Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-06 / 82. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. április 6., szombat 3 Bár megköszönhette volna Fullajtár A. kommentárja A Nyíregyházi Városi Bíróság nem jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Hal- csák Zsolt 20 éves nyíregyházi főiskolai hallgatót, aki ittasan vezette személygépkocsiját, és három fiatalt halálra gázolt. A barátja, Malik Attila azért kapott 2 év börtönbüntetést, mert a jármű vezetését átengedte Halcsáknak, holott tudta, hogy ittas állapotban van. Az ítélet példásnak mondható mindkettőjük esetében, bár azzal tisztában vagyunk, hogy semmilyen büntetés nem kárpótolja a meghalt három fiatal hozzátartozóit, szeretteit. A nem mindennapi ügynek több tanulsága is van, ami mindenki számára intő példa lehet. Talán a legfontosabb, hogy az ittas vezetésnek milyen következményei lehetnek. Meghalt három ember ártatlanul, és a gázolónak is derékba tört az élete. Nem beszélve Málik Attiláról, akik szintén bűnhődik a jóhiszeműségéért. Az ő elítélése sokak számára érthetetlen. Miért kapott két évet, amikor ott sem volt az esetnél? Az igaz, hogy nem volt ott, de megakadályozhatta volna, hogy a szörnyű tragédia bekövetkez••• zen. Az előző nap ugyanis már megegyeztek, hogy szórakozni mennek, és ő fog vezetni, Halcsák nyugodtan fogyaszthat szeszes italt. Ezt be is tartották. Attila látta Apa- gyon, hogy Halcsák több féldeci vodkát is ivott, így meggyőződhetett barátja ittasságáról. Vasárnap hajnalban baj nélkül megérkeztek Nyíregyházára, Attila lakásához. Málik kiszállt, és átengedte a további vezetést Halcsáknak. Igaz, hogy Halcsák mondta neki: onnan már csak hazamegy a pár száz méterre lévő lakására. De nem ezt tette... Mit tehetett volna Málik? Egyszerűen nem engedi, hogy Halcsák volánhoz üljön, hiszen felelősek vagyunk egymásért. Az ittas ember másképpen mérlegeli a helyzetet. Bátornak, magabiztosnak érzi magát, éppen az italtól. A józannak kell cselekednie, megfogni a barát kezét. Számtalan esetben előfordult már, hogy amikor a józan társak elvették az ittas munkatárstól, baráttól az indítókulcsot, szidást, haragot kaptak érte, de másnap, józanul, a munkatárs, a barát megköszönte, hogy nem ülhetett be a saját autójába... Bár Halcsák is megköszönhette volna... Faluház, általános iskola és sportpálya építését kezdik hamarosan Paposon, az irtás helyén Fotó: Dojcsák m BANK Q%epe<tÁec/e/mi és (SfftZe/AcmA* írfilZ. Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. ügyfélfogadási rendje és pénztári nyitvatartási ideje 1996. április 9-től Nyíregyháza, Országzászló tér 3. sz. Nyíregyháza, Országzászló tér 10. sz. Mátészalka, Bajcsy-Zs. u. 15. sz. alatti fiókjaiban az alábbiakra változik: Hétfő 8.00— 17.00 óráig Kedd 8.00—15.30 óráig Szerda 8.00— 7 5.30 óráig Csütörtök 8.00— 7 5.30 óráig Pén tek 8.00— 7 3.00 óráig Szombaton Nyíregyházán az Országzászló tér 10. sz. alatt — kizárólag lakossági szolgáltatások intézése céljából — 9.00—12.00 óráig várjuk Tisztelt Ügyfeleinket. *ihSBCÍ OMHír* mmm ? \ w/m/m Berki Antal 1965-ben néhány lelkes népművelő és egy mindenre elszánt kultúrház-igazgató hagyományt teremtő szándékkal létrehozott egy egész járásra kiterjedő kulturális fesztivált Beregi Ünnepi Hét elnevezéssel. A rendezvény, a felsőség rosszallása mellett, most elérkezett a harmincadik születésnapjához. Tulajdonképpen ez a 31., de mert tavaly Beregszászon volt a találkozó, a vásá- rosnaményiak az ideit tekintik jubileumi eseménynek. A művelődési ház igazgatói irodájában Sánta Miklós igazgatóval beszélgetünk. — Milyen volt az első fesztivál? — Mi akkoriban fiatalok, lelkesek, nagyon ambiciózusak voltunk, rettenetesen hittünk abban, amit csinálunk. Úgy gondoltuk, rendezünk egy nagy, országraszóló összejövetelt, és azt minden esztendőben megismételjük. Valóban így is sikerült. Itt volt minden valamirevaló író Veres Pétertől Urbán Ernőig. Újságírók, pélBeregi ünnepi hét Koncertek, színházi előadások dául Ipper Pál. Voltak koncertek, színházi előadások. Változatos volt a műsor. A megyei pártvezetésnek nem nagyon tetszett a dolog, mert olyanokat is meghívtunk, akik nem tetszettek a vezetésnek. Ezzel mi nem nagyon törődtünk, jószerével nem is tudtunk ilyen tilalmakról. Az volt a célunk, hogy minél több embert mozgassunk meg és hogy a járáshoz tartozó falvakban történjen valami, ami nem szokványos, ami rendkívüli. Ezt el is értük, de a rendezvényt letiltották. Hosszas kilir.cselés után megengedték, hogy ötévenként ismételjünk. Ez így volt 1989-ig, ezért tartunk most a IX. találkozónál. —Az ideit Beregszásszal közösen rendezik... — Igen. A rendszerváltás teremtette meg a lehetőséget. Páros évben nálunk, páratlan évben Beregszászon van a találkozó. Azonos koncepcióval készülünk itt is, ott is. Tulajdonképpen a négy országba szakadt magyarok határ menti kulturális fesztiváljáról van szó. Rendsze esen eljönnek rendezvényeinkre Szlovákiából, Romániából, és nemcsak a résztvevő művészegyüttesek, hanem érdeklődők is. Nagy eseménye lesz a városnak, egész Beregnek, és tegyük hozzá, a megyének is Göncz Árpád köztársasági elnök úr látogatása. Április 16-án polgármesterek nemzetközi találkozója lesz Naményban. Finnországból, Dániából, Németországból és közvetlen szomszédainktól érkeznek delegációk. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a köztársasági elnök, aki az egész fesztivál fővédnökségét elvállalta, ezt az eseményt tünteti ki látogatásával. Az összejövetel fontosságát mutatja az is, hogy a megbeszélések gondozója dr. Virág Rudolf, aki a Belügyminisztériumban az önkormányzati főosztály vezetője. Az elnök kíséretében ellátogat hozzánk Gellért Kis Gábor ország- gyűlési képviselő, a parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának vezetője. Reméljük, a polgármesterek randevúja gazdasági kapcsolatainkra is jótékonyan hat. —- Több mint negyven éve dolgozik itt... — Igen, én már régi motoros vagyok. Örülük, hogy ez a rendezvény az én tevőleges részvételemmel is ilyen életerős és hogy most már nyugodtan mondhatjuk, nemzetközi fesztivállá terbélyesedett. Sánta Miklós, a vásárosnaményi művelődési ház igazgatója A szerző felvétele Az összefogás eredménye Új református parókia A régi református parókia Kéken már nagyon romos állapotú volt. Abban sem lakni, sem hivatalt működtetni nem lehetett. A rendszerváltás után az egyház nem kérte vissza a valamikor a tulajdonát képező óvodát, hanem csak annak ellenértékét. Ebből a pénzből és a hívők adakozásából megkezja ellenszolgáltatás nélkül vállalta el a felelős kivitelezői feladatokat. A falubeli kőművesek munkájukért a szokásostól is kevesebb bért kémek, ezzel járulnak hozzá a parókia megépítéséhez. A tervezésen és a kivitelezésen az összefogás eredményeként több mint százezer forintot takarítanak meg. A Fotó: Racskó Tibor dődhetett az építkezés. A terveket társadalmi munkában készítették el, és Farkas Balázs, a helyi önkormányzat dolgozópaplak mellett az elképzelések szerint a későbbiekben egy imaterem is épülne, de arra egyelőre nem jut pénz. A nyíregyházi városi művelődési központban április 11- én, csütörtökön költészetnapi megemlékezés lesz. A jobbára fiatalokból álló Stílus Irodalmi Társaság főleg nyu- gatos szerzők verseiből álló összeállítással tiszteleg Erato előtt. Szombaton 19 órától Pécsi Ildikó érdemes művész Együtt veletek című önálló estjének örvendezhet az érdeklődő közönség. Tizennegyedikén, vasárnap este hat órakor a táncművészeti főiskola végzős hallgatóinak koncertjére várják a táncművészet szerelmeseit. Megyénkről Írták Tallózás az országos sajtóban Gombás Sándor Ferenc A Színház márciusi számában kritikát találunk a Móricz Zsigmond Színház Ötödik Frank című előadásáról. A szatíra ősbemutatója Veszprémben volt 1963-ban. A darab nyíregyházi felújításáról szólván a kritikus az alábbiakat írja a rendezésről: „A rendező ellenáll az aktualitás csábításának, csakhogy olyannyira tartózkodik a mű napjainkra vonatkoztatásától, hogy az előadásban elsikkad; a történet immár rólunk szól. Hiányolja a dürrenmatti iróniát, a mű operaszerkezetét. Stiláris zavarokat vél felfedezni a kellékhasználatban és véleménye szerint a színészek sem találják helyüket. A Nimród 3. számában Egy válás története, avagy szabolcsi fonákságok címmel a nyír- meggyesi vadásztársaság esetével ismerkedhet meg az olvasó. 1990-ben a „mamuttársaság” kettévált, s ezzel kezdetét vette a harc az utódok között: panaszok, vizsgálatok, fellebbezések, független és nem független szakértők stb. Az ügy tanulságait teszi közzé a cikk, valamint az áldatlan állapot ellenére megvalósult eredményes gazdálkodásról tájékoztat. László király szentté avatásának 800. évfordulója (1992) alkalmából könyvek és cikkek sora látott napvilágot. A Műemlékvédelem 1995. évi 4. száma néhány frissen feltárt adat ismertetésére vállalkozik Új, eddig ismeretlen Szent László-ábrá- zolások című írásában. Ezek között találjuk a laskodi református templom hajójának déli falán feltárt Szt. László-legen- dát, amely a cikk szerint az ábrázolások egy ritka variánsa. A másik értékes megyei leletet, amely a napkori római katolikus templomban található, ki kell még szabadítani, ugyanis egy 1948-as radikális renoválás alatt rejtőzködik. A Zsaru rendőrségi magazin csaknem minden száma szolgál megyei hírekkel — sajnos. Ä 12. számban Kiesett vagy kilökték? címmel az 1994. novemberében a nyíregyházi vas- útállomás közelében történt halálos balesetről olvashatunk. A mezőtúri illetőségű zenész kiesett a vonatból, a szülők állítják. hogy nem balesetről volt szó. Történt-e mulasztás, bűn- ügy-e a baleset? Ezt vizsgálja újból a megyei főügyészség szakértők bevonásával. Örvendetes, hogy a természetvédelem és környezetvédelem kérdéseiről egyre gyakrabban olvashatunk. A Képes Újság 12. számában Mormo- tasült kumisszal címmel bemutatja Balogh Istvánt, aki a helyi Természetvédelmi Egyesület és Oktatási Központot irányítja. Az ő vezetésével rendezik nyaranta a tiborszállási tábort. Szakkörének tagjaival megosztja egzotikus útjainak (Mongólia, Kína, Bajkál-tó) élményeit és részt vesznek a tárgyi emlékek gondozásában.
