Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-15 / 113. szám
UJ KELET Fekete Tibor (Uj Kelet) Nyíregyházán, a jósavárosi Ungvár sétányon a közelgő önkormányzati választás apropóján járókelőket szólítottunk meg, és három kérdést tettünk fel nekik: 1. Elmegy-e szavazni szombaton? 2. Ha igen (ha nem), akkor miért megy vagy nem megy? 3. Az előző önkormányzati képviselő ön szerint mennyire képviselte az itt lakók érdekeit? íme hárman a válaszadók közül: Jeszták Jözsefné: 1. Igen, elmegyünk. 2. Mert még csak egyszer voltam szavazni. 3. Nem nagyon vettük észre, hogy van képviselőnk. KOkeitl Sándor: 1. Igen. 2. Mert úgy érzem, hogy ez kötelezettség. 3. Nagyon vegyes a kép. Részben védte az érdekeinket, de nem mindig. Sok minden lenne még, amit meg kellene oldani itt a lakótelepen. Fotó: Harascsák özv. Lörlnczl Jázsefné: 1. Hogyne, természetesen elmegyünk szavazni. 2. Azért, mert legalább most jobban élünk, mint a múlt világban. 3. Úgy érzem, hogy képviselt minket, mert innen is, onnan is kaptam segélyeket. Anyagilag jobb helyzetbe kerültem. Közelkép Felkészültek az érettségire 1996. május 15., szerda 9 >5 Tanárunk sem engedte a lazítást” Kozma Ibolya (Uj Kelet) Mokánszki Judit, a Zrínyi Ilona Gimnázium negyedéves tanulója az első tétel mellett döntött. — Ez olyan átfogó téma, amiről igazán sokat lehetett írni, én Janus Pannoniustól József Attiláig több költő versén keresztül vezettem végig a haza és a szülőföld szeretetét. Később kiderült: az osztály-, illetve évfolyamtársaim többsége is emellett döntött. Arra nem is számítottunk, hogy Az ember tragédiája is lehet az írásbeli feladatok egyik témája. Szerintem sem ez, sem az előbbi tétel nem volt nehéz. Bár a látszólag könnyű témákon is könnyen el lehet „csúszni”. Az Illyés Gyula-verset alig-alig merték választani, ugyanis akkora a gimnáziumi tananyag, Tegnap reggel nyolc órakor sok ezer negyedéves gimnazista várta izgatottan az írásbeli érettségi vizsgák magyar nyelv- és irodalom tételeit. Befejeződtek a találgatások, mi várható, mik lesznek az idei vizsgatételek. A hazai táj, a szülőföld, az otthon megjelenítése a magyar költészetben néhány mű alapján, valamint kérdések és válaszok Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében, illetve Illyés Gyula Bartók című versének elemzése közül választhattak a diákok. hogy a legtöbb osztály nem jutott el a mai magyar irodalom teljes feldolgozásáig. Egyébként nem voltam izgatott, ez engem is meglepett. Valószínűleg azért voltam nyugodt, mert szeptembertől folyamatosan ismételtük a magyar témaköröket. A tanárunk sem engedte a lazítást, minden órán feleltünk vagy dolgozatot írtunk. A matematika írásbeli azonban meglepetésnek számított. Mindenkiben meghűlt a vér, amikor meglátta a feladatokat — folytatta Judit kedd délután. — Borzasztóan nehéz volt. Azt mondják, ha könnyű a magyar érettségi, akkor nehéz a matematika. De hogy ennyire, azt nem is gondoltuk! Ugyanis volt olyan csoport, akik a négy év alatt kombinatorikai feladatokkal és parabolával csak fakultáció keretében foglalkoztak. Mégis bekerült ilyen is az írásbeli érettségibe. Nehéz volt, de remélem, elég jól sikerült. Nem akarok bosszankodni rajta, hiszen a felvételi vizsgámhoz nincs szükség a matematika jegyemre. Rehabilitációs szakképzés Háromból egy Nyíregyházán Új Kelet-információ Magyarországon a 15—25 éves korosztályban mintegy 30 ezer fogyatékos fiatal él. Számukra a Munkaügyi Minisztérium (MüM) kompex szakképzési, rehabilitációs és foglalkoztatási programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy az eltartottakból aktív keresők, dolgozók legyenek. A programok megvalósítására szakképző központok kialakítását tervezi a MüM és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, ahol részleges bentlakásos formában tanítják a fiatalokat, foglalkoznak egészségügyi és lelki rehabilitációjukkal. Ezen túl segítik a szakképzettséget és szakmai gyakorlatot szerzett fiatalokat, hogy beilleszkedjenek a munka világába, esélyt adnak a teljes értékű élethez. A központokban a csoportok sajátosságainak megfelelő képző, fejlesztő gyakorlóhelyek, illetőleg az intézmény fenntartásával összefüggő munkahelyek épülnek ki. Az intézmények saját régiójukban szervezik és menedzselik a kiképzett fiatalok otthoni bedolgozó foglalkoztatását, a szociális gondozói hálózaton keresztül pedig támogatják életvitelüket. Segítik még a fogyatékos fiatalok családját, életmódtáborokat és tanfolyamokat szerveznek. A program első szakaszában Sö- vénykúton (Veszprém megye), Nyírjesen (Nógrád megye) és Nyíregyházán 1997 szeptemberétől kezdődik a rehabilitációra épülő szakmai képzés. Megyénk székhelyén várhatóan a magát képviselő-testületi döntés alapján összébb húzó 6. Számú Általános Iskolában kap helyet. Az intézményekben külön-külön 50—60 új munkahely lesz. A távlati tervek szerint az ezredforduló tájékán civil és karitatív szervezetek, az egyházak és a nonprofit szféra összefogásával az egész országra kiterjedő hálózat alakul ki. így évente mintegy kétezren vehetnek részt szakképzésben, és több mint 5 ezer fogyatékos pályakezdő elhelyezkedésére, munkába állására lesz lehetőség. Önkormányzatok a területfejlesztésről Evangélikus városalapítók általános iskola nélkül? 1996. január 29-én, hétfőn Nyíregyháza Város Közgyűlése a szülők és a tantestület véleményére hivatkozva elutasította az Evangélikus Egyházközség igényét, mely szerint az 1991. évi XXXII. törvény hatálya alá tartozó volt tulajdonát, a 4-es Számú Általános Iskolát funkciójával együtt visszakérte. 1996. áprilisában új helyzet állt elő. Az ön- kormányzat által megszüntetni kívánt 5-ös Számú Általános Iskola tantestülete és a szülők írásban kérték az Evangélikus Egyház- községet, hogy vegye át az iskolát további működtetésre. Ennek értelmében 1996. április 22-én az egyházközség elnöksége levélben fordult a polgármester asszonyhoz, amelyben az egyeztető tárgyalások kezdeményezését javasolta, kifejezve azon készségét, hogy megfelelő feltételekkel vállalja az iskola átvételét. A levelet válaszra sem méltatva 1996. május 6-án az önkormányzat az 5-ös iskolát megszüntette, ugyancsak figyelmen kívül hagyva az iskola ügyének újratárgyalását szorgalmazó, több mint 8 ezer aláírást tartalmazó népi kezdeményezést. 1996. május 10-én kapta meg egyházközségünk a több mint 340 gyermek szülőjének és 41 pedagógusának azon kérelmét, hogy 1996. szeptember 1-jével alapítson evangélikus általános iskolát. 1996. május 13-án egyházközségünk elnöksége újabb levéllel kereste meg Csabai Lászlóné polgármester asszonyt és dr. Fazekas János jegyző urat. Ebben a szülők és a pedagógusok kérésének megfelelően a leghatározottabban arra kértük a vezetőket, hogy az iskola alapításáról kezdődjenek tárgyalások. Gyülekezetünk 250 éves múltja, a közoktatásban betöltött korábbi szerepe alapján úgy gondoljuk, minden lehetőség adott arra, hogy ismét városunk javát szolgáljuk. Bízunk abban, hogy a döntéshozók demokratikusan és törvényesen, ismét a szülők, a pedagógusok érvének megfelelően járnak el, nem pedig a hatalom eszközeivel igyekeznek szőnyeg alá söpörni a jogos igényeket... Nyíregyháza, 1996. május 13. Dr. Endreffy Ildikó felügyelő Laborczi Géza igazgató-lelkész Veczán Zoltán felügyelő Bartha István lelkész Hiaba mondtak véleményt? A Megyei Jogú Városok és a Megyei Önkormányzatok Szövetségének képviselői együttes ülésen vitatták meg a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt. gyei területfejlesztési koncepciók egymás figyelembevételével készüljenek el, indokolt a folyamatos párbeszéd és a visszacsatolás lehetősége. Kezdeményezik, hogy a területfejlesztési tanácsban érdekeltek először a fejlesztési programot dolgozzák ki, hogy ehhez lehessen a pénzügyi eszközöket hozzárendelni, így elkerülhető, hogy a pénz nagysága és annak területi megoszlása határozza meg a területfejlesztési feladatokat. A tanácsok — amelyek működési költségeit az abban képviselt szervezetek egyenlő arányban fedezzék — munkaszervezetében ez évben a titkársági feladatokat a megyei önkormányzatoknak célszerű ellátniuk. Új Kelet-információ A megbeszélésen azon véleményüknek adtak hangot, hogy a törvény előkészítésénél észrevételeiket nem kellő mértékben vették figyelembe. Javasolják, hogy a területfejlesztési tanácsok működésére elkülönített összeget ez évben egyenlő arányban osszák azok közt szét, de ne az önkormányzati támogatások rovására. A szövetségek igénylik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt a kormány által kitöltendő kérdőívek településeket érintő részét megismerjék, az önkormányzatok véleményüket elmondhassák. Fontosnak tartják, hogy a nemzeti és a meJön Bandó! Gyüre Ágnes (Új Kelet) Ha Bandó, akkor E. T., Levelezés a Merkúrral, de leginkább Kocka utca 13. Ebben a számában már az 1982-es Humorfesztiválon arról mesélt: „A házak között megjelenik Büdös bácsi, a lakótelep vezető guberálója és Vakond nevű inasa. Napi húsz forintért csinálja, plusz teljes ellátás. Utánuk feltűnik a narancs- sárga kukásautó, hátul csüngnek a nemzetiségiek, egyikük felkiált: — Valaki már megint megette a kenyerünk javát!” Ja, és Nagy Bandó Andrással mindig történik valami. Azonkívül, hogy legismertebb „műfajában”, a kabaréban kifogyhatatlan energiával ontja a friss produkciókat, maratoni futó (IBUSZ-maraton), szombat délutánonként műsorvezetést vállal a Petőfi rádióban, gyámolítja a hajléktalanokat (fedelet szerzett a fejük fölé Csillebércen). Életének egy rövid szakaszában ő volt Orfű polgármestere. S abban is van némi érdeme, hogy a Laár pour L'art Társulat egyetlen nőtagja, Nagy Natália (a lánya) világra jöhetett. (Persze sose dicsekedne vele). Azzal, hogy önálló estekkel járja az országot, a kabarén belül is a legnehezebb feladatot választotta. Hiszen kollégáinak csak kisebb része vállalkozik arra, hogy több órán keresztül a saját szavaival, egyesegyedül kösse le a hallgatóságát. Május 17-én, pénteken 19 órától a nyíregyházi művelődési központban lép fel önálló estjével, melynek címe: Mondjam még...? Hát persze, hogy mondja! Ha már nekünk úgysincs kedvünk megszólalni se... Legalább kacagva menjünk tönkre! Kulka János Nyíregyházán Munkatársunktól _____ Aki k ismerik Kulka János 1994-ben megjelent nagylemezének tizenegy dalát, azok számára egyáltalán nem újdonság, hogy a színművész énekesként is megállja a helyét, nemcsak Cserhalmi Györgyöt, Básti Julit vagy Kern Andrást akarja lemásolni, utolérni. (Persze a sikerben az is sokat számít, ha olyanok dolgoznak a háttérben, mint például Presser Gábor, Dés László vagy a Pa-dö-dös lányok.) _ Május 28-án, kedden 19 órától sokak szelíd szavú kedvence a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban lép fel az E.S.P. jazz- zenekar társaságában.
