Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-22 / 94. szám
Magyar Távirati Iroda Tisztázatlan halálesetek Jordánia szombaton konzultációra hazarendelte iraki nagykövetét, miután az elmúlt három hétben öt jordániai halt meg Irakban tisztázatlan körülmények között. A lépés a viszony feszültté válását jelzi Jordánia és keleti szomszédja, egykori szöveségese között. Egy ammani kormányforrás szerint a nagykövetet Abdel-Karim Kabariti miniszterelnök rendelte haza. A nagykövet nem részletezte a hazarendelés okát. Pokolgép robbant Újdelhiben Kilenc embert, köztük négy külföldi turistát gyilkolt meg szombat este az indiai fővárosban egy nagy erejű pokolgép, amelyet ismeretlen merénylők egy olcsó panzióban robbantottak fel. Kórházi és rendőrségi források szerint a sebesültek száma harmincöt. A külföldi áldozatok hovatartozása egyelőre nem ismert. A rendőrség lezárta a környéket. A mentőalakulatok túlélők után kutatnak, de a romok alól még további holttestek is előkerülhetnek. A tragédiát követő első órákban egyetlen szervezet sem vállalt felelősséget a merénylet elkövetéséért. Tavaly szeptember óta ez volt az ötödik pokolgépes merénylet az indiai fővárosban. Dudajev elutasította a béketervet Dzsohar Dudajev, a csecsen szakadár erők vezetője szombaton az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozva elutasította a Kreml béketervét, és azzal fenyegetett, hogy kiterjeszti a háborút Csecsenföldön túlra is, ha folytatódnak az orosz hadműveletek. A szakadár csecsen elnök „bizonytalannak és kétesnek” minősítette az orosz kormány békeerőfeszítéseit. Ugyancsak szombaton Groznijban csecsen helyi vezetők egy jelentős csoportja előrehozott parlamenti választásokat sürgettek. Újabb tüzérségi támadás Az izraeli tüzérség vasárnapra virradó éjjel újra fokozta Dél-Libanon elleni támadásait. Az észak-izraeli Metula településről az AFP tudósítója szerint tisztán hallható volt, amint a tüzérség 155 milliméteres ágyúkkal 2—3 percenként lőtte a dél-libanoni célpontokat. Libanoni oldalról szombaton a Hezbollah 14 rakétasorozatot lőtt ki Észak-Izraelre, támadásaik azonban nem követeltek áldozatot. Jelcin—Clinton-tárgyalások A közel-keleti helyzet, leszerelési kérdések, illetve az oroszországi és az amerikai elnökválasztás állt Borisz Jelcin orosz és Bili Clinton amerikai elnök vasárnap véget ért moszkvai tárgyalásainak középpontjában. A Kremlben tartott mintegy két és fél órás találkozó után Szergej Medvegyev orosz elnöki szóvivő bejelentette: közeledtek az álláspontok a hagyományos fegyverzetcsökkentés úgynevezett számykor- látozásai terén. Moszkva a kaukázusi helyzet miatt a déli szárnyon a megállapodásban foglaltnál több fegyvert akar állomásoztatni. Szó volt a hadászati fegyverzet csökkentéséről szóló Start—2 szerződés megvalósításáról is. Clinton környezetéből jelezték, hogy téma volt a NATO-bővítés, illetve a csecsen helyzet is. Az elismerés visszaszerzése A délszláv békefolyamat legfontosabb tényezője a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegro) diplomáciai elismertségének visszaszerzése, és a nagykövetek Belgrádba való visszatérése — jelentette ki szombat este a Tanjugnak Zivadin Jovanovic jugoszláv külügyminiszterhelyettes. „Egyre több ország véli úgy, hogy ésszerű lenne Jugoszláviát visszavenni a nemzetközi szervezetekbe, mindenekelőtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetbe (EBESZ)” — tette hozzá. Jovanovic logikusnak nevezte azt is, hogy Jugoszlávia az egykori jugoszláv föderáció egyetlen utódjaként ismét elfoglalhassa jogos helyét a Világszervezetben (ENSZ). Kormánypárti vélemények------ Külföld-belföld Po litikai hétvége Lakitelken A lakiteleki népfőiskolán pénteken elkezdődött politikai hétvége vasárnap a kormánykoalíció pártjainak előadásaival folytatódott. MTI A fő témakörről, a tudományos-műszaki fejlesztésről először Bretter Zoltán szabad- demokrata országgyűlési képviselő fejtette ki nézeteit. Osztva az előző napon az ellenzéki pártok előadóinak véleményét elmondta, hogy valóban kevés pénz jut a felső- oktatásra. Ám — mondta — látni kell azt is, hogy nemzetközi adatsorok szerint Magyarország jóval többet költ költségvetéséből egy hallgatóra, mint más európai országok. Tény viszont, hogy a hallgatók számát illetően hátul kullogunk a rangsorban. Mi ennek az oka — tette fel a kérdést. Az a legfőbb akadály, hogy sehol a világon nincs a hallgatóknak olyan nagy mértékű pénzbeli és egyéb juttatásokban megnyilvánuló támogatása, mint nálunk. Ha ugyanilyen értékű támogatás mellett növeljük a felsőoktatási hallgatók számát, akkor „szétrobban” a költségvetés. Ha viszont kevesebb lesz a juttatás, akkor a hallgatók elégedetlenek és sztrájkolnak. Ez óriási dilemma, amit valamiképpen fel kell oldani. Hiszen tény az is, hogy rendkívül fontos társadalmi cél: minél többen végezzenek felsőfokú tanulmányokat. Ha nem lesz a képzés tömeges, Magyarország nem tud a világban semmiféle versenyben eredményesen helytállni. Bretter Zoltán szólt arról is, hogy elavult, rendkívül magas rezsijű felsőoktatási intézményeink vannak. Elengedhetetlen az integráció, a campusok létrehozása. A Világbank 50 millió dollár értékű támogatást ígért a magyar felsőoktatás támogatására, ennek elnyerése azonban attól is függ, hogy miként halad az átjárható felsőfokű oktatási intézmények integrációja. És el kell azon is gondolkodni, hogy mint például Németországban is történi, miként lehet az állami pénzeken kívüli forrásokat bevonni a felsőoktatás finanszírozásába. A Magyar Szocialista Párt képviseletében Nemcsók János címzetes államtitkár kijelentette, hogy a tudományos műszaki fejlesztés olyan téma a hazai közéletben, amelyben meglehetősen nagy konszenzus alakult ki a tennivalókat illetően a pártok között. A határvonal nem a politikai erővonalak mentén húzódik, hanem azok között, akik hajlandóak érte lobbizni, illetve nem. A jó elképzeléseket sajnos, és ez nemcsak a mostani, hanem az előző kormányzat időszakára is jellemző volt, mindig elsodorták más lobbik. Az ipari és mezőgazdasági kutatóintézetek hálózata megroppant. Ez az állapot a rendszerváltás előtti, utáni és a jelenlegi kormányzat alatt alakult ki. Nemzeti stratégia szükséges, hogy ezen intézményhálózatok illeszkedjenek az európai rendszerekhez. A jövő évben duplájára kell emelni az Országos Tudományos Kutatási Alap összegét, másfél-két milliárd forinttal több pénzre lenne szükség. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapot pedig 8—10 milliárd forintra kellene emelni. Ezt egy egységes lobbi érhetné el. Nemcsók János szólt arról is, hogy nemcsak a pártok, hanem az egymást váltó kormányzatok között is konszenzust kell kialakítani. Ki kell dolgozni egy kormányoktól, koalícióktól független stratégiát. Parlamenti határozatot hozni arról, hogy reálértéken számítva minden évben 50—60 milliárd forintot biztosítsanak a költség- vetésből, kifejezetten a tudományos-műszaki fejlesztés céljaira. — Figyelj, havertTe ne fasiszta-kommunistázz itt nekem, nem a parlamentben vagy! Fapalánk a Nagytemplomnál Fapalánk építését kezdték meg a hétvégén a debreceni Református Nagytemplom körül, mert baleset- veszélyesek a málladozó oszlopfők. A néhány nappal ezelőtti viMTI A gondot az okozza — mint azt Vad Zsigmond, a Nagytemplomi Egyházközség lelkipásztora elmondta —, hogy az oszlopfők homokkőből készültek, s az időjárás hatására kezdenek tönkremenni. Az idei tél tovább rontotta a helyzetet: a repedésekbe beszivárgott és megfagyott víz miatt több helyen veszélyessé váltak a kődíszek. Néhány héttel ezelőtt nagy méretű kődarab szakadt és zuhant le az egyik oszlopfőről, szerencsére olyan helyen, ahol nem jártak emberek. haros szél lerepítette a Rákóczi harang tornyán lévő egyik óra mutatóit. A másfél-két méteres óramutatókat nem találták meg a templom körül, vélhetően azok fennakadtak a templom csatornáiban. Vad Zsigmond szeretné, ha a közelgő nagytemplomi rekonstrukció során megújíthatnák a toronyórák szerkezetét is, s a jövőben az idő múlására harangjáték hívná fel az arra járók figyelmét. Arról azonban, hogy milyen felújítási munkára jut pénz Debrecenben, a Református Egyház képviselői most kezdenek tárgyalásokat a városi önkormányzattal. Tinianyák — „öreg” apák MTI A tizenéves leányanyák döntő többségét nem diáktársaik ejtik teherbe, hanem náluk 4—6 évvel idősebb férfiak — derül ki egy kaliforniai tanulmányból. Az AP ismertetése szerint 1993-ban anyává vált kaliforniai 10—19 éves lánykák gyermekeinek csak 34,5 százalékban hasonló korú az apjuk. Jóllehet a fennmaradó csaknem kétharmad esetében sem éppen matuzsálemi az apa, de 13 százalékuknál már elmúlt 25 esztendős. A felmérésből kiderült, hogy minél fiatalabb a leányanya, annál nagyobb a korkülönbség közte és az apa között. A középiskolás lányanyák esetében átlagosan 4,2 évvel idősebb az atya, a felső tagozatos korúaknái viszont 6,7 év a korkülönbség. A jelenség okaiként szakértők feltételezik, hogy egy lánynak nehezebb gumióvszert rátukmálni egy nála jóval idősebb férfira, mint kor- társbelire. Ezek a nem is nő-, hanem „lánycsábász” apák zömmel iskolázatlanok és munkanélküliek — vélekednek amerikai szociológusok. Ez a férfiréteg ugyanis nehezebben hódít meg korabeli hölgyeket, míg a kiskorúak közül könnyebben akad olyanokra, akik felnéznek rájuk. Magyar—bosnyák egyezmény MTI A szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni közös harcról szóló megállapodást, valamint a két ország közötti toloncegyez- ményt írt alá vasárnap Budapesten bosnyák kollégájával, Avdo Hebibdel Kuncze Gábor belügyminiszter. Az eseményt követő sajtó- tájékoztatón Kuncze Gábor elmondta: a most aláírt to- loncegyezmény illeszkedik a más államokkal korábban megkötött megállapodások sorába, legfőbb célja segíteni az illegális migrációval kapcsolatos problémák megoldását. A megbeszélés során szóba került a háború miatt hazánkba menekült boszniaiak hazatelepülése is. Erről a miniszter úgy nyilatkozott: szakértői egyeztetés után a közeljövőben sor kerülhet egy olyan repatriálási program aláírására, amely hozzájárulhat, hogy mihamarabb hazaköltözhessenek a menekültek. ÚJ KELET ^ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Minden tiszteletem dr. Szabó György népjóléti és egészségügyi miniszteré, hogy állja a sarat. Szerepe ugyanis erősen hasonló a ferihegyi repülőtér sínváltójának feladatköréhez, avagy a pénztároséhoz az ingyenuszodában... Amit azonban csinál, az maga az alkalmazkodás csodája — életben, mozgásban tart egy rendszert, ami már évekkel ezelőtt összeomlásra jósoltatott. Van némi fogalmam róla, hogy milyen ádáz küzdelmeket kell megvívnia a pénzügyi kormányzattal, hogy kicsavarja belőlük, ami még egyáltalán kicsavarható. Talán most már nem is annyira, hiszen Med- gyessy pénzügyminiszter sokkal több szociális érzékenységet mutat, mint zord és meglehetősen kíméletlen elődje... Kisvárdai látogatása során viszont valami olyasmit mondott, amit nem igazán értek. A szülészet és a belgyógyászat rovására akarja, hogy növeljék az onkológiai és a kardiológiai ellátást. Na már most. Ha ez a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház szülészeti osztályára is vonatkozik, akkor itt valami végzetes félreértés van. Az világos dolog, hogy miniszter úr még nem szült ebben az intézményben, de aki viszont igen, annak merőben más a véleménye. Nem általában, hanem egységesen! Nagyon reméljük, hogy csak félreértés volt az egész, és nem is így gondolta... Molnár Ferenc polgártársunk ezerötszáz kiló krumplit ajánlott fel a Nyíregyháza-Sóstói Szociális Otthonnak. Köszönet érte! Köszönet továbbá a Kamiliánus Rendnek, a Nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak és az Egészség- ügyi Főiskolának korábbi adományaiért. Mivel azonban ez az ezerötszáz kiló burgonya „roppantul jól jött és időben” — hadd fűzzek néhány szót az esethez. Hajói számolok, az adomány jelenlegi piaci értéke körülbelül 37 ezer ötszáz forint. Kérdezem én, hogy jöhet pont a legjobbkor! Tán ennyi is gondot okoz? Világos, hogy erről van szó. Ez az összeg egy közepesen kereső ember egyetlen havi bére! Hát ennyi nincs az öregekre? Ez jelenthet problémát? Egy úgynevezett munkavacsora vagy egy kisebb fogadás is többe kerül. Hát miféle számok világában él az, aki így osztja el a pénzeinket? Hogy veszi a bátorságot, hogy bárhová is utaljon — mondjuk — 37 ezer ötszáz forintot, amíg ugyanezt az öregek otthonának nem utalta ki — ha már ekkora problémát jelent. Ki az a szívtelen, aki képes így gazdálkodni? Tán lombikbébi, akinek soha nem volt édesanyja?
