Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-19 / 92. szám
6 1996. április 19., péntek Mezőgazdaság UJ KELET A szövetkezetek a mezőgazdasági termelés központjai lehetnek Kettészakadt a mezőny Gaál Ferenc Fotó: CsoRo Lefler György interjúja A Mezőgazdasági Szövetség megyei titkárát, Gaál Ferencet a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi eredményeiről, valamint a szövetség érdekvédelmi munkájáról kérdeztük. — Pontos eredményről még azért nem számolhatok be, mert az új adójogszabályok szerint a mérlegleadás ideje május 31. Február közepére egyébként már lezajlottak a zárszámadó közgyűlések, reprezentatív adatok a szövetséghez tartozó'78 szövetkezet közül eddig 32-től ismeretesek. Az 1995-ös évről az elnökség a legutóbbi ülésén a következőket állapította meg. Tovább folytatódott az üzemek közötti differenciálódás, melynek következtében csaknem véglegesen kettészakadt a szövetkezeti mezőny: a gazdaságilag-pénz- ügyileg egyre jobban megerősödő körre, valamint a mindinkább a gazdasági ellehetetlenülés felé tartókra. A jövedelmezőség a korábbi évekhez viszonyítva jelentős mértékben javult, de színvonala még mindig rendkívül alacsony a befektetett eszközök nagyságához képest. A stabilizálódó szövetkezetek körében jelentős mértékű beruházások történtek. A szűkülő földalap miatt csökkent a gazdasági teljesítmény, azt még az elmúlt évben sem tudták egyéb tevékenységek vállalásával pótolni, így a gazdasági teljesítmény és a foglalkoztatás is tovább mérséklődött. Az 1994-ig tartó mélyrepülés kora viszont befejeződni látszik, az 1995-ös év már reményekre jogosít, de korántsem lehetünk elégedettek. A stabilizálódó szövetkezeteknek jó esélyük van arra, hogy körzetük mezőgazdasági termelésének központjai legyenek. E folyamatot kívánjuk mi is segíteni érdékképviseleti munkánkkal. —Hány mezőgazdasági szövetkezettel számolhatunk jelenleg? — Nagyon sok az olyan szövetkezet, amely papíron ugyan még létezik, ám a valóságban már régen megszűnt. A statisztikák 200 fölötti számról beszélnek, de véleményem szerint csak 110—120 működik. Ebből mintegy negyven a stabilizálódó, fejlődő szövetkezet, a többi, sajnos, kemény küzdelmet folytat a fennmaradásért. A kétségtelenül pozitív folyamatok ellenére az elmúlt évben is tovább tartott a foglalkoztatottak létszámának csökkenése (10 százalékkal), bár ennek üteme némileg mérséklődött. 1994-ben a szövetkezetek átlagos foglalkoztatott létszáma 53 fő volt, 1995-ben már csak 48. Várhatóan az idei év sem hoz változást, de a csökkenés nem haladhatja meg az 5 százalékot. A szövetkezetek 1994- ben általában még veszteségesen működtek (-2,3 millió), az elmúlt évi becsült eredmény már 500 ezer forint nyereséggel számol, amely jelentős, mintegy hárommil- liós bevételnövekedést mutat. Születtek egészen kiváló eredmények is, elég, ha a Nyugat- Nyíregyházi Mezőgazdasági Szövetkezet 58 milliós nyereségét említem. A beruházások is a pozitív folyamatot mutatják. Míg 1994-ben egy szövetkezet átlagosan 3 millió forintot fordított beruházásra, addig 1995-ben már 6,3 millió forintot tudott áldozni, amelynek 54 százaléka gépi beruházás volt. A be6- ruházásokat részben támogatásokból, részben saját forrásból fedezték. Nőtt az árbevétel is, mintegy 5,5 százalékkal, bár a növénytermesztés — a csökkenő földalap miatt — csak 4,4 százalékos, szerény növekedést mutat, míg az állattenyésztésben 12 százalékkal haladták meg az 1994-es árbevételt, döntően a szarvasmarhatartásnak köszönhetően. Az elmúlt évben mintegy 8 százalékkal kevesebb területtel rendelkezhettek a szövetkezetek, mint tavalyelőtt. —Alakulnak új szövetkezetek? — Alakulnak, de nagyon nehezen tudnak megerősödni. Ez az ágazat alacsony jövedelemtermelő képességével van összefüggésben. Új típusú szervezetek is kialakultak, és megyénkben is megjelent a holding típusú szövetkezet, például Nyírbátorban, Kótaj- ban és Tímáron. — Hogyan minősíti a mezőgazdasági szektor összefogását? — E tekintetben szomorú vagyok. Ezer irányba húzunk, mindenki a maga pecsenyéjét igyekszik sütögetni. Ez nemcsak a megyében, de országosan is igaz, s nem csak a mezőgazdasági ágazatban érhető tetten. Emellett érzékelem a magánvállalkozások és a szövetkezetek szembeállítását, pedig ez senkinek nem tesz jót. Az összefogásban, az integrálódásban jelentős szerepet tulajdonítok az Agrárkamarának. —Milyen érdekvédelmi feladatokat fogalmazott meg a szövetség 1996-ra? — Folyamatos értékelést kell adni a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági térségek támogatási rendszerének hatásairól, kezdeményezzük az eszközrendszer tovább fejlesztését és korszerűsítését. Igyekszünk elősegíteni, hogy a szövetkezetek aktív résztvevői legyenek a megye gazdaságfejlesztési programjának. Támogatjuk, hogy az év végére az agrárorientációs törvény tervezete elkészüljön; arra törekszünk, hogy a parlament a földtörvény és a szövetkezeti törvény módosítását mielőbb elfogadja. Tovább kell bővíteni a szövetkezeti integrációt ösztönző eszközrendszert, a kárpót- lásijegy-hasznosítást az év végére meg kell oldani. A júniusra tervezett küldöttközgyűlés két napirendi pontja már ismeretes: az egyik a szövetkezetek gazdálkodási helyzetéről számol be, a másik az új szövetkezeti törvény vitájának ad helyet. Magad Uram... Pénzes László riportja A győrteleki Szilas-kanyar utáni „egyenesben”, Tunyog- matolcs felé, az út jobb oldalán szakszerűen metszett koronával almafák sorai tűnnek az utazó szemébe. Az almáskert közepe táján házilag átalakított traktor araszol tartállyal a pótkocsiján. Mögötte permetezőpisztollyal a kezében pásztázza a fákat egy fiatalember. Madarassy Imre fiával permetezi a kárpótlási jegyre kapott 186 darab jonatán, starking fajtákból álló gyümölcsöst. Segítségükre van a munkában telekszomszédjuk, Tisza Kálmán. A néhány perces pihenőidőben az almás tulajdonviszonyáról, további sorsáról érdeklődöm. — Az előzményekhez tartozik — kezdi a beszélgetést az idősebb Madarassy —, hogy a 25 hektáros terület 1960-ban került a tu- nyogi Szabadság Hajnala Termelőszövetkezet tulajdonába. 1986-ban egyesültek a gyarmati Új Elet Tsz-szel. Bérleménybe adták ki a fákat, nem sokat törődtek velük. A földtörvény alapján ezt a részt kárpótlási területként jelölték ki, tizennyolcán osztozkodtak rajta. A földet 1992-ben felosztották, a következő évben volt a licit. A földhivatalban 60 napon belül kellett volna véglegesen kimérni, de ezt a mai napig nem hajtották végre. — A két évi ideiglenes, bizonytalan időszakban a részbeni kezelés miatt elszaporodtak a kártevők — sorolja tovább a gondokat Tisza Kálmán. — Talán az idén sikerül megtizedelni a károkozókat. Ezt a célt szolgálja a most végzett lemosó permetezés is. Sajnos, a 18 tulajdonos közül nem mindegyik viseli szívén a kötelezettségeket. Nagy a veszély, hogy emiatt újrafertőződik a terület. Komoly feladat még a talaj tápanyag-utánpótlása is. Az első, kipattanás előtti termőrügyek alapján bő termés ígérkezik. Reméljük, nem tett komolyabb kárt bennük a hétvégi havazás sem. Madarassy Imre homlokát ráncolva veszi vissza a szót. — Ha a természet kegyes is lesz hozzánk, marad még egy komoly probléma. A végleges kijelölés után nem biztos, hogy a „birtok” jelenlegi használója kapja a tulajdonjogot. így esetleg kárba vész a befektetett energia. A rendszerváltás előtti időben a tsz „kiszolgálta” az almáskert bérlőit. Gondoskodott permetezésről, ládáról, szállításról, értékesítésről. Ez mára úgy realizálódik, hogy mindezek a feladatok a gazdákra maradnak. A régi mondás szerint dolgozunk: „Magad uram. ha szolgád nincsen.” Madarassy Imre és Tisza Kálmán a traktoron, az ifjú Madarassy a permetezővel Pénzes László felvétele N övény védőszer-vizsgálás A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (Nyíregyháza, Kótaji út) laboratóriumában a forgalomban lévő növényvédő szereket vizsgálják. Az újak és a már lejárt szava- tosságúak egyaránt górcső alá kerülnek Fotó: Racskó Banki hitel kamattámogatással Fekete Tibor (Új Kelet) Ma már a mezőgadasági termelés is egyre pénzigényesebb. Minden gazdának szüksége van hitelre. A mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők legnagyobb hitelintézete a Mezőbank. Annak jártunk utána, milyen feltételekkel milyen hitelkonstrukcióókat vehetnek igénybe a termelők. Alapvetően kétféle hitel felvétele lehetséges. Az egyik az éven belüli termelési, a másik a fejlesztéshez kapcsolódó fejlesztési hitel. Mint Varga János, a bank üzletpolitikai igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, mindkét esetben feltétel, hogy az igénylő a Mezőbanknál vezesse a számláját. Erre azért van szükség, mert így egyszerűbb a pénzügyi tranzakciók kezelése, másrészt könnyebben nyomon tudják követni a hiteligénylő anyagi lehetőségeit. Az éven belüli termelési hitelt elsősorban szántóföldi növénykultúrák termesztésére adják. Az őszi búza, a kukorica, a rozs és az őszi árpa termelésére állami garanciavállalás mellett, míg a többi növényféleségnél garanciavállalás nélkül kaphatnak kölcsönt az igénylők, mindkét esetben kamattámogatással. Azaz a kamatösszeg harminc százalékát nem kell visszafizetni, pontosabban az APEH-tői vissza lehet igényelni. A növénytermesztésnél az előző három év termésátlagát figyelembe véve, ennek legfeljebb hetven százalékáig lehet pénzt igényelni. A teljes költség harminc százalékát a gazdának magának kell állnia. Az 177/1995. 12. 29 számú kormányrendelet és az azt módosító 22/1996. 02. 07-es szabályozza a támogatottak körét és megszabja a hitelnyújtás feltételeit. Ennek lényege, hogy a kérelmezőnek kamarai tagnak kell lennie, a hitelkérelemhez csatolni kell az FM-igazolást, az állami támogatáshoz a bejelentkezési lapot, valamint egy értékesítési vagy felvásárlási szerződést, ez akár előszerződés is lehet. Természetesen a hitelfelvételhez fedezet is kell. A lábon álló termés is lehet fedezet, de a bank belső szabályai pontosan meghatározzák, milyen garanciákkal kell rendelkeznie a hitelt kérőnek. A pénzösszegeket csak számlák ellenében fizetik ki. Ez úgy történik, hogy a gazda vagy kifizeti a vásárláskor az áru ellenértékét és benyújtja a számlát, vagy a hitelfedezete terhére kifizeti helyette a bank. A hitelt egy összegben kell törleszteni, de a kamatot havonta kell fizetni. A beruházás jellegű hitelek felvételének szabályai az utóbbi időben jelentősen megváltoztak. Az idén már (kizárólag új) mezőgazdasági gépeket is lehet hitelre vásárolni. Ez világbanki forrásból történik, és itt is kell a harminc százalékos önerő. Öt év futamidőre kaphatják a gazdák, ezen belül egy év türelmi időre is van lehetőség. A 44/1995. 12. 29-es számú FM-rendelet szabályozza azokat a tevékenységi köröket, amelyekből támogatás adható a gépvásárláshoz.
