Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

/ 1996. május 16., csütörtök Világkrónika 1 KE I] ET- Brit katona halála Élétét vesztette szerdán egy brit békefenntartó — jelentette be Simon Haselock, az IFOR-erők szarajevói szóvivője. Az ille­tékes elmondta: a katona halálát az okozta, hogy rázuhant egy konténer. A baleset a nyugat-boszniai Sipovóban történt A bosz­niai horvát—muszlint föderáció területén lévő városban a brit békefenntartók teljesítenek szolgálatot Tavaly decembere, az IFOR-erők Boszniába vezénylése óta már 24 békefenntartó lel­te halálát a volt jugoszláv tagköztársaságban. A halálesetek többségét aknarobbanások, illetve balesetek okozták. Robbanás a DC—9-esen A repülési adatokat rögzítő fekete doboz előzetes elem­zése alapján az amerikai légügyi hatóságok nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a fedélzeten történt robbanás okozta a hét végén lezuhant DC—9-es repülőgép katasztrófáját. Szerda reggelre kiderült az is, hogy a gépen nem százki- lencen tartózkodtak, ahogy korábban feltételezték, hanem eggyel többen: a utasok között volt egy csecsemő is, aki nem szerepelt a beszállólistán. Az iszapból kiemelt ron­csok között találtak olyan, korom fedte darabokat, ame­lyek az utastérből származnak; de egyéb jelekből is arra következtetnek, hogy a lezuhanás előtt robbanás történt vagy tűz keletkezett a fedélzeten. Szakértők vizsgálják azt a lehetőséget, hogy esetleg a raktérben bekövetkezett rö­vidzárlat idézte elő a tragédiát. A pápa fogadta merénylője anyját II. János Pál pápa szerdán — közvetlenül a szokásos általános kihallgatás után — a Szent Péter székesegyház átriumában fogadta az ellene 15 évvel ezelőtt elkövetett merényletért Olaszországban életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélt Ali Agca édesanyját. A vatikáni szóvivő sze­rint a katolikus egyházfő kifejezte megértését Müzeyyen Agca asszony gondjai iránt, s arról biztosította őt, hogy mindig jelen lesz imáiban. Innen — onnan IT Peking — A kínai hatóságok bűnözés elleni kampányá­nak keretében kedden kivégeztek hét bűnözőt, akik három évvel ezelőtt 17 embert elraboltak, és négy hónapon keresz­tül fogva tartották őket. Az Új Kína hírügynökség beszámolt arról, hogy az emberrablók, akiknek életkora 27—42 év kö­zött volt, több mint 170 ezer jüan (27 ezer dollár) váltságdí­jat követeltek, s 30 ezer jüant (3600 dollárt) vettek át. Az emberrablás körülményeiről és a túszok sorsáról a kínai hír- ügynökség nem számolt be —jelentette az AP. B Tangail — A bangladesi hatóságok szerint nem kizárt, hogy akár ezer áldozata is van az ország északi részén végisöprő hétfői trópusi viharnak — jelentette az AFP. A keddi, még nem végleges adatok szerint a halottak száma legalább ötszáz, több mint 32 ezren sérültek meg, és mintegy 11 ezer lakóház dőlt romba vagy rongálódott meg. Az AP szerint az eltűntek számát 500-ra teszik. Muhammad Habibur Rahman ügyvezető kormányfő, aki felkereste a katasztrófa sújtotta térséget, szerdán elrendelte, hogy a hadsereg újabb egységeit küldjék a körzetbe. Katonai források szerint a tér­ségben jelenlévő erőket máris megerősítették, és 12 orvoscsoport dolgozik éjjel-nappal azokon a településeken, ahol végigsöpört a vihar. Számos súlyos sérültet egy katonai kórházban ápolnak. Az előrejelzések júniusig újabb viharo­kat jósolnak a természeti katasztrófák által gyakran megté­pázott ázsiai országban. B Prága — Már halálos áldozata is van a csehországi árvi­zeknek. Az anyagi károk az első becslések szerint meghalad­ják az egymilliárd koronát. A kiadós esőzésektől megáradt folyók elsősorban Észak-Morvaországban és Sziléziában okoznak komoly gondokat. A bruntáli járásban és Osztrava környékén tíz települést öntött el a víz. Lichnov falu lakos­ságát a tűzoltók és a mentők kitelepítették, mert a közeli Pochenská víztároló gátjai teljesen átáztak és fennáll a gát­szakadás veszélye. A mentők egy 50 éves férfit holtan talál­tak az elöntött faluban, néhány személy pedig eltűnt, így az árvíznek több áldozata is lehet. Súlyosan megrongálódott több közút és vasútvonal, s az árhullám hét hidat is elsodort. B Auckland — A Greenpeace nemzetközi kömyzetvédő szervezet MV Greenpeace nevű hajója szerdán útnak indult Sanghaj felé, hogy a kínai nagyváros partjainál tiltakozzék Kína tervezett új atomkísérletei .ellen. A Greenpeace-hajót, amelyet a francia atomkísérletek elleni tiltakozó akciója so­rán a francia haditengerészet megrongált, Új-Zélandban hoz­ták rendbe. Megfigyelők szerint Kína május második felében vagy júniusban két föld alatti atomrobbantásos kísérletet fog végrehajtani. Horn Gyula Portugáliában Arroganciától mentesen A lisszaboni napilapok több­sége szerdán beszámolt Horn Gyula magyar miniszterelnök portugáliai tárgyalásairól. Az egyik legtekintélyesebb újság, a Diario de Notícias a látoga­tás alkalmából kétoldalas in­terjút közöl a kormányfővel, Portugália közös partnerünk — a magyar miniszterelnök erő­síteni kívánja a kétoldalú kap­csolatokat címmel. Első nap A vezető napilap a cikkben kiemeli, hogy Hóm Gyula sze­rint az Európai Unió kibővítése a kelet-közép-európai orszá­gokkal hosszú távon pozitív hatású lesz, és új üzleti lehe­tőségeket teremt az unió jelen­legi tagjai számára. Az újság részletesen beszámol a kor­mányfő lisszaboni programjá­ról, és rámutat, hogy a látoga­tás központi témája Magyaror­szág uniós és NATO-s csatla­kozása. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a budapes­ti politikus optimista, mert tud­ja, hogy portugál részről támo­gatják a magyar külpolitika prioritásait. A magyar miniszterelnök kedden késő este a queluzi ki­rályi palotában díszvacsorán vett részt, amelyet a portugál miniszterelnök adott tisztele­tére. Horn Gyula pohárköszön­tőjében viszontlátogatásra hívta meg vendéglátóját. Ki­jelentette, bízik abban, hogy Portugália segíti Magyaror­szág törekvéseit. Ám — mint mondta — szándékaikban iga­zából akkor lesz teljes mérték­ben együtt a két ország, ha Magyarország is felvételt nyer az Európai Unióba. Hangsú­lyozta: Magyarország olyan nagyhatalom részese kíván lenni, amely mentes az arro­ganciától, és amely az egyen­rangú partnerek családja. Antonio Guterres rövid kö­szöntőjében párhuzamot vont a két ország újkori történelme MTI A magyar kormány és az el­lenzék egyértelműen támogat­ja az év eleje óta Magyarorszá­gon állomásozó IFOR-csapa- tok mandátumának meghosz- szabbítását, s azt reméli, hogy az amerikai katonák jelenléte megkönnyíti a NATO-ba ve­zető utat. Ennek a véleményé­nek ad hangot szerdai számá­ban a Neue Zürcher Zeitung. A lap második oldalán megje­lent cikk szerint Budapesten nem kívánnak nagy jelen­tőséget tulajdonítani azon ro­mán véleménynek, miszerint egyszerre kellene felvenni Ma­gyarországot és Romániát a NATO-ba. mert egyébként fegyverkezési verseny indulna között, mondván: mindkét ál­lam felülemelkedett a tekin­télyuralmi rendszeren. Sikerült olyan demokratikus tapaszta­latokra szert tenniük, amelyek például szolgálhatnak a világ számára. Elismerően nyilatko­zott Hóm Gyuláról, mint aki­nek döntő szerepe volt a tér­ségben a demokratikus átme­net végrehajtásában. Második nap Hóm Gyula lisszaboni láto­gatásának második napján, szerda délelőtt szálláshelyén Thiirmer Gyula a világpolitikáról találkozott Rebello de Seu- sával, a Portugál Szociálde­mokrata Párt elnökével, majd előadást tart a belémi Kultu­rális Központban Magyaror­szág euroatlanti integrációjá­ról. Horn Gyula a nap folya­mán találkozott a Magyaror­szággal kapcsolatban álló legfontosabb portugál nagy- vállalatok és bankok veze­tőivel. Kora délután a magyar kor­mányfő rövid sétát tett a portu­gál történelem jelképéhez, a híres középkori Szent Jeromos kolostorhoz. Látogatásának utolsó programjaként találko­zott Jorge Sampaio portugál köztársasági elnökkel, majd a késő esti órákban érkezett visz- sza Budapestre. milyen sorrendben csatlakoz­hatnak a szervezethez. A lap be­számolója szerint időközben a románok több egységet átcso­portosítottak a magyar határ közelébe, ugyanakkor a román védelmi miniszter közölte: a katonák nem jelentenek fenye­getést „a magyar nemzetiségű román állampolgárokra”. A cikkíró úgy véli, hogy Magyar- ország nem tehet többet a ro­mániai magyar kisebbség érde­kében, mint hogy tudomásul veszi a román ígéretet Budapest érdekelt az IFOR- csapatok jelenlétének meg­hosszabbításában — írja a lap, a Honvédelmi Miniszté­rium azonban határozottan cáfolta, hogy tárgyalások folynának erről. „Aztán majd csak csodálkozunk" A Munkáspártelnöke, Thürmer Gyula megyénkben járta­kor exkluzív interjút adott munkatársunknak a párt sajtó- tájékoztatóját követően. A beszélgetés témái — rendha­gyó módon — a külpolitika és a világ dolgai voltak. Palotai István interjúja — Elnök úr! Ön a nyilatko­zataiban — általában — bel­politikai kérdésekről szokott beszélni. Nem kérdezik másról, vagy talán befelé fordult a Munkáspárt? — Szó sincs befelé fordulás­ról. A világot csak egészében érdemes vizsgálni, mert a tér­ben és időben kiragadott dol­gok önmagukban érthetetle­nek. A Munkáspártnak nagyon is aktív a külpolitikai érdek­lődése, sőt, a tevékenysége is, azonban fején találta a szöget, amikor azt kérdezte, hogy ilyen témákról nem érdeklődik a saj­tó. Hogy miért nem, a sajtó munkatársai tudják. — Milyennek tartja a jelen­legi magyar külpolitikát? — Egy szóval: hibásnak. Ezt azért merem ilyen kategoriku­san állítani, mert egy olyan külpolitika, amely kizárólag egyirányú elkötelezettségekre törekszik, az csak hibás lehet! Mindezen felül most már az is körvonalazódik, hogy nem szá­moltak ennek az egyoldalú el­kötelezettségnek a következ­ményeivel. Görcsös csatlakozá­si akarásaink a NATO-hoz azt eredményezték, hogy szomszé­daink legtöbbjével feszült a viszonyunk, és folyamatosan érkeznek a várható válaszlépé­sek jelei. Szlovákia, Jugoszlá­via és Románia — úgy tűnik — lassan újra akarja éleszteni a Kis-Antantot, ami egyáltalán nem lebecsülendő veszélyfor­rás, ha figyelembe vesszük, hogy a térség két legnagyobb katonai ereje a román és a ju­goszláv hadsereg. Mindkettő nagyságrendekkel jelentősebb a mienknél. Most már világo­san látszik, hogy erre a kihívás­ra a jelenlegi kormány nem tud mit lépni. — Kérem, tekintsünk most egy kicsit keletre. Ön szerint a NATO bővítése milyen követ­kezményekkel járhat? — Ennek is körvonalazód­nak már a képei. Akármit mondanak is Brüsszelben, akármennyire bizonygatják is Moszkvának; a NATO nem el­lenük bővül, mégiscsak azt ér­zékelik, és ez a tény is, hogy feléjük teijeszkedik. Az az il­lúzió, hogy válaszlépések nél­kül hagyják a NATO bővítését, naívságra vall. Lám, most, ami­kor érdemben még semmi sem történt— már ami a NATO új tagfelvételi elképzelését ille­ti —, ismétlem, már most tör­téntek bizonyos válaszlépések. Olyan ez, mint egy nukleáris reakció. Nézzük csak: a NATO-fenye- getés vagy annak érzése nyo­mán Belorusszia csatlakozott Oroszországhoz, és sokkalta szorosabbra fűzte a kapcsolato­kat, amelyek gyakorlatilag már majdnem olyan erősek, mint az Osztrák—Magyar Monarchiáé voltak — persze nem számítva a perszonáluniót. Második lé­pés: Jelcin Pekingbe megy, és azon melegében aláír négyven- akárhány nemzetközi szerző­dést a kínaiakkal, köztük az erőszakról való lemondás dek­larációját. Ottlétekor már meg is érkezik az a 24 darab Szuhoj harcigép, ami a kínaiak vásár­lásának töredéknyi előszál- lítmánya ugyan, de jelzés és gesztus értékű is annak szállí­tási időpontja és gyorsasága. Ezek után Jelcin Pekingben sé­tálgatva — mit tesz Isten — összefut szép sorban a kazah, az üzbég és a türkmén elnökkel, akik történetesen arrafelé sétál­gatnak. Ha már ilyen szépen „összefutottak”, hát alá is írtak egy együttműködési nyilatko­zatot és az orosz—kínai dekla­rációt kiterjesztik területeik összességére. Hát mi ez, ha nem egy keleti paktum kezdeti lé­péssorozata? És ez még csak a kezdet, egészen biztos lehet benne mindenki, hogy aztán majd csak csodálkozunk... —Mi a véleménye a délszláv béke stabilitásáról? — Mivel tudok szerbül, nyil­ván „első kézből” is szeretem meghallgatni a dolgokat, annál is inkább, mert nemzetközi fó­rumokon azért más hangon illik beszélni, mint a helyi rádióban. Éppen a minap hallgattam meg a szarajevói rádióban egy Izet­begovic-beszédet. Mit mond­jak?! Másképp hangzott, mint azok a nyilatkozatok, amelyeket a külföldi rádióknak szokott adni. Szó szerint azt mondta, idé­zem: „Teljes egészében felsza­badítják Boszniát! És ha nem mi, akkor majd a gyermekeink, és ha ők sem, hát akkor majd az uno­kák!” Ugye, ez egy kicsit más­hogy hangzik, mint a daytoni diktátumot magára nézve kötele­zőnek elismerő bosnyák elnök ottani nyilatkozatai? — Tehát úgy látja, hogy ez a kikényszerített béke törékeny lábakon áll? — Én nem következtetek semmire, de az nagyon is való­színű: ez a feszültség a térség­ben kapóra jött, és ma is kapó­ra jön az amerikaiaknak, hogy megvessék a lábukat Délkelet- Európában, és onnan ne is moz­duljanak. Mindig is ezt szerették vol­na, miért változott volna meg ebben valami? —És Tászár? — Ott egy kész helyzet ala­kult ki, ami összefügg a dél­szláv amerikai jelenléttel. Amíg ott vannak, addig itt is lesznek. Ez van. Az viszont tűrhetetlen, hogy bizonyos „bérleményi”-nek csúfolt dí­jak fejében katonai lőtereket is adunk nekik. Ismeretes, hogy ahol katonai lőtér volt, azon a területen vagy száz évig sem­mit nem lehet termelni. — Hogyan ítéli meg most belépésünk esélyeit az Európai Unióba? — Horn Gyula ígérete, mi­szerint 2000-re tagok leszünk, a lehető legmesszebbmenőkig irreális álmodozás. Felelős po­litikusnak ilyen kijelentéseket nem szabadna tennie. A kér­dőív-osztogatás csak egy gesz­tus volt, semmi más. Egy ra­kat kérdés, amin aztán lehet akármeddig rágódni, akár száz­szor rákérdezni, magyarán, húzni az időt. Különben is úgy tűnik, hogy a mastrichti álom kezd szétesni. A Munkáspárt­nak az a meggyőződése, hogy az országot nekünk magunk­nak kell felemelnünk, fejlesz­tenünk a termelést, kenyeret adni a népnek, iskolázni a fia­talságot, hogy aztán egyszer mások jöjjenek hozzánk, kér­ve: csatlakozzunk, és nem for­dítva. meg a két ország között. A sváj­ci lap emlékeztet: a múlt hét vé­gén Melescanu román külügy­miniszter igyekezett élét venni az előbbi, Tinea román védelmi minisztertől származó kijelentés­nek. Melescanu kijelentette, hogy a védelmi minisztereknek mindig a legrosszabbra kell fel­készülniük. A zürichi újság sze­rint Keleti György honvédelmi miniszter megértéssel fogadta Románia azon törekvését, hogy minél előbb be akar jutni az Észak-atlanti Szövetségbe, de hozzátette: nem Budapesttől, hanem a NATO-tóI függ, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents