ. Ha a lehető leggyorsabban munkálják ki az iraki olajexport és a humanitárius import eljárásrendjét, akkor is hetekbe, hónapokba telik, míg megérkezhetnek az első szállítmányok a több százezer iraki rászorulóhoz — jegyezte meg a Reuter. Ki kell dolgozni egyebek között az olajvásárlási szerződéskötések módozatát, a szállítmányok útvonalának ellenőrzési procedúráját. Az Iraktól olajat vásárló cégeknek be kell terjeszteniük az ENSZ-hez részletes tervüket az árról, a szállítás útvonaláról, a vásárlás finanszírozási és hitelkörülményeiről. Iraknak az ENSZ elé kell terjesztenie a humanitárius szállítmányok szétosztási tervét. Meg kell nyitni azt a letéti számlát, amelyre majd az iraki olajat vásárló cégek utalják az árat, s amelynek egy részéből a világszervezet kifizeti az élelmiszer- és gyógyszerexportőröket. Ezt a számlát az ENSZ kezeli. A kifizetések iraki kérésre történnek majd, ám csak azután, hogy az ENSZ illetékesei megerősítették, a szállítmányok valóban megérkeztek a kijelölt iraki helyekre.
