Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-30 / 101. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. április 30., kedd 3 Ismerős acélmagnóliák Palotai István kritikája Robert Harley írt egy forgató- könyvet, amelynek alapján meg­született egy remek film, az Acél­magnóliák. Faragó Zsuzsa dra­maturg színpadra álmodta, Teli- hay Péter és a színésznők életet leheltek bele, újjászületett a Mó­ricz Zsigmond Színház Krúdy Kamara színpadán. Ismerősök címen. Nem is akármilyen ered­ménnyel. Egy film színpadra állítása mindig veszélyes feladat. Veszé­lyét abban rejti, hogy a néző ele­ve ismert történetet lát, és össze­hasonlít. A mérce tehát irgalmat­lanul magas! Ugyanakkor — mint köztudott — a színpad (és főleg a szobaszínház) hatalmas ereje, a közvetlen emberi kontak­tus semmivel sem pótolható va­rázsa... Verebes Istvánt mindig is izgatták az ilyen feladatok. Em­lékszem, mekkora szurkolója volt például a Tizenkét dühös ember szolnoki bemutatójának. Szintén kedves a szívének az, ha csak színésznők játszanak egy darabban, és ez olyannyira igaz, hogy maga is rendezett egy ilyen darabot Whisky esővízzel címen, amelyet szintén a szolnoki Szigligeti Színház mutatott be nagy sikerrel. Az Ismerősök (te­hát a dramatizált forgatókönyv) nem hordoz rendkívüli történe­tet, nem tartozik a színpadi re­mekművek sorába sem, viszont éppen nyitottságánál fogva na­gyon is nyújtja egy remek elő­adás lehetőségét. „Csupán” meg kell tölteni élettel, szeretettel, te­hetséggel. Megtörtént! Egy nőifodrászüzlet. Zárt vi­lág. Általában a „felületes női témák” színtere, a pletyka, a vi­hogás, a sugdolózás, a rongyrá­zás helyszíne. Ám ebben a tér­ben emberek élnek és mozog­nak, és van úgy, hogy képtele­nek álarcuk további hordozásá­ra: lepereg a máz, és előtűnik a valóság, ami lehet szürke, lehet mulatságos, de lehet bizony tra­gikus is. Nem nemzeti tragédi­ák ezek, hanem mindennapo­sak, azonban megélőiknek csep­pet sem könnyebb ezáltal. A csi­csergés csenddé szilárdul, és a krémek, samponok felületesen csillogó világába belopódzik a halál. Az anyaság örök női igé­nye, akár az élet árán is, a lá­nyát joggal féltő — egyáltalán nem boldog—nagymamajelölt vívódásai hétköznapi tragédiák, amelyeket nap mint nap kell az embereknek feldolgozniuk, hi­szen környezetünk velejárói. Ezt a „hétköznapi ságot” ragad­ta meg remekül Telihay Péter rendező. Nem tesz hozzá, nem nyesegeti, hanem méltó alázat­tal ábrázolja. Az a meggyőző­désem, hogy ez a rendezés mér­földkövet jelent életében és ■ művészi pályáján... Telihay a darabot varázsolta színpadra, nem pedig azt, ami a darabról az eszébe jutott, és lám-lám az interpretáló egyénisége mégis átizzott rajta! A „díszlet”—így, idézőjelben —remekül illeszkedik a történet­hez, a helyszínhez, ugyanakkor a tükörfal kiváló lehetőséget ad a nézőnek és a játszónak egya­ránt. Dicséret érte Mira János díszlettervezőnek. A színésznők brillíroznak! Az előadás kezdete előtt kicsit tar­tottam attól, hogy valamiféle színpadi versengés tanúi lehe­tünk, azonban erről szó sincs. Olyan otthonosan mozognak a darabban, ahogy csak a nők ké­pesek egy fodrászüzletben! Ahány hölgy, annyi szívet-lelket melengető egyéniség, szeretet- megnyilvánulás, élet. Pedig sémákban is gondolkoz­hattak volna, de, hála Istennek, nem tették! Szabó Tünde Clairee szerepében az a ked­ves és állandóan po­zitív személyiség, aki ura, a polgármes­ter halála után is a vá­ros szíve-lelke képes maradni. Lendülete, magabiztossága, in­telligenciája és hely­zetfelismerő képes­sége az igazi ameri­kai asz-szony tükre. Szabó Tünde szép és okos a szerepben, eszköztelen és re­mek! Valery vei ví­vott szócsatái kiváló alkalmat adnak Csorna Juditnak is, hogy komikai véná­ját felmutathassa. Az a látszólag rideg és emancipált nő ő, aki nem elvből, hanem kényszerből olyan, ami­lyen, s még ideológiát is gyárt hozzá. Jellemének fejlődése tü­neményes, ahogy lassan-lassan kinyílik az új szerelem melegé­ben. Zubor Agnes talán élete ed­digi legjobbját hozza! Megtalál­ta azt az érzékeny egyensúlyt, amit a figura megkövetel. Az önmagát mindig tartani tudó (és akaró), tipikus amerikai pszi­chológusnő pillanatnyi össze­omlásának és kibontakozásának nagyívű alakítása emlékezetes csúcsa pályájának. Gosztola Adél (Shelby) szép, kedves, és pont csak annyira „akaratos”, amennyire ez szükséges ahhoz, hogy valaki nővé váljék. Mély érzésekkel és állandó belső küzdelmekkel kéne, hogy har­coljon, de nem teszi, hanem mindennél fontosabb számára születendő gyermeke — a vi­lág legtermészetesebb módján. Nem tudom, Réti Szilvia meny­nyit jár fodrászhoz, de Truvy megformálása azt sugallja, hogy szinte ki sem mozdul on­nan! A butácska, de csupaszív fodrásznő minden ismérvét ké­pes felmutatni, miközben — mintegy mellesleg — az orrunk előtt valódi frizurákat készít. Mindezt olyan természetesség­gel, hogy az ember csak akkor döbben meg, ha rájön: végül is színházban ül, nem pedig Réti Szilvia szalonjában. Uralja a te­ret, a miliőt — nem is csoda, hiszen az „övé”... Szabó Márta Anelle-je igazi szakmai bravúr. Nem győzöm hangoztatni, hogy Verebes mi­lyen remek szemmel vette észre tehetségét, amikor az évad ele­jén szerződtette! Jellemábrázolá­sa kiváló, belülről építkezik és van egy sajátos „levegője” is, ami csak és kizárólag a legna­gyobbak sajátja. Igazi, ezerarcú művész. A legtöbb, amit az előadás után hazavittem, az a szeretet melege volt, azé a szereteté, amely ké­pes még ma is mozgatni a vilá­got, azé, amely az egyetlen me­nedék... A megelőzésre kellene fordítani a pénzt Húszezer értelmetlen halál Úri Mariann (Új Kelet) A Magyar Szív Alapítvány öt évvel ezelőtt kezdte meg a fejlett nyugati országok eredményeit alapul vevő beteg­ségmegelőző munkáját. Adományok formájában igye­keztek külföldről olyan hiányzó felszereléseket, beren­dezéseket behozni, amelyek a sürgősségi betegellátást segítik. Emellett igyekeztek a hazai viszonyokhoz, az itteni infrastruktúrához és településformákhoz alkalmaz­kodó informatikai programot kialakítani. Azt szeretnék elérni, hogy a megye legkisebb településén is ugyanolyan színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljön a beteg, mint a nagyvárosokban... Kanadában élő magyar orvosok, és felajánlották segítségüket. Ott rögtön megalakult a Magyar Szív Alapítvány Amerikai Ba­ráti Köre és Kanadai Baráti Köre. Az elmúlt öt évben több­ször is ellátogattak hazánkba a Magyar Amerikai és Kanadai Orvosszövetség vezetői. Elő­adásokat tartottak, felajánláso­— Mindez azért fontos, mert Magyarországon egy viszony­lag magas szintű kórházi ellá­tási forma alakult ki, amivel a megye infrastrukturális fejlesz­tése nem tartott lépést—mond­ja szomorúan dr. Zsonda Lász­ló, az alapítvány elnöke. — A magas vidéki halálozási arány részben abból ered, hogy nem volt technikai eszköz, amivel észlelték volna a bajt, nem volt megfelelő kommunikációs há­lózat, amelyen keresztül kon­zultálni tudtak volna a kórhá­zakkal és a mentőszolgálattal. Az utóbbi egy évben ez a ki­épített rendszer olyannyira jól működött Nyíregyházán, hogy az a szakemberek szerint orszá­gos modell is lehetne. A hoz­záértők mindenképpen szüksé­gesnek tartják, hogy az ország jelentős területén kiépüljön ez a rendszer. Az eddigi tapaszta­latok alapján a fejlesztés gaz­daságilag kifizetődő, az egész­ségügy megyénkénti évi költ­ségvetését már az első évben minimum 3—5 százalékkal könnyíti. Arra törekszünk, hogy ezt a modellt, ezt a lehe­tőséget Magyarországon és a környező országokban is elér­hetővé tegyük, ezért meghívtuk a beregszászi és erdélyi kollé­gákat, egyházvezetőket, politi­kusokat, a magyar önkormány­zatok és minisztériumok kép­viselőit. Célunk egy nemzetkö­zi összefogás megvalósítása itt, Nyíregyházán. Ennek eredmé­kat, adományokat gyűjtöttek, és figyelemmel kísérték, hogyan használjuk fel, mire fordítjuk a segítséget. Az eredményeket lát­va elismerően nyilatkoztak munkánkról. Úgy gondolják, hogy az általunk kialakított és életre hívott rendszer az újvilág­ban is használható lenne. Már folynak a felmérések, amelyek alapján ezek az életmentő esz­közök (elsősorban az EKG-fa- xokról van szó) ott is elérhetők lesznek. — Az amerikaiakkal együtt megérkezett az elsőjelentősebb adomány is... — Mintegy 150 ezer dollár értékben kaptunk az életmentés­hez szükséges műszereket, fel­szereléseket, segédeszközöket és gyógyszereket, s 5—10-szer ennyit ígértek az idén folytatás­ként, ha működőképes marad a rendszer. Ha ez megvalósul, nagyon hamar 10 éveket fej­leszthetünk. Senkinek sem lehet közömbös, hogyan alakul az Dr. Zsonda László nyeként Magyarország lenne a felajánlások címzettje, és innen továbbítanánk azokat a külön­böző egészségügyi, szociális intézményekbe. —Az amerikai küldöttség lá­togatása az összefogás első lé­pésének is tekinthető? —Mindenképpen. Egy 1986- os amerikai utam során előadást tartottam a hazánkban az egész­ségügy területén uralkodó vi­szonyokról. Beszéltem a korsze­rű műszerek, felszerelések hiá­nyáról, a népbetegségekről és a magas halálozási arány okairól. Az amerikai kollégákat meg­döbbentették az itt hallottak. Elszömyedtek azon az adatso­ron, amellyel szemléltettem, hogy évente 20 ezer ember hal meg értelmetlenül, egyébként elkerülhető halálok miatt. Pedig ha korszerű egészségügyi ellá­tást kapnának, akkor ezek az emberek még most is élnének. A hallottak hatására a szünetben megkerestek az USA-ban és a egészségügy helyzete, mert ma rólunk van szó, holnap az utó­dainkról... Dr. Kovács Pál országgyűlé­si képviselő Kemecsén, a helyi egészségügyi központban meg­tekintette a rendszer működését a gyakorlatban is. Első benyo­másairól kérdeztük. —A rendszer elméletét mint­egy másfél éve ismerem, de soha nem láttam még alkalma­zás közben. Kezdettől fogva az a véleményem, hogy országo­san el kell terjesztem. Ez a rend­szer ma sokkal több, mint a kardiofax. Nemcsak arról van szó, hogy ha valaki rosszul lesz a lakásán, a hívásra kimegy az orvos ezzel a készülékkel, és átküldi az adatokat a szakember­nek, hanem egy olyan diagnosz­tikus, gondozási és terápiás köz­pontról, amiből ezret kellene az országban csinálni. Az egész­ségügyi rendszer átalakítását ezen a szinten kell kezdeni, mert ha ilyen centrumokat alakítunk ki, csökkenthető a kórházak túl­terheltsége. Szerintem csak ezek után lehet ágyszámcsökken- tésről beszélni. —Ehhez azonban elengedhe­tetlen, hogy az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár finan­szírozza a működést. Pillanat­nyilag ez nem áll fenn... — A működési költséget mindenképpen az OEP-nek kell fizetnie, de el tudom kép­zelni azt is, hogy a rendszer ki­építésének költségeiből is részt vállaljon. Mivel itt egy új tí­pusú ellátási formáról van szó — háziorvosi szolgálat és egy diagnosztikai és gondozási centrum kapcsolódik össze —, új típusú finanszírozást kell ki­dolgozni. Bízom benne, sike­rül meggyőzni az OEP veze­tőit arról, ne azon gondolkod­janak, hogy a megbetegedet­tekkel mi történik, hanem a megelőzésre fordítsák elsősor­ban a pénzt. Nehéz küzdelem lesz, de remélem, sikerül elér­ni a célunkat... Kapcsolatépítés Brüsszelben Indulás lépéselőnnyel Kozma Ibolya (Új Kelet) Brüsszelben három héten át ifjabb Kézy Béla, a Megyei Fej­lesztési Ügynökség nemzetkö­zi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa képviseli megyén­ket. Az ifjú szakember utazását, kinntartózkodásának és irodájá­nak költségeit az Fridrich Ébert Alapítvány támogatja. Munká­járól, tapasztalatairól telefonon érdelődtünk. — Kaptam egy címlistát, amely segíthet a munkámban — mondta. — Egyébként csak ak­kor segítenek, ha kérem. Megle­pett, hogy milyen sok régió mű­ködtet irodát Brüsszelben. Az Európai Unió több bizottságát és jó néhány régióképviseletét meg­látogattam. Az előzetes telefon- beszélgetések alapján vala­mennyien nyitottak arra, hogy megismerjenek bennünket. Egyébként sem Szabolcs-Szat- már-Bereg megye, sem más ma­gyarországi terület nem ismert számukra. Mivel több tucat be­fektetési kiadványt hoztam ma­gammal, mindenhová viszek belőlük. így láthatják, hogy tud­juk azt a színvonalat nyújtani, amit ők elvárnak. Jó angoltudás­sal és egy színvonalas kiad­vánnyal már felhívhatjuk ma­gunkra a figyelmet. Említettem, hogy sok országrégiónak van iro­dája, képviselete Brüsszelben. Évente két háromhetes kinn- tartózkodással és kapcsolat­építéssekkel mi is sokat segíthe­tünk megyénk helyzetén. Ha sze­mélyes ismeretségeink lesznek, akkor az Európai Uniós csatla­kozást követően a többi magyar régióhoz képest lépéselőnnyel indulhatunk. A pályázati pénzeket illetően a kelet-európai országok a PHA- RE-on keresztül juthatnak támo­gatásokhoz. A nagyobb lehe­tőségek kapui talán a csatlako­zást követően nyílnak meg szá­munkra. Magyarországnak az lenne jó, ha olyan szerződést kömé az Európa-Unióval, amely a csatlakozást lassan és folyama­tosan tenné lehetővé, amely így tíz—tizenkét évig is tarthatna. Erre azért lenne szükség, mert a magyar gazdaság nem bírná ki, ha túl hamar csatlakoznánk az unióhoz. Nagykállóban ma délelőtt nyílik meg Batár Zsolt fény­képész fotókiállítása. A szí­nes tárlatot az érdeklődők május 10-éig nézhetik meg mindennap reggel nyolc és délután négy óra között a művelődési ház kamarater­mében. Mátészalkán április 29-én este hét órától immár nyolca­dik alkalommal rendezték meg a Kocsis Zoltán és Hau­ser Adrienne által létrehozott művészeti alapítvány díjátadó ünnepségét. Az est első részé­ben Hauser Adrienne zongo­rázott, olyan műveket mutat­va be, melyek eddig sem előadói esteken, sem rádiófel­vételeken nem voltak hallha­tók. A koncert után meg­kezdődött az ünnepség, mely­re képző-, ipar- és népművé­szeti, valamint magánének, népdal, versmondás, versírás, néptánc és klasszikus balett kategóriákban adhatták be a Mátészalkán és szoros von­záskörzetében élő fiatalok pályamunkáikat. Május else­jén délelőtt ül össze a kurató­rium, hogy eldöntsék, az idén beérkező ötvennégy pályázó közül kiknek a munkáit jutal­mazzák a jövő évi ünnepsé­gen. Tyúkodon május másodi- kán délelőtt tíz órakor kez­dődik a faluban az utolsó föld­árverés. A közel kétszázötven­hét hektáros terület megműve­lésére már több jelentkező is van, annál is inkább, mert Tyúkodon is a szántás-vetés ad elsősorban kenyeret az itt élőknek. Újfehértón május elsején délelőtt tíz órakor kezdődik a majális a Csiri-Biri Együttes gyermekműsorával. Ezt köve­tően a kultúrcentrum hátsó ud­vara ad helyet rajzversenynek, Kinder-csereberének, gyermek Casinonak. Délben az ebéd mellé a helyi citerazenekar muzsikál, később Csukrán Mi­hály és csapata tart ökölvívó­bemutatót. Délután egy órakor bűvészek és bohócok lépnek a közönség elé, majd Csepregi Éva és Payer András adnak vidám műsort. Öt órától az Unfit Ass és a Roxan együtte­sek koncerteznek, a tombola­sorsolás után pedig kezdődik az utcabál.

Next

/
Thumbnails
Contents