Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-04 / 80. szám

„A felkészülésre kell koncentrálnunk!” 7. oldal Ára: 19.50 Ft SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP III. évfolyam, 80. szám — 1996. április 4., csütörtök A vámpótlék lebontása Csütörtökön Horn Gyula vezetésével ülésezik az integ­rációs kabinet. A testület meg­vizsgálja: milyen hatással le­het Magyarország európai in­tegrációs törekvésére az a kö­telezettségvállalás, hogy orszá­gunk támogatja a balti álla­mok, Románia és Bulgária fel­vételét a CEFTA-ba, amikor erre megérnek a feltételek — mondta Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter az Or­szággyűlés Gazdasági Bizott­ságának ülésén. Bejelentette: csütörtökön megbeszélést folytat a miniszterelnökkel a vámpótlék kérdéséről. Mint hangoztatta: olyan előter­jesztés készült, amely szerint még az idén megkezdődne a vámpótlék lebontása. Házi ápolás Az egészségbiztosító az idén 600 millió forintot fordíthat házi ápolásra, ám ez kevés arra, hogy minden rászoruló biz­tosítom jogon otthoni szakápo­lásban részesüljön. A pénz leg­feljebb 18—20 ezer beteg ápo­lására elegendő, a házi ápolás teljes körűvé szélesítése mini­mum 10 milliárd forintba ke­rülne — mondta újságíróknak szerdán Kárpáti Zsuzsa, az egészségbiztosító otthon ápo­lási kuratóriumának elnöke. Magyar pénzadomány A Magyar Vöröskereszt 9 371 394 forintnak megfe­lelő valutát utalt át a nemzet­közi humanitárius szervezet genfi központjába a segítség­re szoruló ruandai állampol­gárok támogatására kedden — tájékoztatta a Vöröske­reszt illetékese az MTI-t szerdán. A magyar lakosság pénzadománya a ruandaiak egészségügyi ellátására, ezen belül az anyák és gyermekek gyógykezelésére fordítható — tartalmazza a közlemény. Különös tűzeset Egyelőre nem tudni, mi okozta azt a rejtélyes tűzese­tet Salgótarjánban április 2- án, kedden, amelynek vizs­gálata jelenleg is tart. A Kál­mán Imre út 48. számú ház­ból kedden két alkalommal riasztották a tűzoltókat azzal, hogy kékes lángok csaptak fel a ház több pontján. Mire azonban a tűzoltók a hely­színre értek, a lakók eloltot­ták a tüzet. Határhelyzet A legfrissebb jelentések szerint a Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság határállomásain márciusban mintegy másfél millió személy lépett át, 12 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyen­kor. A járműforgalomban 17 százalékos csökkenést regiszt­ráltak. Ezúttal is jelentős számú, 11 ezer külföldi nem rendelke­zett a beutazás, illetve az itt-tartózkodás feltételeivel, ezért az útlevélkezelők be sem engedték őket az országba. Csak­nem tucatnyian sértették meg a zöldhatárt, és harminc­hármán próbálták meg hamis vagy hamisított okmánnyal átlépni a határt. Legtöbben „helyet csinálnak” betelt útle­velükben, de fényképcsere, dátumátírás, hamis biankó for­galmi engedély is előfordult. Egy ukrán útlevelében hamis záhonyi bélyegzőlenyomatot találtak. Szlovákiában 500 dollárért vett magának útlevelet egy orosz állampolgár. Saját fényképét beragasztva próbált meg Csengersimánál Romá­niába utazni. A mátészalkai vasútállomáson állították elő a rendőrök azt a négy románt, akik Zajtánál lépték át illegálisan a határt. Bukaresten keresztül Csengersimán át próbált meg hazánk­ba jutni egy marokkói férfi. Repülővel, majd vonattal érke­zett a határhoz, s mivel soknak találta az embercsempész ál­tal kért tarifát, egyedül, gyalogosan kísérelt Magyarországra jutni. Hosszabb túltartózkodás miatt 14 külföldit 1—2 évre kiutasítottak hazánkból a határőrök, míg 49-en pénzbírság­gal megúszták néhány napos továbbmaradásukat. Megyénkben csökkent a munkanélküliség Szigorú ellenőrzések Ügyintézésre váró fiatalok a megyei munkaügyi központ folyosóján Fotó: Csonka Róbert K. Z. (Új Kelet) ________ —Tö bb mint 528 ezer a nyil­vántartott állástalanok száma az országban, ami 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát jelent — mondta tegnapi sajtótájé­koztatóján Gönczi András, a megyei munkaügyi központ Tiszalöki költségvetés Új Kelet-információ Az alapos tervező- és elemzőmunkának köszön­hetően az első vita után mi­nősített többséggel elfogad­ta a tiszalöki képviselő-tes­tület a város 1996. évi költ­ségvetését. Tiszalök pénz­ügyi helyzetére az egyen­súly a jellemző, hiszen a költségvetés ez évi kiadási és bevételi oldalán — kény­szerintézkedések nélkül — 240 millió forint szerepel. A város 9 millió forinttal ke­vesebből gazdálkodik, mint tavaly. Az önkormányzat és intézményei fenntartására 190 millió forintot szavaztak meg a városatyák. A polgár- mesteri hivatalnak 81 millió, az általános iskolai oktatásra 52 millió, az óvodának pedig 21 millió forint jut. A köz- tisztviselők jogállását szabá­lyozó törvényben az alapil­letményt 20 ezer forintra emelték, ennek helyi vonza- tát a testület nem hagyta jóvá. Forráshiány miatt 1996-ban felújítást, feljesztést nem ter­veznek a városban. igazgatóhelyettese. — Megyénk­ben márciusban az előző hónap­hoz képest 650-nel, 46 500-ra csökkent a munkanélküliek száma, a ráta 21 százalék. A mérséklődés oka a munkaerő- igények — elsősorban a köz­hasznú programok élénkülése miatt — emelkedő tendenciá­Lefler György (Új Kelet) A kamarai gazdajegyzők szerda délelőtti, szokásos havi értekezletére ezúttal Sipos Bertalanná megyei főkertész és Gaál Ferenc, a Mezőgazdasági Szövetség megyei titkára kapott meghívást. A megyei agrárka­mara tanácstermében tartott megbeszélésen jelen vo\t Laka­tos András országgyűlési kép­viselő, az agrárkamara megyei elnöke is. A megyei főkertész a mezőgazdasági pályázatok ta­pasztalatairól szólt: tekintélyes számú, ez ideig 586 darab pá­lyázat érkezett a megyei föld­művelésügyi hivatalhoz. Gaál Ferenc megyei titkár a Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási hivatalának az élelmezési célú búza 1996. évi exportjának feltételeiről szóló közleményt ismertette a gazda­jegyzőkkel. Elmondta, hogy az Agrárpiaci Rendtartás tárcakö­zi bizottságának állásfoglalása alapján a földművelésügyi és az ipari és kereskedelmi miniszter döntött a búza 1996. évi export­jának feltételeiről. A biztonsá­gos belföldi ellátás érdekében 1 ja. A nyíregyházi kirendeltség területén 1,7 százalékkal, a mátészalkai és nyírbátori régi­óban több mint 3,5 százalékkal csökkent a munkanélküliség. Állástalanokat a legnagyobb arányban, 27 százalék fölött Fe­hérgyarmat, Vásárosnamény és Csenger körzetében tartunk millió tonna élelmezési célú búza kiszállítására van lehető­ség. Nagy eredmény, hogy 700 ezer tonna élelmezési célú búza exportengedély-lehetőségét azok a termelők kaphatják meg, akik az 1995—96-os gazdasági évben búzavetésterülettel ren­delkeznek. Az exportengedély­lehetőségek meghatározása a vetésterület arányában történik. Egy kérelmező legalább 100 hektár vetésterület alapján kap­hat exportengedély-lehetőséget, de mód nyílhat arra is, hogy több termelő — a 100 hektár elérése érdekében — együttes kérelmet nyújtson be. Az exportengedély-lehetőség nem azonos a jogszabályokban előírt, az export tényleges lebo­nyolításához szükséges kiviteli engedéllyel. Az elnyert export­engedély-lehetőséget a termelő maga is kiviteli engedélyre vált­hatja, de a gabonapiac más sze­replőjének is átadhatja. Az ex­portengedély-lehetőséget 1996. augusztus l-jéig kell kiviteli engedélyre váltani az IKM en­gedélyezési főosztályán, ellen­kező esetben az érvényét vesz­ti. A kiviteli engedély 1996. de­nyilván. A pályakezdő munka- nélküliek száma 4800, jövede­lempótló támogatást több mint 24 ezren kapnak. A hónap fo­lyamán közel kétezer új betölt­hető állást — ezek 68 százalé­ka a támogatott közhasznú fog- lalkoztatási programoknak köszönhető — jelentettek a megye munkaadói a központ kirendeltségein, így több mint 3400 munkahelyre közvetíthe­tünk ki munkanélkülieket. Járos László, a munkaügyi központ ellenőrzési osztályának vezetője tapasztalataikat elemez­ve többek között elmondta: — Az előző évben munkatár­saimmal 795 ellenőrzésen vet­tünk részt, ami közel nyolcezer munkaadót és munkavállalót érintett. Az ellenőrzések 21 szá­zalékánál kellett intézkedést kez­deményeznünk, mivel a munka­ügyi központtól kapott pénzeket szabálytalanul használták fel. Közel 80 millió forint visszafi­zetésére tettünk javaslatot. Egy alkalommal büntető eljárást is kezdeményeztünk. A foglalkoz­tatási törvény tavaly nyári mó­dosítása bővítette ellenőrzési jog­körünket. Ennek is tudható be, hogy 1995 második felében kül­földiek engedély nélküli foglal­koztatása miatt a munkáltatókat 2,2 millió forint befizetésére kö­teleztük. Ez az összeg tízszer több, mint amennyi a múlt év első felében volt. cember 31-éig érvényes, de tu­lajdonosa az 1996-ban ki nem szállított mennyiségre új enge­délykérelmet nyújthat be. A ki­viteli engedélykérelmet legke­vesebb 1000 tonna mennyiség­re lehet beadni. A Mezőgazdasági Szövetség megyei titkára elmondta to­vábbá, hogy 300 ezer tonnára — legkésőbb 1996. augusztus l-jéig — azok a szervezetek és magánszemélyek nyújthatnak be kiviteliengedély-kérelmet, akik 1995-ben búzát exportál­tak. Részesedésük a közölt mennyiségből az elmúlt évi ki­szállításuk arányában történik. Ezek az igénylők az exporten­gedély-kérelmeket közvetle­nül az IKM engedélyezési fő­osztályára adhatják be. Egy kérelmező legkevesebb 1000 tonna mennyiségre nyújthat be igényt. Mindkét eljárás esetén export- engedélyt kizárólag az Országos Gabona Terméktanács tagjai kérhetnek. Gaál Ferenc felhívta a gazdajegyzők figyelmét, hogy saját területeiken segítsék hoz­zájutni a termelőket ehhez az in­formációhoz. Exportengedély a termelőknek Sürget a határidő!

Next

/
Thumbnails
Contents