Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
UJ KELET Szakácsokat keresnek! Nyírbátor Gazdátlan rendszámok 1996. május 14., kedd Új tető a múzeumra 7 Környezetvédelmi vizsgálat Hogyan alakul napjainkban Nyírbátorban a munkaerőpiaci helyzet, mely szakmák tudói keresettek, mit várhatunk a közeljövőtől a jelen ismeretében? — ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Hamza József- nétől, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltségének vezetőjétől. Nyírbátor térségében a statisztikai adatok szerint folyamatosan csökken a lakónépesség. A jelenleg itt élő 46 ezer embernek közel 58 százaléka munkaképes korú. A regisztrált munkanélküliek négyezren vannak, akiknek több mint fele, 2500 jövedelempótló, 20 százalékuk munkanélküli járadékban részesül, 15 százalék ellátásra nem jogosult, és csak 3 százalékuk kap pályakezdő segélyt. Kétszer annyi férfit tartanak számon munka- nélküliként, mint nőt, ami a feldolgozó- és könnyűipar túlsúlyából következik. Ezeken a helyeken elsősorban nőket alkalmaznak. A nyilvántartottak 71 (!) százaléka két évnél régebben munkanélküli. A jövedelempótlósok száma a közeljövőben több ok miatt is csökkenni fog, előreláthatóan 7—800 fővel. Egy részük valószínűleg el tud helyezkedni, más részük pedig az előírt 90 napos munkaviszoi * t sem tudja megszerezni, ezért esik ki a támogatási körből. A munkaügyi központ az elmúlt évben 2400 embert közvetített ki munkaadókhoz, ebből 1773-an meg is szerezték az állást. Az ajánlatok zöme a feldolgozó- iparból, és, a közhasznú foglalkoztatáshoz kapcsolódva az önkormányzatoktól érkezett. Idén az első negyedévben még jobb volt az arány, 603 kiközvetítésből 556 munkaviszony született. Tartósan betöltetlen munkahelyek elsősorban a könnyűiparban találhatók, szabó-varró munkakörben. Ennek főleg a magas követelmények és az alacsony bérek az okai, ami ahhoz vezet, hogy gyakran üresednek meg állások. Igény lenne még a vendéglátás felfutása nyomán szakácsokra, valamint felsőfokú nyelvtudással rendelkező emberekre is. Megszigorodtak a feltételei a munkáltatóknak nyújtott bértámogatás odaítélésének tartós munkanélküli alkalmazása esetén, a támogatást követő kötelező foglalkoztatási idő a támogatási idővel azonos lett. Erre vezethető vissza, hogy tavaly 1994-hez viszonyítva több mint felével csökkent az ilyen típusú támogatások száma. Átszervezést hajtottak végre a Nyírbátori Határőr Igazgatóságnál, modem számítógépparkot állítottak fel. Hogy az elbocsátásokat, illetve a munkaerőcserét megelőzzék, 25 dolgozó folyamatban lévő számítógépes képzését támogatja a munkaügyi központ. Idén az előzetes információk szerint a munkáltatók többsége nem tervez munkaerő- igénnyel járó beruházásokat, csak szinten tartást. Ilyen igény várhatóan csak a könnyűiparban jelentkezik, a fentebb taglalt okok miatt. Felszámolás, átszervezés, a megrendelések hiánya és nyersanyaghiány miatt 150 munkahely szűnik meg a közeljövőben. Vannak helyek, ahol a leépítéssel párhuzamosan minőségi cserét hajtanak végre. Fő céljuk és feladatuk ezentúl a kapcsolattartás a munkáltatókkal, a munkahelyfeltárás, a -közvetítés, valamint a munkahelyi háttérrel rendelkező képzés lesz, és igény szerint sor kerülhet állás- keresési technikák oktatására is. Sokan a mai napig téesztelep- ként emlegetik a Bátor Trade Kft. bérletében lévő városszéli területet. Van ezen a helyen faüzem, és egyebek mellett itt található az egyetlen hely közel 30 kilométeres körzetben, ahol gépjármű műszaki vizsgáztatással foglalkoznak. A műhelyt még a téesz alakította ki, de vizsgáztatásra és környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére már a kft. tette alkalmassá. Bátori József szervizvezető öt dolgozóval ZT, vagyis zárt rendszerben vizsgáztatja azokat a kocsikat, amelyeket ők felkészítenek. A ZT engedélyezéséhez a szervizeknek minden típuscsaládra külön engedélyt kell kérni, amit akkor adnak, ha a szerviz rendelkezik az autóhoz szükséges javítási technológiával. Ma már az összes keleti és 26 fajta nyugati autóval, valamint a teherautók szinte valamennyi fajtájával foglalkozhatnak Nyírbátorban, a jövőben pedig még tovább szeretnék bővíteni „repertoárjukat”. Két helyiség van, az egyikben az autómosó, a másikban pedig a szerelőrészleg kapott helyet. Utóbbinak a falán rendszám- táblák sokasága látható. Ezek egyrészt azokból az időkből maradtak vissza, amikor rengeteg, külföldről behozott autót vizsgáztattak, és az ideiglenes rendszámok a falra kerültek, másrészt előfordul az is, hogy elhagyott rendszámot hoznak becsületes megtalálók. A szervizben kirakják, és ha a gazdája jelentkezik, viszszakapja. Történelmi aura veszi körbe a Báthori István Múzeumot, melynek párját ritkítóan szép helytörténeti, a város hét évszázadát bemutató kiállítása van. A múzeumnak hat évvel alapítása után, 1961 -tői ad otthont a minoriták egykori kolostora. Az épület XIV. századtól keltezett története során többször vált lakatlanná, kirabolták és felégették, de végül győztesen került ki a pusztulással évszázadokon át vívott harcából. A múzeumban megtekinthető a város 1574-ben készített pecsétje, korabeli fegyverek, páncélok, kardok, dárdák, elefánt- csont intarziás számszeríj, a paraszti élet emlékei, sarlók, ekepapucsok, faszerszámok, a kézművesipart idéző céhbehívó, kovácsfújtató, és egyebek között a szövőiparnál használatos eszközök. A földszinti kiállítóteremben kapott helyet a reneszánsz korból származó stallum, azaz szerzetesi hátpadsor. Roberto Marone firenzei faragó és intarziakészítő alkotása 1968-ban került haza, Nyírbátorba a Magyar Nemzeti Múzeumból. Végtelen hosz- szan sorolhatnánk az állandó kiállítás csodálatos anyagát, melynek tárgyai a város hol hanyatló, hol virágzó életének tanúi és szereplői voltak. A jelennek is helye van az épületben, állandó kiállítások színesítik a programot. Ezekről és a múzeummal kapcsolatos tervekről dr. Dám László igazgató örömmel újságolta, hogy rövidesen megoldódik a tetőszer- kezet problémája. A XVIII. századi tetőszerkezet több ponton is omlásveszéllyel fenyeget. A felújítási tervek 1991ben elkészültek, de a munkák a tulajdonviszonyok rendeződéséig nem kezdődhettek el. A minorita egyház pénzbeli kárpótlást kért, így a múzeum továbbra is a megyei önkormányzat tulajdonában lesz. Az előzetes számítások szerint közel 40 millió forintos tetőcserét még az idén szeretnék lebonyolítani. Ha szűkös keretek között is, de működőképes a múzeum, idén három időszaki kiállításnak ad otthont. A napokban záródott a Magyar gyógypedagógia képekben című, és május 18-án, a múzeumi világnapon nyílik és június 30-áig tekinthető meg a nyírbátori tűzzománcstúdió 25 éves fennállása alkalmából rendezendő tűzzománc-kiállítás. Sokat dolgozott a városban Kiss György Munkácsy-díjas festő és szobrászművész, akinek életművét a Nemzetközi Zenei Tábor és Zenei Fesztivállal egy időben, július 13-án mutatják be. A tárlathoz rövidesen megjelenik egy reprezentatív magyar, német és angol nyelvű katalógus a művész életéről és munkásságáról. A múzeum két kiadványt jelentet meg 1996-ban. A július végén utcára kerülő, a városi önkormányzat finanszírozásával, a múzeum szakmai gondozásában megjelenő 200 oldalas könyv sok képpel, részletes német és angol nyelvű összefoglalóval a Nyírbátori Zenei Napokat, és általában Nyírbátor kulturális életét mutatja be. A másik egy múzeumi kiadvány lesz, a Nyírbátori füzetek következő száma, amely ebben a hónapban jön ki a nyomdából. AZ OLDALT ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: DOJCSÁK TIBOR Ildikó, az eladólány Előzékenység, kedvesség, egy mosolygós arc a zöldségespavilon ablaka mögött — ő Májer Ildikó nyírbátori eladólány. Eladó, mert boltban dolgozik. A boltvezetői vizsgát is letette, és eladó, mert nincs még jegygyűrű az ujján. Először nőiruha-készítői bizonyítványt szerzett, de érezte, hogy nem ezt szeretné csinálni, ezért végzett el egy kereskedelmi tanfolyamot. Döntését eddig igazolta az idő, kedveli a munkáját, a zöldégespavilont. Most is tanul, levelező tagozaton gimnáziumba jár, idén másodikos. Nehéz feladat munka mellett erre is koncentrálni és megfelelni a követelményeknek, de Ildikó megtesz minden tőle telhetőt. Már az év végi vizsgákra készül, néhány hétig nem nagyon lesz a munkán és a tanuláson kívül ideje másra, pedig egyébként szabad idejében szívesen ül fel kerékpárjára. Tartalékból élnek A kerékpár kormányán felcsavarva locsolócső, a táskából pedig permetezőszerek dobozai kandikálnak ki — Vadon Ferenc éppen a kukoricásába készült gyomirtózni, amikor találkoztunk. A traktorossal a mezőn volt találkozója, ezért éppen sietett, de mostanában nagyon sok szabad idő felett rendelkezik. Sajnos, mondja, mert munkanélküli. Előtte kilenc évig dolgozott Miskolcon bányában, utána tizenöt évig a cipőgyárban, majd kilenc évig az erdőgazdaságban. A lányuk már férjhez ment, az unoka hatéves, a fiuk pedig a napokban ünnepelte 23. születésnapját. Neki látszólag jó szakmája van — autószerelő —, de nem tud elhelyezkedni, munkanélküli, akárcsak édesapja. Vadon Fere ne né a nyírbátori öregek otthonában dolgozik, így ő a családfenntartó. Néhány hete komoly műtéten esett át, most lábadozik. Hogy lehet ilyen körülmények között megélni? Nehezen. A család korábban felhalmozott tartalékaiból él, de hogy ezt meddig tudják folytatni... A megélhetéshez szükséges jövedelmet mezőgazdasági munkával szeretnék előteremteni, tíz hektáron gazdálkodnak. Ennek kilencven százalékán rozsot, egy hektáron kukoricát termesztenek, otthon pedig a 400 öles kertben meggyfák vannak. Vadon Ferenc számára annyi öröm van az ürömben, hogy legalább szeret kertészkedni. Zenészek a Múzsák napján A Tinódi Sebestyén Zeneiskola idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ez az év egy új korszak kezdete, mert 1995-től az intézmény egy ének-zene tagozatos általános iskolával közös pedagógiai és gazdasági irányítás alá tartozik. Az iskolaigazgató Szabolcsi Miklós, aki korábban a zeneiskola vezetője volt. Gazdag a tanszakkínálat. Legnépszerűbb a zongora tanszak, de furulya-, klarinét-, trombita-, kürt-, harsona-, tuba-, ütőhangszeres-, gitár-, hegedű-, cselló-, nagybőgőoktatás is folyik, továbbá zeneóvoda csoportok is vannak, és általában minden, ami egy zeneiskola profiljába illik — tudtuk meg Kozma Lászlóné igazgatóhelyettestől, aki pedagógusként szolfézst oktat a zeneiskolában. A legfrissebb eredmény, hogy elkezdték a népzenei oktatást. Ez még nincs bent órakeretben, a gyerekek más, kötelező óráikon felül járnak ide. Önszorgalomból összeállt egy népzenei együttes is. Az új dolog népszerűségét látva a vezetőség a népzenei oktatás hivatalos elindítását tervezi. Az iskola népszerű, a gyereklétszám nem csökken, a pénzügyi nehézségeken pedig, úgy tűnik, sikerül úrrá lenni az összevonással. A zenetanulási kedv a korábbiakhoz hasonlóan élénk a városban és környékén is, a Tinódi Sebestyénről elnevezett intézmény a dolgok mai állása szerint jó esélyekkel kezdi az újabb húsz évet. Az előzőt már a közös intézmény ünnepelte márciusban, a „Múzsák estje” elnevezésű rendezvény keretében. Bemutatkoztak a zeneiskolai együttesek, a fúvószenekarok, a Nyírbátori Koncert Fúvószenekar, a Nyírbátori Ütőegyüttes, a klarinétegyüttes és az általános iskolai részlegben működő művészeti csoportok. Az oktatás színvonalának egyik mércéje a tanulók tudása. Az idei végzősök közül négy gyereket vettek fel zeneművészeti szakközépiskolába. Nagy Zoltán trombita szakra megy, Van ga Bálint kürtre, Zsigmond Lászlót hegedűtanulásra vették fel, Fekete Tamást pedig zongorára.
