Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-24 / 96. szám

UJ KELET Lemondok! Révay Zoltán jegyzete Megyei laptársunk a Kelet- Magyarország híreiből tud­tuk meg, az NYFC elnöksége, Nádasdi István, Felbermann Endre, dr. Helmeczy László, Márföldi László és Tóth Já­nos lemondott. No nem most, majd a bajnokság befejezté­vel lép életbe a verdikt. Az el­nökség sportszerű, nem akar­ják cserben hagyni Csehiéket, júliusig kitartanak. Tudjuk mi, tudjuk, nem tartozik ez ránk és olvasóinkra. A lemon­dás az NYFC és laptársunk bel ügye. Azért néhány kérdés felve­tődik, nemcsak bennünk, de a telefonok alapján olvasóink­ban is. Tessék mondani, mit csináljon most Kovács Já­nos? Azt mondom, mondjon le ő is! Jobb lenne így! Persze jú­liusig csak csinálja tovább! Aztán az eredményeket ne kér­je számon rajta senki! O le­mondott! Azt mondom, mondjanak le a játékosok is! Azért júliusig csak focizzanak tovább! Az eredmények úgysem lényege­sek, hiszen most csapatépítés folyik! Ki most a klubigazgató? Aki lemondott elnökségi tagságáról—Tóth János —> vagy valaki más? Vajon most ki építi az új csapatot? Valószínűleg Ko­vács János. Ha nem jól, hát az csak az ő baja lehet! Az el­nökség már lemondott! Ha nem jól fociznak Drobniék, ki tehet róla? A lemondott elnökség — akik azért az idény végéig dol­goznak — biztos nem fe- ' Nősek a hibákért! Annál inkább felelősek a szurkolók! Ok ezren, ezer öt­százan még ma is kimennek megnézni a meccset, abban a reményben, hátha végre jól játszik a csapat. Ha mégsem játszik jól az NYFC, akkor szi­dalmazzák a vezetőket, de egyébként sincsenek tisztá­ban az európai magatartás­sal! Az az ezer-ezerötszáz néző, aki kimegy, azzal, hogy kifi­zeti a jegyét még nem váltja meg az NYFC-t! Jobb is len­ne, ha zárt kapuk mögött és ellenfél nélkül fociznának! Biztos több sikerélményük lenne! Akkor talán Tóth János is elmehetne szabadságra. Ed­dig nem firtattuk—most már biztos, hogy hiba volt —, de tessék mondani, hol van még olyan fociklub Magyarorszá­gon, ahol négy főállású edző edzi a húszas keretet? Elné­zést, ha tévedtem, újabban három főállású edző és egy igazgató dolgozik az NYFC- nél. Soha nem álltunk azok mel­lé a szurkolók mellé, akik mocskolódtak. Nemhogy nem álltunk melléjük, de vitába keveredtünk velük. Nem sza­bad elfelejteni, nem azért, mert elvetettük a véleményü­ket, hanem azért, mert nem értettünk egyet a tüntetés módjával. Igaz az is, hogy soha nem tagadtuk le, mi tör­tént a lelátókon. Egy biztos, ezután se fogunk semmit el­titkolni! Nos, a lemondás jó ötlet! Holnap én is beadom a le­mondásomat, ha írásom nem tetszene, munkatársaimnál kritizálhatják! Én nem tehe­tek arról, hogy miket írtam itt össze! Pitacs Tisza vas varié! Száraz Attila (Uj Kelet) Pethe Sándor, a Tiszavasvári Alkaloida SE elnöke egy hét­tel ezelőtt arról számolt be la­punknak, hogy egy rutinos, NB Il-es játékossal tárgyalnak, és amennyiben hétfőre megszüle­tik a megegyezés, akkor elárul­ja a labdarúgó nevét. Nos, Pethe Sándor szavatartó ember... — Szóban már megszületett a megállapodás, szerdán alá is írjuk. Ez azt jelenti, hogy Pilács György újra a játéko­sunk. Akár már a hét végén pá­lyára léphet. Mint ismeretes, ő nyáron távozott tőlünk, de nem érezte magát jól Diósgyőrben, így most visszatér hozzánk. Amióta eligazolt, folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, nem váltunk el haraggal. — Ön azt mondta, hogy kö­tött a játékoskeretük, azaz, ha egy játékos jön, akkor egynek mennie kell... — Ez így van, de szétváltak az események. Amíg Pitács ügye „felpörgött”, addig Szi­lágyi miatt meg sem kerestek bennünket Sényőről. Végül is Pitács megvételében a szpon­Előkészületi mérkőzés TISZAVASVÁRI ALKALOIDA— NAGYKÁLLÓ 16 ÓRA Labdarúgás Tisza-csoport 1996. április 24., szerda 15 Csillaghullás Rakamazon Pórul járt a listavezető Tiszafüred Rakamazon. A hazai­ak nem ismertek irgalmat, három ponttal „csonkítot­ták” meg a harmadosztályból elvágyódó vendégeket. Hudákéktettek arról, hogy ne dőljön el idejekorán a baj­nokság, győzelmükkel „kibabráltak” a tabella tetejét hónapok óta bérlő folyóparti együtessel. Kiss Miklós edző elégedetten nyugtázhatta: játékosai nem eresztet­ték el fülük mellett a jó tanácsokat... Koncz Tibor (Uj Kelet) — Tudtuk, hogy a fürediek nagyon erős csapatot alkotnak, ennek megfelelően készültünk a mérkőzésre. Hét közben Ti­szavasvári ellen játszottunk edzőmeccset, s bár csúnyán ki­kaptunk, az eredmény nem fog­lalkoztatott. Sokkal inkább kí­váncsi voltam arra: mire va­gyunk képesek egy NB Il-es gárdával szemben. Elvégre a Tiszafüred a feljutásra tör, te­hát nem ártott felmérni, mire számítsunk. Sokat támadtunk, hiszen ez volt a találkozó cél­ja. Szerdán még hiányzott Bod­nár és Túróczi, vasárnap vi­szont már kiegészültünk ve­lük. így azt a tizenegyet küld­hettem pályára, amelyet előre terveztem. Mindenki átérezte a lehetőséget, lelkesen és fő­képpen fegyelmezetten futbal­lozott a gárda. — Tartogatott valami meg­lepetést a találkozóra? — Tanultunk az őszi vere­ségből, hiszen emlékezhettünk arra, milyen veszélyes táma­dókkal rendelkezik a Füred. Három csatáruk közel negyven gólt rúgott eddig, az már a mi szerencsénk, hogy ezúttal Tóth nem léphetett pályára. A Csil­lag—Lugosi kettős őrzését Csornára, illetve Illésre bíztam — kulcsszerep jutott nekik. Ők aztán megoldották feladatukat, ami megkönnyítette a többiek dolgát. A középpályán főléjük nőttünk, s az első félidőben halványabb teljesítményt nyúj­tó Marcsek és Varga Szabolcs is magára talált a fordulás után. Olyannyira, hogy ők döntötték el a mérkőzést. Marcsek gól­passzt adott, míg Varga értéke­sítette a helyzetet. — Most már sorozatban re­mekel a Rakamaz. Kiütötték Mátészalkát, döntetlenre vé­geztek Balmazújvárosban, és itt a legújabb siker. Mi a titka ennek a feltámadásnak? — Nincs semmiféle titok. Sőt, sokkal jobban is szerepel­hettünk volna, mert Kisvárda elvitt tőlünk egy pontot, Bal­mazújvárosban pedig az utol­só percben szalasztottuk el a győzelmet. Át tudtuk vészelni a sárga lapos eltiltásokat, ugyanis félő volt, hogy ameny- nyiben kiesik három—négy ember, annak az eredményes­ség látja kárát. Ha hosszabb időre nem válik ki senki, a foly­tatásban is jók leszünk... Szabó-bomba — bátori sóhaj Akár átkozódhatnának is Nyírbátorban. Amikor minden együtt van egy jó kis meccsre (ősi ellenfél, banánérlelő meleg...) — a televízió „bekavar”. Nem először, és az is bizonyos: nem utoljára... Szombaton délután Vasas— Fradi a képernyőn, no ez aztán elszipkázta a szurkoló­kat. Hiába, a kényelem nagy úr. Bosszantó a dolog. Mindennek tetejében: a sportcsarnokban kézilabda-mér­kőzés kezdődött! Még ez is... Koncz Tibor (Új Kelet) zorok mondták ki az utolsó szót. Nem esett túl nagy csorba a tekintélyemen. :—Az NB Il-es bajnokság 15. helyezettjének otthonában leg­utóbb csak döntetlenre futotta csapatának erejéből. Ön ho­gyan értékeli ezt az eredményt? — Rengeteg helyzetet ki­hagytunk, sajnos, még mindig rossz a helyzetkihasználásunk. A kecskeméti szurkolók azon imádkoztak, nehogy betalál­junk a kontráinkból. Tovább­ra sem tudunk átlépni az árnyé­kunkon, képtelenek vagyunk arra, hogy fellépjünk a dobo­góra. — Vannak, akik szerint szán­dékosan nem akarnak „fellép­ni” a dobogóra, osztályozás helyen végezni. Mit szól a szur­kolók ilyenfajta véleményé­hez? — Nincs ilyenről szó, ha nem akarnának gólt lőni a focistá­ink, akkor nem is kerülnének százszázalékos gólhelyzetbe. Bennem ez a felvetés meg sem fordult. Szerintem nem itt van a megoldás kulcsa, inkább job­ban kellene összpontosítani és kihasználni a lehetőségeinket. A „kis” Jávor nem tudott zavart kelteni Fotó: Racskó Suller Só megyei I. osztály Az is igaz persze, hogy a csa­pat sem csábít a lelátóra. Sokat csalódtak már az emberek. Most azonban Kisvárda érke­zik, és nincs más választás: győzni kell! Az ifjú Szabó Zsolt „bikaerős” lövéssel hozza a három pontot, némileg fellé- legzik a bátori tábor. — Bár az előjelek nem vol­tak túl biztatók, egész héten próbáltunk ráhangolódni erre a fontos mérkőzésre. Már ked­den felkerült a táblára az ellen­fél várható összeállítása, folya­matosan megbeszéltük: ki mit csináljon. Sérülések, egyéb problémák jöttek közbe, még­is olyan szerkezetű csapat lé­pett pályára, amely le tudta bir­kózni a Kisvárdát. Ehhez fe­gyelmezetten kellett futballoz­ni. Elsősorban a középpályá­sok semlegesítésére fordítot­tunk gondot, s arra is ügyel­tünk, hogy a két gólveszélyes csatárt kikapcsoljuk a játékból. Akartak, hittek a játékosok, ennek meg is lett az eredmé­nye — értékelt Jávor Pál edző. — Lehet azt állítani, hogy életéért és az edzőért játszott a Bátor? — Nem. Egy pillanatig sem volt ilyenről szó. A vezetők tárgyilagosak, mivel tudták, hogy elindult egy játékmód a felkészülés alatt, azonban vil­lámcsapásként ért mindenkit: ehhez hiányoznak a labdarú­gók. Az utóbbi időben megha­tározó játékosok estek ki. Mondhatom, olyan emberek kerültek be a csapatba, akik az edzőmérkőzéseken alig kaptak lehetőséget. Szinte egy komp­lett középpályássor dőlt ki az­által, hogy Kertész, Szombathy, valamint Gubányi nincs köz­tünk. Ok azok, akik fazont ad­hatnának a gárdának. Leigazol­tuk Szabó Istvánt, a télen né­gyesével rúgdosta a gólokat, aztán megsérült — eddig egy bajnokin sem szerepelhetett. A vezetők egyáltalán nem voltak türelmetlenek, persze jobb fut­ballt, több aktivitást vártak a fiúktól. Ennyi... Most győz­tünk Kisvárda ellen, ami len­dületet kell hogy adjon. A túloldalon, a várdai mes­ter, Mészáros Károly füstölgött az elkerülhető vereség miatt... — Külön felhívtam a figyel­met, az első húsz percben na­gyon vigyázzunk, mert várha­tó volt, hogy a Nyírbátor seb­zett oroszlánként nekünk ront majd. Ugyanúgy jártunk, ahogy Nagykállóban, amikor már kiegyenlítődött a mérkő­zés, akkor kaptunk egy olyan gólt, ami alsóbb osztályban is párját ritkítja. Egyik védőm gólpasszt adott az ellenfél csa­tárának! Innentől kezdve sza­ladtunk az eredmény után... Számos lehetőség adódott előt­tünk az egyenlítésre, miközben a hazaiak alig jutottak el a ka­punkig. Ám ilyen a labdarúgás: a helyzeteket nem sikerült ér­tékesíteni, így a hazaiak örül­hettek az 1-0-ás győzelem­nek. Egy pont és más semmi... Szenved a Nyíregyházi Hardware... De nagyon ám! A megyeszékhelyi együttes kudarcot kudarcra halmoz, így azután fő is a feje Szilvási István edzőnek. A mesternek vasárnap is csalatkoznia kellett—újabb pontokat téko- zoltak el játékosai. Méghozzá milyen körülmények kö­zött. A Bujtosra érkező Nyírkárász ugyan biztos győz­tesnek látszott, amikor 1-3-as állásnál felcsillant a re­mény... Munkatársunktól A hazaiak alig néhány má­sodperc leforgása alatt két íz­ben is letehették a labdát a bün­tetőpontra. És mindkét tizen­egyes kimaradt! Jóllehet, a tré­ner már meg sem lepődött... — Felkészülés nélkül nem is számíthattunk semmi jóra. A játékosok nem foglalkoznak a futballal, az edzéseken alig négyen—öten jelennek meg, így pedig lehetetlen ered­ményt felmutatni. Én is hibáz­tam, amikor Szór át hot és Megy­gyesit beállítottam a csapatba. Utólag belátom, ezt nem kel­lett volna megtennem! Szóráth négy gólt rúgott a hétközi edzőmeccsen, arra gondoltam, a bajnokin is kitesz magáért. Tévedtem. Még a kaput sem találta el. Mindketten betliz­tek, ugyanakkor mások is gyen­gélkedtek. Minden mindegy alapon játszik a csapat, ez ilyen szinten is megengedhetetlen. Érdemi munkát viszont nem tu­dunk végezni... — Kuriózum, hogy két tizen­egyest is elrontott a csapat. Ez enyhén szólva is luxus... — Az első büntetőnél Mi- hályfalvit becsapta a kapus, lágyan gurította a labdát, mert azt hitte: Virtás a másik sarok­ra mozdul. Csakhogy ő kitalál­ta a szándékot, és kiütötte a lab­dát. Lővei az ellenkező oldalra helyezett, ám ez a lövés már ki sem jött Virtásról, aki megint ráérzett az irányzókra. — Ók ketten voltak kijelölve a büntetőrúgásra? —Az első számú jelölt állan­dóan Kiss Zoli, ő azonban ek­kor már nem volt a pályán. Rit­ka kivételként sokat futott — elfáradt, ezért lecseréltem. Előt­te húsz méterről akkora gólt lőtt, hogy a kapus fel sem tud­ta emelni a kezét! Ilyen akkor sincs, a tizenegyeseket illett volna értékesíteni. Mit lehet erre mondani...? —Nem túl szívderítő a Hard­ware eddigi produkciója. Mi lesz ennek a vége? — Az idény kezdetekor utal­tam rá: nem rólunk fognak be­szélni a szurkolók. Tíz gólban és nyolc megszerzett pontban reménykedtem. Most van egy pontunk, valamint két gólunk. Ennél már csak tényleg jobb jöhet... Cobra futballcipő &1ÖÜ 3980 Ft Urano futballcipő ^20CT 4960 Ft Masitamez 1500—2300 Ft Masita nadrág 1100—1500 R Keresse a JOMÁT! TISZA Cipő- él Sportbolt Nyíregyháza, Szt. István u. 1. Telefon: 06-60/356-528

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents