Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-26 / 98. szám

Mezőgazdaság 1996. április 26., péntek Növénykarantén Lefler György (Új Kelet) A termelőket és az expor­tőröket segítő információkat Szőke Lajos, a megyei nö­vényegészségügyi és talajvé­delmi állomás főmérnöke adja közre, azzal a szándékkal, hogy lehetőleg ne a szállítmá­nyok feladásánál derüljön ki az exportot meghiúsító hiba. — A termelők időszerű fel­adata a parlagfű (vadkender) elleni védekezés. Azon kívül, hogy a gyomnövény irtása humánegészségügyi szem­pontból (virágpora allergiát okoz) is kötelező, a Lengye­lországba, Romániába, Szlo­vákiába, valamint a FÁK tag­államaiba feladott növényi termékekben a gyomnövény magja sem fordulhat elő! A legtöbb problémát a kukori­ca- és napraforgó-szállítmá­nyoknál jelenti a gyommag jelenléte: az elmúlt években sok tételt kellett kizárni az exportból emiatt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a betakarított kukoricából és napraforgóból a parlagfű magját nem lehet eredményesen eltávolítani. Virágzását és magfogását ezért a termőhelyen szüksé­ges megakadályozni, első­sorban megfelelő gyomirtó­szerek alkalmazásával. Na­gyon fontos a tarlók ápolása, mivel aratás után az apróbb növények még magot érlel­hetnek, ezáltal lehetséges a következő évek gyomfer- tőzés-veszélye. Jelenleg nagy ütemben szállítanak étkezési burgo­nyát Ukrajnába, Szlovákiába. Nyomatékosan felhívjuk a termelők és kereskedők fi­gyelmét: valamennyi ország­ba csak előzetes laboratóriu­mi vizsgálat után adható fel burgonya. A kiszállítandó té­teleket a tárolási helyen min­tázva ellenőrzi a növény­egészségügyi és talajvédelmi állomás szakembere. A vizs­gálati igényt legalább négy munkanappal a tervezett fel­adás előtt be kell jelenteni az állomásnak vagy a területi­leg illetékes felügyelőnek. Az elmúlt években a me­gye valameny- nyi településén végeztünk fel­derítési vizsgá­latot burgonya­táblákon. A fel­mérést a követ­kező három év­ben fokozott mértékben foly­tatjuk. Ameny- nyiben a burgo­nyatermesztők június 1-jéig írásban beje­lentik burgo­nyaterületüket állomásunknak (Nyíregyháza, Kótaji út 33.), az étkezési minőségű export­hoz is szükséges szántóföldi szemlét díjmentesen megtart­juk. A vető- és az importból származó burgonyára más előírások érvényesek. Már most szeretnénk fel­hívni a figyelmet a kaliforni­ai pajzstetű, az amerikai fe­hér szövőlepke, a burgonya­bogár, továbbá a raktári kártevők elleni védekezés fontosságára (gabonazsizsik, gabonabogarak stb.) A jövő­ben jobban kell ügyelni az exportra kerülő, hosszabb ideig tárolt tételeknél a ter­mények szakszerű kezelésé­re, megtakarítva a veszélye­sebb foszforhidrogénes gázo­sítás költségeit. Végezetül a növények, nö­vényi termékek külkereske­delmével foglalkozók figyel­mébe ajánlanám az előzetes információ fontosságát. Igye­kezzenek körültekintően tá­jékozódni, annál is inkább, mert sok ország (például Oroszország, Ukrajna, Romá­nia, Szlovákia) előzetes ka­rantén-beviteli engedély be­szerzését írja elő, s ezekben az engedélyekben az általuk közzétett előírásoktól eltérő követelményeket is meg­szabhatnak. Szőke Lajos főmérnök Fotó: Racskó Földhasznosítási támogatások A földhasznosítási támogatások igénylésének „levezénylésé­hez” a helyi önkormányzatok vezetőitől kért segítséget a me­gyei agrárkamara és a földművelésügyi hivatal — tudtuk meg Bíró Miklóstól, a megyei agrárkamara ügyvezető alelnökétől. A megye mezőgazdasági területeinek mintegy 85 százaléka gyen­ge termőképességű, azaz 19 aranykorona alatti. A földhasznosítási támogatásra az jogosult, aki hektáronként 19 aranykoronát meg nem haladó külterületi szántó, kert, gyep, illetve hektáronként 76 aranykorona alatti szőlő, gyümölcs mű­velési ágú termőföldet hasznosít, valamint halastavat használ. A támogatás mértéke 1—5 ezer forint hektáronként. A becslések szerint a támogatást igénylők száma meghaladhatja a 70 ezret is a megyében. Ez nem kis feladatot ró a szakmai szervezetekre, ezért is kérték a segítséget. A támogatásokhoz szükséges igénylőlapot a kamarai gazda­jegyzők bocsátják a gazdálkodók, illetve a munkában segítsé­get nyújtó polgármesteri hivatalok részére. A kifizetéshez szük­séges a megyei földművelésügyi hivatal engedélye, a pénzt az APEH megyei igazgatósága utalja majd az igénylő címére. Tavaszi mezőgazdasági körkép Feszített a munka, de nincs lemaradás A szeszélyes április alapo­san megtréfálta a mezőgaz­dasági termelőket, a hónap elején a lassan szikkadó földeket hótakaró borította be, ezzel tovább hátráltat­ta az előre ütemezett mun­kák elkezdését. Két megye- székhely környéki mező- gazdasági szövetkezetben érdeklődtünk az őszi veté­sek sarjadzásáról, a talaj­előkészítésekről és a vete- ményezésekről. Munkatársunktól Göndör István, a balkányi Agro-Summa Részvénytársa­ság igazgatója véleménye sze­rint megfeszített munkatempó­val sikerült behozniuk az idő­járás miatti lemaradásukat: ez annyit jelent, hogy napkelté­től napnyugtáig a földeken dolgoznak a munkagépek. Szerencsére a munkatársak megértették a sietség okát, és támogatják a nagyobb tempó­jú idénymunkát. Mára már a földbe került kö­zel 70 hektáros területen a hol­land vetőburgonya, illetve a talaj-előkészítések és a nitro­gén-műtrágyázások mindenhol megtörténtek. Legkésőbb egy héten belül elkezdődik Balkányban a 150 hektárosra tervezett — siló-, illetve étkezési — kukorica, majd azt követően a naprafor­gó vetése. A részvénytársaság almáskertjében holnap követ­kezik a második, az úgyneve­zett zöldbimbós permetezés. A társaság vezetősége na­gyon bízik a növényeknek kedvező időjárásban, s elfo­gadható termésátlagra számít. Egyedül á kalászosoknál oko­zott gondot a hosszú és ke­mény tél, ami miatt lehet, hogy csak közepes termés lesz be­takarítható. A nagykállói Farm Mező- gazdasági Termelő és Szolgál­tató Szövetkezetben Mészáros Sándor elnöktől megtudtuk, kétműszakos, 24 órás nagy­üzemben dolgoznak munkatár­saik, hogy az időjárás miatti elmaradásaikat pótolják. A munkákkal időarányosan, jól állnak, tegnap fejeződött be — a cukorrépa-telepítéssel párhu­zamosan — a közel 150 hektá­ros terület gyomirtása is. A több mint 70 hektáron előké­szített napraforgómagágyakba a napokban kerül a fémzárolt vetőanyag. Ezt követően 150 hektáron kukorica kerül a föld­be, ez a munka várhatóan má­jus elejére befejeződik. A gyü­mölcsöskert fái indokolt meny- nyiségben megkapták a téli le­mosó permetet, s már két továb­bi vegyszeres védelmen is át­estek. A szövetkezet nem sajnálta a költségeket a munkagépek téli karbantartására, s ennek köszönhetően azok kiválóan üzemelnek. Az esetleges vízhi­ány pótlását csak a cukorrépa­földeken tudja megoldani a szövetkezet egy dobos és egy lineáris öntözőrendszer segít­ségével. Az agrárvállalkozás a terme­lésen kívül nagy hangSjji(yí fektet a nagykállói tcrnrefők megsegítésére különböző szol­gáltatásokkal. Kölcsönösen ki­egészítik egymás munkáját, úgy, hogy a nagyüzemi terme­lőgépek kihasználtsága a lehe­tő legmagasabb fokú legyen, de többek között a környék növényvédelmének koordiná­lását a szövetkezet látja el. Az elnök véleménye szerint egyelőre nagyon nehéz megbe­csülni a várható termés meny- nyiségét és minőségét, de egy biztos: amennyiben időben kerül a vetemény a földbe és folyamatosan megkapja a szük­séges tápanyag-utánpótlást, akkor mindenképpen elfogad­ható lesz a termés. A vegyszeres irtással könnyen kárt okozhatunk Ismerni kell a gyomnövényeket! A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igazgatója, Sallai Pálézúttal a vegyszeres gyomirtó sze­rek általános tudnivalóira hívja fel olvasóink figyelmét. Lefler György (Új Kelet) — Alkalmazási mód szerint beszélhetünk a vetés utáni, ke­lés előtti, úgynevezett alapke­zelésről, valamint a gyomok és a kultúrnövények kelése utáni állománykezelésről. Az alap­kezelések hatásához bemosó csapadék szükséges, azért, hogy a felső 2—6 centiméter­ből kikelő gyomok csírázását a szer megakadályozhassa. A bemosódást 5—7 milliméteres eső segíti elő, annak hiányában a hatás elmarad. Az állománykezelésnél a növények fejlettsége fontos: legeredményesebben 3—4 le­veles fejlettségnél tudunk vé­dekezni. Nedves növényekre ne permetezzünk, közvetlenül eső előtt sem, mert legalább két óra kell a felszívódáshoz. Az eredményes munka alapja a te­rületen előforduló gyomnövé­nyek ismerete, enélkül az alkal­mazandó készítményt nem tudjuk kiválasztani. Fontos a tábla „előéletének” ismerete is. Az eredményességet a per­metezőgép is befolyásolhatja. Munkavégzésre csak olyan gép alkalmas, amely 1,5—5 bar közötti nyomáson dolgozik, keresztrésesek a szórófejei, és azok egyenletesen juttatják ki a szert. Nagyobb nyomáson apró cseppek képződnek, ame­lyek könnyen elsodródva je­lentős kárt tehetnek a szomszé­dos kultúrákban. Kis nyomá­son viszont a nagy cseppek nem fednek jól. A pontos ada­golás elengedhetetlen, mert a 30—50 százalékos túlmérete­zés a kultúrnövények károso­dásához, míg a dupla mennyi­ség a kipusztuláshoz vezet. Az őszi búza gyomirtásáról: a hosszú, hideg téli időjárás nemcsak a búza, de a gyomok fejlődésének sem kedvezett. Az április eleji enyhébb napok után viszont tömegesen jelen­tek meg a gyomok, a fehér li­batop, a keserűfű, a parlagfű és a vadrepce is szinte valamennyi területen nagy számban talál­ható. Ezek nyár elejére a búza fölé nőnek, igen komoly beta­karítási problémát és szem­veszteséget okozhatnak. A vetéseket át kell vizsgál­ni, s ha szükséges, védekezni kell a búza bokrosodásának kezdetén, ez időben április 25. és május 1. között várható. A gyomok ellen a szabadforgal­mú készítmények már nem ha­tékonyak. A II. forgalmi kate­góriájú szerek közül a Bro- motril 25 EC 1—1,5 1/ha; a Bromotril 40 EC 0,8—0,91/ha; a Lentagran WP 1,5—2,0 kg/- ha; a Pardner 1,0—1,5 1/ha dó­zisban alkalmazható. A szintén hatékony hormonhatású gyom- irtószerek az egyéb kultúrákra veszélyes voltuk miatt I. for­galmi kategóriások, s mint ilye­nek, a felhasználásukhoz nö­vényvédelmi szakember irá­nyítása szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents