Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
UJ KELET Pénzvilág 1996. áprilisi., hétfő 7 .....itt kell megtalálnunk a helyünket...” Sz emélyes gazdaság Tele Profit Szabó Attila Hét sikertelen privatizáció Már megjelent megyénk egyik legnagyobb vállalatának, a tiszavasvári Alkaloida Rt.-nek a privatizációs pályázata. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsa ugyanis döntött az ezzel kapcsolatos előterjesztésről. Az Alkaloida Rt. alaptőkéje több mint 4 milliárd forint, a pályázat során ennek 51 százalékos tulajdonrészét kínálja fel értékesítésre a privatizációs szervezet. Az Alkaloida esetében már hétszer volt sikertelen privatizációs kísérlet. 1994 elején számos kisbefektető szerzett tulajdonrészt az Alkaloidában; a pályázat feltételei között szerepel, hogy számukra az új befektető köteles vásárlási ajánlatot tenni a vagyonkezelőtől származó csomag árfolyamán. Ki kerül majd a tőzsdére? Az APV Rt. bővíteni kívánja a maga sajátos eszközeivel a tőzsdei forgalmat. Ennek érdekében több —jelenleg az APV Rt. birtokában lévő — részvénytársaság részvényeinek tőzsdei bevezetését tervezi. Ennek keretében vizsgálják a MOL-t, a regionális gázszolgáltatókat, az Antenna Hungáriát, a Malévet, a Hun- garHotelst, a Borsodi Sörgyárat és a Pannónia Szálloda Rt.-t is. A legelőkészítettebb állapotban a Tiszántúli Vegyipari Kombinát Rt. (TVK Rt.) részvénykibocsátása van. A fent felsoroltak közül az idei év során legalább 4 cég tőzsdére vitelét szeretné megvalósítani az APV Rt. Erdőtelepítés, árvízvédelem A közelmúltban megalakult Közhasznú Munka Tanácsa első két döntése érinti megyénket. Az 1996—97-ben közel 6 milliárd forinttal gazdálkodó szervezet két konkrét terv megvalósítását kezdi el. Az első program megyénk mellett Békés megye árvízvédelmi területeinek karbantartását szolgálja, a másik program pedig Borsodban, Nógrádban és Szabolcsban az erdőtelepítést támogatja. A Magyar Hitelbank privatizációja Elbocsátások, átalakítás A kormány március 14-én garanciát vállalt a Magyar Hitelbank Rt. (MHB) 100 százalékos tulajdonában álló Risk Kft. által kibocsátott kötvényekre 11 milliárd forint értékben, 1996. december 31 -ei lejárattal. A garanciavállalás célja, hogy az MHB által a Risk Kft.-be elkülönített kétes követelések értékesítéséhez szükséges idő ne akadályozza a bank privatizácójának folyamatát. Business Profil Az MHB 1,4 milliárdos jegyzett tőkével hozta létre a Risk Kft.-t azzal a céllal, hogy kezelje, illetve értékesítse a bank kétes és rossz minősítésű követeléseit és befektetéseit. Ennek során a kft.-be apportálták az MHB 200 ingatlanját és több mint 100, ipari és kereskedelmi érdekeltségét is. Az MHB privatizációját segítő garanciavállalás vélhető elismerése is a tavalyi év elejétől tevékenykedő új vezetés eddigi hatékonyságot és versenyképességet javító munkájának. Az MHB megvált minden harmadik foglalkoztatottjától, 1200 dolgozót bocsátott el, köztük a vezetők 70 százalékát. A létszámleépítés érintette a nyíregyházi fiókot is, ahol az 1995. évi 22 fős létszám helyett jelenleg csak 15-en dolgoznak. Egy év alatt 35 százalékkal csökkentették a költségeiket, a területi és szervezeti átalakításokkal profitcentrumokat hoztak létre. A térségükbe tartozó nyíregyházi és mátészalkai fiók a Debreceni Területi Igazgatósághoz, mint profitcentrumhoz került. Az intézkedések eredménye sem maradt el: 1995 után — a tartalékolási kötelezettség mellett — 3,7 milliárd forint nyeresége van az MHB-nak. Ebben közrejátszik az is, hogy az MHB a legalacsonyabb hitelkamatszinttel dolgozik, ugyanakkor betéti kamatai is vonzók, így a korábban elpártolt versenyképes cégek kezdenek visszatérni hozzájuk. A kormány mostani döntését követően az MHB privatizációra érett, napokon belül kiírják a pályázatot a tanácsadó cég kiválasztására, és számításuk szerint ősszel megkezdődhetnek a privatizációs tárgyalások, így a privatizáció a jelek szerint már az idén lezárható lesz. A tőkeemeléssel együtt járó privatizációra sok érdeklődő van, köztük az EBRD által szervezett pénzügyi befektetői csoport és meg nem nevezett amerikai pénzügyi befektetők. Az elmúlt év során jelentős társadalmi feszültséget eredményezett a Bokros-csomag néven ismertté vált gazdasági stabilizációs program, amelynek első eredményei — a makrogazdasági mutatók, tanúsága szerint — ez év elején váltak nyilvánvalóvá. Éppen ezért merült fel sokakban a kérdés, hogy Bokros távozása mennyiben befolyásolja majd a gazdaságpolitikát. Bokros Lajos lemondásának vélt és valós okairól nyíregyházi látogatása alkalmából dr. Veress Józsefet, a Magyar Közgazda- sági Társaság főtitkárát kérdeztük. — Úgy gondolom, Bokros Lajos 99 százalékra megcsinálta, amit akart, de az utolsó pillanatban elvesztette a türelmét. Erre minden bizonnyal számítottak is, hiszen az OECD-tag- ságunkról szóló döntés már megszületett az IMF-megál- lapodás, illetve a Tb költség- vetési hiányának 17,8 milliárd forintban való limitálása után. Ezen a bizonyos kormányülésen azonban mindent lesöpörtek az asztalról, amivel gyakorlatilag Bokros addigi törekvéseit kérdőjelezték meg. — Szakmai körökben sokan Medgyessy Péter nevéhez kötik a nyugati típusú adórendszert, a kétszintű bankrendszer és a liberális gazdaságpolitika alapelveinek kidolgozását és politikai elfogadtatását. Az ő személye, ezek szerint, a miniszteri székben az eddigi gazdaságpolitika folytatását jelenti? —Négy és fél napig sem volt miniszter Medgyessy, amikor újságírók már kiolvasták, hogy pontosan olyan dolgokat hangoztat, mint a korábbi pénzügy- minisztert kritizáló körök. Puhábban, sztaniolba csomagolva fogalmaz, de valójában még nem derült ki, mit is fog tenni. Bokros Lajos egy sokak által őrültnek tartott szólista volt, de nagyon tudott szólóban játszani. Medgyessynek mindenekelőtt előde munkabírásával kell majd szembesülnie, s ez stáb nélkül aligha fog sikerülni. Nem véletlenül mondta azt Bokros Lajos, hogy amíg mások az Operában hálóztak, addig ő otthon egyedül dolgozott. Ebben nem az a fontos, hogy volt-e ő az Operabálon vagy sem, hanem ez egyfajta magányosságot is tükrözött. Ezt a munkát minden bizonnyal néhány főosztályvezető-helyettes is megcsinálhatta volna. Az első jelek arra mutatnak, hogy Medgyessy Péter sokkal inkább össze akarja fogni a munkát. — Medgyessy az állami gazdaságpolitikát irányító miniszterelnök-helyettesként már 1988-ban azt az elvet vallotta, hogy egyszerre kell stabilizálni és a növekedés alapjait strukturális változtatásokkal megteremteni. Ön szerint ez hogyan valósítható meg egyidejűleg? — A makrogazdasági mutatók kétségtelenül javultak, de nem szabad elfelejteni, hogy a kelet-közép-európai országok — s köztük Magyarország is — egy főre jutó átlagos fejlettségi szintje a nyugati világ 46—50 százalékát teszi ki. A struktúraváltás és a stabilizáció akkor folytatható eredményesen tovább, ha belátjuk: a költségvetés hiányának további lefaragása indokolható ugyan, de olyan keresletcsökkenéssel is jár, amely már nem eredményezné a gazdasági mutatók kívánt javulását. Látványos engedmények — Az OECD-tagok soraiba való felvételünk előkészítése során Magyarország számos gesztusértékű engedményt tett a Nyugatnak. Lesz-e és miben nyilvánul majd meg ennek az eredménye? — Minden bizonnyal jobb lesz a pénzügyi struktúra, a bankrendszer, a szolgáltatások a nyugati normákhoz igazodnak majd, hiszen a külföldi tőke azt kedveli, ha itthon is ugyanúgy szól a telefon, ha elérhetők a partnerek, ha hozzáférhetők az információk. Ha egészen őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy Magyarország csak a jó tanuló szerepét játsz- hatja el. Tudomásul kell vennünk, nincs más utunk, ide kell integrálódnunk, itt kell megtalálnunk a helyünket. Endrédi Csaba Már a legutóbbi, utazással kapcsolatos rendezvényen, a Vakáció ’96-on kiderült, hogy kemény konkurenciára kell számítani ezen a piacon. A középosztály ugyanis utazni akar. Nem érdekli Bokros vagy Medgyessy, ő dolgozott, keresett és el akarja felejteni a recesszióban vergődő Kárpát-medencét, külföldi tengervízre és homokra vágyik. A Cooptourist Nyíregyházán számításba vette, hogy a középosztály jelentős része már nem a bérből és fizetésből élők tábora, hanem olyanoké, akik legalábbis egy áfa-körbe tartozó vállalkozói igazol- vánnyal rendelkeznek, és nyilván szeretnék a nyaralást üzleti út gyanánt leadminisztrálni, aminek módját érdemes kitalálni és szolgáltatásként • • üzleti úton felkínálni még időben. Ezért szervez üzletember-találkozót az iroda, de a program filozófiájának ez csak az egyik fele. A másik fele pedig az, hogy a megyében tényleg vannak olyan vállalkozások, amelyek valódi export—import tevékenységet végeznek, és szívesen jelen lennének olyan bemutatókon, cégreprezentációkon, ahol hasznos kapcsolatokra lehet szert tenni. Csak ugye nincs ismeretség, nincs kapcsolat, nem tudják, hol rendeznek ilyet, vagy ha ő rendezné, akkor nem tudja, hol bérelhet termet, szállodát és a többit. Ezt viszont tudja, tudhatja egy utazási iroda. A partnerkeresésbe pedig a tervek szerint bankok kapcsolódnak be, amelyek saját megbízható ügyfeleiket hozhatnák össze külföldi cégekkel, egy-egy ígéretesnek mutatkozó exportfinanszírozás érdekében. így nagyobb a valószínűsége, hogy nem álvállalkozó kerül be a körbe, hanem olyan, akiért vagy a hazai, vagy a külföldi pénzintézet is egyfajta garanciát vállal. És miért ne lehetne az üzleti megbeszéléseket egy szervezett és leírható nyaralás közben lebonyolítani. Ez a terv. A rendezvényre pedig Nyíregyházán május első felében akarnak sort keríteni a szervezők: a bankok és az utazási iroda. Pénzvilág című oldalunk több anyagának képes változata látható lesz ma ii nyíregyházi Városi Televízió Business Profil című műsorában, valamint szerdán a Profi-T című gazdasági magazinban. Az együttműködésért ezúton mondunk köszönetét a’Városi Televízióban. Kárpótlási jegyet részvényre Business Profil A korábban tett ígéreteknek megfelelően az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) eleget tesz vállalt kötelezettségeinek: az idei év során stratégiai vállalatok részvényeiből ajánl fel a kárpótoltaknak. A folyamat a Dél-magyarorszá- gi Áramszolgáltató Rt. részvényfelajánlásával kezdődött, amely részvényeket a különböző befektetői körök teljes körűen lejegyezték. A részvényjegyzési folyamat több újdonságot tartalmazott annak érdekében, hogy kiküszöbölje az ÁPV Rt. és a részvényjegyzést bonyolító OTP korábbi rész- vénycseréinél előforduló botrányos jeleneteket. A részvényjegyzés újdonsága volt, hogy elkülönített befektetői kört alakítottak ki, úgymint: belföldi alanyi jogosultak, külföldi alanyi jogosultak, önkormányzatok, kárpótlásijegy-hasznosító társaságok és az egyéb jegyzők. A jegyzés során az első négy csoport rendelkezett elosztási előnnyel, az egyéb jegyzőknek pedig akkor jutott volna részvény, ha az első négy nem jegyzi azt túl. A jegyzés újdonsága volt még a határon túli magyarok számára felajánlott külön részvénycsomag, amelynek eredményes terítésébe bekapcsolódott az Alanyi Kárpótlási Jegy Befektető Kft. is, amely konkrétan azzal a céllal jött létre, hogy összegyűjtse a határon túlra kiadott kárpótlási jegyeket, és azokat Magyarországon eredményesen befektesse. A lezajlott jegyzés során ezt a tevékenységet a legeredményesebben a környező országokban élő magyarság köreiben tudta kifejteni, a későbbiek során ez irányú tevékenységét a nyugat-európai, ausztráliai és USA- beli magyarok felé is bővíteni szeretné. A részvények jegyzése a Démász-részvényjegyzés eredményes lezárultát követően is folytatódni fog a többi áramszolgáltató részvényeivel, illetve egyéb stratégiai cégek (Mól, Matáv) jegyzésbe való bevonása is várható. A Tiszántúllal kapcsolatban álló Titász Rt. kárpótlásijegy—részvény- cseréjére az előzetes elképzelések szerint a nyár során fog sor kerülni. Az oldalt Endrédi Csuha szerkesztette
