Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
UJ KELET Panoráma 1996. 14., kedd it Tízezeréves múmia A fekete hajú, 160 cm magas férfi puha mokasszinban járt a Vadnyugaton. Ügyesen mászta meg a kanyonok falát, halászott és masztodonra vadászott. Az indián 45 éves korára már rokkant volt: erős fájdalommal kínozta a háta, tönkrementek a porckorongjai, romlott fogai körül tályogok képződtek, s súlyos ko- ponyatörése soha nem gyógyult meg teljesen. Amikor aztán a történelem előtti rézbőrű az örök vadászmezőkre távozott, törzsének tagjai szőrmekabátba öltöztették, becsavarták egy nádnövényből készült gyékénybe, s végül örök nyugalomra helyezték a „Lélek barlangjában”, a Nevada állambeli Carson Citytől 60 kilométerre keletre lévő föld alatti barlangban. Nemrégiben aztán a mai amerikai régészek ünnepelték a halott (második) feltámadását. A Nevadai Állami Múzeum sajtóértekezleten mutatta be a „legősibb észak-amerikai múmiát”, amelyről kiderült, hogy 9415 évvel ezelőtt hunyt el. Főleg a barlang rendkívül száraz levegőjének köszönhetően az indián harcos fején és vállán megmaradt a bőr, s a haj és a szőrzet is. Beleiben halszálkákat találtak. Az ősi rézbőrű immár másodszor kelt új életre: először 1940-ben támadt fel, amikor egy régész házaspár rátalált, a mellé temetett tárgyak alapján mintegy 3000 évben állapította meg korát, s bevitte a Nevadai Állami Múzeumba. Azóta ott pihent egy faládában, mígnem nemrég a radio- karbonos vizsgálat megállapította, hogy a legutóbbi jégkorszak végén halt meg, azaz abban az időszakban, amikor a történelem előtti hódítók eljutottak a nyugati féltekére. Különösen érdekes a halott „poggyászának” minősége: egy rostos mocsári növényből készült, nagy műgonddal, mégpedig valószínűleg szövőszéken, amelyet a tudomány eddigi ismeretei szerint csak évezredekkel később fedeztek fel. A táskákban pedig csontdarabokat és hamut találtak, nevezetesen elégetett emberek maradványait. A jelek szerint a múmiát két embernek kellett a túlvilágra kísérnie. A legnagyobb kérdés azonban az, hogyan jutott el az indián Nevada akkor még mocsaras tájaira? Az emberiség történelmének ugyanis máig egyik legrejtélyesebb fejezete az amerikai honfoglalás, amelynek különösen időpontját vitatják. A konzervatív elmélet szerint a szibériai népeknek csak mintegy 12 ezer évvel ezelőtt sikerült átjutniuk a Bering- szoroson Álaszkába, s ekkor, mintegy 11500 évvel ezelőtt terjedt el az úgynevezett Clovis-kultúra, amelyet az újmexikói Clovisban talált dárdahegyekről neveztek el. Ezzel egyidejűleg más nomádok délre indultak és mélyen behatoltak a kontinensre. Csak múlt hónapban találtak Brazília északi részén, az őserdőben egy freskókkal díszített barlangot, amelynek rovarfejű és embertestű, vagy küklopsz-szemű alakokat, torzókat ábrázoló freskói meglepték a tudósokat. Arra azonban mindeddig nincs magyarázat, hogyan sikerült Kolumbusz korai elődeinek meghódítani a 42 millió négyzetkilométer kiterjedésű kettős kontinens szinte egész területét alig néhány évszázad alatt. Alaszkai leletek bizonyítják, hogy a tengerszoroson Krisztus előtt 12000 körül jutottak át, s alig néhány generációval később már elérték Peru és Chile fennsíkjait. Akadnak azonban még ennél is merészebb feltételezések: Philip Förke bogotai kutató azt vallja, hogy már jó 300 ezer évvel ezelőtt tutajokon eljutott Afrikából Latin- Amerikába egy „sötét bőrű homo erectus csoport”. Niéde Guidon régésznő 50 ezer évben jelölte meg az általa Dél- Amerikában talált korai települések korát az állítólagos tűzhelyekből származó hamu radiokarbonos mérése alapján, s ő úgy véli, hogy az első amerikaiak a Csendes-óceánon át hajóval érkeztek a földrészre. Amerikai tudósok ezeket az elméleteket nem fogadják el, azzal érvelnek, hogy a településeken lelt faszén éppenséggel erdőtüzekből is keletkezhetett, továbbá hogy Észak- Amerikában egyetlen leletet sem találtak, amely idősebb lenne 12 ezer évnél. Ekkor azonban, 12 ezer évvel ezelőtt — s ebben egyetértenek a kutatók — a bevándorlók csőstül jöttek. Hosz- szú, keskeny arcú, nyújtott koponyájú emberek voltak. A ma Amerikában élő indiánokkal nem állnak etnikai rokonságban. A nevadai múmia is a kes- kenyfejű fajhoz tartozik. Arca lókoponyára emlékeztet. Alighanem hamarosan sikerült fellebbenteni a fátylat az idegen származásának titkáról. A múmiát és a benne talált szerves anyagokat most olyan vizsgálatokra készítik elő, amelyekkel elemezni tudják majd „genetikai ujjlenyomatát” — írta a Der Spiegel című német hetilap. Végtelen tanfolyam Senki nem vádolhatja a brit Sue Evan-Jones-t azzal, hogy nem készült fel alaposan az autóvezetői vizsgára. Eddig azonban az 1500 órás vezetési tanulmányok ellenére sem sikerült megszereznie a jogosítványt. A legutóbbi,.nekifutás” alkalmával például a fék helyett a kuplungra lépett, s az egész vizsga folyamán hibát hibára halmozott. „A kormány mellett szörnyen ideges leszek” — magyarázta kudarcát. Eddig Sue Evan-Jones 18 ezer fontot — azaz mintegy 3 millió hétszázezer forintnak megfelelő összeget — adott ki költséges szenvedélyére. A hölgy — aki éppen tizedik oktatóját „fogyasztja” — optimista: „legközelebb biztosan sikerülni fog” — nyilatkozta. Dilmun, a szerelem letűnt paradicsoma Nem ismertek szexuális tabukat abban az ősi kultúrában, amelynek nyomait csak nemrég fedezték fel Bahrein, a kis Perzsa(Arab)-öbölbeli sziget- ország területén. Egy helyi tudós szerint a dilmuni civilizáció sikerének titka a szerelem volt, a szex Dilmun valóságos védjegyének számított. Dilmun egy ötezer évvel ezelőtt létezett, Mezopotámiától az Indusig terjedő hatalmas birodalom virágzó kereskedelmi központja volt. Az ott uralkodó szerelem- és szexkultuszról azok a pecsétek árulkodnak, amelyeket százával találtak a szigetcsoport területén. Az adásvételi ügyletek megkötésére szolgáló pecsétnyomók az egyiptomi hieroglifákhoz hasonló absztrakt írásszimbólumokat, állatokat és istenségeket, továbbá erotikus jeleneteket ábrázolnak. A szexjeleneteket mutató motívumokat eltávolították az állami múzeumokból, s hét lakatt alatt elzárva tartják—panaszolta a dpa német hírügynökségnek Ali Akbar Busiri bahreini régész, aki sok borsot tör hazája prűd hatóságainak orra alá azzal, hogy kendőzetlenül feltárja az igazságot a terület ősi gyökereiről. — Dilmun lakói egyszerű és érzéki életet él(vez)tek, melyben nagy szerep jutott a táncnak és a zenének. Legfőbb istenségként Inanának, a szerelem istennőjének hódoltak, vallásukban központi szerepet játszott a termékenység kultusza. Dilmun valósággal „szerelmi paradicsom” volt — mondta el a német hírügynökségnek a kutató. A dpa szerint Dilmun lehetett a sumér hőskölteményekben szereplő csodás ország, amelyben állítólag nem ismerték az öregséget és a betegséget. Régészek csak mintegy ötven éve fedezték fel a sajátos kultúrát, amelyről egészen addig a tudósoknak halvány sejtelmük sem volt. Az ötezeréves civilizáció teljesebb tudományos megismerését veszélyezteti, hogy a ma ott élő emberek mélységes közönyt tanúsítanak az iszlám előtti kultúrák iránt — írja a dpa. „Nagyon nehéz itt meggyőzni bárkit egy tudományos felfedezés jelentőségéről, ha iszlám előtti dologról van szó” — mondták el a dpa-nak Bahreinben dolgozó régészek, akik szerint az iszlám előtti történelem kutatása az egész régióban nagy nehézségekbe ütközik. A pre-iszlám civilizáció emlékeit Bahreinben sem hajlandó feltárni a kormány az idegenforgalom előtt, sőt elegyengetik és beépítik az ősi sírhalmokat, amelyek pedig új információkkal szolgálhatnának ősi kultúrákról. A Bahrein területén talált számos sírhalom miatt történészek eleinte azt feltételezték, hogy a szigetcsoport temetkezési helyül szolgált térségbeli gazdag kereskedők számára. A legújabb ásatások azonban végletesen megcáfolták ezt a teóriát — állítja Jane Moon angol régésznő, aki kicsiny, de lelkes régészexpedíció élén folytat ásatásokat már hetedik éve egy Szár (Saar) nevű falu mellett, az egyetlen hozzáférhető Dilmun-kori település területén. „A Perzsa-öböl egész térségében egyedülálló történelem előtti helység egyetlen térképen sem szerepel, s nem sikerült rábeszélni a kormányt arra, hogy nyissa meg az idegenforgalom előtt” — mondta Moon, akinek telente néhány héten át ásatásokat folytató csapata eddig hetven, egy templom körül geometrikusán elhelyezkedő, teljesen egyforma lakóháznak a maradványait tárták fel. Az ásatások során számos edénycserép, csontdarab, dárdahegy, ezüstgyűrű, karperec és gyöngy került elő. Igaz mese Hamupipőkéről Darlene de Souza öt évet töltött a szó szoros érteimében az utcán Sao Paulóban, de most élete esélyét kapta meg: egy New York-i fotós egy amerikai divattervező kollekcióját kívánja bemutatni, s modellnek éppen Darlene-t választotta. A ma 18 éves lány utcagyerekként tengődött Sao Paulóban. s a 27 éves sikeres fotós, Marcelo Krasilic figyelmét éppen egy olyan képriportban keltette fel, amely a kivetett, csavargó utcagyerekek hányatott sorsát volt hivatott bemutatni. ' Krasilicot most azzal a feladattal bízta meg Susan Ciancolo amerikai divat- tervező, hogy cége !997-es kollekcióját Darlene főszereplésével mutassa be. Egyelőre nem árulták el, mennyi lesz Darlene honoráriuma, de annyi máris bizonyos, hogy az újdonsült manöken kijelentette: számára olyan az egész, mintha a Hamupipőkéről szóló mese szerencsés végkifejletébe csöppent volna be. Az oldalt MTI-Panoráma- an vágókból állítottuk össze — Ez magának egy nemi erőszak volt?! Na gyerünk, tessék megpróbálni még egyszer!
