Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
UJ KELET I par, gazdaság 1996. május 14., kedd Magyarország kontra OECD Hírösszefoglaló Magyarország OECD-csat- lakozási dokumentumait az 1996. március 27-ei Tanácsülésen, Párizsban írta a\á Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Jean- Claude Paye OECD-főtitkár. A magyar tagság akkor válik véglegessé, amikor a magyar kormány elhelyezte a ratifikációs eljárást követően a csatlakozás dokumentumait a francia kormánynál. Addig a magyar kormány megfigyelőként vesz részt az OECD munkájában. Magyarország és az OECD együttműködése 1991-ben a Partners in Trancition elnevezésű programmal indult, a tagsági tárgyalások 1994-ben kezdődtek meg. Ez alatt az idő alatt meghívták Magyarországot megfigyelőnek egy sor OECD-munkaszervbe. Az OECD szakértői három országtanulmányt és több ágazati elemzést készítettek a magyar gazdaságról. Magyarország bekapcsolódása az OECD munkájába a magyar gazdaságirányítás számára jelentős információs csatornát nyit meg. A magyar külkereskedelem több mint 70 százaléka az OECD tagországaival folyik, a magyar- országi külföldi tőkeberuházások közel 95 százaléka a szervezet tagországaiból jött, ezért létfontosságú a világ- gazdasági környezet ismerete annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikát a kormány sikeresen illessze a kialakuló irányzatokhoz. Az OECD- ben a gazdasági döntéshozók ezekhez az információkhoz hozzájuthatnak. A magyar OECD-tagság fontos politikai jelzés, az első fontos világméretű integrációs szervezet, amely Magyarországot teljes jogú tagként soraiba fogadja. A felvétel pozitív visszajelzése annak az átalakulási teljesítménynek, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta eltelt hat évben a működő piacgazdaság intézményei és jogi kereteinek megteremtésében, a piacépítésben elért. Az OECD-tagság a magyar kormány elvárásai szerint jelentős pozitív hatást fog gyakorolni az ország külgazdasági kapcsolataira, kedvezően befolyásolva a befektetők és a hitelezők körében kialakult Magyarország-képet. A tagsághoz kapcsolódó kötelezettségek vállalása a magyar kormány reményei szerint számottevően elősegíti a külföldi működőtőke-befektetések növekedését. A tagság várhatóan hozzájárul Magyarország hitelminősítésének javulásához a nemzetközi pénzpiacon. A tagsággal lehetővé válik — és ez a magyar kormány szándéka — a Nemzetközi Energiaügynökséghez, valamint a Nukleáris Energiaügynökséghez való csatlakozás is. A több mint ötéves OECD- együttműködés keretében a magyar szakértők részletesen megismerkednek a szervezet működésével és döntéshozatali rendszerével, amely jelentős mértékben járult hozzá a magyar piacgazdaság jog- és intézményrendszerének kialakításához. Ezen tapasztalatok birtokában nyílik lehetőség arra, hogy a magyar szakértők felajánlják a piacgazdasági átalakulás terén szerzett tudás- és tapasztalatanyagot azoknak a kelet-európai országoknak, amelyek még az átalakulás kezdeti stádiumában vannak. A magyar kormány döntést hozott arról, hogy állandó OECD-képviseletet nyit Párizsban. Új Kelet-információ Az 1996. I. negyedévi kivitel értéke 2,9 milliárd dollár volt, 6,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A behozatal az előző év időszakáéval megegyező, 3,7 milliárd dollár volt. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 0,8 milliárd dollár hiányt mutat, mely 0,2 milliárd dollárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A fizetést maguk után nem vonó tételek figyelembe vételével a fizetési mérleget 0,6 milliárd dollár terheli. Az aktív bérmunkaexport 829,5 millió dollár volt, 169,4 millió dollárral több mint 1995 első negyedévében. A bérmunkakivitel növekedése meghaladta az összes kivitel emelkedését, s az exporton belüli részaránya 24,3 százalékról 28,7 százalékra nőtt. Az importon belül nőtt a bérmunkaexporthoz beérkező anyag (+ 168 millió dollár), valamint a tartós, hideg tél miatti energiahordozó import többlete (+ 99 millió dollár). *** Az export mintegy 74 százaléka a fejlett országokba, közel 3 százaléka a fejlődő országokba, 22 százaléka a volt szocialista országokba irányult. A fejlett országok részaránya — ezen belül az EU is — 2 százalékkal nőtt, míg a fejlődő és a volt szocialista országoké csökkent a kivitelben. Az import 69 százaléka a fejlett országokból, 6 százaléka a fejlődő országokból, közel 25 százaléka a volt szocialista országokból érkezett. A fejlett országok részaránya a behozatalban (ezen belül az EU is) mintegy 3 százalékponttal csökkent, míg a fejlődő országoké 1 százalékponttal, a volt szocialista országoké 2 százalékponttal nőtt. Kivitelünket árufőcsopor- tonkénti összetételben vizsgálva megállapítható, hogy mintegy 16 százalék az élelmiszer, ital, dohány, 5 százalék a nyersanyagok, 3 százalék az energia- hordozók, 50 százalék a feldolgozott termékek, és 26 százalék a gépek, gépi berendezések aránya. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a feldolgozott termékek részaránya 2 százalékponttal, a gépeké 1,2 százalékponttal nőtt, míg a többi árufőcsoporté csökkent az exportban. A gazdasági kilátásokról A magyar gazdaság 1996. évi kilátásairól felemás kép bontakozik ki. Ami a nagyon rövid távú kilátásokat illeti, az elmúlt év végén tapasztalt ipari termeléscsökkenés, továbbá a vállalatok meglehetősen vegyes, összességében kissé borúlátó várakozásai a gazdasági tevékenység némi összehúzódását látszanak előrevetíteni az elkövetkező hónapokra. Emellett aggodalomra adhatnak okát a külkereskedelem 1996 év eleji (január—február havi) teljesítményéről megjelent friss adatok is, amelyek az export igen szerény növekedéséről, az import viszonylag gyors bővüléséről és a kereskedelmi mérleg viszonylag nagy hiányáról tudósítanak. Kedvezőtlen az a körülmény is, hogy az idei évre vonatkozó költségvetési előirányzat — az elsődleges kiadások reálértékének tavalyi 16 százalékos csökkenése után — megint 13 százalékos reálérték-csökkenést tervez az elsődleges kiadásoknál, igaz, ezúttal a bevételek reálértéke is csökkenne (mintegy 7 százalékkal). így két év alatt egynegyedével zsugorodnának a költségvetés elsődleges kiadásai. Ezek az előirányzatok a fiskális szigor fennmaradására és arra utalnak, hogy igen gyors ütemben folytatódik a kamatfizetések nélküli állami kiadások GDP-hez viszonyított arányának csökkenése. Az államháztartási reform egyik hosszabb távú célja igen gyorsan látszik tehát megvalósulni. Rövidebb távon azonban azzal számolunk, hogy a vállalati beruházások növekedése ellensúlyozhatja a fiskális politika összkereslet-szűkítő hatásait. Az év egészét illetően a prognózis abból indul ki, hogy 1996-ban a gazdaságot nem érik az 1995. évihez hasonló természetű és erejű újabb gazdaságpolitikai sokkok — ilyenekre ugyanis nincs szükség. Azzal kell számolni tehát, hogy a gazdaság folyamatait főként saját önmozgása és a külső feltételek változása fogja alakítani. Eszerint a GDP belföldi fel- használása nem csökken tovább, inkább kissé emelkedik. Az összes (lakossági és kormányzati) fogyasztás mennyisége némiképp mérséklődhet, de ezen belül nem lehet számítani a lakossági fogyasztás számottevő visszaesésére. A kormányzati fogyasztás viszont tovább zsugorodhat. Ellenben a beruházások volumene határozottan növekedhet — az állami beruházások visszaesése valószínűleg nem folytatódik, viszont tovább bővülhetnek a magánberuházások. A GDP külső felhasználásának (az áru- és szolgáltatásforgalom egyenlegének) változását illetően azzal lehet számolni, hogy az év egészében a kivitel továbbra is erőteljesen bővül, miközben a behozatal megélénkül. Emelkedő ipari mutatók Új Kelet-információ Az ipari termelés volumene 1996 január-februárban 1,2 százalékkal haladta meg a bázist. Ez a bővülés a belföldi értékesítés 1,9 százalékos csökkenésének, valamint az exportcélú értékesítés 14,5 százalékos növekedésének eredménye. A gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy az ipari termelés 90 százalékát képviselő feldolgozóiparban 1,2 százalékkal, a bányászatban 2,3 százalékkal csökkent, míg a villamosenergia-, gáz- és vízellátásban 11 százalékkal emelkedett a termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az iparban foglalkoztatottak száma 1996. január— februárban 8,6 százalékkal csökkent, az egy főre jutó termelés (a termelékenység) 10,1 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom január—februárban folyó áron 20 százalékkal nőtt, ezen belül a kiskereskedelem 21,3 százalék, a vendéglátás 10 százalék. A SZÁMSZERŰ PROGNÓZIS A KŐVETKEZŐ: A belföldi fogyasztás 0,5—1,5 százalékkal csökken, a beruházások 7—8 százalékkal emelkednek, a kivitel mintegy 8— 10 százalékkal, a behozatal pedig 3—4 százalékkal bővül. Mindebből az idei évre — az 1994. évi árakon — mintegy 2—2,5 százalékos gazdasági növekedés következik. Ezzel az előrejelzéssel nagyjából összhangban van a folyó fizetési mérleg 2—2,5 milliárd dollár körüli hiánya és az államháztartásnak a GDP-hez viszonyított — privatizációs bevételek nélkül értelmezett—4—4,5 százalékos deficitje. Előrejelzésünk szerint a fogyasztói árak 22—24 százalékkal emelkedhetnek 1996- ban. Figyelembe véve az év eleji inflációs rátákat, az előirányzott további hatósági áremeléseket és a makacs inflációs várakozásokat, e prognózis inkább óvatosnak mondható. Számolni kell ugyanis a kormány antiinflációs erőfeszítéseinek kedvező hatásával. Megkezdődik a kisiparosok mestervizsgáztatása Pálya szélére sodródó kontárok A fodrászok szeretnének leginkább mesterré válni Illusztrációs fotó: Harascsák A kisvállalkozókat és -termelőket tömörítő megyei Kézműves Kamara a két társ közjogi testülettel meghozott közös irányelvek alapján hamarosan megkezdi a mester- vizsgára felkészítő oktatásokat. Ezzel reményeik szerint magasabb minőségi színre emelhetik a kisiparosok munkáját, s társadalmi megítélésüket pozitív irányba változtathatják. Beleznay Pitémével, a kamara oktatásvezetőjével beszélgettünk a mestervizsgáztatás hátteréről. —Milyen előfeltételei vannak, hogy egy-egy szakmában megszervezhető legyen az emelt szakmai tudást nyújtó oktatás és minősítés? — Az oktatói oldalról a Kézműves Kamara feladata volt az úgynevezett szakmai mestervizsga-bizottságok megszervezése. Ezeknek elnökeit a kamara országos vezetősége feleskette e feladatra. A bizottsági alelnökök és tagok részére e feladatot a megyei kamara látja el. Szükséges felállítani egy oktatói csapatot, akik a szakmánként közös, illetve speciális tananyagot oktatják, és ellenőrzik a gyakorlati munkát. Ter- mészeresen szükség van szakmánként változó, de általánosságban 3—5 év gyakorlattal rendelkező „szakmabeli diákokra” is. — A tananyag melyik része közös az oktatásban? — A pedagógiai és a vállalkozási ismeretek tematikája minden egyes szakmában ugyanaz, és ugyanakkora súllyá is szerepel. Talán nem kell külön megmagyarázni, hogy a tanulótartáshoz milyen fontos a pedagógiai ismeretek fejlesztése. A szakmunkástanuló talpon maradásához és könnyebb érvényesüléséhez viszont a vállalkozói alaptudásra mindenképpen szükség van. — Megyénkben melyik szakmákban lehetséges a mester- vizsga megszerzése? — Az első csoportba tartozó szakmákban már felállt a vizsgabizottság, s a pedagógiai és vállalkozási ismeretek oktatása hamarosan elkezdődhez. Ide tartoznak többek között az autószerelők, a karosszéria-lakatosok vagy a pékek. Várhatóan a második félévtől beindulhat a fogtechnikusok, a kozmetikusok, a fodrászok, az autóvillamossági szerelők, a nőiruha- készítők és a kéményseprők oktatása. —Milyen a kisiparosok érdeklődése a mestervizsga iránt? — Szakmánként változó. Régebben bizonyos munkakörökben — például a fodrászok vagy cukrászok esetében — eleve oklevélhez kötötték a tanulótartást, így számukra természetes e kötelezettség. Az előzetes felmérés szerint már több mint 80 fodrász jelezte ebbéli szándékát, viszont a húsipari szakmunkások közül ez idáig csak egy igény jelentkezett. Az érdeklődést befolyásolhatja a tanulásra fordítandó idő, az emelt szintű, kemény követelmény, illetve a költségek átvállalása. Mindemellett találkoztunk már olyan esztergályossal is, aki csak azért szeretne levizsgázni, hogy önmaga előtt bizonyítson. —Csupán erkölcsi, vagy a keresetben is megmutatkozó többletet ad a mestervizsgaoklevél a szakmunkásoknak? — Mindkettőt. A társaikkal, a konkurenciával szembeni magas szakismeret, s ebből kifolyólag az adott szakmán belül presztízst teremthet. Várhatóan differenciálni fogja a fogyasztói piacot a különböző szaktudású szakemberek egyidejű jelenléte: az lesz a keresettebb, aki többet tud a szakmáról, így a „kontárok” és a „feketézők” kihullanak. Az a szó, hogy „szaki”, talán kihal a köztudatból, s helyét átveszi a mester megszólítás, amit csak a tapasztalt produktum alapján osztogatnak az emberek.
