Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. április 3., szerda Falugyűlés palotással Munkatársunktól Kozma Ibolya tudósítása A Föld napján egy szemétsár- kányt állítanak ki a nyíregyhá­zi sétálóutcán, amely minden­napi szemeteinkből nőtt félel­metessé. Ám az csak parányi gyermeke lehetne a Tisza- bercel—Búj közötti út közvet­len közelében éktelenkedő ha­talmas folyamnak: nagysága­bűze elképesztő, a falánksága pedig csillapíthatatlan. A rettentő szeméthegyet egy­kor kordában tartottuk, szépen körülkerítve, az úttól tisztes tá­volságra. Ám eltűnt a kerítés, s a kis sárkánygyerek hihetetle­nül nőni kezdett, már az útra fújja tüzes kénkövét. Nem so­káig! — tudtuk meg Hajnal András tiszaberceli polgár- mestertől, mert a szemétsár­kánynak befellegzik a jövő hé­ten: a település új, modern sze­méttelepet kap. Tíszaeszlártól Bökönyön át Debrecenig Fekete Tibor (Új Kelet) Tegnap ünnepélyes külső­ségek között adták át Debrecen­ben a Szőke cukrászdát. A volt bökönyi művelődési ház igazga­tója először Nyíregyházán akart cukrászdát nyitni, de nem kapott építési telket hozzá. Négy évvel ezelőtt a cívisvárosba költöztek, és kitartó munkával mára meg­valósult az álmuk, az önálló cukrászüzem és a lakással egy­beépített cukrászda. Mint a megnyitón is elmond­ta, életfilozófiája: ha a vendég azt kívánja, hogy görkorcso­lyán szolgáljuk fel részére a fagylaltot, akkor megtanul gör­korcsolyázni. Ok nem csak szlogenként használják a szé­les áruválaszték fogalmát. A hagyományos süteményeken kívül a keleti országrészben még teljesen új termékeket is sütnek. Kevesebb cukor és több gyümölcs felhasználásával ké­szülnek a modem sütik. Alap­anyagként a döhler nevű német félkészterméket használják, ami sokkal egészségesebb, mint a hagyományos anyagok. Az is igaz, hogy ezeknek az ára kicsit borsos, de ők mindenki igényét ki szeretnék elégíteni. A Tisza mellől, Tiszaesz- lárról származik, és tervei kö­zött szerepel egy üzletlánc ki­alakítása. A falusi szabad­Hálakoncert Újfehértón strandokon árusítanának fagy- a következő partszakaszra. Aki laltot, de úgy, hogy motorcsó- csónakázás közben kívánna nakkal kötnének ki egy rövid meg egy fagylaltot, őt is kiszol- időre, majd továbbhajóznának gálnák. A közelmúltban falugyűlés­sel egybekötött közmeghallga­tást tartott Nyírlugos község polgármesteri hivatala a tele­pülés művelődési házában. A rendezvényt az iskolás gyere­kek palotásával nyitották meg. A tavalyi évet értékelő beszá­moló után a jelenről és a jövőről beszélt Hovánszki György polgármester. Előadá­sában elmondta, hogy az ön- kormányzat sok kötelezettsé­gével és feladatával szemben bevételei alig bővültek. Az ön- kormányzat az elmúlt évben 25,3 millió forintot költött pénzbeli segélyezésre, s mint­egy hatvan közhasznú mun­kást foglalkoztattak, ez tizen­hárommillió forintba került. Ezzel a foglalkoztatással pró­báltak munkát adni az embe­reknek, másrészt lehetőséget a jövedelempótló támogatásban részesülőknek, akiknek a ki­lencvennapos munkaviszony letöltését írták elő. Nyírlugoson a lehetőségeket kihasználva jelentős erdőtele­pítési programot kezdtek el. 1991 -tői már kétszáz hektáron telepítettek, a folyamat azon­ban még nem állt meg. Az er­dőnek nem csak a közmunká­sok foglalkoztatásában van nagy szerepe, évek múlva egy­fajta anyagi hátteret jelenthet majd a településnek. A bevé­telek növelését két forrásból próbálják megteremteni ebben az évben. A fejlesztési hitelek és kamatai visszafizetésére a privatizációs bevételek fel- használását tervezik, hiszen az önkormányzatot részvények illetik meg a privatizált Titász- és Tigáz-vagyonból. Gond, hogy újból megnövekedett a jövedelempótló támogatásban részesülők száma, a részükre fordítandó összeg is nő, mi­közben az állami normatíva csökken. Ennek kivédésére al­kotta meg a helyi képviselő- testület sajátos helyiadó-rende­letét. Építmény- és iparűzési adót vezettek be. A rendelettel azoktól a vállalkozóktól kér­nek segítséget, akik munkanél­küliek alkalmazásával jelentős terheket tudnak levenni az ön- kormányzat válláról. Munkatársunktól Anducska Lajos, a buda­pesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola növendéke, az 1994. évi országos brácsa­verseny egyéni kategóriás győztese adott koncertet — az iskola tanárai és diákjai előtt — kedden délután a régi, újfehértói zenei általá­nos iskolában. A komolyzene-rajongók körében ma már közismert, patináns nevű művész reper­toárjában elhangzott J. S. Bach g-moll adagió és fugá­ja, Brahms f-moll szonátájá­nak I. tétele, Lukács Pál 8 etűdje, Schubert Arpeggione szonáta I. tétele, Hidemith szólószonátájának (Op. 25) I—II. tétele, illetve Schu­mann Meseképe. A szárnya­ikat bontogató zenei tehetsé­gek intézményében tartott koncerten a fiatal, alig 24 éves művészt Daróczi Sán- dorné kísérte zongorán. A megyének szüksége van fiataljaira Várják a pályakezdőket Gyakori, hogy a megyénk határain kívüli felsőok­tatási intézményekben tanuló szabolcsi fiatalok dip­lomájuk megszerzése után nem jönnek haza. Úgy vélik, könnyebben találnak állást az ország más te­rületein, leginkább a Dunánúlon vagy Budapesten. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének viszont szük­sége van a fiatal tehetséges szakemberekre ahhoz, hogy kitűzött fejlődési céljait elérje. Kozma Ibolya (Új Kelet) Ezt a problémát ismerte fel az a szakmai team, amely a térség gazdasági szerkezet-átalakításának feltételrendszerét biztosító, humán erőforrás fejlesztését elősegítő pályázatával a PHARE Kísérleti Program Alaptól támogatást nyert. A projekt célja, hogy a rendel­kezésre álló, a gazdság fej­lesztését szolgáló szellemi erőt koncentrálja, ezen ke­resztül gyorsítsa és segítse a megye fejlődését. Tegnap a Szakmai team által rende­zett sajtótájékoztatón Kézy Béláné elmondta, szakértői csoportjuk tagjai a fejlesz­tési koncepcióval foglal­koznak, kötődnek a megyé­hez és olyan korú gyerme­keik vannak, akik jelenleg egyetemisták, főiskolások vagy nemrégiben estek túl az álláskeresés nehézsége­in. A szakértői csoport szo­rosan együttműködik a Me­gyei Fejlesztési Ügynök­séggel, a Kereskedelmi és Iparkamarával, a Közgaz­dasági Társasággal és a Fia­tal Értelmiségiek és Vállal­kozók Társaságával, vala­mint a megyén kívül tanuló fiatalokkal. Telepóczkyné Farkas Már­ta arról beszélt, hogy mun­kájukat hosszas előkészítő tevékenység előzte meg. Felmérték, hogy a fiatalok milyen lehetőségekre vágy­nak, mi az, ami haza vonz­za őket. Eszerint az állás- ajánlat és az elfogadható ke­reseti lehetőségek mellett az előremenetel, a kihívások, a kemény munka voltak azok a dolgok, amelyek legin­kább csalogatóan hatnak a hallgatókra. Elsősorban olyan fiatalokra számíta­nak, akik piacképes képesí­tést szereznek és a későbbi­ekben segíthetik a fejleszté­si koncepció megvalósítá­sát. Az ország tizenkét fel­sőoktatási intézményével vették fel a kapcsolatot, s kérték ki az ott tanuló sza­bolcsi diákok nevét és cí­mét. A teamben diákok is vannak, akik személyes is­meretségeik révén további fiatalokat vonnak be a cso­port munkájába, tehát amo­lyan hólabda elven műkö­dik a dolog. Goron Katalin és Vilmá- nyi Márton szegedi egyete­misták elmondták, mivel kevés időt töltenek „itt­hon”, csak kevés informá­ciójuk van a megyéről. Saj­nálatosnak tartják, hogy az egyetemek által rendezett állásbörzéken egyetlen me­gyebeli cég sem jelenik meg. Kézy Béláné erre re­agálva elmondta, hogy a fi­ataloknak hamarosan kávé­házi estéket szerveznek. Itt előadásokat hallhatnak majd az álláskeresés forté­lyairól, s megismerkedhet­nek egy fejvadász cég kép­viselőjével. Pintér Miklós, a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgató­ja kijelentette, hogy ezeröt­száz megyebeli fiatal tanul az ország valamelyik felső- oktatási intézményében. Il­lúzió lenne azt hinni, hogy valamennyit haza lehet hív­ni, de azokkal is tartani a kapcsolatot, akik az elköltö­zés mellett döntöttek, hiszen ők a távolból is segíthetik a megye fejlődését. Tapaszta­lata szerint a vidéki intézmé­nyekben tanulókat köny- nyebb hazahívni, míg a Bu­dapesten tanulók, inkább a fővárosban maradnak. Kakukné Katona Agnes elmondta, hogy a projekt másik feladata a térségben élő szakemberek megisme­rése és bevonása a szakmai munkába. Ezenkívül sze­retnék bevonni a program­ba a megyéből elszárma­zottakat és mindazokat, akik kötődnek a megyéhez. Kézy Béláné szerint a program egy folyamatot kíván elindítani. Hamaro­san alapítványi keretek kö­zött él tovább a projekt, amelyet öt megyei cég hoz létre. Sok gazdasági szerve­zet örömmel fogadta a kez­deményezést, és többen fel­ajánlották segítségüket a team tagjainak. Pénzügyi stabilitás Tiszavasvári város képviselő-testülete elfogadta az önkormányzat 1995. évi költségvetése végrehajtásá­ról szóló rendeletét, valamint a pénzügyi ellenőrzés tapasztalatairól szóló beszámolót. Megállapították, hogy a testület megfontolt döntései alapján tett intéz­kedések eredményeképpen a város gazdasági hely­zete stabil. Új Kelet-információ A szűkös pénzügyi lehető­ségek kiegészítésére az intéz­mények eredményesen pá­lyáztak. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy működésük szín- vonala ne csökkenjen. A képviselők döntése értelmé­ben a nappali ellátást nyújtó szociális intézményekben a személyi gondoskodásért na­ponta 88 forintot kell fizetni, a házi segítségnyújtás óradíja 78 forint lett. Azokban az intézmé­nyekben, ahol a rászorultak gondozásban, ápolásban része­sülnek, a térítési díj naponta 367 forint, vagy 11 ezer fo­rint havonta. Á közgyűlés a város tulajdonosi érdekeinek érvényesítésére, különös te­kintettel az elektromos, a táv­közlési és a gázvagyonra, Se­res Antalt, a megyei közgyű­lés alelnökét kérte fel. A képviselők döntése értelmé­ben a városi művelődési köz­pont felújításához, bővíté­séhez az önkormányzat pá­lyázni fog címzett támogatás­ra. A beruházás költség-elő­irányzatát 311 millió forint­ban határozták meg. Út menti szemétsárkány Fagyialt motorcsónakról

Next

/
Thumbnails
Contents