Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-24 / 96. szám
1996. április 24., szerda Közelkép Ha bezárják... F. Sipos József jegyzete Kevés a gyerek, tehát sok az iskola és az óvoda. A bölcsődék sem működnek telt házzal, ami későbbi iskolabezárásokat vetít előre. Fájó pont ez üzemeltetőnek, tanárnak, diáknak és szülőnek egyaránt. A pedagógus félti az állását, hiszen ha nincs diák, nincs munka. A diák sok érzelmi szállal kötődik nevelőihez, termekhez, berendezésekhez, diáktársakhoz. Kialakult szülő-tanár közös nevelési programok bomlanak fel egyik napról a másikra, barátságok, emberi kapcsolatok szűnnek meg. Aztán új barátok, új kapcsolatok... Igazgató barátom szomorúan mesélte, hogy egy bezárásra ítélt intézmény vezetője máris feliratkozott haragosai listájára, csak azért, mert iskolája képes volt osztályokat átvenni. Természetes kérdés: „miért éppen az én iskolám...?” Az érem másik oldalát vizsgálva láthatjuk, hogy a tendencia folytatódásával egyre több „kísértetkastély” lesz a városokban. Hasznosítás? Megjelennek a vállalkozók: a tornaterem kiváló raktár, csak egy nagy ajtót kell „beruházni”, hogy elféijen a teherautó. Az osztályterem nagy lesz irodának, ezért néhány közfallal szét lehet szabdalni, a tágas udvaron el fog férni a millió lom... Hideg falak, bérbe adott termek, hízik a bérbeadó vagy az áruba bocsátó pénztárcája, mert a pénztárcának hízni, az önkormányzatnak működni kell. A működés sok-sok pénzt emészt fel. (Rossz dolog az, ha mindenkinek igaza van.) A gyerekek másik iskolában más barátokkal újra nevetni fognak, a tanár állást keres, a vállalkozó remélhetőleg kifizeti a bérleti díjat... ...azután évek múlva, ha arra sétálunk, csak legyintünk: „kevés volt a gyerek”, és nem vesszük észre a tragédiát: kevesebb lesz a felnőtt... Új Kelet-információ A Nemzeti Gyermekalapítvány és a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezése alapján a kormány hamarosan megtárgyalja egy, a sérült gyermekek önálló életre történő felkészítését segítő program kialakítását. A szándékok szerint az ország három települése között Nyíregyházán kialakítanak egy intézményt, ahol 80 gyermek oktatási és kollégiumi elhelyezése lenne megoldható. Szakértői vizsgálatok alapján a Széchenyi utcai kollégium és a jelenlegi 6. Sz. Báthory István Általános Iskola épülete —- felújítva, átalakítva—együtt lenne az említett célra alkalmas. Minden bizonnyal hétfőn a közgyűlés kifejezi szándékát, hogy az említett ingatlanokat felajánlva részt kíván venni a rehabilitációs központ helyi kiépítésében. Ki óvja meg az óvodákat? Nem romos a Család utcai óvoda Fekete Tibor (Új Kelet) Az örökösföldi betonrengeteg egyik oldalán üde színfoltként hatnak az egyszintes cseréptetős házak. A belső körút sarkán egy nagyobb házban kapott helyett az óvoda. A bejáratnál a szülői munkaközösség néhány tagja várt és kalauzolt körbe bennünket. A bejárattal szemben még ott „díszeleg” a vegyes tüzelésű kazán, amit reményeink szerint nemsokára gázkazánra cserélnek majd. Erre minden esély megvan, hisz már a portára becsatlakoztatták a gázcsonkot. Az építmény falain jól látszik, hogy mesterek rakták fel. A masszív téglafalnak semmi hibája. Az előtértől jobbra található az a bizonyos csoportszoba, amelyiknek lehullott a vakolata. A padlót beborítja a törmelék, és szabadon kilátszanak a mennyezet deszkái. Nem vagyunk szakemberek, de annyit mi is meg tudunk állapítani, hogy épek. A nyílászárók régi típusúak, de jó állapotúnak tűnnek. A belső csoportszobának semmi baja, de mivel a veszélyesnek minősített termen kellene a gyerekeknek keresztüljámi, innen is elköltöztették a kicsiket. A szülők úgy tartják, hogy másfél millió forintból újra használhatóvá lehetne varázsolni az épületet, és a város legfiatalabb A város költségvetésének szigorítása miatt több oktatási és nevelési intézmény sorsa vált bizonytalanná. Ezek közé tartozik a Család utcai óvoda is. Többször (sajnos, lapunk hasábjain is) romosnak nevezték az épület állagát. Felháborodott szülők keresték meg szerkesztőségünket, és arra kértek bennünket, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, milyen állapotban van valójában a családi házból átalakított óvodaépület. lakótelepén nem kellene egy ilyen fontos intézményt bezárni. A mielőbbi és minél olcsóbb felújításhoz az apukák és az anyukák saját kétkezi munkájukkal is szívesen hozzájárulnának. Átnyújtottak egy ívet, amelyen szerepelt, hogy ki milyen munkálathoz ért, és mivel tudna segíteni az átalakításokban. A listán szereplő nevek mellé több helyre olyan szakmai végzettséget írtak, amire egy épület belső munkálatainál nagyon nagy szükség lehet. Reményeink szerint a város képviselő-testülete ezt is figyelembe veszi, mielőtt meghozná végleges döntését. A szülők arra is megkértek, hogy tolmácsoljam a többség véleményét, miszerint nincsenek ők sem a Kert utcai, sem más óvoda ellen. Egyiknek sem kívánják a bezárását csak azért, hogy az övék maradhasson. A szülői értekezleten történt első reakció egyeseknél az idegesség rovására írható, és ezektől az egyedi megnyilvánulásoktól a munkaközösség elhatárolja magát. A szülők nagyon remélik, hogy az április 29-ei testületi ülésen nemcsak a rideg számok kerülnek szóba, hanem más szempontokat is figyelembe vesznek majd. Jótékonysági bál Sóstóhegyen. A sóstóhegyi Szabó Lőrinc Általános Iskola jótékonysági bált szervez április 27- én 19 órai kezdettel.az intézmény tormatermében. A megjelentek szórakoztatásáról meghívott vendégek és az iskola tanulói gondoskodnak. Éjfélkor nem marad el a tombolasorsolás sem. A rendezvény bevételét a már négy éve működő Szabó Lőrinc Alapítvány javára ajánlották fel. A pénzt a nevelőmunka korszerűsítésére, a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók jutalmazására fordítják. A belépők ezerötszáz forintos áron kaphatók az iskolában. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Sok vagy kevés a kilencmillió? Annak ellenére, hogy megyénk székhelyén az óvodáskorúak létszáma jelenleg nem csökken — sőt, enyhén emelkedik —, már a sokadik óvoda felett jelenik meg a bezárás réme. A László utcai esetében többek között azért kongatták meg egy-két hónapja a vészharangot, mert egészségtelen környezetben fekszik. A Család és a Malom utcán az épületek váltak jelenlegi állapotukban használhatatlanná. Míg az előbbi építmény egymillió forintból is alkalmassá, veszélytelenné válhat, addig az utóbbira kilencszer annyit kellene költeni. Legalábbis ez az önkormányzati hivatal kirendelt szakértőinek véleménye. Gyüre Ágnes (Új Kelet) Milyen tételekből áll össze ez a kilencmilliós költség? Kik mulasztották el a kötelességüket? Előteremthetö-e a szükséges pénz valahonnan, és mi lesz, ha ez lehetetlennek bizonyul? Más dilemmák társaságában ezek a problémák vetődtek fel a hétfő délutáni szülői értekezleten. A fórumon egyébként részt vett Békési Elemér, a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális és sportirodájának helyettes vezetője, Jaczkó Pál, a városi közgyűlés oktatási és ifjúsági bizottságának elnöke, Tormássi Géza, az érintett városrész KDNP-s önkormányzati képviselője és Herczku Pálné óvodavezető. Jaczkó Pál és Békési Elemér elmondta: a város idei költség- vetésében a közintézmények felújítására összesen 80 millió forint szerepel. A tartalékkeret is igen szűkös. Ehhez képest tetemes összeg a kilencmillió. A képviselők eredetileg nem tervezték a Malom utcai óvoda bezárását, a közgyűlés követei most sem ezzel a szándékkal jöttek. A döntés meghozása előtt az érintettek véleményét is ismemi akarják. Igaz ugyan, hogy a közelmúltban több felülvizsgálatot is végeztek minden oktatási intézményben, de ezek nem terjedtek ki az épületek állagára. Amortizációra a városüzemeltetési iroda azért nem tett félre, mert az önkormányzatok csak éves költségvetéssel rendelkeznek, mely december 31-re lenullázódik. Bár minden önkormányzati tulajdonú épületre kötöttek biztosítást, egyetlen olyan biztosító sincs az országban, amely a szóban forgó nagyságú kártérítést kifizetné. Az előterjesztés mellékleteként becsatolható ugyan azon vállalkozók, üzemek névsora, amelyek kötelezettséget vállalnak a felújítás támogatására, de az önkormányzat az idő rövidsége miatt nem tud alapítványt létrehozni e célra, így igazolásokat sem tud adni a szponzoroknak, hogy adójukat ily módon csökkenthessék. A szülők sokféle aggályukat fejezték ki. íme ezekből egy cso- komyi: nem oly rég, amikor felvetődött, hogy a Malom utcai bölcsődét az óvoda épületében helyezik el, még szó sem volt semmilyen meghibásodásról. Más beruházásokra — mint a Metropol üzletház — miért jut pénz? Miért nem olyan óvodát igyekeznek bezárni, amely elöregedők városrészben fekszik, s ahol most is akadnak üres csoportszobák? Hová menjenek azok, akik most bölcsődések a Malom utcában, vagy arra várnak, hogy felvegyék őket a szomszédos óvodába? Mi lesz, ha a környék másik oviépülete, a Benczúr téri is felmondja a szolgálatot? Egyáltalán el tud- ja-e adni az önkormányzat ilyen állapotban a szóban forgó tulajdonát? Egy építészmérnök apuka úgy találta: túl hamar zárták le a műszaki felmérést. Végül a szülők felajánlották társadalmi munkájukat, s kérték: a közgyűlés vegye majd figyelembe, hogy jelen esetben három-négy- ötéves gyermekekről van szó. A legnagyobb gondot az jelenti: ha lakat kerül a kapukra, nincs garancia arra, hogy a csöppségek tartósan a megszokott közösségeikben, óvó né- nieikkel és dadáikkal maradjanak, hiszen a három csoportból legalább egyet talán szétszórva kell majd elhelyezni, nem beszélve azokról a várható szigorításokról, amelyeket az oktatási törvény módosítása hoz majd. ÚJ KELET Egy délelőtt a szociális irodán Berki Antal kisriportja Várakozásunkkal ellentétben senki sem áll sorba segélyért a polgármesteri hivatal szociális irodáján. — Átlagos forgalmunk volt ma — mondják az iroda dolgozói.—Nagyobb forgalomra számítottunk, ugyanis április 18-án lépett hatályba az új közgyógyellátási rendelet. Ä jogosultság feltételei lényegesen megszigorxltak, az igazolások beszerzése is bonyolultabb lett. Ez, úgy látszik, még nem tudatosodott a rászorulókban. Jól öltözött, középkorú asszony érkezik nem mindennapi problémával. Gond- ját-baját nevének elhallgatása mellett szívesen megosztja olvasóinkkal: — Tavaly télen meghalt a férjem, az utána kapott özvegyi nyugdíj és az én fizetésem az ös szesítés- kor több mint hatvanezer forintos adóhiányt „eredményezett”. Ne gondoljon valami horribilis jövedelemre, a kettő együtt alig haladta meg a 600 000 forintot, de mert nem vonták le az adc előleget, azt hittem, az özvegyi nyugdíj után nem kell fizetni. Ez nekem nagyon sok jiénz, egy összegben nem tudom kifizetni. Méltányossági alapon részletfizetési lehetőséget kértem, de ehhez meg különféle igazolások kellenek. Ide hívattak az irodára, gondolom azért, hogy megbeszéljük a dolgot. — Az üyen részletfizetési kedvezmény megadásához szükséges adatokért hozzánk fordult az APEH — veszi át a szót az iroda alkalmazottja —, de nem csak az APEH, hanem más hatóság ek is kérnek tőlünk információkat. Ebben az ügyben környezettanulmányt is kell készítenünk. Sokféle, a lakosságot érintő problémát intézünk, rendkívül szerteágazó a tevékenységünk. Például mi adjuk ki az újszülöttek első Tb- kártyáját. Amit lehet, elintézünk, de sajnos a mi lehetőségeink is végesek. Tizmillióból Végleges helyen a Kábelkom Új Kelet-információ A Nyíregyházi Kábelkommunikációs Kft. irodája — mint azt sokan tudják — a Bocskai u. 22. szám alatt található. A kft. az épületet az önkormányzattól bérli, de évek óta próbálkoznak egy igényes és végleges központ kialakításával. Április 29-én, hétfőn vitatják meg Nyíregyháza képviselői azt az előteijesz- tést, amely javasolja, hogy az épületet — bizonyos kedvezményekkel csökkentve a Kábelkom Kft. áfával együtt 9 millió 600 ezer forintért megvehesse.
