Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

UJ KELET Panoráma 1996. 14., kedd it Tízezeréves múmia A fekete hajú, 160 cm ma­gas férfi puha mokasszinban járt a Vadnyugaton. Ügyesen mászta meg a kanyonok fa­lát, halászott és masztodonra vadászott. Az indián 45 éves korára már rokkant volt: erős fájdalommal kínozta a háta, tönkrementek a porckorong­jai, romlott fogai körül tályo­gok képződtek, s súlyos ko- ponyatörése soha nem gyógy­ult meg teljesen. Amikor aztán a történelem előtti rézbőrű az örök vadász­mezőkre távozott, törzsének tagjai szőrmekabátba öltöz­tették, becsavarták egy nád­növényből készült gyékény­be, s végül örök nyugalomra helyezték a „Lélek barlang­jában”, a Nevada állambeli Carson Citytől 60 kilométer­re keletre lévő föld alatti bar­langban. Nemrégiben aztán a mai amerikai régészek ünnepelték a halott (második) feltámadá­sát. A Nevadai Állami Múze­um sajtóértekezleten mutatta be a „legősibb észak-ameri­kai múmiát”, amelyről kide­rült, hogy 9415 évvel ezelőtt hunyt el. Főleg a barlang rendkívül száraz levegőjének köszönhetően az indián har­cos fején és vállán megmaradt a bőr, s a haj és a szőrzet is. Beleiben halszálkákat talál­tak. Az ősi rézbőrű immár má­sodszor kelt új életre: először 1940-ben támadt fel, amikor egy régész házaspár rátalált, a mellé temetett tárgyak alap­ján mintegy 3000 évben álla­pította meg korát, s bevitte a Nevadai Állami Múzeumba. Azóta ott pihent egy faládá­ban, mígnem nemrég a radio- karbonos vizsgálat megálla­pította, hogy a legutóbbi jég­korszak végén halt meg, azaz abban az időszakban, amikor a történelem előtti hódítók eljutottak a nyugati féltekére. Különösen érdekes a halott „poggyászának” minősége: egy rostos mocsári növényből készült, nagy műgonddal, mégpedig valószínűleg szö­vőszéken, amelyet a tudo­mány eddigi ismeretei szerint csak évezredekkel később fe­deztek fel. A táskákban pedig csontdarabokat és hamut ta­láltak, nevezetesen elégetett emberek maradványait. A je­lek szerint a múmiát két em­bernek kellett a túlvilágra kí­sérnie. A legnagyobb kérdés azon­ban az, hogyan jutott el az in­dián Nevada akkor még mo­csaras tájaira? Az emberiség történelmé­nek ugyanis máig egyik leg­rejtélyesebb fejezete az ame­rikai honfoglalás, amelynek különösen időpontját vitatják. A konzervatív elmélet szerint a szibériai népeknek csak mintegy 12 ezer évvel ezelőtt sikerült átjutniuk a Bering- szoroson Álaszkába, s ekkor, mintegy 11500 évvel ezelőtt terjedt el az úgynevezett Clovis-kultúra, amelyet az új­mexikói Clovisban talált dárdahegyekről neveztek el. Ezzel egyidejűleg más no­mádok délre indultak és mé­lyen behatoltak a kontinens­re. Csak múlt hónapban talál­tak Brazília északi részén, az őserdőben egy freskókkal dí­szített barlangot, amelynek rovarfejű és embertestű, vagy küklopsz-szemű alakokat, torzókat ábrázoló freskói meglepték a tudósokat. Arra azonban mindeddig nincs magyarázat, hogyan si­került Kolumbusz korai elő­deinek meghódítani a 42 mil­lió négyzetkilométer kiterje­désű kettős kontinens szinte egész területét alig néhány évszázad alatt. Alaszkai lele­tek bizonyítják, hogy a ten­gerszoroson Krisztus előtt 12000 körül jutottak át, s alig néhány generációval később már elérték Peru és Chile fennsíkjait. Akadnak azonban még en­nél is merészebb feltételezé­sek: Philip Förke bogotai ku­tató azt vallja, hogy már jó 300 ezer évvel ezelőtt tutajo­kon eljutott Afrikából Latin- Amerikába egy „sötét bőrű homo erectus csoport”. Niéde Guidon régésznő 50 ezer év­ben jelölte meg az általa Dél- Amerikában talált korai tele­pülések korát az állítólagos tűzhelyekből származó hamu radiokarbonos mérése alap­ján, s ő úgy véli, hogy az első amerikaiak a Csendes-óceá­non át hajóval érkeztek a földrészre. Amerikai tudósok ezeket az elméleteket nem fogadják el, azzal érvelnek, hogy a telepü­léseken lelt faszén éppenség­gel erdőtüzekből is keletkez­hetett, továbbá hogy Észak- Amerikában egyetlen leletet sem találtak, amely idősebb lenne 12 ezer évnél. Ekkor azonban, 12 ezer év­vel ezelőtt — s ebben egyet­értenek a kutatók — a beván­dorlók csőstül jöttek. Hosz- szú, keskeny arcú, nyújtott koponyájú emberek voltak. A ma Amerikában élő indiánok­kal nem állnak etnikai rokon­ságban. A nevadai múmia is a kes- kenyfejű fajhoz tartozik. Ar­ca lókoponyára emlékeztet. Alighanem hamarosan sike­rült fellebbenteni a fátylat az idegen származásának titká­ról. A múmiát és a benne ta­lált szerves anyagokat most olyan vizsgálatokra készítik elő, amelyekkel elemezni tudják majd „genetikai ujjle­nyomatát” — írta a Der Spie­gel című német hetilap. Végtelen tanfolyam Senki nem vádolhatja a brit Sue Evan-Jones-t azzal, hogy nem készült fel alaposan az autóvezetői vizsgára. Eddig azonban az 1500 órás vezetési tanulmányok ellenére sem sike­rült megszereznie a jogosít­ványt. A legutóbbi,.nekifutás” alkalmával például a fék helyett a kuplungra lépett, s az egész vizsga folyamán hibát hibára halmozott. „A kormány mellett ször­nyen ideges leszek” — magya­rázta kudarcát. Eddig Sue Evan-Jones 18 ezer fontot — azaz mintegy 3 millió hétszáz­ezer forintnak megfelelő össze­get — adott ki költséges szen­vedélyére. A hölgy — aki ép­pen tizedik oktatóját „fogyaszt­ja” — optimista: „legközelebb biztosan sikerülni fog” — nyi­latkozta. Dilmun, a szerelem letűnt paradicsoma Nem ismertek szexuális tabu­kat abban az ősi kultúrában, amelynek nyomait csak nem­rég fedezték fel Bahrein, a kis Perzsa(Arab)-öbölbeli sziget- ország területén. Egy helyi tu­dós szerint a dilmuni civilizá­ció sikerének titka a szerelem volt, a szex Dilmun valóságos védjegyének számított. Dilmun egy ötezer évvel ezelőtt létezett, Mezopotámiá­tól az Indusig terjedő hatalmas birodalom virágzó kereskedel­mi központja volt. Az ott ural­kodó szerelem- és szexkultusz­ról azok a pecsétek árulkodnak, amelyeket százával találtak a szigetcsoport területén. Az adásvételi ügyletek megkötésé­re szolgáló pecsétnyomók az egyiptomi hieroglifákhoz ha­sonló absztrakt írásszimbólu­mokat, állatokat és istensége­ket, továbbá erotikus jelenete­ket ábrázolnak. A szexjeleneteket mutató motívumokat eltávolították az állami múzeumokból, s hét lakatt alatt elzárva tartják—pa­naszolta a dpa német hírügy­nökségnek Ali Akbar Busiri bahreini régész, aki sok borsot tör hazája prűd hatóságainak orra alá azzal, hogy kendőzet­lenül feltárja az igazságot a te­rület ősi gyökereiről. — Dil­mun lakói egyszerű és érzéki életet él(vez)tek, melyben nagy szerep jutott a táncnak és a ze­nének. Legfőbb istenségként Inanának, a szerelem istennő­jének hódoltak, vallásukban központi szerepet játszott a ter­mékenység kultusza. Dilmun valósággal „szerelmi paradi­csom” volt — mondta el a né­met hírügynökségnek a kutató. A dpa szerint Dilmun lehe­tett a sumér hősköltemények­ben szereplő csodás ország, amelyben állítólag nem ismer­ték az öregséget és a betegsé­get. Régészek csak mintegy öt­ven éve fedezték fel a sajátos kultúrát, amelyről egészen ad­dig a tudósoknak halvány sej­telmük sem volt. Az ötezeréves civilizáció teljesebb tudomá­nyos megismerését veszélyez­teti, hogy a ma ott élő emberek mélységes közönyt tanúsítanak az iszlám előtti kultúrák iránt — írja a dpa. „Nagyon nehéz itt meggyőzni bárkit egy tudo­mányos felfedezés jelentőségé­ről, ha iszlám előtti dologról van szó” — mondták el a dpa-nak Bahreinben dolgozó régészek, akik szerint az iszlám előtti törté­nelem kutatása az egész régió­ban nagy nehézségekbe ütközik. A pre-iszlám civilizáció em­lékeit Bahreinben sem hajlan­dó feltárni a kormány az ide­genforgalom előtt, sőt elegyen­getik és beépítik az ősi sírhal­mokat, amelyek pedig új infor­mációkkal szolgálhatnának ősi kultúrákról. A Bahrein terüle­tén talált számos sírhalom mi­att történészek eleinte azt fel­tételezték, hogy a szigetcsoport temetkezési helyül szolgált tér­ségbeli gazdag kereskedők szá­mára. A legújabb ásatások azonban végletesen megcáfol­ták ezt a teóriát — állítja Jane Moon angol régésznő, aki ki­csiny, de lelkes régészexpedí­ció élén folytat ásatásokat már hetedik éve egy Szár (Saar) nevű falu mellett, az egyetlen hozzáférhető Dilmun-kori tele­pülés területén. „A Perzsa-öböl egész térsé­gében egyedülálló történelem előtti helység egyetlen térképen sem szerepel, s nem sikerült rá­beszélni a kormányt arra, hogy nyissa meg az idegenforgalom előtt” — mondta Moon, akinek telente néhány héten át ásatá­sokat folytató csapata eddig hetven, egy templom körül geometrikusán elhelyezkedő, teljesen egyforma lakóháznak a maradványait tárták fel. Az ásatások során számos edény­cserép, csontdarab, dárdahegy, ezüstgyűrű, karperec és gyöngy került elő. Igaz mese Hamupipőkéről Darlene de Souza öt évet töltött a szó szoros érteimé­ben az utcán Sao Paulóban, de most élete esélyét kapta meg: egy New York-i fotós egy amerikai divattervező kollekcióját kívánja bemu­tatni, s modellnek éppen Darlene-t választotta. A ma 18 éves lány utca­gyerekként tengődött Sao Paulóban. s a 27 éves sike­res fotós, Marcelo Krasilic figyelmét éppen egy olyan képriportban keltette fel, amely a kivetett, csavargó utcagyerekek hányatott sor­sát volt hivatott bemutatni. ' Krasilicot most azzal a fel­adattal bízta meg Susan Ciancolo amerikai divat- tervező, hogy cége !997-es kollekcióját Darlene fősze­replésével mutassa be. Egyelőre nem árulták el, mennyi lesz Darlene hono­ráriuma, de annyi máris bi­zonyos, hogy az újdonsült manöken kijelentette: szá­mára olyan az egész, mint­ha a Hamupipőkéről szóló mese szerencsés végkifejle­tébe csöppent volna be. Az oldalt MTI-Panoráma- an vágókból állítottuk össze — Ez magának egy nemi erőszak volt?! Na gyerünk, tessék megpróbálni még egyszer!

Next

/
Thumbnails
Contents