Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-17 / 115. szám
ÜJ KELET Pénz, piac, gazdaság 1996. május 17., péntek 7 Tőzsdei hírek Árrobbanás a gabonapiacon A Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán a hét közepén a napraforgó összes határidejének, valamint a takarmánykukorica július jegyzésének kivételével valamennyi termény minden határidejének árfolyama a 300 forintos limitet kimerítve felfelé mozdult el. Igen élénk kereskedés jellemezte mind a malmi búza, mind a takarmánykukorica, illetve a takarmánybúza piacát. A napraforgó piacán kedden nem született üzletkötés, és a jegyzések is változatlanok maradtak. A hét első tőzsdenapján összesen 405 kontraktus cserélt gazdát 208 millió forint összértékben. Kétmilliárdos forgalom A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán szerdán 45 768 kontraktust adtak és vettek a brókerek. A forgalom összértéke elérte a 7 milliárd forintot. A német márka árfolyama stabil volt, míg a dolláré némileg emelkedett. Az ECU elszámolóáraiban egyértelmű tendencia nem volt megállapítható. A japán jen és az olasz líra árfolyama viszont csekként. Az angol font és a 90 napos betéti kamat jegyzései nem változtak. A devizapiacon szerdán kereskedhettek az alkuszok utoljára májusi határidőre. A még nyitott pozíciókat az Elszámolóház fogja lezárni az árutőzsde által megállapított fixingen. A most kifutó májusi határidő nyitott kötésállománya az alábbiak szerint alakult: DEM: 4700, USD: 585, ECU: 1100, GBP: 1000, JPY: 29.420, ITL: 3000 kontraktus. Árzuhanás a húspiacon A Budapesti Árutőzsde húspiacán kedden mindkét húsfajta árai erőteljesen estek. A jobb minőségű hús árfolyamai limittel zuhantak, ez alól kivételt a szeptemberi és a decemberi határidő jelentett. A szeptemberi határidő ára változatlan maradt, míg a decemberi 2 forinttal vesztett értékéből. A gyengébb húsfajta esetében az árzuhanás a közelebbi határidőket jellemezte, a novembertől jövő júniusig terjedő időszak lejáratait már nem érintette az árcsökkenés. A keddi üzletelés során azonban a vételi és eladási ajánlatok távol álltak egymástól, így e jtést a tőzsdei adminisztráció nem rögzített. EU-kérdőív a kamaráknál Magyarország esetleges Európai Unióba történő tagfelvételét megelőzően Kovács László külügyminiszternek egy több száz oldalas kérdőívet nyújtott át a világszervezet képviselője. A kérdőív kitöltésére szűk határidőt szabott az EU. A Külügyminisztérium létrehozott egy kizárólagosan e témával foglalkozó kormánybizottságot, s a nemzetgazdasági ágazatonként csoportosított kérdések megválaszolására húsz szak- bizottságot jelölt ki. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamarát két szakember képviseli. Bíró Miklós a mezőgazdasági fogyasztóvédelmi feladatokkal, Leitner István a belső piaci kereskedelmi mennyiség- koriátozásokkal foglalkozó csoport munkájában vesz részt. Az EU-kérdőív készítői a magyar gazdaságot húsz alcsoportra bontva szeretné felmérni. A válaszokban többek között ki kell térni a vámrendszerre, a foglalkoztatás- és oktatáspolitikára, a mezőgazdaságra, az iparra, a versenypolitikára, az oktatási és tudományos háttérre, a pénzügyi és bankrendszerre. Megtakantasok Áprilisban a lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak állománya 27,7 milliárddal emelkedett. Az év első négy hónapjában összesen 146,6 milliárd forinttal nőtt a nettó megtakarítások összege. Tavaly ugyanebben az időszakban 108,5 milliárd forint, egész évben 439,4 milliárd forint volt a többlet. Továbbra sem jegyezhető be Az APEH üldözöttéinek szövetsége — Rettenetes bosszút állok még ezért az APEH-en! Holnap bemegyek a főnökömhöz és kiharcolom, hogy csökkentse felére a fizetésemet!... A 27,7 milliárd forintos megtakarítás-bővülés mögött többek között a forint megtakarítások 29,1 milliárd forintos növekedése, a devizabetét-állomány 4, a hitelállomány 2,6 milliárd forintos csökkenése áll. A lakosság áprilisi megtakarítási többlete elmarad az előző hónapokétól, de több mint kétszerese a múlt év hasonló időszakának. Április végére a megtakarítások állománya 1958,5 milliárd forintot tett ki. Az év negyedik hónapjában legnagyobb mértékben, 17,5 milliárd forinttal a takarékbetétek állománya bővült. Értékpapírokra 9,2 milliárd forintot költött a lakosság. A devizabetéteknél változatlan árfolyamon számítva 9,7 milliárd forint a csökkenés. A forintleértékelés hatása 5,7 milliárd forinttal növelte az állományt, így alakult ki a 4 milliárd forintos visszaesés. A Legfelsőbb Bíróság keddi határozata szerint nem lehet bejegyezni az APEH Üldözöttéinek Szövetségét (APÜSZ). A Petrik Ferenc vezette tanács mint felülvizsgálati bíróság ugyanis jóváhagyta a korábbi két, a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság határozatát A külföldi vendégmunkások 61,1 százaléka szellemi munkakörben dolgozik. Főleg nyelv- '•’.nárok iskolákban, valamint .i/elvtanfolyamokat szervező közintézményeknél, illetve magánvállalkozásoknál. Mások külkereskedelmi menedzserként tevékenykednek, vagy exportra szállító cégeknél tolmácsok. A fizikai állományban alkalmazottak többsége varrónő, vagy ápolónő, néhányan pedig üvegfúvók üveggyártással foglalkozó társaságoknál. A Szabolcsban alkalmazott külföldiek 71,9 százaléka egyébként ukrán állampolgár, elsősorban magyar nemzeti séaz APÜSZ bejegyzésének megtagadásáról. A két határozat ellen nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az APÜSZ. A bírói testület döntésének indoklásaként elhangzott: a névválasztás, az „üldözöttek” szó sérti a Ptk. 77. szakasz 4. bekezdését, ami a mások gű kárpátaljai lakos. Nyolc százalékuk Romániából érkezett, Nyugat-Erdély magyarok lakta településeiről. A többiek Szlovákia, vagy más, a Független Államok Közösségéhez tartozó országok állampolgárai. Engedélyezett foglalkoztatá(APEH) nevének használatát engedélyhez köti. Az adóhatóság ugyanis nem engedélyezte, sőt, kifogásolja az APÜSZ név- választását. Továbbá sérül a Ptk 78. szakaszának első bekezdése, ami előírja: mindenkinek — ez esetben az APEH-nek — joga van a jó hírnévhez. sukra azért kerülhetett sor, mert a Nyírségben nincs elég számú idegen nyelvet beszélő munka- vállaló, vagy a kevés, havi tízezer forintnál alig valamivel magasabb fizetést adó varrónői, ápolónői és üvegfúvó munkára nincs jelentkező az állástalanok között. Kormányzati elképzelések Álmok? A magyar bruttó hazai össztermék, a GDP (az államhatáron belül megtermelt javak összessége) 1994- ben 4351 milliárd forintot tett ki, azaz ez 4019 dollárt jelent egy főre számítva, ami körülbelül megegyezik az 1978-as eredménnyel. Az 1995 tavaszi Bokros-csomag stabilizációs program nyomán — a várakozásokkal ellentétben — a két évvel ezelőtti növekedési tendencia nem ismétlődött meg. Az elmúlt esztendőre 0 és 2 százalék közötti GDP-növekedés valószínűsíthető, amelyről a végleges adatok 1996 őszén várhatók. A magyar kormány jelenlegi elképzelései szerint 1996-ban 1— 2 százalékkal, 1997-ben 2—3 százalékkal, 1998- ban 4—5 százalékkal növekedhet az egy főre jutó hazai termék. A közkiadásokról Az államháztartási reform nyomán 1994-ben a közkiadások a GDP 60 százalékát tették ki, s egy év múlva ez a szám már csak 55 százalék volt. A csökkenést nagyrészt az infláció okozta. A kormány a közkiadásokat az állam- háztartás kiadásainak megszorítása révén 51 százalék alá szeremé szorítani 1996- ban, majd 45 százalék alá a következő három—négy évben. A tervezett hiányról Az államháztartás (a központi költségvetés, a társadalombiztosítás, az elkülönített állami alapok, a helyi önkormányzat) hiánya 378,5 milliárd forint volt, s megfelelt a GDP körülbelül 6,8 százalékának 1995- ben. Az ezt megelőző év hasonló adata 8,1 százalék volt. A kormány terve az, hogy az államháztartás hiánya 3,7—4 százalékra csökkenjen 1996-ban. Az infláció mértékéről Az 1996-ra várt éves infláció 19—21 százalék, 1997- re 16—17 százalék, 1998- ra pedig 14—15 százalék. A munkanélküliségről Magyarországon az átlagos munkanélküliség 9,5 százalékos volt 1995-ben. 1996 végéig a munkanélküliek száma várhatóan 580—600 ezerre nő. Az 1997 végére várható adat 600—620 ezer fő, 1998 végére pedig 500—520 ezer fő. Az oldalt összeállította: Vitéz Péter Magyarország az OECD 27. tagországa Magyarország és az OECD együttműködése 1991-ben a Partners in Transition elnevezésű programmal indult, a tagsági tárgyalások 1994-ben kezdődtek meg. Ez idő alatt meghívták Magyarországot megfigyelőnek egy sor OECD-munkaszervbe. Az OECD szakértői három országtanulmányt és több ágazati elemzést készítettek a magyar gazdaságról. Magyarország bekapcsolódása az OECD munkájába a magyar gazdaságirányítás számára jelentős információs csatornát nyit meg. A magyar külkereskedelem több mint 70 százaléka az OECD tagországaival folyik, a magyar- országi külföldi tőkeberuházások közel 95 százaléka a szervezet tagországaiból jött, ezért létfontosságú a világ- gazdasági környezet ismerete annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikát a kormánysikeresen illessze a kialakuló irányzatokhoz. Az OECD- ben a gazdasági döntéshozók ezekhez az információkhoz hozzájuthatnak. Az OECD-tagság a magyar kormány elvárásai szerint jelentős pozitív hatást fog gyakorolni az ország külgazdasági kapcsolataira, kedvezően befolyásolva a befektetők és a hitelezők körében kialakult Magyarország-képet. A tagsághoz kapcsolódó kötelezettségek vállalása a magyar kormány reményei szerint számottevően elősegítik a külföldi működőtőke-befektetések növekedését. A tagság várhatóan hozzájárul Magyarország hitelminősítésének javulásához a nemzetközi pénzpiacon. A tagsággal lehetővé válik — és ez a magyar kormány szándéka—a Nemzetközi Energiaügynökséghez, valamint a Nukleáris Energiaügynökséghez való csatlakozás is. Ukrajnából, Romániából, Szlovákiából Vendégmunkások Szabolcsban Külföldi vendégmunkásokat is foglalkoztatnak a cégek a legnagyobb arányú, 20,4 százalékos munkanélküliséggel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol jelenleg több mint 46 ezer állástalan ember vár elhelyezkedési lehetőségre. A kiadott engedélyek szerint 242, elsősorban a Nyírséggel határos országokból érkezett munkavállaló van státusban ipari és mezőgazdasági vállalkozásoknál, illetve oktatási, egészségügyi intézményeknél.
