Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

1996. május 14., kedd Letartóztatások Kínában A kínai rendőrség szeparatista, terrorista tevékenység és köz­törvényes bűncselekmények gyanújával őrizetbe vett ezerhét- száz embert a zömmel muzulmánok lakta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen —jelentette hétfőn az AFP a Hszincsiang Zsipao című helyi lapra hivatkozva. E jelentés szerint a hatósá­gok 1,1 tonna robbanóanyagot, 92 tűzfegyvert és 7,7 millió jüan (927 ezer dollár) értékű vagyontárgyat és készpénzt ko­boztak el az őrizetbe vett személyektől. Az ország északnyuga­ti részén fekvő autonóm terület muzulmán országokkal hatá­ros, lakosságának nagy része mohamedán vallású, török etni­kumú. A szomszédos Kazahsztánban egy mozgalom támogat­ja a Kínában működő illegális szeparatista szervezeteket. Csecsen áldozatok A dél-csecsenföldi hegyvidéken vívott harcokban az orosz fegyveres erők katonái megöltek 30 csecsen lázadót. Az orosz főparancsnokság saját haderejének veszteségeit három kato­nában adta meg. Ezt az AFP jelentette hétfő délben orosz forrásokra hivatkozva. A francia hírügynökség szerint semle­ges forrásból nem sikerült megerősíttetni az orosz hadvezetés adatait. Szembeötlő, hogy e jelentés szerint egyetlen össze­csapásban ilyen szokatlanul nagyszámú csecsenföldi szaka- dár felkelő halt meg. A grozniji orosz katonai főparancsnokság szerint az említett harcokban az oroszoknak sikerült kiverni­ük állásaikból a lázadókat Satoj helységtől délre. Szövetség az iszlámmal Afganisztánban a Burhanuddin Rabbani elnök és fundamen­talista hittudós vezette kabuli kormányzat állítólag szövetség­re lépett a Gulbuddin Hekmatjar vezette Iszlám Párttal (Hezb-i- Iszlámi) — jelentette az AFP és az AP az afgán fővárosból. A Kabulban uralmon lévő Rabbani elnök és a Hezb-i-Iszlámi erői a kommunista rendszer ellen még vállvetve együtt harcoltak, de a győzelmet követő hatalmi osztozkodásban szembefordul­tak egymással. Az utóbbi két évben különösen kíméletlen har­cok folytak Hekmatjar és Rabbani hívei között. Bár a meg­egyezés hírét egybehangzóan mindkét oldalon közölték, Hekmatjar veje hétfő reggel Iszlámábádban még cáfolta, hogy máris megállapodásra jutottak volna. AZ AFP-nek úgy nyilat­kozott, hogy még folynak a tárgyalások. A fordulatot valószí­nűsíti viszont, hogy Pakisztánban már hetek óta egyezkednek a két haderő összefogásáról egy harmadik csoport, a szintén vallási alapon fellépő és pakisztáni támogatást élvező tálibok ellen, akik Rabbani megdöntésére törnek. Vannak még fegyverek Hasan Cengic, a boszniai muszlim—horvát föderáció vé­delmi miniszterének helyettese bejelentette, hogy a kormány­hadseregnek külföldön is vannak fegyverei, s ezek hamaro­san eljutnak a katonákhoz. A Nasa Borba című napilap hétfői jelentése szerint a Dnevni Avaz című szarajevói lapnak adott nyilatkozatában Cengic — részletek említése nélkül — kö­zölte: a fegyvereket baráti országoktól kapta, vagy vásárol­ta a szarajevói kormány. A védelmi miniszter helyettese ar­ról is beszámolt, hogy továbbra is lassan halad a föderáció közös hadseregének létrehozása, mivel úgy tűnik, hogy a horvátok mindenképpen igyekeznek elkerülni a horvát és a muszlim hadsereg egybeolvasztását. Megfontolt japánok Észak-Korea növekvő gazdasági gondjai miatt fenyegeti a kelet-ázsiai térség biztonságát, ezért az országot segítségben kell részesíteni — mondta Winston Lord amerikai államtit­kár-helyettes, aki hétfőn japán és dél-koreai partnerével két­napos tanácskozást kezdett a dél-koreai Csedzsu üdülőhelyen. A KNDK lesz a legfontosabb téma a japán—dél-koreai védel­mi miniszteri tanácskozáson is. Hétfőn érkezik Tokióba Ri Jang Ho dél-koreai nemzetvédelmi miniszter. Jelcin esélyei nőnek Az Oroszországban legutóbb végzett közvélemény-kuta­tások adatai szerint mintegy öt héttel az elnökválasztások előtt Borisz Jelcin megelőzte kihívóját, Gennagyij Zjuga- novot, a kommunista párt vezetőjét — jelentette a Reuter. Az orosz televízió vasárnap este hozta nyilvánosságra a leg­utóbb készített három felmérés eredményét. Ebből kitűnik, hogy Borisz Jelcin 1,5—4 százalékkal vezet a kommunista Gennagyij Zjuganov előtt. A szavazatok 28 és 24 százalé­kával a két jelölt messze maga mögé utasította az összes többi indulót — hangoztatta az orosz televízió, majd hozzá­fűzte, hogy a korábbi közvélemény-kutatások a kommunis­ta párt jelöltjének előnyét jelezték. Menekülthajó Felszedte a horgonyt és vasárnap este feltételezhetően lagosi úti céllal elhagyta a ghánai Takoradi kikötőjét a 3500 libériái menekültet szállító Bulk Challenger teherhajó — jelentette az AFP és a Reuter az Orvosok Határok Nélkül mozgalom abidjani szóvivőjére hivatkozva. Világkrónika A háborús bűnökkel vádolt ezredes nyilatkozata MTI Amennyiben el kell men­nünk Hágába, akkor azok is velünk jönnek a Nemzetközi Törvényszék elé, akik a paran­csokat adták nekünk, s elkezd­ték az egészet. Elég bizonyí­tékom van, s biztos helyen, az ország határain kívül őrzöm őket — jelentette ki Veselin Sljivancanin, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) egykori ezredese, akit a törvényszék azzal vádol, hogy két társával együtt felelős azért, hogy a horvátországi Vukovart elfog­laló szerb erők meggyilkolták a városi kórházban talált se­besülteket. A szarajevói Svijet című he­tilapban megjelent nyilatko­zatban Sljivancanin cáfolta, hogy a JNA-tisztek adtak pa- rancsnot a gyilkosságokra, s közölte: Vukovar elfoglalása után meglátogatta a kórházat, hogy tárgyalásokat kezdjen a sebesültek elszállításáról. „Az orvosoktól megkaptuk a sebe­sültek listáját, s Seselj egyik embere valószínűleg szerzett egy példányt” — mondta, majd közölte: amikor megtud­ta, hogy a sebesülteket elvezet­ték, azonnal a buszok után in­dult, ám Seselj emberei eláll- ták az útját. „Ok közölték, hogy kitől kaptak utasítást — egy nagyon népszerű politikus volt —, s Seselj azt is kijelentette, hogy addig nem nyugszik, amíg maga nem hajtja végre az uta­sítást, mivel mi gyengék és áru­lók vagyunk” — idézte a Svi­jet az ezredest, aki azt is el­mondta, hogy tudomása szerint Vukovar környékén mintegy 1600 foglyot öltek meg. Sljivancanin azt is közölte, hogy a jugoszláv hadsereg nem parancsolhatott a félka­tonai szervezeteknek — a Fe­hér sasoknak, Árkán tigrisei­nek vagy Seselj embereinek. „A fegyvereket a szerb bel­ügyminisztériumtól kapták, s a katonák között még bű­nözők is voltak, akik csak a fosztogatással törődtek” — mondta az ezredes, s közölte, hogy összecsapásokra is sor került a hadsereg és a félka­tonai erők fegyveresei között. „Amikor tiltakoztam a kiala­kult helyzet miatt, akkor azt a választ kaptam, hogy a szer­biai elnökség, a vezérkar és a belügyminisztérium egyezsé­ge értelmében teljes logisz­tikai támogatást kell nyújta­nunk a félkatonai erőknek” — közölte Sljivancanin. Folytatják a kutatást MTI A kutatócsoportok hétfő reg­gel lankadatlan erővel folytat­ták munkájukat a hét végén történt floridai repülőgép-sze­rencsétlenség helyszínén, de a rendkívül mostoha körülmé­nyek nem sok jóval kecsegtet­nek. A mentőalakulatok már előző nap feladták a reményt, hogy valakit is életben talál­nak, és úgy döntöttek, hogy inkább a holttestek és a roncsok felkutatására összpontosíta­nak. Az első testrészeket vasár­nap este emelték ki a mocsár­ból, és rábukkantak a DC—9- es gép két sugárhajtású hajtó­művére is. A ValuJet belföldi légitársa­Autonómia MTI Több szlovák lap idézte hétfőn a szlovák Demokrati­kus Baloldal Pártjának (SDL) két hete megválasztott új elnökét, Jozef Migast, aki a múlt héten Budapesten ta- lálkozott/Zora Gyula magyar kormányfővel. Migas azt ál­lítja, hogy Horn nem támo­gatja a szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit, és a Benes-féle dekrétumok ér­vénytelenítését sem szorgal­mazza. A Národná Obroda és a Novy Cas című szlovák na­pilapok szerint „Horn Gyula miniszterelnök arról biztosí­totta Jozef Migast, hogy párt­ja biztosan nem támogatja majd a szlovákiai magyarok semmilyen autonómiaköve­teléseit”. Mint a Novy Cas íija: Horn Gyula „szintén el­lene van a benesi dekrétumok eltörlésének, és szerinte ezek a dokumentumok ma már csak a történészek vizsgáló­dásának tárgyát képezhetik”. Jozef Migas, a szlovák bal­oldali párt új elnöke jelen­leg még Szlovákia kijevi nagykövetének tisztét tölti be. A lapok úgy tudják, hogy Migas szombati nyilatkoza­tával egy időben néhány napra elköszönt az újság­íróktól, mondván, hogy még Kijevben vannak tennivalói. ság Atlanta felé induló 592-es számú járata nem sokkal Mia­miból történt felszállása után zuhant le. A pilóta előzőleg jelezte, hogy visszafordul a miami repülőtérre, mert füstöt észleltek a pilótafülkében. A DC—9-es pár perc múlva el­tűnt a lokátorernyőkről: egy szemtanú elmondta, hogy a repülőgép orral lefelé csapó­dott be a világhírű természet- védelmi terület, a floridai Everglades mocsárvidék sűrű növényzettel borított vizébe. A gép fedélzetén száznégy utas és ötfőnyi személyzet tartózko­dott. A Szövetségi Légügyi Hiva­tal (FAA) igazgatója hétfő reg­gel a CNN hírtelevíziónak nyi­latkozva közölte, hogy szigo­MTI Az orosz fegyveres intézmé­nyek vezetői komolyan aggód­nak Borisz Jelcin elnök bizton­ságáért annak tervezett cse­csenföldi látogatása miatt. Ezt Szergej Sztyepasin, a Bugyon- novszk elleni tavalyi terrortá­madás után leváltott egykori orosz kémelhárító főnök mond­ta hétfőn. Sztyepasin, aki jelenleg a kormányzati szervek igazgatá­si ügyosztályának vezetője, il­letve a csecsen rendezés céljá­ból létrehozott állami bizott­ság titkára, elmondta: folyik az elnöki látogatás előkészítése. A politikus mindamellett nem részletezte a Jelcin biztonságá­val kapcsolatos aggodalmakat. Közölte viszont, hogy Viktor Csernomirgyin kormányfő ja­vaslatot tett Jelcinnek az elnö­ki rendezési terv továbbfejlesz­tésére, mindenekelőtt a tárgya­lásokra vonatkozóan. Az indít­vány a csecsen fegyveres cso­portok parancsnokainak rész­vételén kívül előirányozza a moszkvai csecsen diaszpóra vezetőinek bevonását is. Közben Doku Zavgaje\ cse­csen vezető szóvivője máris tá­madta a Jelcin által javasolt há­romoldalú tárgyalásokat. Rusz- lan Martagov szerint ellenté­tes eredményre vezet, ha a cse­rú ellenőrzést terveznek a ValuJet légitársaságnál: nem csupán a repülőgépek műsza­ki állapotát fogják górcső alá venni, hanem a karbantartási menetrendet is. David Hinson hangoztatta, hogy az FAA biz­tonsági előírásai egységesek, és minden légitársaságra néz­ve kötelezőek. Az atlantai székhelyű Valu­Jet alig három éve működik — Lewis Jordan elnök-tulajdonos 1993-ban alapította — , és ki­zárólag belföldi, nagyvárosok közötti járatokat üzemeltet. A kedvezményes, olcsó árakat ajánló társaság szédületes ütemben kezdett terjeszkedni, egyesek szerint a biztonság ro­vására. A cég elnöke visszauta­sította a gyanúsítgatásokat. csen parancsnokokat is bevon­ják. Ezzel a szövetségi kor­mány és a csecsen vezetés po­litikai ellenfeleinek szintjé­re emelnék a „bűnözőket”, és Moszkva a korábban terroris­táknak nevezett csecsen veze­tőket törvényesítené — véle­kedett Martagov. Jelcin há­romoldalú tárgyalási javaslatát a múlt hét végén már elutasí­tották a szakadárok vezetői, miután azok Moszkva bábjá­nak tekintik a Zavgajev-féle vezetést. Jelcin kitart a csecsenföldi út mellett, noha Sztyepasinon kí­vül Anatolij Kulikov belügy­miniszter is biztonsági aggá­lyokat emleget. Az NTV sze­rint Jelcin még az orosz csapa­tok által ellenőrzött grozniji repülőtéren sem lenne bizton­ságban, miután azt a közel­múltban is támadták a csecsen fegyveresek. Utóbbiak az elnö­köt teszik felelőssé a köztársa­ságban másfél éve folyó pusz­tításért. Moszkvai megfigye­lők szerint egy Jelcin elleni esetleges támadás vagy me­rénylet kezére játszana a nyári elnökválasztás elhalasztását támogatóknak. A múlt héten Jelcin testőrfőnökén, Alek- szandr Korzsakovon kívül a moszkvai katonai körzet fő­nöke is a szavazás elhalasztá­sát sürgette. Az elnök biztonsága ÚJ KELET ^ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Jas szer Arafat — úgy tű­nik — minden erejével azon van, hogy gyakorlatilag is stabilizálja hatalmát, ami je­lenleg a békefolyamat alap- feltétele. Jogilag legalizált hatalmát mostanában már csak az Irán által uszított (és pénzelt) síita mozgalmak kérdőjelezik meg, sőt, to- vábbmenve, a békefolyamat veszélyeztetésével gyakor­latilag is megkísérlik a gyeplőt kivenni a palesztin államfő kezéből. Arafat lépé­se — nevezetesen, hogy a palesztin rendőrséggel ösz- szefogdostatta a Hamász vezetőit — arra utal, hogy megelégelte a vallási fanati­kus terroristák féktelenkedé­seit, és elég erősnek érzi ma­gát a szélsőséges muszli- mokkal való megméretéshez. Persze a segítség jól jön. Va­lószínűleg ezért csomagolt össze olyan lázas gyorsaság­gal az a négyszáz tuniszi pa­lesztin —az Arafat által köz­vetlenül vezetett és mérsé­kelt El Fatah tapasztalt har-. cosa—, hogy vezére közvet­len támogatására ősei föld­jére hazatelepedjék... Nagyon valószínű, hogy érkezésük után megkez­dődik az eddig még szaba­don garázdálkodó Hezbol­lah felszámolása is... Az Egyiptomban a hét végén lezajlott palesztin—egyip- tomi—jordán minicsúcs ha­tározatai ugyan természete­sen — lényegüket illetően —: titkosak, azonban minden valószínűséggel egy széle­sebb értekezlet alapjait igye­keztek letenni — egy olyan arab értekezletét, amely vég- ] re kimondja, hogy sem elv­ben, sem gyakorlatban nem támogatja tovább az ag­resszív síita mozgalmakat. Irán minden bizonnyal rövi­desen el fog szigetelődni, és legfeljebb ha Líbiára számít­hat... Más kérdés, hogy a má­sik agresszív militáns cso­portosulás — Irak, Szíria — hogy viszonyul majd a dol­gokhoz?... Az Intelligence Service (az angol titkosszolgálat) kemé­nyen visszaütött az FSZB- nek (az orosz titkosszolgálat­nak). Kijelentették, hogy ab­ban az esetben, ha Jelcinék kiutasítják a brit követség kémeknek kikiáltott munka­társait, akkor ők is (mármint az Intelligence Service) nyü- vánosságra hozzák a maguk kis listáját a Nagy-Britanni- ában tevékenykedő orosz ké­mekről — akik, mit tesz Is­ten, az orosz követség dol­gozói... Úgy tűnik, London na­gyon fején találhatta a szö­get, mert Moszkvában az utóbbi napokban mélyen hallgatnak az ügyről... Mindig így volt ez a vilá­gon. Mindig is voltak kémek és mindig voltak alkuk, csak egyesek — úgy tűnik — ha­marabb kezdenek ordítozni, mint gondolkodni. Na nem baj, majd belejönnek. Idő van, előttük a jövő történel­me. (Úgy látszik, még tény­leg tanulni kell a szakmát, mert a legfrissebb értesülés szerint az oroszok kiutasítot­ták az angolokat.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents