Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-18 / 116. szám

UJ KELET Oktatás mm Wem 1996. május 18., szombat 9 Holland vendégtanárok Lefler György (Új Kelet) A holland oktatási és a ma­gyar Művelődési Miniszté­rium három évvel ezelőtti megállapodása alapján hat hazai megyei pedagógiai in­tézet (MPI) — köztük a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei is — és a rotterdami Oktatási Szolgáltató Központ (CED) együttműködési megállapo­dást írt alá. Az együttműkö­dés céljaként a hazai moder­nizációs iskolai törekvések segítése, a meglehetősen libe­ralizált nyugati iskolafejlesz­tések koncepciójának megis­merése és adaptálása fogal­mazódott meg. Ennek keretében iskolame­nedzselési tréningen vesz részt hét megyei oktatási intéz­mény vezetője május 20—24. között Nyíregyházán, a peda­gógiai kabinetben két holland szakember — Nicolet Faber és George Kriek — vezeté­sével. A tréningen részt vevő intézmények: Bárdos Lajos Ének-Zene Tagozatos Általá­nos Iskola és Zeneiskola Fe­hérgyarmat; Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola Csenger; Eötvös József Általános Iskola Vásá- rosnamény; Korányi Frigyes Gimnázium Nagykálló; 111. Sz. II. Rákóczi Ferenc Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet Kisvárda; Apá­czai Cs. J. Gyakorló Általá­nos Iskola Nyíregyháza; Eöt­vös József Gyakorló Általá­nos Iskola és Gimnázium Nyíregyháza. Csiszolni a drágakövet Baraksó Erzsébet recenziója Ha reggel iskolába indulok, mindig jó kedvem van — ol­vashatjuk a 90 éves fennállását ebben az évben ünneplő máté­szalkai Széchenyi István Álta­lános Iskola egyik tanítónője tollából az évforduló alkalmá­ból megjelentetett jubileumi kötetben. Tegyük hozzá rög­vest, örömmel olvashatjuk ezt, hiszen mai világunkban — a legtöbb esetben teljesen jogo­san — a pedagógusberkekből tanköreit, az ének-zeneoktatás­tól a nyelvoktatáson át a bioló­giai szertár berendezéséig. Vissza-visszacsengő üzenetnek érezzük, akár jelmondata is le­hetne az iskolának, hogyan igyekeznek minél fényesebbre csiszolni azokat a drágaköve­ket, melyeket szeremének min­den egyes gyermek személyi­ségében felfedezni. Nem szakembernek is érde­kes olvasmány, hogyan formá­lódhat a kicsi emberkék szemé­lyisége a drámapedagógiai kép­A polgári iskola tanárai (archív felvétel) inkább a panasz szava hallat­szik, s ritka az olyan alkalom, amikor a tanítók, tanárok az oktató- és nevelőmunka szép­ségéről a nagy nyilvánosság előtt vallomást tehetnek. A 90 éves Széchenyi István Általános Iskola évkönyve című kiadványból véletlensze­rűen kiragadott idézet mellett felsorolhatnánk még seregnyit, kezdve az iskolaigazgató vere­tes nyelvezetű beköszöntőjé­vel, s zárva a tanulók kedvesen komoly töprengéseivel például arról, miért jó széchenyisnek lenni. Feltárul az olvasó előtt egy nagymúltú, a tanulói szá­mára műveltséget megalapozó, emberi jellemet, személyiséget formáló intézmény története, az öregdiákok emlékezéseiből visszatér egy-egy pillanatra a régi idők varázsa, megidéződik a legendás tanáregyéniségek alakja. Bizonyára érdekes szakmai ismeretek tárát kapják más pe­dagógusközösségek a kötetnek azokból a cikkeiből, melyek­ben közreadják, miként szer­vezték meg az iskola speciális zés folyamán, amikor a tanóra keretében az önfeledt játékban „kigombolt lélekkel” közeledik egymáshoz gyermek és gyer­mek, tanár és tanítvány. Jelen vannak az intézmény­ben — annyi évtized után im­már újra szabadon — a lélek hivatásos pásztorai, a hitokta­tók is: a kötetben két lelkész elemzi az egyház és az iskola együttműködésének tapasztala­tait. Irodalmi értékű művek is helyet kaptak a válogatásban olyan szerzőktől, akik a régi polgári diákjai voltak, s ettől az iskolától életre szóló útravalót kaptak emberségből, tartásból, hazaszeretetből. Két fontos írás hívja még fel a figyelmet, az egyik a diákönkormányzat te­vékenységét taglalja — ez a szervezet lehet „előszobája” a felnőttek szabad, demokratikus világának —, a másik az isko­laszék képviselőjének összegző munkája: az abban foglaltak kitűnő mintapéldáját mutatják, miként motiválhatja, segítheti és — kissé sajátos módon — kérheti számon a családi ház az iskola, a tantestület munkáját. Jubiláló gimnázium L Gy. (Új Kelet) A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium az idén ünnepli fennállásának 85. évfordulóját. Ez alkalomból igen gazdag programsorozat keretében emlékeznek meg a jeles eseményről, melyek közül már sok le is futott. A Bessenyei-hét április 22— 26. között zajlott le. Néhány programot megemlítve: a testőr-költő életéről dr. zetes előadást; sikere volt a debreceni Csokonai Színház operakeresztmetszetének is, a Bánk Bánt adták elő. Nem­különben emlékezetes ma­rad a nyelvi est (az iskolá­ban hat idegen nyelvet ok­tatnak) és a mindig feledhe­ünnepségen bessenyeis tár- it lehetett megvásárpl- pólót, base- pkát, a gimnázium jel­vényét, és a közelmúltban napvilágot látott Májusi szél című irodalmi antológiát, amely az egykori és mai ta­nárok, diákok alkotásait tar­talmazza. Az ugyancsak az iskolában érettségizett Bod­nár István költő az udvaron dedikálta legújabb kötetét. A ballagáson adták át először a közelmúltban alapított Bessenyei-emlékérmet az is­kola két végzős diákjának. Ardó Gábor IV. D. és Liza- becz Erzsébet IV. C. osztá­lyos tanulónak, valamint Orosz Jánosné matematika szakos tanárnőnek a tantes­tület döntésének megfelelően — tájékoztatta lapunkat Bíró Gábor, a Bessenyei György Gimnázium igazgatója. A programsorozat ezzel nem ért véget, hiszen május 20-án délután egy órától fo­tókiállítás megnyitóján ve­hetnek részt az érdeklődők. A fényképek a honfoglalás­kori leleteket mutatják be a ma emberének. A kiállítást bárki megtekintheti a gimná­zium dísztermében; annak létrejöttét a város is támogat­ta. A tárlatot dr. Fodor Ist­ván, a Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója nyit­ja meg, amely kiállítás azt követően egész héten át megtekinthető. Május 25-én este hét órá­tól a Republik együttes ad koncertet az iskola udvarán. Az együttes két tagja — Bódi László (Cipő) és Nagy László dobos — ugyancsak bessenyeis diák volt. Május 28-án 14.00 órától iskolatör­téneti kiállítás nyílik az au­lában, majd ezt követi a gim­názium új könyvtárának és olvasótermének avatása. Az előbbit Fehén’ári Béla. a Rétközi Múzeum igazgató­ja nyitja meg, a könyvtárat pedig Szivák Gábor, a városi könyvtár igazgatója adja át Június 1-jén az öregdiá­kok találkoznak, amelyre valamennyi volt bessenyeis diákot szeretettel várnak. Délelőtt az egykori testne­velő tanár, Komoróczi Péter aki Balczó András edzője is volt—síremlékének ava­tása történik a régi teme­tőben. A tornabemutató ugyancsak délelőtt lesz, 11 órától, az 1—3. évfolyam gyakorlataival. Délután öregdiák—mai diák mérkő­zésen lehet szurkolni, me­lyet id. Oláh Tibor szervez. Sikeres iskolakonferencia Árpád fejedelem nevét veszik fel Lefler György (Új Kelet) Az iskolakonferencián már túl van az ibrányi általános is­kola, míg a névadó a jövő hét eseménye lesz. Mindkét ren­dezvény nagy jelentőségű az oktatási intézmény életében. Az iskolakonferencia vissz­hangjáról és a névadóhét elő­készületeiről, illetve program­járól Pusztai József igazgatótól érdeklődtünk, aki egyben a Rét­közi Iskolaszövetség elnöke is. — A közelmúltban, április 26—21-én voltunk házigazdái a XVIII. Iskolakonferenciának, amelynek Pedagógiai program a végrehajtás útján volt a címe. A kétnapos rendezvényt isko­lánk, valamint az Alkotó Peda­gógusok és Nevelő Intézmé­nyek Egyesülete (APNE) szer­vezte. Az ország ipinden részé­ről, Baranyától Borsodig érkez­tek nevelők, mintegy 150 ven­dég volt kíváncsi iskolánk munkájára. Örömünkre, részt vett az iskolakonferencián dr. Petrikás Árpád nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár is, az APNE lelke-feje. A konferencia sikerét nekem megítélni talán nem lenne sze­rencsés, merthogy dicsekvés­ként hatna. Márpedig csak azt tudom mondani, hogy a szak­mától a legnagyobb elismerést kapta intézményünk a bemuta­tófoglalkozások során. Az isko­la önelemzésében szóltam az eredményeinkről, de nem hall­gattam el a gondjainkat sem. Több iskola- és óvodaszövet­ség bemutatására is lehetőség nyílt, és a programot gazdagí­totta Horn Gábornak, az Or­szággyűlési Oktatási Bizottság tagjának az aktuális problémá­kat taglaló előadása, konzultá­ciója is. Á konferenciára, illetve a névadóhét alkalmából kis füze­tet jelentettünk meg Az ibrányi általános iskola története cím­mel, amely terveink szerint egy sorozat első darabja. írója Hegedűs Dezső nyugalmazott gimnáziumi igazgató, aki a pe­dagóguspálya és Ibrány szerel­mese. Az első füzetnek már Az ibrányi Árpád Fejedelem Álta­lános Iskola Kiadványai a so­rozatcíme, mivel ezentúl az Árpád fejedelem névre hallga­tunk. A jövő hét a névadó je­gyében telik az iskolánkban. Hogy miért éppen Árpád fe­jedelemre esett a választás? A döntést széles körű tájékozó­dás, véleménykikérés előzte meg az iskolaszék, a tantestü­let, a szülők és természetesen a gyermekek bevonásával. Hon­foglalásunk millecentenári- umának évében óhatatlanul is eszünkbe jutott Árpád fejede­lem neve, a magyarok első olyan személyiségéé, aki nép­pé kovácsolta, s új, állandó ha­zájába vezette eleinket. Ez­zel megteremtette a későbbi ál­lamiság területi feltételét. Ezt az alkotómunkát illik ismernie valamennyi itt élő magyarnak, nemzedékről nemzedékre. A névválasztás mellett szólt még, hogy a honfoglalók elő­ször a Tisza-vidéket érintették, szívesen telepedtek itt meg. Megyénk a leggazdagabb hon­foglaláskori leletekben, s szű- kebb otthonunk (Szabolcs, Rakamaz, Nagyhalász, Ibrány) is beszédesen támasztja alá mindezt. Az országban talán egy gim­náziumot leszámítva, nem vet­te még fel tanintézmény az Ár­pád fejedelem nevet. Választá­sunkat a jövő nemzedékét for­máló intézmény neveként sike­resnek tartjuk. A nyitó esemény május 17- én megtörtént, a polgármesteri hivatal és az iskola közös szer­vezésében tudományos ülés­szakon emlékeztünk meg a honfoglalásról. Az előadók dr. Német Péter megyei múzeum­igazgató és dr. Istvánovits Esz­ter régész voltak. Május 21-én Árpád népe címmel kiállítás nyílik iskolánk alsó tagozato­sainak munkáiból. A követke­ző nap a sport jegyében zajlik, lesz emlékfutás, tanár—diák kispályás foci stb. Május 23-án délután kettőkor kerékpártúrá­ra indulunk Szabolcs községbe, a földvárat s a falu nevezetes­ségeit tekintjük meg. A tulaj­donképpeni névadó ünnepség május 24-én lesz: délelőtt Ki tud többet Magyarországról? című vetélkedővel indul a nap. Az iskoiakonferencián a Rétközi Óvodaszövetség kiállítása is nagy sikert aratott Fotó: Csonka Felmentik, nyugdíjazzák, átszervezik „Karcsúsítások” az oktatásban Új Kelet-információ A nyíregyházi képviselő-tes­tület a gazdasági kényszerhely­zet és az állami támogatás csök­kentése következményeként kialakult szűkös költségvetés miatt döntött a megyeszékhely közoktatási intézményhálóza­tának szűkítéséről. Ennek alap­ján a Városi Sportiskolát és Sportkollégiumot augusztus 31 -étől átszervezik. A sportkol­légiumi feladatokat a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola kollégiumába helyezik át. A pedagógus-álláshelyek száma kettővel, a technikai dolgozó­ké négy és féllel (részmunka- időst is alkalmaztak) csökken, megszüntetik a vezetői álláshe­lyet is. A Báthory István Álta­lános Iskola az új tanévtől már csak a Madách és a Báthory utcai épületben egy tanuló- és egy napköziscsoporttal keve­sebbel fogadja a tanulókat. Összesen tíz státussal lesz ke­vesebb az intézményben. Az 5. Számú Általános Iskola au­gusztus 31. napjával 17 osz­tállyal és 11 napközis csoport­tal, valamint 46 álláshellyel megszűnik. A közgyűlés meg­szünteti Dolgozók Kossuth La­jos Gimnáziuma és Szakmun­kások Szakközépiskoláját jú­lius 31-ével. Az intézmény feladatát — levelezőoktatás és ifjúsági tagozat — és öt neve­lőt jogutódlással a Bánki Do­nát Ipari Szakközépiskola ve­szi át. A döntés következmé­nye: egy pedagógus és egy igazgatóhelyettesi álláshely megszűnik. Az előzetes egyeztetések után a közgyűlés határozata alapján júliustól az óvodákból, az alap- és középfokú iskolák­ból 50 pedagógus és szakokta­tó korengedményes nyugdíjba megy. Az önkormányzatnak emiatt több mint 30 millió fo­rintot kell a nyugdíjbiztosítási igazgatóság számára előre be­fizetni. Felmentéssel az oktatási intézményekből körülbelül száz pedagógust bocsátanak el. (A pontos számokat az ötös is­kola gyermekeinek elhelyezése után lehet meghatározni, tekin­tettel arra, hogy az említett in­tézmény nevelőiből hányat tud­nak még alkalmazni. — A szerk.) Várhatóan a felmenté­sek közel 28 millió forintot, a végkielégítések pedig 39 és fél millió forintot vesznek ki az idén az önkormányzat egyéb­ként sem vastag pénztárcájából. A zárolt álláshelyek 1996-ban 36 millió forinttal csökkentik a város kiadási terheit. Az intéz­ményhálózat-átszervezésekből származó költségek — a szá­mok tükrében — egyelőre 60 millió forint kiadási többletet jelentenek. Ennek csökkentésé­re a város képviselői felha­talmazták Nyíregyháza pol­gármesterét, hogy pályázatot nyújtson be a Területi Állam- háztartási és Közigazgatá­si Szolgálatnál a korenged­ményes nyugdíjazás és a vég- kielégítés költségeinek támoga­tására. A közgyűlés utasította a humán irodát, hogy a kö­vetkező testületi ülésre készít­sen elő pályázati programot is­kolabusz vásárlásának támoga­tására. Talán újra napirendre kerül a külterületi iskolák „karcsúsítá­sa”?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents