Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-29 / 100. szám
UJ KELET Falujáró 1996. április 29., hétfő 5 Folyó a faluban A tanárnő hazatért Kurucz Bertalanná pedagógus, a mezőladányi általános iskola tanára. A községben született. Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán matematika— kémia szakon végzett. Ezt követően Tordason tanított fél évig, majd megszületett első fia. Gyesen volt, két és fél év múltán megszületett második fiav ekkor jött vissza Mező- ladányba, ahol szüleivel él együtt. Eleinte nehéz volt megszokni, hogy valamikori tanárai kollégái lettek. Aztán telt az idő, megszokta a helyzetet, és a tegezés sem esett már nehezére. Megtalálta a helyét szülőfalujában. Sok minden hiányzik még az iskolában ahhoz, hogy a kor színvonalán oktathassanak. Kellenének számítógépek, tornaterem, de min- denkelőtt tantermek és vizesblokk, mellékhelyiségek. Ezzel együtt szeret itt tanítani és vidéken élni. Fiai is itt tanultak. A nagyobbik villanyszerelő szakmát szerzett, most sorkatonai szolgálatát tölti Debrecenben, a kisebbik pedig érettségire készül a Bánki Donát Szakközépiskolában, Nyíregyházán. Felvételi előtt áll, Miskolcra, a gépészmérnöki karra jelentkezett. Taníttatásukhoz kevés lett volna fizetés, a gyümölcsösükből tudnak egy kis pénzhez jutni. A tanárnő hobbija a kézimunká- zás mellett a kertészkedés, udvarán már szépen nyitnak a tulipánok. Hobbijának most munkája során is hasznát látta, mert a gyerekekkel az iskola környékét parkosítják. Egyik különlegessége Mező- ladánynak, hogy szinte egyedülálló módon; a Holt-Tisza majdnem bent van a faluban, a nagy Tisza pedig alig pár száz méterre tőle. Adottak a falusi turizmus és a Ijalgazdálkodás lehetőségei. A. halászati jog korábban a Fehérgyarmati Halászati Termelőszövetkezeté volt, de most már a legelő és vele a holtág .részaránytulajdonként 20—22 helybéli birtoka lett, akik saját halászati szövetkezetét szeretnének létrehozni. Az induláshoz szükséges pénzt pályázatókkal szeretnék megszerezni. Igyekezniük kell, mert korábban elhanyagolták a holtágat, ezért sürgősen mederkotrást igényel. A Tisza-parton kikötött csónakok tanúsítják, ide is járnak horgászok. Korábban fürdésre alkalmas lapály is volt itt, de azt a medergátak építése után széthordta a víz. Hosszú évék után valamivel lejjebb kialakulófélben van egy újabb homókfélsziget, ami idővel népszerű stranddá is válhat. Templom a dombon Három felekezet van Mezőladányban: a római és görög katolikus, valamint a református. Képünkön a református templomot láthatják, amely, mint általában a folyó melletti falvakban, dombon épült, hogy árvíz idején menedéket nyújthasson. Levegőért kapkodó falvak A gyermekekért mindent Vásárosnamény és Záhony között félúton találjuk Me- zőladányt, a kis, 1107 lelkes községet. A festői környezetben található falu a Tisza és annak egy holtága mellett, meglepően nagy területen fekszik, egy „bokorban” Tomyospálcával és Jékével. A falu városoktól távol, infrastrukturálisan elmaradott helyzetből startolt a rendszerváltás idején. A hátrány ledolgozásának üteméről, tervekről és eredményekről kérdeztük Bakó Ferenc polgármestert. Bakó Ferenc tősgyökeres mezőladányi. Itt végezte általános iskolai és Kisvárdán a középfokú tanulmányait. Középfokú kereskedelmi végzettséget szerzett, sokáig a vendéglátóiparban dolgozott. Mint volt vendéglátós, a falusi turizmus fellendítésében nagy perspektívákat lát. Mezőladány szép helyen fekszik, és mivel lassan a Ti- sza-part tulajdonviszonyai is rendeződnek, esély van a továbblépésre. Horgász- és üdülőcentrumot szeretnének idővel létrehozni és fellendíteni a halgazdálkodást. A rendszerváltás után először a gázt vezették be a faluba, majd egy ravatalozót építettek, kialakítottak egy új utcát, vízzel és gázzal. A kisebb telkek átlagosan 65, a nagyobbak 70 ezer forintba kerültek. A lakásépítési támogatás rendszerének átalakítását követően nagyon kevés eladó telke maradt az ön- kormányzatnak. Eddig elmaradt az önkormányzati utak rendbetétele, mert nem sikerült pénzt szerezni. Idén talán kedvező elbírálásban részesül az erre benyújtott pályázatuk. A legsürgősebb tennivalók közé sorolják még az iskola és a kultúrház rendbehozását. Mindenekelőtt szeretnék elérni, hogy nyolctantermes, vizesblokkal ellátott iskolája legyen a falunak. A mezőladányi önkormányzat a költségvetés készítésénél mindig előtérbe helyezi az iskolás gyerekek támogatását. Segítenek a tankönyvek, füzetcsomagok megvásárlásánál és az étkeztetésben. Szükség van a támogatásokra, mert sok a munkanélküli a faluban. Sokan vesztették el munkájukat a téesz megszűnésekor, és máshol nem tudnak elhelyezkedni. Az emberek tenni akarását jellemzi, hogy megragadnak minden lehetőséget az érvényesülésre, például pályázatokat nyújtanak be gyümölcstermesztésre és állattenyésztésre. Vannak vállalkozások is, de csak kisebb, családi jellegűek. Mindenképpen saját iskolát akarnak, hogy ne kelljen a gyerekeknek a szomszéd községbe átjárni. Más nagy terveik nincsenek, mert bár jó lenne kiépíteni a szennyvízhálózatot is, kevés esélyük van rá: akkora lenne az önrész, mint az egész évi költségvetésük. Hitelt beruházásra eddig nem vettek fel, és ezután sem szeretnének, hogy elkerüljék az eladósodást. Mezőladány és a környező falvak nincsenek könnyű helyzetben. Ahogy az egyik polgármester mondta, úgy vannak, mint a víz alá nyomott ember, aki csak néha tud levegőt venni. „Levegővétel” céljából az önkormányzatok egy osztrák céget bíztak meg a Privatizációs Minisztériummal szembeni fellépésre, annak érdekében, hogy a gázköz- művagyonból minden település megkapja a neki járó részt. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor Endespuszta Mezőladány része Endespuszta, egy szétszórt házcsoport csodálatos természeti környezetben, a Holt-Tisza partján. Mindössze 25 porta áll a göröngyös utak mentén. Ezeket a rossz minőségű utakat szeretné a falu a közeljövőben rendbe hozni és kivezetni a gázt En- despusztára Volt egyszer egy autószalon Műszaki vizsgáztatás, zöldkártyakészítés.— hirdeti egy nagy tábla egy mezőladányi porta előtt. Az általános javítások és vizsgáztatás mellett más is van, illetve volt itt. Skoda- szalon működött az utcafronti, üvegfalú épületrészben, erre utalnak a skodás feliratok, matricák — tudtuk meg Babják Tibortól, aki 1976 óta főállású autószerelő kisiparos. Műhelye kisebb blokkokból álló műhelysor, ami évről évre épült fel. Az „átkosban” mint maszek megtűrt ember volt, de a rendszerváltozás sem hozott sok jót neki. ' Akármilyen; elismert autószerelő, bármilyen modern a felszerelése, hiába próbált márkaképviseletet létrehozni Mezőladányon, egyik cég sem állt vele szóba. Végül a megújult Skodával egyezett meg. Megnyílt a mezőladányi Skoda-szalon, és két évig működött. Idén nem hosszabított tovább szerződést a Porsche- Hungária, mert Babják Tibor nem tudott eleget tenni a feltételeknek. Meg kellett volna nyitnia Kisvárdán egy új autószerelő műhelyt és autószalont. Részben már elkészült vele, de a folytatásra nincs pénze, kölcsönt pedig nem akar felvenni, mert úgy érzi, az a mai gzdasági helyzetben könnyen a bukáshoz vezethet. A javításokból pedig nincs annyi jövedelme, hogy beruházzon. Azt már régóta látja, hogy a jövő azoké a műhelyeké, amelyek egy-egy márka garanciális és általános javítására specializálódnak. Ennek jegyében dolgoztak korábban a Merkúrnak is. Most azonban, úgy tűnik, falun egyetlen márka sem akar jelen lenni. Ha tovább akar lépni, kénytelen lesz Kisvárdára költözni, mert helyben esélyt sem kap a fejlődésre, ami az életet jelenti a műhelynek. A mezőladányiak és a környékbeliek egyelőre a műszaki vizsgáztatást és a környezetvédelmi vizsgálatot elvégeztethetik a Babják-műhely- bert, de később meglehet, hogy kénytelenek lesznek ezekért Kisvárdára, Vásárosnaményba vagy Záhonyba utazni.
