Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-22 / 119. szám
N UJ KELET Labdarúgás 1996. május 22., szerda Sutler Só megyei I. osztály Namény: mit ér az erő, ha... Bekövetkezett az, amitől féltek a Kraszna partján. A bajnoki címért ádáz csatát folytató Vásárosnamény a „nagy tavaszi menetelésben” hibát vétett: hazai pályán nem bírt a mind „izmosabb” Ibránnyal. A beregiek sopánkodhatnak a döntetlen miatt, hiszen botlásukkal a legfőbb rivális, Demecser „keze” alá dolgoztak. Volt miért füstölögnie Farkas Sé/a edzőnek.... Koncz Tibor (Uj Kelet) — Sokadik olyan mérkőzésünket játszottuk, amikor fizikai fölényünket nem tudtuk gólra váltani. Természetesen nagyon bosszant, hogy elhul- lajtottunk két értékes pontot, mert a második félidőben nekünk állt a meccs. Illett volna nyernünk... Azt is tapasztalnom kellett, hogy egyik-másik játékosnál akarati problémák jelentkeztek, és volt, aki nem készült fel tisztességesen erre a kilencven percre! — Meglepő, amit mond: elvégre ez az összecsapás kiérdemelte a rangadó jelzőt. Vásárosnamény nincs abban a helyzetben, hogy elkótyavetyéljen akár egy pontot is. — Minden azon múlt, hogy értékesítjük-e a lehetőségeket, vagy nem. Az Ibrány szemernyivel sem jobb csapat nálunk, jóllehet egy—két kifejezetten jó képességű futballistával rendelkezik. Fizikálisán viszont nem érnek fel velünk. Jellemző erre, hogy a második félidőben arra rúgták a labdát, amerre álltak. — Talán a tét kötötte béklyóba a lábakat és emiatt erőlködött olyan görcsösen az együttese... — A szünet után bekapott gyors gól „megfogta” a csapatot. Sikerült ugyan egyenlíteni, és még húsz perc maradt arra, hogy bepréseljük a győztes találatot, ám a sürgető idő ellenünk dolgozott. — Gondolom, nem ezt várta a mérkőzéstől. — Az eredmény mindenképpen csalódás. Hozzáteszem, reálisan nézve a Vásárosna- ménynál — a játékosok tudását és taktikai érettségét tekintve — három—négy jobb csapat van a mezőnyben. Nagy nyomás nehezedik ránk, hiszen nekünk csak nyerni és nyerni szabad... — A vasárnapi döntetlen lehetőséget teremtett Demecser nek a szökésre. Három pontra duzzadt a különbség, a fordulók pedig egyre fogynak. Éltetik még a reményt a listavezető befogására? — Hogyne. Ahogy mondani szokás, a remény hal meg utoljára. A hétvégén következő demecseri meccs is olyan lesz, mint a többi, és biztos vagyok abban, hogy mód nyílik majd a gólszerzésre. Ha résen leszünk az ellenfél kapuja előtt, lesz esélyünk a győzelemre. Más kérdés, hogy az ellenfél számos olyan labdarúgót vonultat fel, akik magasabb osztályban is próbálkoztak már. Ok negyedannyi alkalomból lőnek annyi gólt, amihez nekünk sokkal több helyzet szükséges. A viszonyítás kedvéért: míg mi iksz lehetőségből kettőt használunk ki, addig Demecser mindebből nyolcat. Amennyiben ezen az arányon nem javítunk látványosan, mit sem érünk a meglévő erőnléti előnyünkéi. Mindenesetre, érdekesen alakulhat a találkozó, ha hatvan—hetven percig tartani tudjuk a lépést a hazaiakkal. Akkor... Nyírkarászi durrdefekt A májusi kánikulában „megfázott” a Nyírkárász! Talán még soha ennyire... No igen, nem szokványos, hogy kilencszer kelljen kihalászni a hálóból a labdát. Márpedig ez a szégyen esett meg a karásziakkal — Kislétán K.O. vereséget mértek az együttesre (9-1). Itt valami nem stimmel! Csak úgy, véletlenül nem „fekszik” ki egy csapat, a talányos bukás magyarázat után kiált. Koncz Tibor (Új Kelet) Nem is késlekedett a válasszal Ragány Ferenc, akit szakosztályvezetőként — és legújabban edzőként — tisztelhetünk. — Defektet kaptunk. Kimondom, mert nem hallgathatom el: két—három embernek sürgősen el kell gondolkoznia azon, hogy szórakozni akarnak vagy futballozni! Szív nélküli, lélektelen játékkal semmire sem megyünk! Az akaratgyenge, széteső teljesítmény elfogadhatatlan, ennek következménye a katasztrofális kudarc. Nem volt senki a pályán, aki átlendítette volna a holtponton a csapatot, és miután — null- nullás állásnál — Dudás Zoltán kapufát lőtt, majd Kapin László ziccert hibázott, innentől mintha elvágták volna... Sorozatban kaptuk a gólokat, jószerivel, ahány labda a kapunk felé ment, a háló jelentette a végállomást. Mind támadásban, mind védekezésben alulmúltuk önmagunkat, nem is szólva a fegyelmezetlenségről. így nem lehet futballozni a megyei első osztályban, de alacsonyabb szinten sem! — Fontolgatnak valamilyen büntetést? — Zsebre nem tudunk büntetni, de azért egy mélyreható beszélgetésre sort kerítünk. Megpróbálunk rendet tenni a fejekben, méghozzá minél hamarabb. Remélhetőleg a szerdai, Rakamaz elleni kupameccsen, majd a hétvégi bajnokin már egy másik csapatot láthat a közönség. Száznyolcvan fokos fordulatra van szükség, máskülönben végleg elvetik a sulykot játékosaink a szurkolók és a vezetők előtt. Mi ugyanis maximálisan igyekeztünk biztosítani a nyugodt hátteret, a többi a fiúk dolga lenne. Arról, ami történt, csakis ők tehetnek. Azt hiszem, néhányuknak fejükbe szállt a dicsőség, midőn a Vásárosnaményt elbúcsúztatták a Magyar Kupából. A hozzáálláson feltétlenül változtatni kell, hogy újfent kicsalogassuk a nézőket. Erdőhát Vépisz Magyar Kupa Új Kelet-információ Az első „kanyart” sikeresen átvészelő csapatok szerdán ismételten pályára lépnek, hogy azután tovább ros- tálódjon a mezőny. A nyolc mérkőzés élére kívánkozik a Tiszavasvári Alkaloida vendégjátéka Demecserben, ahol a megyei első osztályú bajnokság éllovasa csap össze az NB II-ben szereplő gyógyszergyári együttessel. Nem kevésbé érdekes küzdelmet ígér a Nyírbátor—Sényő találkozó, a második vonalat képviselő Falatovics-legény- ség közel sem mehet biztosra a bátoriak otthonában. Nagy kérdés továbbá, hogy a dicső kupahagyományokkal bíró Tiszamenti SE (Gergelyiugor- nya) okoz-e újabb meglepetést; mint ismeretes, a hazaiak egy hete a Nyíregyházi FC skalpját is megszerezték — netán a váltakozó formát eláruló Újfehértó rutinja érvényesül. Figyelem: döntetlen esetén az alacsonyabb osztályban szereplő gárda jut tovább! A második forduló párosítása: Demecser—Tiszavasvári V.: Lőrincz (Tassy, Józsa A.); Nyírkárász—Rakamaz V.: Nagy F. (Kozsla, Karácsony); Kisléta—Baktalórántháza V.: Éva (Sinka, Nagy J.); Nyírbátor—Sényő V.: Szlomo- niczki (Dr. Jekő, Fekete); Nyírmeggyes—Ibrány V.: Kerezsi (Sándor J., Resán); Nyírlugos—Vépisz-T úrricse V.: Varga Z. (Zahorán, Fodor S.); Tiszalök—Mátészalka V.: Dudás L. (To- masovszki, Veres); Tisza- menti SE—Újfehértó V.: Mónus (Vámos, Radványi). Valamennyi mérkőzés kezdési időpontja 17 óra. Kérjük tudósítóinkat, hogy a mérkőzések eredményeiről a 42/437-006-os telefonszámon értesítsék szerkesztőségünket. 15 Csak az árnyékban fociztak Szombaton Kisvárdán tulajdonképpen minden adva volt egy jó focidélutánhoz. Jó idő, jó pálya, idegenbeli siker után bizakodó hazai gárda. A szünetben a rendezők még tombolával is kedveskedtek a szurkolóknak. A Kisvárda—Szikszó bajnoki mérkőzés mégsem kerül a csapat sikerlistáját tartalmazó emlékkönyvbe. Hogy miért? Erre próbáljuk keresni a választ. Révay Zoltán (Uj Kelet) A mérkőzés előtt a legfontosabb témát az szolgáltatta, hogy miként lehetett a meccs időpontját ilyen szerencsétlenül kitűzni. Mikor a várkerti pályán a meccs kezdetét jelző sípszó megszólalt, a csarnokban is elkezdtek egy mérkőzést, csak ott az NB I-es női kézilabdások játszottak. Ugyanezen a délutánon a városban jótékonysági koncertet is tartottak. Na és a magyar válogatott londoni mélyrepülését is ekkor közvetítette a Duna TV. Csettinthet- nék akár, micsoda választék! Legtöbben inkább morogtak az összehangolatlanság miatt, s velük kell egyetértenünk. Ezt igazolandó, mire a válogatottmeccs és a kézilabda-találkozó véget ért, a várkertben megduplázódott a nézők száma. Aki tehette, ingázott a helyszínek között. A hazai gárda ettől még sikeres is lehetett volna. A meccs elején úgy tűnt, az is lesz. Kilenc perc leforgása alatt azonban három helyzetet is elpuskáztak. Rögtön az első percben Adámszki jutott lehetőséghez a tizenhatoson belül, aztán Oláh, de egyikük sem találta el a kaput. EzutánLipták következett, Takács kitűnő labdával indította a lesre állításra gondoló védők mellett. Lipták magabiztosan tört kapura, de a tizenhatoson belül elbizonytalanodott, s lövés helyett passzolt. Most viszont bejött a lestaktika, Adámszki még hozzá sem ért a labdához, mikor már lendült a zászló. Ami ezután következett, az nem igazán hasonlított a focira. Ebben a félidőben nem sok látnivaló akadt a pályán, ezért is történhetett, hogy Csonka Kis Pál, a mérkőzés játékvezetője lépett elő főszereplővé. A korábbi focista egykori játékostársai megjegyzéseit nemigen szívlelte, ami érthető, de állandó hangos figyelmeztetéseivel, szövegeivel inkább borzolta a kedélyeket, mintsem nyugtatta volna, pedig egyébként nyu- godt-békés hangulatban kergették a játékosok a labdát. Intézkedései nyomán sor került még egy szurkoló kivezetésére is. Kár a külsőségekért, mert Csonka egyébként jó döntéseket hozott. A második félidőben többnyire a hazaiak terelgették a labdát, de nemigen alakítottak ki helyzeteket. Aztán az utolsó negyedórában végre hallgattak mesterük bekiabálásaira, és megélénkült a játék. Igaz, ebben az is közrejátszhatott, hogy a szikszói kapu előterét a pálya körüli fák végre árnyékuk alá vonták, és mégiscsak kellemesebb volt Vachteréknek ott fo- cizgatni, mint a pálya közepén, ahol még ekkor is tűzött a nap. Az utolsó percekben hiába rohamoztak a várdaiak, gólt nem tudtak lőni. Akkor bánhatták igazán a korábbi perceket. Mészáros Károly edző ezért is minősítette a tavasz legrosszabb teljesítményeként a szombati szereplést. A játékvezetők megbeszélésén hallottuk Fittyet hányva a piros lapra... Némelykor kacagtató dolgok történnek a futbalipályá- kon. Persze van úgy, hogy a helyszínen egyáltalán nincs kedve vigyorogni az embernek (pláne, ha játékvezető az illető, és forróvá válik a talaj a lába alatt...), csak utólag elmerengve válik komikussá az adott szituáció. Valahogy így lehetett ezzel Sinka Zoltán is, bár vasárnap kora délután, pár perccel fél hét után ugyancsak benne volt a slamasztikában. Koncz Tibor (Uj Kelet) Nevezett sípmester a Tu- zsér—Komoró (4-1) megyei másodosztályú mérkőzésen egészen a 87. percig kifejezetten jól érezte magát. Ekkor a hazaiak negyedszerre púposí- tották ki a komoróiak hálóját, mire a vendégek heves reklamálásba fogtak. Ok lest véltek felfedezni a gól előtt, ám a játékvezető azért van, hogy döntsön — Sinka pedig döntött: uraim, ez bizony szabályos találat volt. A nagy felzúdulásban a látogató csapat hármas mezben feszítő labdarúgója Vámos György partjelzőhöz sietett, aztán „beintett”. A bíró is intett, az öltöző felé... Tumultus támadt, csapatvezetők jelentek meg a pályán — öt—hat percig szünetelt a küzdelem. Kisvártatva újból előkerült a piros lap, ezúttal is komorói fiú indult korábban tusolni. A kényszerszünet után meghökkentő pillanat következett: a látogatók hármasa valamiképpen visszaosont a gyepre, mi több, a szélen labdát kapott társaitól. Hja, kérem, a játék szeretete... Sinka spori kiszúrta a trükköt, és fifikás hősünket ismételten leparancsolta a pázsitról. Hétfőn már nevetnivalóan jól hangzott a sztori. Radványi Ferenc a Záhony—Demecser találkozó tudósítását furcsállotta (pontosan idézve: „Kár, hogy a játékvezető működése nem volt méltó a mérkőzéshez”). Az összecsapás partbírája szerint Éva István zavartalanul „lehozta” a meccset. A Tiszalök—Biri mérkőzésen utoljára dirigált (legalábbis a megye „egyben”...) Dávid János, akinek könny szökött a szemébe, midőn a kollégáknak megköszönte eddigi segítségüket. Őszülő haj, alacsony termett, szelíd természet — szép volt, „Öreg”. Nyíribronyban már az ifi meccs kezdete előtt állt a bál, ugyanis a napkoriak néhány futballistája hiányos dokumentumot mutatott fel. Az érintettek nem rendelkeztek a játék- engedélyt igazoló szövetségi pecséttel. Nagy György sípfelelős iziben kiadta az utasítást: akinek hibádzik a „pöcsét”, le se öltözzön. Másként foglalt állást a kiküldött szövetségi ellenőr, mégpedig aképpen, hogy hagyni kell focizni a srácokat. Patthelyzet. A feszültséget a vendégek egyik szakvezetője oldotta fel, áthidaló megoldásként maga húzta ki a jegyzőkönyvből a kifogásolt neveket. A „nagyok” derbije sem múlt el rendkívüli esemény nélkül. Történt, hogy a második félidő dereka táján az ibronyiak tízese ököllel arcul csapta a napkoriak védőjét, aki az ütés nyomán a földre zuhant. Vita, veszekedés — percekig tartó rendcsinálás. És természetesen piros lap a vétkesnek. Ebből még akár súlyos büntetés is lehet... Ünnepi torna Csengerben Új Kelet-infornáció Pünkösd alkalmából tizenkét együttes részvételével teremlabdarúgó-tornát rendeznek Csengerben. A május 27-ei eseménynek a városi sportcsarnok ad otthont, és tizenkét fős csapatokjelentkezését várják a szervezők. Nevezési határidő: péntek 17 óra. A találkozók 2x15 percig tartanak, a csoportküzdelmek befejeztével körmérkőzésekkel döntik el a végső sorrendet. Érdeklődni lehet a 44/341-526-os telefonszámon, vagy személyesen a sportcsarnokban. BEK-döntő MTI A labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjét szerdán 20.30 órától rendezik Rómában (játékvezető: a spanyol Diaz Vega). A várható összeállítások: Ajax Amsterdam: Van der Sár — Silooy, Blind, Bogarde — R. de Boer, Davids, Litmanen, Wooter — Finidi, Kanu, Musampa. Juventus: Peruzzi — Torricelli, Ferra-ra, Vierchowod, Pessotto — Conte, Sousa, Deschamp — Vialli, Rava- nelli, Del Piero.
