Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-13 / 111. szám

12 1996. május 13., hétfő Sport UJ KELET Birkózás A bökönyiek kitettek magukért Kijutni a nemzetközi vizekre A hétvégén Bökönyben a birkózásban történelmet írtak a helyiek, hiszen ek­kor rendeztek először ser­dülő nemzetközi kötöttfo­gású versenyt. A honi résztvevők számára (az ország minden tájékáról érkeztek) nemcsak egy egyszerű viadal volt, ha­nem a serdülő válogatott­ságért folyó harc egyik ál­lomásának is minősült ez a küzdelemsorozat. A nemzetközi „színeket” a románok, a szlovének és a jugosziávok képviselték, így tekintélyes mezőny gyűlt össze a kis szabol­csi községben. Batai János (Új Kelet) A reggel nyolc órakor kez­dődött versenyen az első páros a 40 kilós súlycsoportból lépett a birkózószőnyegre, hogy az­tán, egyre fentebb haladva a súlycsoportokban, kialakulja­nak az előselejtezők párharcai. Az előcsatározások alkalmával a bökönyi színeket képviselő ifjú birkózók remekül helytáll­tak, hiszen a legjobb hat közé öt versenyző is bekerült. A következő „körben” vi­szont már csak a világbajnoki ezüstérmes Pistár Róbert és Szabó Ferenc maradt állva, míg a többieknek meg kellett elégedniük az 5—6. hellyel. Pistár hírnevéhez méltón szin­te pillanatok alatt a 43 kilósok döntőjébe birkózta magát, hi­szen az elődöntőben óriási technikai fölénnyel nyert, így várhatta, hogy a nagy döntőben kivel is fog megküzdeni. A sors végül is egy fradis fiúval hozta össze, amit Robi nyugodtan vett tudomásul. De az ő fináléja előtt még a hazaiak Szabó Feri sikeréért szurkolhattak, ugyanis ő a bronz medálért szállhatott harcba. A bronzcsata első részében Szabó remekül helytállt, hiszen két perc után még mindig 0-0 volt az állás. Ezt követően vi­szont a Vasasban birkózó el­lenfele kihasználta Feri pilla­natnyi megingását, és másod­percek alatt tetemes előnyt szerzett (5-0), amit a bökönyi fiú már nem tudott behozni, így a negyedik hellyel kellett be­érnie. A többi bronzcsata befejez­tével következhettek a nagy Sokan szurkoltak Pistárnak döntők. A tizenkét súlycsoport­ban két „házi döntőre” is sor került, hiszen a 65 kg-ban két FTC-s, míg a 83 kg-ban két Vasas-versenyző küzdött meg egymással. A 43 kilósok fináléjában Pistár Róbert kétséget sem ha­gyott afelől, hogy súlycsoport­jában jelenleg ki az úr. A mérkőzés első percének végén Robi már 7-0-ra vezetett, majd még egy perc múlva már 10-0- ra, ami a döntő végét is jelen­tette, hisz technikai fölényt ki­hirdetve, a bíró véget vetett a küzdelemnek. így Pistár újabb tomagyőzelemmel gazdagítot­ta tárházát — ráadásul hazai környezetben, amit a nézők meg is háláltak neki, hiszen szinte végig hangorkánban bir­kózhatott Robi. A bökönyiek mestere, Radócz János a ver­seny végeztével elégedettségé­nek adott hangot, ugyanis eb­ben az erős mezőnyben a bö­könyi fiatalok remekül helytáll­tak. A hat versenyzőből öt vég­zett pontszerző helyen, bár a csapatversenyben ezzel az eredménnyel nem tudtak a leg­jobb hatba kerülni, ám a jövőre nézve megnyugtató eredmény­nek számít a két hatodik, az egy ötödik, az egy negyedik és Pistár első helye. A verseny végeztével Szűcs András, a Magyar Birkózó Szö­vetség szakfelügyelője gratulált a házigazdáknak a színvonalas és bökkenőmentes verseny le­bonyolításáért, valamint remé­nyét fejezte ki, hogy az idei első bökönyi versenyt a jövőben követi a többi viadal. A nemzetközi verseny vég­eredményei: 40 kg-ban: 1. Szabó György (BVSC), 2. Mohácsi László (Szondi SE). 3. Kárász Roland (Ócsa)... 5. Szálku Szabolcs (Bököny); 43 kg-ban: 1. Pistár Róbert (Bököny), 2. Osztovics Árpád (FTC), 3. Lipták Zsolt (Jugosz­lávia)... 6. Szabó Tamás (Bö­köny); 47 kg-ban: 1. Benkő László (Ócsa), 2. Iliié Cristian (Romá­nia), 3. Szlávik János (Vasas) 51 kg-ban: 1. Horváth And­rás (Kecskemét), 2. Deszler Attila (FTC), 3. Bozsoki János (Vasas), 4. Szabó Ferenc (Bö­köny); 55 kg-ban: 1. Pongrácz Ta­más (Vasas), 2. Gersteinbrein György (BVSC), 3. Matace Katalin (Románia), 6. Seres Attila (Bököny); 60 kg-ban: 1. Vajda János (Kaposvár) 2. Smér Attila (Kecskemét), 3. Alboaie Ionut (Románia); 65 kg-ban: 1. Palásti Tibor, 2. Buda Tamás (FTC), 3. Ko­vács László (Vasas); 70 kg-ban: 1. Hangya János (Orosháza), 2. Bánó Csaba (Kecskemét), 3. Molnár Bálint (FTC); 76 kg-ban: 1. Szabó István (Kecskemét), 2 .Mijotov Bóján (Jugoszlávia), 3. Sparaki Dóm­ján (Szlovénia); 83 kg-ban: 1. Bures Antal (Vasas), 2. Bóta Szabolcs (Va­sas), 3. Ivanics András (Oros­háza) 95 kg-ban: 1. Benkő Róbert (Jugoszlávia), 2. Horváth Ro­land (Vasas), 3. Török Gábor (Szajol); +95 kg: 1. Mihail Eduard (Románia), 2. Csatári Róbert (Kiskunhalas), 3. Kanka And­rás (Diósgyőr). A csapatverseny végeredmé­nye: 1. Vasas, 2. FTC, 3. Ju­goszlávia. Balogh és Horváth úszóválogatottak A két fiú, akiről szó lesz, sok mindenben hasonlít egy­másra. No nem külsőre egyformák, igaz, mindkettőjük­nek egészen rövidre nyírt a haja, ami érthető, mivel mindketten az Nyíregyházi VSC úszószakosztályának versenyzői, és naponta öt órát a vízben töltenek. Ók ezt a közeget is természetesnek veszik, mindketten szeret­nének nemzetközi szintű versenyeken szerepelni. A két fiú, Balogh Lőrinc és Horváth István ebben az évben az utánpótlás úszóválogatott tagja lett. Révay Zoltán (Új Kelet) A két fiú Sóstón a délutáni edzésre készülődött, amikor megkerestük őket. Pisti majd egy fejjel magasabb Lőrincnél, de mindketten vékonyak, majd azt írom, cingárak, de a napi tíz—tizenkét kilométert teljesí­tő kar- és vállizmokra gondo­lok, és elvetem a jelzőt. Szóval nincsen súlyfeleslegük, de ki­tűnő erőállapotban vannak. Hasonlítanak egymásra, mert mindketten tizenhárom évesek, hetedikesek, az Arany János iskolában tanulnak, osztálytár­sak. Ugyanúgy fél hatkor elin­dulnak otthonról — Horváth Pisti kicsit korábban, ő mesz- szebb lakik az uszodától —, és este hatkor érkeznek haza. Ak­kor ülnek le, hogy tanuljanak a következő iskolanapra, amikor osztálytársaik nagy része már lazít. Ezt nem tartják áldozat­nak, a napi edzésadagot termé­szetesnek veszik. Egyikőjük sem rossz tanuló, bár Lőrinc azt mondja, azt elmúlt fél évben kicsit kiengedett, azt pedig az iskolában sem honorálják jó jegyekkel. Hasonlítanak egymásra, mert mindketten hét évvel ezelőtt kezdtek úszni, s azóta nem na­gyon hiányoznak a medencé­ből. Mindketten a gyorsúszást favorizálják, bár Horváth Pisti a pillangóúszást is kedveli. Horváth négyszázon, Balogh nyolcszázon úszott eredménye alapján került a válogatottba. Miközben beszélgetünk, társa­ik elindulnak a medence felé, s persze nem hagyják megjegy­zés nélkül, högy a két fiú ép­pen nyilatkozik. Lőrinc és Ist­ván nem bosszankodik, össze­nevetnek társaikkal. Adódik a kérdés: — Az edzés végén is ilyen jó a hangulat? — Akkor még többet vicce­lődünk — mondják. Lőrinc és István a medencé­ben is egymás mellett úsznak, többnyire azonos program sze­rint, egymással is versengve. A legnagyobb ellenfél természe­tesen az óra, hiszen az könyör­telen, nem késik, s biztosan megmutatja, ha valaki lazítana. No, de Vajda Tamás, az ed­zőjük azt óra nélkül is észre­venné, észreveszi. Olyankor bi­zony felemeli a hangját, és az uszoda falai is visszhangozzák mondanivalóját. A két fiú ugyanazt szeretné elérni az idén, egyéni csúccsal az országos bajnokságon minél előbbre végezni. Távlati célja­ik, hogy kikerülhessenek a nemzetközi úszóéletbe, a nem­zetközi vizekre. Ennek elérésé­hez még éveken keresztül kell fél hatkor kelniük — Pistinek kicsit korábban —, és naponta 12 ezer métert úszniuk. Köztudomású, ezek a srácok tizenhárom évesen többet ed­zenek, dolgoznak, mint az első osztályban játszó profi labda­rúgók. S bizony azt is be kell kalkulálni, hogy nem minden­kinek sikerül majd mostani el­képzeléseit valóra váltani. — A mindennapi edzések monotonságát a versenyek, az utazás törhetné meg. Az arra érdemeseket legalább egy-egy nemzetközi megméretésre tör­ténő eljutással lehetne jutal­mazni. Teljesítményük alapján megérdemelnék, hogy fiatalon világot lássanak, és külföldön is bizonyítsák tehetségüket. Sajnos erre a szakosztályunk­nak nincs pénze — mondja Vajda Tamás — még a hazai versenyek közül is csak a leg­fontosabbakra tudunk elutazni. Balogh és Horváth helyzete valamivel jobb most, beváloga- tásuk hírére a Gazmarkt Kft. elvállalta támogatásukat. Rend­szeresen szponzorálni kívánják felkészülésüket. A fiúkat kérdezem, marad-e még szabad idejük, bár a vá­laszt sejtem előre. — Hát nem sok! — hangzik szinte egyszerre, s elhúzzák a szájukat, mintha azt mondanák: „Ez van!”—, azért a szemükön látszik, nem szomorkodnak emiatt. Kiderül, ha mégis ma­rad egy kis idejük, leginkább, mint minden hasonló korú fiú, a számítógép mellett ülnek. Balogh Lőrinc nyaranként egy másik hajtós sportágat is űz, triatlonozik. Közben Vajda Tamás jelez, kezdődik az edzés, a két fiúnak sincs pardon, beugranak a me­dencébe, hogy teljesítsék a dél­utánra előírt kilométereket. Szabad idő? Hát nem sok marad! — mondja Horváth István és Balogh Lőrinc Converse utcai kosárlabda-bajnokság Mint arról már beszámol­tunk, a megyei' kosárlabda­szövetség és a Kosárlabda­sportért Alapítvány meghir­deti az utcai kosárlabda­bajnokságot. A nyíregyházi kosárkedvelő fiatalok így egész nyáron hódolhatnak kedvenc sportáguknak. A nevezési díj fejenként 300 Ft, a csapatok létszáma három vagy négy fő. A mér­kőzéseken csak azok szere­pelhetnek a csapatokban, aki­ket a nevezések során megje­löltek. Nevezni lehet május 25-éig: ■ A Bujtosi Szabadidő Csar­nokban, munkaidőben, Makrai Lászlónál vagy Marton Tibor­nál, Nyíregyháza, Géza u. 8—16., tel: 411-411. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Kosárlabda Szövetség, Ganzler Istvánnál, kedden 17.00—20.00 között, Nyíregy­háza Mártírok tere. Trend cipőboltban, Nyíregy­háza, Vay Adám krt., 8., min­dennap 9-17 óra között. Nevezési kategóriák, nemek szerint: 1. 1981. szeptember 1-én, és utána születettek (serdülő), 2. 1979. szeptember 1-én, és utána születettek (kadett), 3. 1976. szeptember 1-én, és utána születettek (ifjúsági és felnőtt). Pénteki számunkban már leírtuk, hogy összesen öt hely­színen, 12 palánk alatt játsz­hatnak majd egész nyáron a csapatok. A helyszínekről és a további tudnivalókról ked­den a Szabadidősport oldalun­kon olvashatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents