Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-05 / 81. szám
6 1996. április 5., péntek Mezőgazdaság UJ KELET Gabonatermesztőknek ' Lapunk tegnapi számában részletesen ismertettük a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala közleményét az idei élelmezési búza exportjának feltételeiről. A földművelésügyi, valamint az ipari és kereskedelmi miniszter döntött: a biztonságos belföldi ellátás érdekében 1 millió tonna élelmezési búzát lehet kiszállítani. E mennyiségből 700 ezer tonna búza exportjára azok a termelők kapnak lehetőséget, akiknek az 1995/96-os gazdasági évben van búzavetésterületük. Az engedély 100 hektár vetésterülethez kötött, de több termelő együttesen is nyújthat be kérelmet igénylőlapon, amelyet 1996. április 12-éig (!) kell eljuttatni az FM Agrárrendtartási Hivatalához. A további 300 ezer tonnára legkésőbb 1996. augusztus 1- jéig azok a szervezetek és magánszemélyek nyújthatnak be kérelmet kiviteli engedélyre, akik 1995-ben búzát exportáltak: részesedésük aránya az elmúlt évi kiszállított mennyiségtől függ. Exportengedélyt mindkét esetben kizárólag az Országos Gabona Terméktanács tagjai kérhetnek. Bővebb információt a területükön működő mezőgazdasági szövetkezetben, illetve az agrárkamarai gazdajegyzőknél kaphatnak. Drágul a földmunka A szántóföldi munkák most kezdődnek, a vállalkozók és szövetkezetek többségükben nem kalkulálták még ki idei áraikat. A nagyecsedi Bürgezdkoop Kft. kereskedelmi igazgatója, Majorics János a tavalyiakat mondta el. Ezek idén a gázolaj- és az alkatrész-, illetve gépárak növekedésével arányosan, de az elviselhető határokon belül emelkednek. Szántás: 3000 Ft, vetés 1200, kombinátor 1200, tárcsázás 1500, vegyszerezés 1000, a kombájnos munka pedig a termény hazaszállításával együtt 3600 forint holdanként, áfával. Hektárra vetítve az árakat 1,73-dal kell szorozni. Hogyan telelt a kenyérnekvaló? A megyei agrárkamara gazdajegyző-hálózata az elmúlt héten mérte fel az őszi vetések állapotát. Az állapotmeghatározás szerint a vetések 25 százaléka jónak mondható, egyharmada közepesnek, s közel fele gyenge minősítésű. A vetésterület nagyjából megegyezik a tavalyival, összességében mintegy 65 ezer hektáron vetettek őszi kalászost. A bevetett terület kevésnek mondható. Több búzára, triti- caléra, őszi árpára volna szükség, utóbbi a sertéshízlaláshoz elengedhetetlen. Nagy szerencse, hogy jelentős mennyiségű csapadék hullott, jól beszivárogva a talajba, s a tartós hótakaró alatt az ősszel ki nem kelt vetés is kibújt a földből. A novemberi vetésből aratott gabona terméshozama valószínűleg mintegy 25—30 százalékkal alatta marad az október első negyedében vetettnek. Az őszi vetéseknél ilyenkor nagyon fontos, hogy a legyengült növényeket fejtrágyázással, megfelelő mennyiségű nitrogén kijuttatásával kondicionáljuk. A késői műtrágyázás a növények szempontjából már keveset ér. Célszerű a mostani kiszórást április végén megismételni, s az eredmény nem marad el. Az agrárágazatban költségvetési támogatásra március 12-étől nyújthatók be pályázatok, amelyekről Szénégető Lászlótól, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjétől érdeklődtünk. — A három hét alatt 586 pályázat érkezett be. Összességében 3 milliárd forintos beruházást, ezen belül másfél milliárd forint állami támogatást igényelnek. A pályázatok 55 százalékában ültetvénytelepítésre, 15 százalékában különböző istállók, 13 százalékában magtárak és raktárak építésére, míg 17 százalékában egyéb létesítményekre igényelnek támogatást. Harminc kivételével — mivel 15 millió forint alattiak — a pályázatokat itt helyben bírálják el. Eddig 92 határozatot adtunk ki. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a pályázók, akiknek tavaszi oltványanyaguk van. A megye jól startolt a pályázati kiírásra, időben léptünk a nyilvánosság elé a megismertetésével, a pályázatkészítők névsorával. Megyénkben három—négyszer annyi a támogatást igénylő, mint az ország egyéb megyéiben. A nagyfokú érdeklődés annak tudható be, hogy az itt élők vállalkozási kedve — a rossz tapasztalat ellenére — nem lanyhult, s az elmúlt évek során begyakor- lottabb lett a pályázatkészítő csapat. A gyümölcstelepítési pályázatoknál óriási feszültséget okoz, hogy nincs korszerű hazai szaporítóanyag-kíCsaládi gazdaságok segítője A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége érdekképviseleti munkát lát el: a családi gazdaságok, valamint a magángazdák által létrehozott beszerző, feldolgozó és értékesítő szövetkezetek érdekképviseletét tartja a legfontosabb feladatának. Az Agrárkoordinációs Fórum és a FÉT (Földművelésügyi Érdekegyeztető Tanács) keretein belül részt vesz az országos érdekegyeztetésben, továbbítja az agrárpolitikai döntéseket tagsága számára, illetve a gazdakörök állásfoglalásait, javaslatait eljuttatja a kormányzati szervekhez. Fontos feladatának tartja, hogy ellássa tagságát a termeléshez, a feldolgozáshoz és a termékek értékesítéséhez szükséges információkkal, hogy tájékoztatást adjon az igénybe vehető hitelekről. Továbbá segíti azt szakmai ismereteik bővítésében, üzleti tervek készítésével, közös gépbeszerzés szervezésével. A tagság gazdálkodásának eredményességét, beszerző és értékesítő szövetkezetek létrehozásával növeli. A szövetség kiterjedt kapcsolatokat tart fenn az amerikai, a nyugat-európai és a volt szocialista országok családi Jakab Ferenc gazdálkodóinak érdekképviseleteivel. Kezdeményezésére alakult meg a Közép-Európai Gazdatanács, mely a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar családi gazdálkodók tapasztalatainak kölcsönös hasznosítása mellett a gazdálkodókat felkészíti az EU-tagságra, a közös cselekvési programot alakítanak ki —- tudtuk meg Jakab Ferenctől, a szövetség megyénkben élő alelnökétől. A szövetség Nyíregyházán a közelmúltban megyei irodát nyitott (Hősök tere 9. II. emelet — zöld irodaház). Az országos szövetség címe: 1055 Budapest, Kossuth tér 11. Tel.: 302-0000/1352. Még mindig az alma vezet Mg-szótár TRITICALE A búza és a rozs keresztezéséből származó növény. Takarmány- és kenyérgabonának egyaránt termeszthető. Elő- vetemény-igénye hasonló a rozséhoz, tápanyagellátás tekintetében inkább búzaként kell kezelni. Jelentősége — rozs- daérzékenysége miatt — az utóbbi időben valamelyest csökkent. Fiatal almaültetvény Ujfehértón nálat. A nyolcvanas évek elején megszűnt állami támogatások visszavetették a gyümölcstelepítési kedvet, ez a faiskolák sorsát is megpecsételte. Mára irreálisan magasak a szaporítóanyagok árai, elszakadtak a tényleges költségráfordítástól. Egy példán bemutatva: a gyökeres nyár dugványának piaci ára 18—25 forint darabonként, egy gyökeres alany ára pedig, amelyre még nem is oltottak rá, ennek a többszöröse. Az eltérést — költség- oldalról — semmi sem indokolja. A megyében feltétlenül szükség lenne szaporítótörzs telep létrehozására, hogy ne Hollandiából, Romániából vagy Zala megyéből kelljen a telepítéseinkhez oltványokat beszerezni. Jelenleg almából vírusmentes szaporítóanyag-teleppel nem rendelkezünk, az persze más kérdés, hogy nem éppen szerencsésen továbbra is az almát részesítjük előnyben a telepítéseknél. Igaz, megjelent már a meggy, a ribiszke, a málna, sőt a még kuriózumnak ható bodza és a későn termőre forduló dió is. Sajnos, egyetlen pályázattal sem találkoztunk, amelyben csemege- szőlőt ígértek volna, pedig ebből hiány van a piacon, ugyanakkor adottságaink is megfelelőek lennének a termesztéshez. Ebben az évben 10 millió forintot fizettettünk vissza azokkal, akik a támogatásból részesülve nem valósították meg beruházásaikat, a kapott pénzt másra fordították. Jó tudni, hogy ezekben az esetekben a jegybanki alapkamat kétszeresét kell visszafizetni, ami évente jelenleg 54 százalékot jelent. Ez lefordítva: egy tavalyi beruházó a kapott 1 millió helyett 1 millió 920 ezer forintot köteles visz- szafizetni. Valamennyi pályázati összeg felhasználását ellenőrizzünk. A mezőgazdasági oldalt írta: Dojcsák Tibor és Lefler György Paposon dolgozik a traktor