Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-09 / 83. szám
UJ KELET Gazdaság 1996. április 9., kedd 7 Erdőgazdálkodás Ezer év múlva Magyarország gazdasági nagyhatalom lesz? A hosszúra nyúlt tél miatt kicsit késve kezdhették el az erdészek a tavaszi munkákat. Az ősszel kitermelt fák talaját az újratelepítéshez elő kell készíteni. A Nyírbátori Erdészeti Igazgatóság területén közel 100 hektárnyi talajt dolgoznak meg az erdészet gépei. A nyírbátori akácparkettagyártás fejlesztéséről döntött a Nyírerdő Rt. vezetősége. Ennek oka az országosan is elismert termék iránti egyre növekedő belföldi kereslet, illetve e faáruval tört be a vállalat a volt Jugoszlávia piacára is. A döntés-előkészítő tanulmány során felmerült energetikai, légtechnikai, számítástechnikai, logisztikai és szállítási feladatokról tanácskozott az erdészet, közösen a meghívott szakemberekkel. A gazdasági tanácskozáson két osztrák és egy olasz cég képviselője is jelen volt, akik a tervezett három- lépcsős beruházáshoz gyakorlati oldalról közelítve tettek javaslatokat a nyírbátori üzem technológiai és kapacitásbővítésére. Az év elején némileg visszaesett a tűzifapiaci kereslet, ezért egy vezetőségi döntés értelmében rendszeres piackutatással folyamatosan nyomon követi az erdészet a kínálat—kereslet egyensúlyát, úgy, hogy ennek megfelelően alakítják ki a termelési ütemet, s a fakitermelést végző vállalkozókkal is ennek alapján kötnek szerződéseket. Magyarország akác-szaporí- tóanyagának több mint felét a baktalórántházi erdészet termeszti. A kiterjedt akácosok szakszerű kezelése eredményeképpen egyre nő mind a belföldi, mind a külföldi kereslet az ólomzárolt, minősített magok iránt. Ebben az esztendőben idáig közel 3,5 tonna akácmagot fémzároltak, aminek jelentős része az erdészet export- bevételeit fogja növelni. Most pedig következzen néhány szó a téli károkról is. A megyei erdészet gúthi körzetében ezen a télen is több mint kétmillió forintos kárt okoztak a kóbor, kiéhezett kutyák. A vastag, fagyott tetejű hótakarón az űzött vadak nem tudtak menekülni, s az alattuk berogyó hó fogságába esve könnyű prédává váltak. A télen 65 őzet és 5 dámszarvast irtottak ki kutyák. Kamarai összejövetelek A megyei kereskedelmi és iparkamara vezetősége a legutóbbi elnökségi ülésen elkészítette minden fontosabb — többek között a tagdíjak, a gazdálkodási terv — témakörben az elvi állásfoglalásokat, amelyet az április 19-ei, pénteki küldöttgyűlés elé terjesztenek a nyíregyháza-sóstói oktatási központban. Elnökségi ülést tart a kézműveskamara megyei vezetősége április 12-én, pénteken 9 órától Nyíregyházán, az IPOSZ-székházban. A napirend szerint beszámoló hangzik el az ez évi feladatokról, javaslatokat terjesztenek az elnökség elé a kamarai információs rendszerről, a területi irodák működéséről. Az oldalt összeállította: Vitéz Péter Fotók: Bozsó Katalin és Harascsák Annamária Szétszakadt világ, kettévált ország „A világgazdaság fejlődése nyugatra tolódást s két évszázad tükrében az exportarány mind dinamikusabb növekedését mutatja. A fejlett és a harmadik világ országai közötti gazdasági különbséget az információs és a monetáris forradalom csak tovább mélyíti.” Mindezt Kádár Béla exminiszter, országgyűlési képviselő mondta, s hozzátette: a világgazdaság és hazánk is nagy változás előtt áll, s csak azok az országok fejlődhetnek, ahol magas az egyéni és a vállalati megtakarítások aránya. vesztést szenvedett el, addig a távol-keleti hatalmak 14 százalékkal javítottták pozíciójukat. Az EU befolyása gyengül, csupán az új tagok fejlődnek rendületlenül: az EU gazdasági csúcstengelye Ausztria és Olaszország felé, hozzánk egyre közelebb kerül. Hazánk nyugati felének ez jó, ba behozott 714 milliárdos külföldi tőke 60 százaléka a fővárosban koncentrálódott, 15—20 százaléka a Budapest—Sopron-tengelyen, a maradék eloszlott az országban. Gazdaságilag szétszakadhat az ország történelmi és földrajzi piaci kapcsolatai miatt, s e szakadás tempóját a térségi külke— Globalizálódott a világ- gazdaság — mondta előadása nyitószavában Kádár Béla —, mert a bel-, illetve a régiópiacok túltelítetté váltak. Amíg kétszáz éve az Adam Smith-i Anglia GDP-jének csak 2 százalékát tette ki az export, addig ma ez meghaladja a 20 százalékot is. Ezt fokozva alakultak ki a regionális együttműködési övezetek, mint például az EU. Egymást vámmentességgel, önmaguk termelését magas importvámokkal védik. Ehhez a tendenciához kapcsolódik két jelentős „forradalom” is: az informatikai és a monetáris. Lassan, egy emberöltő alatt, kialakulnak az információt birtokló és az azt megvásároló csoportok. Már nem maga a termelés lesz a döntő egy ország gazdaságában, hanem az információ mennyisége és adott időbeni felhasználása. Számítógépes hálózatokon fognak az üzletek megköttetni, hihetetlenül felgyorsul a kapcsolatteremtés és ezáltal lecsökkennek, megszűnnek a távolságok. Ez újabb, nagymértékű differenciálódási okoz a fejlett és a fejletlen államok között. A múlt század közepén a legfejlettebb Anglia és a gyarmati India GDP-különb- sége kétszeres volt, ma ez 14- szeres, s egy generáció múlva akár százszoros is lehet. Mára egyre fokozódik az export—import alapú gazdálkodás, a termék-, az árukereskedelmet felváltotta a banki tranzakció, úgy, hogy a pénz mint fizikai értékmérő egyre kisebb jelentőségű: adatsorok, bevételi és tartozási adatbázis váltja fel. A felgyorsuló pénzügyforgalom katalizátorként hat a fejlett gazdaságokra, míg a fejletleneket elsorvasztja. A kétezer évvel ezelőtt az Eufrátesz menti városállamok gazdasági nagyhatalma az idők során nyugatra tolódott: előbb a görögök, majd a rómaiak váltak központtá. A súlypont onnan Nyugat- Európára, Kolombusz felfedezése után az Atlanti-óceán medencéjére tevődött át. A világháborúk után Amerika, majd ma egyre inkább a Csendesóceán térsége és a Távol-Kelet veszi át a vezető szerepet. Amíg Nyugat-Európa a XX. században négy százalékos világpiac a keletinek rossz. A hagyományosan a Nyugattal kereskedő Dunántúl a keleti régióval szemben a korábbi kétszeresről három—négyszeresre javította az egy főre jutó GDP arányát, s ez továbbra is nő. A hazánkreskedelem, az információs hálózat fejlesztésével lehet va- ' lamelyest csökkentem, de megállítani nem lehet a folyamatot. Talán ezer év múlva, mikor a Földet nyugatra megkerülő gazdasági központ ide ér. Adatok rólunk Hamisíthatatlanul új dollár? Megújítani vagy kivonni, ez itt a kérdés Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériuma és az amerikai jegybank március végén jelentette be az új 100 dolláros belföldi forgalomba bocsátását, illeteve a külföldi bankok dollárigényeinek a kielégítését. A magasrangú pénzügyi szakemberek a bankjegyről úgy nyilatkoztak, hogy a 100 dollárosba olyan sok új védelmi és azonosító jegyet beépítettek, hogy azt hagyományos technikával lemásolni képtelenség, csak a pénzjegynyomdák képesek előállítani, ezzel szeretnék biztosítani a fizetőeszköz értékállóságát. Kiderül majd, hogy igazuk lesz-e, de mindenesetre a régi zöldhasúakat sem vonták be, azok továbbra is érvényes fizetőeszközök maradtak. Mindenesetre érdekes piaci hatásokat okozott ez a bejelentés. Oroszországban 30 százalékos kezelési költség levonásával cserélik be a régi bankókat újra, továbbá keleti szomszédainknál „kilószám” találkoztak már vele, amíg a megyei pénzintézetek többségében az elmúlt hétig csak a leírását tanulmányozhatták, de mára már váltottak ilyen bankókat. Nos, hogyan is néz ki minden idők legbiztonságosabb dollárosa? A tervezők kellő arányban vegyítették a régi, bevált és az új biztonsági elemeket. A méret, a szín, a papír anyaga s a történelmi személyek képe változatlan maradt, de Benjamin Franklinnek kicsit megnövelték a portréját, s elmozdították a bankjegy széle felé. A vízjel a portrétól balra helyezkedik el, s csak erős fényben látható. Bankjegyenként egyedi elhelyezésű biztonsági szálat fűztek, s az alsó számjegyek nyomtatására színváltó festéket alkalmaznak, illetve mikronyomtatással is rögzítettek számokat a pénzre. A bankó alapmintájának nyomtatására finomvonalas, koncentrikus mintázatot alkalmaztak, mert ezt a legnehezebb utánozni. Az amerikai jegybank fokozatosan minden papírpénzén alkalmazni fogja a zöldhasún bevált biztonsági elemek némelyikét. Élelmiszer A termékfelelősség hatásai az élelmiszergyártó és kereskedelmi vállalatoknál címmel szervez tanácskozást a megyei kereskedelmi és iparkamara április 11-én, csütörtökön 10.30 órától Nyíregyházán, az MTESZ- székházban. A délelőtti program keretében dr. Németh Anita, az Igazságügy-minisztérium jogásza ismerteti a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvényt, illetve az ennek alkalmazása során felmerült gyakorlati problémákat. A jótállással, a szavatossággal, a minőségtanúsítással, a zárjegy alkalmazásával kapcsolatos szabálysértési és büntetőeljárási gyakorlatokról dr. Szűcs Gábor jogtanácsos tart előadást. A konzultációk után dr. Huszay Gábor, a Kermi jogutód szerve, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Kft. igazgatója ad tájékoztatást a minőség- védelemről és a fogyasztó- védelemről. A szakmai fórumon szó esik továbbá az élelmiszertörvényről, az Élelmiszerkönyvről, a szabványokról, a minőségbiztosításról, a minőségtanúsításról, a külföldi élelmiszerek honosítási gyakorlatáról és tapasztalatairól. A magyarországon működő gazdasági szervezetek 32 százalékát a társas, 68 százalékát az egyéni vállalkozások teszik ki, a számuk összesen közel 670 ezer. A legtöbb magáncég a fővárosban, illetve Pest megyében van, s Bács-Kiskun és Nógrád megye kivételével az egyéni vállalkozások száma mindenhol csökkent. Szabolcs-Szatmár-Beregben, a KSH adatai szerint, közel 37 ezer gazdasági szervezet működik, s ebből 7 ezer társas és közel 30 ezer egyéni vállalkozás került bejegyzésre. E jelentős szám ellenére a megye vezeti a munkanélküliségi tabellát, ugyanis az országos 10,6 százalékos rátával szemben itt a munkaképes korú lakosság 18,8 százaléka állástalan. Sajnos az 1992 és 1994 közötti, nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések nem hozták meg a kívánt tőkebehozatalt. Az országban működő, külföldi érdekeltségű szervezeteknek csak alig több mint egy százaléka telepedett le megyénkben, s az általuk hozott tőkearány az országosnak csupán 0,7 százaléka, 5,7 millárd forint volt. Kiállítások és találkozók Aquatherm... Aquatherm Budapest fűtés-, szellőztetés- és környezettechnikai szakvásár nyílik a budapesti vásárközponban április 30-án. Az ötödik épületgépészeti szakvásár ötnapos lesz, s várhatóan 23 ország 8 ezer kiállítója vesz rajta részt. A nemzetközi kiállítással párhuzamosan építő- és díszkőipari szakvásár lesz. Graz... Kétnapos nemzetközi üzletember-találkozó lesz kö- zép-európa egyik legnagyobb kiállításán, a Grazi Tavaszi Vásáron április 29-én és 30- án. A rendezvényen tíz meghívott nemzet — többek között Olasz-, Lengyel-, Hor- vát-, Cseh- és Magyarország — képviselői ülhetnek tárgyalóasztahoz. Zágráb... Az egyre inkább fellendülőben lévő, a korábban hazánk számára elveszett, de most újra felértékelődő hor- vát piac lehetőségeiről lesz szó azon a horvát—magyar üzletember-találkozón, amit a Zágrábi Tavaszi Nemzetközi Vásár keretében szerveztek április 17—18-án. A találkozó célja az export- és importlehetőségek felkutatása szinte minden gazdasági ágazatban.
