Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

UJ KELET Szakácsokat keresnek! Nyírbátor Gazdátlan rendszámok 1996. május 14., kedd Új tető a múzeumra 7 Környezetvédelmi vizsgálat Hogyan alakul napjainkban Nyírbátorban a munkaerőpiaci helyzet, mely szakmák tudói keresettek, mit várhatunk a kö­zeljövőtől a jelen ismeretében? — ezekre a kérdésekre is vá­laszt kaptunk Hamza József- nétől, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendelt­ségének vezetőjétől. Nyírbátor térségében a statisztikai adatok szerint folyamatosan csökken a lakónépesség. A jelenleg itt élő 46 ezer embernek közel 58 szá­zaléka munkaképes korú. A re­gisztrált munkanélküliek négy­ezren vannak, akiknek több mint fele, 2500 jövedelempót­ló, 20 százalékuk munkanélküli járadékban részesül, 15 száza­lék ellátásra nem jogosult, és csak 3 százalékuk kap pálya­kezdő segélyt. Kétszer annyi férfit tartanak számon munka- nélküliként, mint nőt, ami a fel­dolgozó- és könnyűipar túlsú­lyából következik. Ezeken a helyeken elsősorban nőket al­kalmaznak. A nyilvántartottak 71 (!) százaléka két évnél régeb­ben munkanélküli. A jöve­delempótlósok száma a kö­zeljövőben több ok miatt is csökkenni fog, előreláthatóan 7—800 fővel. Egy részük va­lószínűleg el tud helyezkedni, más részük pedig az előírt 90 napos munkaviszoi * t sem tud­ja megszerezni, ezért esik ki a támogatási körből. A munka­ügyi központ az elmúlt évben 2400 embert közvetített ki munkaadókhoz, ebből 1773-an meg is szerezték az állást. Az ajánlatok zöme a feldolgozó- iparból, és, a közhasznú foglal­koztatáshoz kapcsolódva az önkormányzatoktól érkezett. Idén az első negyedévben még jobb volt az arány, 603 kiköz­vetítésből 556 munkaviszony született. Tartósan betöltetlen munkahelyek elsősorban a könnyűiparban találhatók, sza­bó-varró munkakörben. Ennek főleg a magas követelmények és az alacsony bérek az okai, ami ahhoz vezet, hogy gyakran üresednek meg állások. Igény lenne még a vendéglátás felfu­tása nyomán szakácsokra, va­lamint felsőfokú nyelvtudással rendelkező emberekre is. Megszigorodtak a feltételei a munkáltatóknak nyújtott bértá­mogatás odaítélésének tartós munkanélküli alkalmazása ese­tén, a támogatást követő köte­lező foglalkoztatási idő a támo­gatási idővel azonos lett. Erre vezethető vissza, hogy tavaly 1994-hez viszonyítva több mint felével csökkent az ilyen típu­sú támogatások száma. Átszervezést hajtottak végre a Nyírbátori Határőr Igazgató­ságnál, modem számítógéppar­kot állítottak fel. Hogy az el­bocsátásokat, illetve a munka­erőcserét megelőzzék, 25 dol­gozó folyamatban lévő számí­tógépes képzését támogatja a munkaügyi központ. Idén az előzetes információk szerint a munkáltatók többsé­ge nem tervez munkaerő- igénnyel járó beruházásokat, csak szinten tartást. Ilyen igény várhatóan csak a könnyűipar­ban jelentkezik, a fentebb tag­lalt okok miatt. Felszámolás, átszervezés, a megrendelések hiánya és nyersanyaghiány mi­att 150 munkahely szűnik meg a közeljövőben. Vannak he­lyek, ahol a leépítéssel párhu­zamosan minőségi cserét haj­tanak végre. Fő céljuk és fel­adatuk ezentúl a kapcsolattar­tás a munkáltatókkal, a munka­helyfeltárás, a -közvetítés, va­lamint a munkahelyi háttérrel rendelkező képzés lesz, és igény szerint sor kerülhet állás- keresési technikák oktatására is. Sokan a mai napig téesztelep- ként emlegetik a Bátor Trade Kft. bérletében lévő városszéli területet. Van ezen a helyen fa­üzem, és egyebek mellett itt ta­lálható az egyetlen hely közel 30 kilométeres körzetben, ahol gépjármű műszaki vizsgázta­tással foglalkoznak. A műhelyt még a téesz alakította ki, de vizsgáztatásra és környezetvé­delmi felülvizsgálat elvégzésé­re már a kft. tette alkalmassá. Bátori József szervizvezető öt dolgozóval ZT, vagyis zárt rendszerben vizsgáztatja azokat a kocsikat, amelyeket ők felké­szítenek. A ZT engedélyezésé­hez a szervizeknek minden tí­puscsaládra külön engedélyt kell kérni, amit akkor adnak, ha a szerviz rendelkezik az autó­hoz szükséges javítási techno­lógiával. Ma már az összes ke­leti és 26 fajta nyugati autóval, valamint a teherautók szinte va­lamennyi fajtájával foglalkoz­hatnak Nyírbátorban, a jövőben pedig még tovább szeretnék bővíteni „repertoárjukat”. Két helyiség van, az egyikben az autómosó, a másikban pedig a szerelőrészleg kapott helyet. Utóbbinak a falán rendszám- táblák sokasága látható. Ezek egyrészt azokból az időkből maradtak vissza, amikor renge­teg, külföldről behozott autót vizsgáztattak, és az ideiglenes rendszámok a falra kerültek, másrészt előfordul az is, hogy elhagyott rendszámot hoznak becsületes megtalálók. A szer­vizben kirakják, és ha a gazdá­ja jelentkezik, viszszakapja. Történelmi aura veszi körbe a Báthori István Múzeumot, melynek párját ritkítóan szép helytörténeti, a város hét évszá­zadát bemutató kiállítása van. A múzeumnak hat évvel ala­pítása után, 1961 -tői ad otthont a minoriták egykori kolostora. Az épület XIV. századtól kel­tezett története során többször vált lakatlanná, kirabolták és felégették, de végül győztesen került ki a pusztulással évszá­zadokon át vívott harcából. A múzeumban megtekinthető a város 1574-ben készített pe­csétje, korabeli fegyverek, pán­célok, kardok, dárdák, elefánt- csont intarziás számszeríj, a paraszti élet emlékei, sarlók, ekepapucsok, faszerszámok, a kézművesipart idéző céhbehí­vó, kovácsfújtató, és egyebek között a szövőiparnál haszná­latos eszközök. A földszinti kiállítóteremben kapott helyet a reneszánsz korból származó stallum, azaz szerzetesi hátpad­sor. Roberto Marone firenzei faragó és intarziakészítő alko­tása 1968-ban került haza, Nyírbátorba a Magyar Nemze­ti Múzeumból. Végtelen hosz- szan sorolhatnánk az állandó kiállítás csodálatos anyagát, melynek tárgyai a város hol hanyatló, hol virágzó életének tanúi és szereplői voltak. A je­lennek is helye van az épület­ben, állandó kiállítások szí­nesítik a programot. Ezekről és a múzeummal kapcsolatos ter­vekről dr. Dám László igazga­tó örömmel újságolta, hogy rö­videsen megoldódik a tetőszer- kezet problémája. A XVIII. századi tetőszerkezet több pon­ton is omlásveszéllyel fenye­get. A felújítási tervek 1991­ben elkészültek, de a munkák a tulajdonviszonyok rende­ződéséig nem kezdődhettek el. A minorita egyház pénzbeli kárpótlást kért, így a múzeum továbbra is a megyei önkor­mányzat tulajdonában lesz. Az előzetes számítások szerint kö­zel 40 millió forintos tetőcse­rét még az idén szeretnék lebo­nyolítani. Ha szűkös keretek között is, de működőképes a múzeum, idén három időszaki kiállítás­nak ad otthont. A napokban záródott a Magyar gyógypeda­gógia képekben című, és má­jus 18-án, a múzeumi világna­pon nyílik és június 30-áig te­kinthető meg a nyírbátori tűz­zománcstúdió 25 éves fennál­lása alkalmából rendezendő tűzzománc-kiállítás. Sokat dol­gozott a városban Kiss György Munkácsy-díjas festő és szob­rászművész, akinek életművét a Nemzetközi Zenei Tábor és Zenei Fesztivállal egy időben, július 13-án mutatják be. A tár­lathoz rövidesen megjelenik egy reprezentatív magyar, né­met és angol nyelvű katalógus a művész életéről és munkás­ságáról. A múzeum két kiadványt je­lentet meg 1996-ban. A július végén utcára kerülő, a városi önkormányzat finanszírozásá­val, a múzeum szakmai gondo­zásában megjelenő 200 oldalas könyv sok képpel, részletes német és angol nyelvű össze­foglalóval a Nyírbátori Zenei Napokat, és általában Nyírbátor kulturális életét mutatja be. A másik egy múzeumi kiadvány lesz, a Nyírbátori füzetek kö­vetkező száma, amely ebben a hónapban jön ki a nyomdából. AZ OLDALT ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: DOJCSÁK TIBOR Ildikó, az eladólány Előzékenység, kedvesség, egy mosolygós arc a zöld­ségespavilon ablaka mögött — ő Májer Ildikó nyírbátori eladólány. Eladó, mert bolt­ban dolgozik. A boltvezetői vizsgát is letette, és eladó, mert nincs még jegygyűrű az ujján. Először nőiruha-készítői bizonyítványt szerzett, de érezte, hogy nem ezt szeret­né csinálni, ezért végzett el egy kereskedelmi tanfolya­mot. Döntését eddig igazolta az idő, kedveli a munkáját, a zöldégespavilont. Most is tanul, levelező tagozaton gimnázi­umba jár, idén másodikos. Nehéz feladat munka mellett erre is koncentrálni és meg­felelni a követelményeknek, de Ildikó megtesz minden tőle telhetőt. Már az év végi vizsgákra készül, néhány hétig nem na­gyon lesz a munkán és a ta­nuláson kívül ideje másra, pedig egyébként szabad ide­jében szívesen ül fel kerék­párjára. Tartalékból élnek A kerékpár kormányán fel­csavarva locsolócső, a táskából pedig permetezőszerek dobozai kandikálnak ki — Vadon Fe­renc éppen a kukoricásába ké­szült gyomirtózni, amikor talál­koztunk. A traktorossal a me­zőn volt találkozója, ezért ép­pen sietett, de mostanában na­gyon sok szabad idő felett ren­delkezik. Sajnos, mondja, mert munkanélküli. Előtte kilenc évig dolgozott Miskolcon bá­nyában, utána tizenöt évig a cipőgyárban, majd kilenc évig az erdőgazdaságban. A lányuk már férjhez ment, az unoka hat­éves, a fiuk pedig a napokban ünnepelte 23. születésnapját. Neki látszólag jó szakmája van — autószerelő —, de nem tud elhelyezkedni, munkanélküli, akárcsak édesapja. Vadon Fe­re ne né a nyírbátori öregek ott­honában dolgozik, így ő a csa­ládfenntartó. Néhány hete ko­moly műtéten esett át, most lá­badozik. Hogy lehet ilyen körülmények között megélni? Nehezen. A család korábban felhalmozott tartalékaiból él, de hogy ezt meddig tudják folytat­ni... A megélhetéshez szüksé­ges jövedelmet mezőgazdasá­gi munkával szeretnék előte­remteni, tíz hektáron gazdál­kodnak. Ennek kilencven szá­zalékán rozsot, egy hektáron kukoricát termesztenek, ott­hon pedig a 400 öles kertben meggyfák vannak. Vadon Fe­renc számára annyi öröm van az ürömben, hogy legalább sze­ret kertészkedni. Zenészek a Múzsák napján A Tinódi Sebestyén Zeneis­kola idén ünnepli fennállásá­nak 20. évfordulóját. Ez az év egy új korszak kezdete, mert 1995-től az intézmény egy ének-zene tagozatos általános iskolával közös pedagógiai és gazdasági irányítás alá tartozik. Az iskolaigazgató Szabolcsi Miklós, aki korábban a zeneis­kola vezetője volt. Gazdag a tanszakkínálat. Legnépszerűbb a zongora tan­szak, de furulya-, klarinét-, trombita-, kürt-, harsona-, tu­ba-, ütőhangszeres-, gitár-, he­gedű-, cselló-, nagybőgőok­tatás is folyik, továbbá zene­óvoda csoportok is vannak, és általában minden, ami egy ze­neiskola profiljába illik — tud­tuk meg Kozma Lászlóné igaz­gatóhelyettestől, aki pedagó­gusként szolfézst oktat a zene­iskolában. A legfrissebb ered­mény, hogy elkezdték a népze­nei oktatást. Ez még nincs bent órakeretben, a gyerekek más, kötelező óráikon felül járnak ide. Önszorgalomból összeállt egy népzenei együttes is. Az új dolog népszerűségét látva a vezetőség a népzenei oktatás hivatalos elindítását tervezi. Az iskola népszerű, a gyereklét­szám nem csökken, a pénzügyi nehézségeken pedig, úgy tűnik, sikerül úrrá lenni az összevo­nással. A zenetanulási kedv a korábbiakhoz hasonlóan élénk a városban és környékén is, a Tinódi Sebestyénről elnevezett intézmény a dolgok mai állása szerint jó esélyekkel kezdi az újabb húsz évet. Az előzőt már a közös intézmény ünnepelte márciusban, a „Múzsák estje” elnevezésű rendezvény kereté­ben. Bemutatkoztak a zeneis­kolai együttesek, a fúvószene­karok, a Nyírbátori Koncert Fú­vószenekar, a Nyírbátori Ütő­együttes, a klarinétegyüttes és az általános iskolai részlegben működő művészeti csoportok. Az oktatás színvonalának egyik mércéje a tanulók tudása. Az idei végzősök közül négy gye­reket vettek fel zeneművészeti szakközépiskolába. Nagy Zol­tán trombita szakra megy, Van ga Bálint kürtre, Zsigmond Lászlót hegedűtanulásra vették fel, Fekete Tamást pedig zon­gorára.

Next

/
Thumbnails
Contents