Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
UJ KELET IX. Beregi Ünnepi Hét Új Kelet-információ Ma újabb beregszászi művészeti csoportot fogadnak a vásárosnaményi diákok. A Beregszászi Zeneiskola fúvószenekara és mazsorett- csoportja vendégszerepei a szakmunkásképzőben. Délután négy órakor eredményt hirdetnek a Vándorlegény nemzetközi cukrászversenyben. Este színházi előadással zárul a nap. Hét órakor a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szerepel a vásárosnaményi Művelődési Központ színháztermében. Eisemann—Békef- fy—Halász Egy csók és más semmi című zenés vígjátékát adják elő. Április 21-én, vasárnap délelőtt sportolnak az Ünnepi Hét résztvevői. A családi sportvetélkedők 10 rSaMH N\\w\\\\m\ 5/ 7/////////A *24/ irnmHí mxax3JL.tr wf* órakor kezdődnek a városi sportcsarnokban. A sportdél- előtt keretében labdarúgómérkőzés is lesz a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés és a helyi önkormányzat csapatai között. Délután öt órakor a vásárosnaményi Zeneiskola hangversenytermében ünnepi koncerttel zárul a IX. Beregi Ünnepi Hét nagyszabású rendezvénysorozata. Megyénk életéből Gerillaharc-e a szociális munka? 1996. április 20., szombat 3 Alá- és fölérendeltség nélkül Szociális munka, szociális munkások. A németből történt szó szerinti fordításnak köszönhetően némi idegenkedés támad bennünk, ha a szót meghalljuk. Ma ez furcsa és megtévesztő, de az elnevezésen már nem akarnak változtatni. Korábban még a közhasznú munkásokkal is összetévesztették őket. Pedig a szociális munkások értelmiségi dolgozók, négy évig főiskolán tanulják e hivatás — és nem szakma — alapjait, fortélyait, hogy diploma után — vagy még előtte is — megszállottként segítsenek a rászorulóknak. Egyre jobban fel- és elismerik, hogy szükség van rájuk. Munkájukat sokan gerillaharcnak tartják. — Az elméleti blokkban megismerik azokat a családi, gazdasági okokat, amelyek miatt — elsősorban a férfiak —- hajléktalanok lettek, valamint az utcai szociális munka speciális életét és klienseit. Érdekes, hogy Németországban sincs e területnek nagy múltja és ott sem segítik tan- könvvek az oktatást. A hallK. Z. (Uj Kelet) Harmincöt öves a gimnázium Ady-hét Csengerben Névadójára emlékezik a harmincötödik születésnapját ünneplő csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A rendezvény fővédnöke dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke. Meghívott határon túli gimnáziumok: a nagyberegi és a zilahi középiskola. Április 22-én, hétfőn lesz az ünnepélyes megnyitó, majd ezt követi az erre az alkalomra szerkesztett Ady-tárlat megnyitása. A következő napon, kedden Ady-szavalóverseny, nemzetközi irodalmi vetélkedő lesz. Az ezt követő napokban bekapcsolódnak a rendezvénybe óvónőképző és pedagógiai szakon a középiskolák országos tanulmányi versenyének résztvevői is. A szerda a szakmai beszélgetések napja, a csütörtök az írásbeli és szóbeli versenyek kezdete. Pénteken a verseny értékelése, ünnepélyes eredményhirdetése és búcsúműsor zárja az Ady-hetet. — A szociális munka — amit kettős irányúnak nevezünk — célja, hogy segítsen helyreállítani az egyének, csoportok, közösségek életét, működőképességét — elemzik a szakkifejezést Fattyán László és Szoboszlai Katalin. az egészségügyi főiskola gyakornokai. — A munka azért kettős irányú, mert az érintettek érdekében tesznek valamit, és egyúttal jelzik a társadalmat képviselők a különböző hivatalok felé, hogy milyen gondokkal küszködnek, néznek szembe az ország lakóinak egyes rétegei. Az említett szakterületen belül az utcai szociális munka „mostohagyermek”. — Miért indítottak a főiskolán utcai szociális munka fakultációt? — A Periféria Egyesület — melynek tagjai vagyunk — felmérést végzett a hajléktalanok körében. Feltérképeztük problémáikat, szükségleteiket. Tapasztalataink alapKözlekedési polgárőrség alakult A rendőrök segítői Szamosi István Városi közlekedési polgárőrség alakult a közelmúltban Mátészalkán. Sasvári Pállal, a szervezet elnökével a közlekedési polgárőrség létrejöttéről, feladatairól és céljairól beszélgettünk. A Mátészalkai Városi Közlekedési Polgárőrség hivatalosan alig egy hónapja jött létre, 20 fővel — mondja Sasvári úr. — Külön öröm számunkra, hogy már a megalakuláskor három hölgy is csatlakozott hozzánk. Szervezetünk önkéntes tagokból áll, a „csapat” egy része a korábbiakban tevékenykedett már mint „önkéntes rendőr’.’. — Mi a legfőbb célja a közlekedési polgárőrségnek? — Fő célunk a közlekedési kultúra és morál javítása a városban és környékén. Szeretnénk hatékonyan segíteni a rendőrség ilyen irányú tevékenységét. — Hol és milyen feladatokat látnak el? — Hasonlóan a más, ilyen jellegű szervezetekhez, önállóan mi sem intézkedhetünk, csak szolgálatban lévő rendőrrel együtt. Mátészalkára és környékére terjed ki a tevékenységi körünk, vagyis a közvetlen vonzáskörzetre: Baktalóránthá- záig, Csengerig, illetve Tisza- becsig. Rendszeresen részt veszünk a különböző közlekedési akciókban, közúti ellenőrzéseken, és a baleseti helyszíneléseknél is segédkezünk. Teljesítünk figyelőszolgálatot, és segítjük a biztosítók munkáját. Szeretnénk, ha minél kevesebb baleset történne a városban és környékén, ezért részt veszünk az ittas vezetők kiszűrésében is. — Úgy tudom, hogy többen saját gépkocsival vesznek részt egy-egy akcióban... Honnan van erre pénz? — Szeretném hangsúlyozni, hogy mi valamennyien társadalmi munkában végezzük ezt a munkát, ezért közülünk senki anyagi vagy más ellenszolgáltatást nem kap. Valóban előfordul, hogy egy—két tagunk saját kocsival is részt vesz az akcióban, de ezért nem kap pénzt, erre nincs anyagi keretünk. — Miből kívánják fenntartani a városi közlekedési polgárőrséget? — Csoportunkat különböző adományokból szeretnénk fenntartani, erre már történtek kezdeményezések. Eddig a város polgármesterétől és a Hungária Biztosítótól kaptunk anyagi támogatást, de ígéretet tett a Szilker Pékség és a helyi Volán személyforgalmi részlege is. Aki szeretné szervezetünket segíteni, a Nagyecsedi Takarékszövetkezetnél lévő számlánkra fizethet be pénzt (száma: 6800002415010744). Mi minden forintot nagy-nagy köszönettel veszünk. Ezúton is kérném a vállalkozókat, vállalatokat, intézményeket, magánszemélyeket, hogy aki teheti, támogassa közlekedési polgárőrségünk munkáját, hiszen ez mindannyiunk közös ügye! ján sajátos figyelmet igényel e terület. Az utcai szociális munkánál ugyanis a segítőnek kell megkeresni a klienseket, éppen fordítva, mint a hivatalokban. E felmérés elemzése után döntöttünk arról, hogy célszerű lenne a hallgatóknak egy speciálisabb képzést nyújtani. — Milyen ismereteket sajátítanak el a hallgatók? gatók egymás közötti szituációs játékok során érzékelhetik azokat a problémákat, amelyekkel a gyakorlatban találkozhatnak. Tanítjuk, hogyan lehet kapcsolatot teremteni a hajléktalanokkal, meddig avatkozhatunk be személyes világukba. Maga a kapcsolatfelvétel viszonylag sablonos, hiszen a megfelelő bizalom kialakítása után szívesen beszélnek magukról. Ezt megfigyelés követi, amely során az egyesület tagjainak konkrét munkáját tanulmányozzák a hallgatók. — Kik a szociális munka kliensei? — Általában az utcagyerekeket, a kábítószereseket, a prostituáltakat és a hajléktalanokat soroljuk közéjük, de bárki idetartozik, aki nem akar vagy nem kap intézményi segítséget. Legfőbb feladatunk, hogy valamilyen formában bevonjuk őket az ellátó rendszerekbe. Tudják igénybe venni a melegkonyha, a hajléktalanszálló szolgáltatásait, a szociális juttatásokat. Ez utóbbihoz személyi igazolvány és biztosítási kártya is szükséges, amelyek életmódjuk miatt gyakran érvénytelenek vagy nincsenek. Segítünk ezek pótlásában, hiszen ezzel állampolgári jogaikat adjuk vissza. A fakultáción tanuló hallgatók elmondták, hogy elsősorban azért választották e szakágat, mert ez a munka nincs intézményhez kötve, nincs alá- és fölérendeltség, bürokratizmus, mint a szociális szféra más területein. Véleményük szerint csak saját, tényleges emberi tulajdonságaikra számíthatnak. Belső elhivatottság nékül a segítő munka elképzelhetetlen. A szabin nők elrablása Mátészalkán M lég egy ba QTQ ftS ly i Palotai István (Új Kelet) Raposa Bogdán brassói bor- kereskedő szavaival élve: Nini! Még egy bagaly! — azaz még egy Szabin nők elrablása két hónapon belül! És mennyire más!... A Mandala Dalszínház után a Mátészalkai Komédiás Kör is műsorára tűzte Paul és Franz Schönthan—Kellér Dezső fergeteges zenés bohózatát. Színházi berkekben a táblásnál is táblásabb házakra szokták mondani: annyian voltak, hogy a „csilláron is lógtak”. A közönség nagyon megadta a módját! Színházhoz méltón öltözködött, és ünnepi hangulatban várta az előadás kezdetét. A publikum közé vegyülve, „mély illegalitásban” jelen volt Verebes István, a Móricz Zsig- mond Színház igazgatója is... A Mátészalkai Komédiás Kör előadása — de már a puszta léte is —, valami érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet. Nevezetesen arról van szó, hogy éledni látszik az a „régimódi” és színházi igényeket célzó hajdani „úri színköri” amatőr színjátszás — az úgynevezett műkedvelés. Ennek mindenkori jellegzetessége volt, hogy a játszók az értelmiségi rétegből kerültek ki, és maguk is színházkedvelő emberek voltak. A színköri tevékenység tehát nem színházpótlóként működött, hanem lelki, emberi igényként, ami minden esetben találkozott egy sajátos társadalmi pozícióval. Hasonló volt ez az úri hölgyek hajdani irodalmi-zenei szalonjainak önképző jellegű, de műpártoló tevékenységéhez. (Voltak ezen felül legényegyleti, céhbeli és egyéb színjátszókörök, de ezek mindig élesen elkülönültek a jómódot, eleganciát sugárzó „úri színköri” csoportoktól.) A mátészalkaiak darabválasztása, a szokatlanul gazdag kiállítás, a műkedvelő művészek játékstílusa is mind azt látszik igazolni, hogy nem tévedés — valóban egy újjáéledt hagyománnyal állunk szemben. Mindazonáltal, hogy a szálkái színjátszásnak tudvalevőleg nagyon komoly hagyományai vannak, és maga ez a csoport sem „mai gyerek”, igényességük és kifejezésmódjuk mégis ezt bizonyítja. Az előadásra a legjellemzőbb a visszafogott hangvétel volt. Egyedüli kivétel ez alól a színpadkép és a ruhák, amelyekből valósággal áradt, hogy nem sajnálták rá a pénzt. Tóth Tibor szerény alázattal a háttérben maradt, mint rendező, nem tolakszik előtérbe semmilyen „ötletbörzével”. A második felvonásnak vannak mindazonáltal nagyon is jól megálmodott és megvalósított „színházi percei”, ami nem kis dolog! Remek volt a hosszú percek néma csendjével megoldott, János várakozás” jelenete, a koreográfiák, — amit szinte csak jeleztek a játszók, és pont ettől lett elegáns. Láng Károly kitűnő karakterfigurája és az a visszafogottság, ami eszközeit jellemezte, Halóka Zsolt „elvarázsolt” tájszólása és kedves, laza színpadi egyénisége, veleszületett tehetsége, valamint dr. Cservenyák László kellemes „rezonőr” figurája az előadás erőssége volt. Természetesen külön bája volt az estének, hogy a közönség a játszók — mondhatni — személyes ismerőse volt, ami minden egyes entré alkalmával hatalmas ovációban nyilvánult meg. Kellemes, igényes, és mindenféleképpen dicséretes előadás volt. Kíváncsian várjuk a folytatást!
