Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-23 / 120. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. május 23., csütörtök 3 Szenzációs találmány Dreguss Gy. (Új Kelet) Rendkívüli bemutató hangverseny volt május 21-én a nyíregyházi Művészeti Szak- középiskolában. Országszerte ismert, gyakorlott zenészek próbálták ki Kiss László trombitatanár legújabb fúvókata- lálmányát, amely a jövőben megkönnyítené a fúvósok „sorsát.” A hangverseny előtt hallottuk a feltalálótól: — Mivel még nem állunk olyan technikai szinten, mint a fejlett világ, ezért az új fú- vókatalálmány a mi szakmánkban szenzáció! Hat- hétszázerez forintot költöttem erre a célra a család pénzéből, majd végül a fejlesztési ügynökség segített. Az első támogatónk Geiger György trombitaművész volt. Ezen a koncerten Molnár Zoltán, az Állami Hangversenyzenekar trombitása, Mészáros János, az ÁHZ kürtöse, Tóth Tamás, a Nyíregyházán jól ismert tanár és előadóművész, Palotai István budapesti „fúvóskirály”, valamint Cserháti János harsonás, a miskolci szakiskola tanára lép a közönség elé. Elsők vagyunk a világon, akik nem szabályos, hanem geometriai fúvókával játszunk. Ez elég nehéz egy olyan embernek, mint például Palotai Pista, aki már 35 éve a régi technikához szokott. Hogy ennyi idő után valaki átálljon, ehhez óriási jellem kell. Mégis vállalja, mert tudja, hogy ez segíteni fog a jövőben a régi beidegződéseket leküzdeni. A tanár úr egy büszke mosollyal még hozzátette: — Valószínű, hogy az én nevemet fogja viselni: Kiss- fúvóka... Mihez kezdjek? Úri Mariann (Új Kelet) Az ország nehéz gazdasági helyzete és lehetőségei miatt az elmúlt néhány év mindennapjaiba kitörölhetetlenül be- leívódott a munkanélküliség. Emberek tízezrei maradtak és maradnak még ma is egyik napról a másikra munka nélkül. Nyugdíj előtt állók, erejük teljében lévők és pályakezdő fiatalok egyaránt megszenvedték a rendszerváltozással előállt új helyzetet. Sokan, nagyon sokan nem tudtak mihez kezdeni az új „világban”. Hova forduljanak? Kitől kérjenek tanácsot és segítséget? Hol találhatnak új munkahelyet? Egyáltalán, hogyan tudnak újra értelmes életet élni? Olyan kérdések és gondok ezek, amikre még ennyi év tapasztalata után sem tudunk megnyugtatóan válaszolni. De legalább megpróbálhatunk, mint ahogy teszi ezt immár három hónapja a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képzési Központ néhány munkatársa... — A Nyíregyházi Városi Televízió vezetőjével történt előzetes beszélgetés alapján láttunk neki egy műsortervezet összeállításához — meséli Fábiánná Szabó Sarolta, a képzőközpont munkatársa. — Az egyeztetések után abban állapodtunk meg, havonta 30 perc sugárzási idő áll a rendelkezésünkre, ami alatt teljesen szabad kezet kapva információt nyújthatunk a munkanélkülieknek, a munkahely elvesztése előtt állóknak és a pályakezdő fiataloknak. Ennek szellemében dolgoztuk ki alapkoncepciónkat, ami arról szól, hogy bemutassuk a munkaerőpiaci erőviszonyokat és lehetőségeket. Emellett szeretnénk a városban és a környékén élőknek lelkileg és jogilag is segítséget nyújtani. Éppen ezért a műsor ideje alatt folyamatosan hívhatnak minket az érdeklődők, és a műsoron kívül, hétköznapokon is bármikor megkereshetnek kérdéseikkel az átképzőközpontban akár telefonon, akár személyesen. — Apropó műsor... Mikor volt az első adás? — Márciusban. Ebben az összeállításban a munkanélkülivé válástól kiindulva részletesen ismertettük, hova kell menni, mit kell csinálni. Illetve a lehetőségeket — átképzés, közhasznú munka, kiközvetítés stb. —jártuk körbe. A műsorban három állandó blokk van: a munkahelyajánló, a tanfolyamajánló és a hétköznapi riport. Ez utolsóban mindig olyan személyeket szólaltatunk meg, akik már átélték a munkanélküliséget, vagy benne élnék és továbbadják tapasztalataikat. Az előző műsorban például a nyíregyházi családsegítő központban jártunk, ott dolgozókat és segítségre szorultakat szólaltattunk meg, illetve bemutattuk a központ szerepét a munkanélküliek ellátásában. Legutóbbi adásunkban pedig a pályakezdők helyzetét jártuk körbe. — Mikor és hol látható a műsor? — A Nyíregyházi Városi Televízióban minden hónap harmadik szerdáján este 8 órától fél kilencig. Az ismétlés csütörtökön este fél tíztől tekinthető meg. — Túl vannak már a harmadik adáson. Milyen visszajelzések érkeztek eddigi munkájukat illetően? — Az első adáshoz képest nagyon jó a nézettségünk. A műsor ideje alatt csörgő telefon jelzi, hogy sikerült felkeltenünk az emberek érdeklődését. Bizalommal fordulnak hozzánk kérdéseikkel, és egyre gyakrabban keresnek fel minket személyesen is. Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy óriási szükség van egy ilyen jellegű műsorra. — Előzetesként, miről szól a következő összeállítás? —Elsősorban a keresetpótló támogatás rendszerében bekövetkező változásokról kérdezzük az illetékeseket, de a szokásokhoz híven számos friss információval is szolgálunk nézőinknek... Mindenki a búzán akar nyerni Lesz szőlő, lágy kenyér (Folytatás az 1. oldalról) Gabonaügyben Feketéné Winner Évát, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Agrárkamara csoportvezetőjét és Gaál Ferencet, a Mezőgazdasági Szövetség titkárát kerestük meg. Feketéné Winner Éva: — Magam is tapasztalom, hogy a kelleténél is többet foglalkoznak most a gabonával, különösen a búzával. Mintha mindenki erre tett volna fel mindent, mindenki a búzán akar nyerni. Az idén változtattak a tavalyi exportszabályokon, s egyelőre 1 millió tonna étkezési búza, illetve plusz 200 ezer tonnának megfelelő liszt kivitelét engedélyezték. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának az élelmezési célú búzaexportjának feltételeit tartalmazó közleményét az Agrárkamara a megyei Mező- gazdasági Szövetséggel együttesen igyekezett eljuttatni a termelőkhöz. A rendelet értelmében az 1,2 millió tonna exportbúzából 700 ezer tonnára az idén a termelők kaphattak exportengedélyt, 300 ezer tonnára a búzaexportőrök, a tavalyi kiszállításuk arányában, míg 200 ezer tonna búzának megfelelő mennyiségű lisztre (körübelül 140 ezer tonna) a malmok kapnak exportengedélyt. Á megyében 111 exportkérelmet nyújtottak be a termelők, valamennyi meg is kapta. Feltétel volt a legalább 100 hektár vetésterület az engedély megszerzéséhez, ezt a kisebb termelők együttes kérelem benyújtásával érhették el. E lehetőséggel sokan éltek. Az adatokból megállapítható, hogy a megye valamennyi búzatermelője „részese” az exportengedélynek. A kamarai kimutatás szerint a megyében 43 716 hektár a kérelemben szereplő terület nagysága. A búza körüli mizériát én a sokszereplős piac huzavonájaként fogom fel, annak hangulatkeltését érzem. Gaál Ferenc: — Óriási kereslet jelent meg az utóbbi időben az étkezési búza iránt. Nagyobb termelők jelezték, hogy naponta két—három kereskedő cég is próbál kapcsolatba lépni velük búzájuk értékesítése végett. Az egyértelműen látszik, hogy a kereslet döntően az exportra irányul, igen magasak a tőzsdei árak. Azok a termelők, akik a saját felhasználási igényen túl értékesíthető árukészlettel rendelkeznek, kedvezőnek ítélik meg ezt az igen élénk keresletet, hisz reális az esély a tisztes nyereség elérésére. Másként látják mindezt az állattartók, merthogy a takarmányárak már eddig is rendkívüli mértékben emelkedtek. Az importfehérje tovább drágul, míg a takarmánygabonák árának gyors ütemű emelkedése az állattartók helyzetén rontana akkor, amikor — főleg a baromfi és a sertés esetében — egyébként is jeletnős árcsökkenés következett be. Rendkívül bonyolult állapot alakult ki, s nagyon nehéz lesz egy elfogadható egyensúlyi helyzetet létrehozni. Ez az egyensúly csak a gabonapiac szabályozásával, véleményem szerint, nem teremthető meg, egyéb intézkedésekre is szükség van. így például elő kell segíteni az állati eredetű termékek piacra jutását, legelőször is az élő sertések exportjában kellene döntésnek születnie. Exporttámogatással javítani kell mind a sertés-, mind a baromfiágazatot. Kalászosokból — a májusi időjárásnak köszönhetően — a korábban becsültnél kedvezőbb, jó közepes termésre van kilátás. Az utóbbi időben felerősödtek az aggodalmak, mely szerint az export veszélyeztetné a belföldi ellátást, illetve drasztikus áremelésről szóló jóslatok keringenek a levegőben. Úgy gondolom, hogy a sütőipari alapanyag-ellátás semmiképpen nincs veszélyben a jelenlegi exportengedélyezés mellett, de az esetleges kvótán felüli búzakivitel esetén sem. Ezt a mennyiséget — szándék szerint — a földművelésügyi miniszter bizonyos exportteher alá kívánja vonni. Úgy gondoljuk, hogy az így nyert forrásokból az importfehérje támogatására lenne célszerű átcsoportosítani pénzeket, mérsékelve ezzel az állattartók' költségeit. Ami az aratás utáni kenyér árát illeti:'a termelői árak emelkedése önmagában nem indokolja a drasztikus árnövelést. Valószínű, hogy drágább kenyér kerül majd az asztalra, de ez több minden együttes hatásaként jelentkezik majd, hogy mást ne mondjak, szerepet játszik az ötforintos benzináremelés is a drágább szállítás révén Stb. Annyi bizonyos, hogy a tavalyi 13 ezer forintos tonnánkénti átlagárnál az idén kedvezőbbre számíthat a búzatermelő. Mi lesz veled, Szent László? hiiii m if í Ilii IL * H 1 „ | ^ Új Kelet-információ Mátészalkán május 24-én és 25-én kétnapos francia nyelvű országos fesztivált rendeznek az 5-ös Számú Általános Iskolában hat és tizennégy év közötti nyelvet tanuló diákok részére. Az összejövetel célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a franciául tanuló fiatalokat. A fesztiválra 278 diákot, 46 kísérő nevelőt és 20 francia anyanyelvű vendéget várnak. A verseny két helyszínen és két kategóriában zajlik majd. A részt vevő csoportoknak huszonöt perces kis színdarabokat kell előadniuk, természetesen franciául. Nagydoboson harmincöt közhasznú munkás ügyel a község tisztaságára. Néhány héttel később őket újabb harmincfős csoport követi, akik szintén kilencven napot dolgoznak majd a településen, hogy jogosultak legyenek a szociális támogatásra. Tiszadobon, a gyermek- városban nagyszabású rendezvény köszönti pünkösdöt és a gyermeknapot. Vasárnap a 130 fős kis közösség megválasztja pünkösdi királyát és királynéját. A jelölteknek pályázatot kellett benyújtaniuk az otthon vezetéséhez, melyben pontosan le kellett írniuk terveiket, hogyan is működne irányításukkal egy napig az intézet. Pünkösd első napján a zenés reggeli ébresztő után kezdetét veszi a koronázási ceremónia, majd megválasztják az uralkodópár udvartartásának tagjait is. A délelőtt vidám vetélkedéssel telik el, hiszen lesz többek között szappanfoci, hazudós és grimaszverseny, palacsintasütés. Délután a gyermek- otthon tizenegy csapata verseng a legjobb szakács címért. Minden csapat megfőzi a válsztott ételt, melyet a tábortűz mellett bírál majd el a zsűri. Nyírpazonyban május 27-én délután hat órától a helyi általános iskolában a névadóhét programjainak keretében az iskola diákjaiból alakult gyermek táncegyüttes és az idősebb korosztály népdalköre mutatkozik be. Gyüre Ágnes (Új Kelet) — A legolcsóbb régészeti feltárómunkás a folyó. Ahol romboló munkát végez a tájon, ott a visszavonulásakor sok mindent találhatnak a rétegződött iszapban a szakemberek, így kerültek elő például a Berettyó ősmedréből a szarmaták cserépedényeinek maradványai. (Ez az iráni nyelvű, lovas nomád nép a késő ókorban élt Magyarország területén.) A múltat kutatók számára minden márgás part titkokat rejt. Minden nagyobb szakadású mart izgalmas lehet. Ahol megtelepszik a kérész, ott már érdemes keresni valamit — meséli Fehérvári Béla, a kisvárdai Rétközi Múzeum igazgatója. Szabolcs községben, a Mud- rány-kúria kertjében állunk, s egy épülő hajót mustrálgatunk. Amely a pénzhiány miatt nehezebben készül, mint a Luca széke. Motorosként szolgálna. ha meg tudnák venni hozzá az egymillió forintos Mercury- hajtóművet. S mennyi mindenre bukkanhatnának a megyei múzeumok igazgatóságának munkatársai, ha még medertapogató, mederrajzoló műszerekkel is felszerelnék! Mert régészeti kutatóhajónak szánták megálmodói, amellyel végigpásztázhatnák a Tisza és a Szamos magaspartjait. A Fehérvári család már évek óta a jármű bűvöletében tölti a nyarait. A muzeológus apa Tuzsértól Pápáig járta a fatelepeket, hogy megfelelő anyagot vehessen. O és fiai három és félezer csavarral erősítették meg a szerkezetet. A hajótestben hatan is elaludhatnának. Archeológusok, üdülők... bárkik. Csak ne száradna már tovább az alkotmány, ölelkezne a vízzel! S hirdetné a kunokkal viaskodó — első zsinatát a szabolcsi földvárnál tartó — szent királyunk emlékét. Iskolai névadók Lefler György (Új Kelet) Május 24-én két oktatási intézményben is névadó ünnepség lesz: a kisvarsányi, illetve az ibrányi általános iskola elnevezése válik teljesebbé péntektől. Kisvarsányban — tudtuk meg Molnár Károly igazgatótól — a nagy magyar költő, Arany János nevét veszi fel az iskola. Ez alkalomból a millecentenárium és az „1100 éves a magyarországi iskola” szellemében telik a nap kiállítással, találkozóval, majd délután az iskola tanulóifjúsága és a tantestület Vásárosnaményba látogat, ahol az Eötvös-kúriában iskolatörténeti kiállítást tekintenek meg. Az ibrányiak az Árpád fejedelem név mellett döntöttek széles körű tájékozódás után. A tulajdonképpeni névadó ünnepséget egész hetes eseménysorozat előzte meg. Pénteken délelőtt a Ki tud többet Magyarországról? című vetélkedővel indul a nap, majd délután fél négytől az aulájában domborműavatással folytatódik a program. Négy órától dr. Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője avatja fel az iskolát.
