Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-02 / 78. szám
UJ KELET Állatok (Panthera tigis) 1996. április 2., kedd A tigris Élőhely: A tigrisek elsősorban a trópusi őserdők, ezenkívül a szubtrópusi területek, a mérsékelt égövi lombos erdők és a tűlevelű erdők lakói. A tengerszint felett maximum 2000 méter magasságig fordulnak elő. Valójában nem annyira a klíma lényeges, hanem az, hogy elegendő zsákmány mellett víz és árnyékos pihenőhely is rendelkezésükre álljon. Széles körű elterjedésüket kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetik. Életmód: Magányosan élnek, csak a szaporodási időszakban vannak párban. Ennek ellenére két tigris találkozáskor nem veszekszik, hanem üdvözli egymást. A trópusi teületeken az év bármelyik részében párosodnak, a többiek csak télen. A vemhes- ség körülbelül 100 napig tart, s egyszerre 2—4 kölyök jön a világra, 1—1,4 kg születési testtömeggel. A kölykök 6 hónapig szopnak, 2 évesen önállóak, 3—4 évesen válnak ivaréretté. A nap minden szakában ejthetnek zsákmányt, de általában napnyugta után, éjjel indulnak vadászni. Nem vérszomjas ragadozók, csak annyi állatot ejtenek el, amennyit megesznek (egy egyed naponta körülbelül 10—20 kg húst fogyaszt el), s amíg az tart, addig nem néznek új zsákmány után. A kiszemelt áldozatot 15—25 méterre becserkészik, utána hirtelen lerohanják. A kisebb zsákmányt mancsukkal lefogják, és harapással ölik meg, a nagyobbaknak a torkát kapják el, esetleg előtte a zsákmány hátsó lábának inát eltépik, hogy annak mozgását korlátozzák. Ez utóbbit teszik, ha elefántbika vagy bivalybika az áldozat. Hosszú távú üldözésre a tigrisek alkalmatlanok, a zsákmányt legfeljebb néhány szökkenés után terítik le. Minden élőlényt, amellyel elbírnak, zsákmánynak tekintenek: a rovarokat, a bivalyt, esetleg az elefántot. A fára menekülő zsákmányt nem követik. A dögöt is elfogyasztják. Az embert általában kerülik, de az öreg, beteg példányok vagy anyaállatok megölhetik az embert, s így emberevővé válnak. Ez utóbbiak aráTerritóriumuk nagysága részben nemtől függ, a hímek vadászterülete több nőstényét is magában foglalja. A hímeké alfajtól és természetesen a zsákmány mennyiségétől függően 40 négyzetkilométertől akár 1000, sőt több ezer négyzetkilométerig is terjedhet. Átlagos életkoruk 10—15 év, esetleg megérhetik a 20 évet is. (Az írás A macska című lap nyomán készült.) nya azonban elenyésző, mintegy 3—4 ezrelék. Ellenségei az emberen kívül a vörösfarkasfalka, az idős egyedekre veszélyesek még az indiai vadkutyák. Hangjuk jellegzetessége, hogy nagymacskák lévén ugyan nem dorombolnak, de — bár csak kilégzéskor — egy ahhoz hasonló „frrr” hangot hallatnak, amely talán átmenetnek tekinthető a dorombolás felé. A macskák veszélyesebbek A veszettség Sikli T. (Új Kelet) Itt a tavasz, s az állattartók zöme már tudja, hogy ez a hónap a veszettség elleni oltások ideje. Annak azonban, aki még csak nemrégiben fogadott magához kutyát, érdé-' mes tudnia, hogy a veszettség elleni oltás beadása a jószág három hónapos korától kezdve minden évben kötelező. Az idén április 15. és május 9. között, majd pótoltásként május 17-én lesz mód arra, hogy az állatok megkapják a védőoltást a kijelölt oltóhelyeken, vagy az egyéb kezeléseket végző állatorvosnál. A veszettség ma már viszonylag ritkán előforduló vírusos fertőző megbetegedés, melyet a fertőzött állat nyála, váladékai terjesztenek. Hazánkban elsősorban a rókák fertőzésközvetítő szerepe nagy. A köztudatban kialakult kép a veszettséget dührohamokkal, támadással azonosítja, holott főleg a vadállatoknál (róka, őz) feltűnő szelídségben nyilvánul meg a tudatzavar. A rendellenesen viselkedő „szelíd” állatot semmiképpen nem szabad befogadni, felbukkanását azonnal jelezzük az állatorvosnak, a helybéli vadásztársaságnak, és szükség esetén a rendőrségnek is. A látszólag szelíd állat az első hirtelen mozdulatra, hangra megijed, és ez támadást vált ki belőle. A veszett állat harapása különösen veszélyes. Ha valakit ismeretlen, vagy feltehetően veszett kutya, macska vagy vadállat megmar, megharap, azonnal jelentkezzen orvosánál, illetve értesítse az állatorvost. Mindkettő azért nagyon fontos, mert a veszettséget gyógyítani nem, csak megelőzni lehet, s ha ez nem történik meg, a marás, harapás emberre nézve halálossá válhat. Amennyiben a harapás az arcot vagy a fejet érte — tehát minél közelebb van az agyhoz — és a jószág oltottsága nem bizonyítható, az orvos azonnal megkezdi az emberélet védelmét. Ha viszont nem kóbor állatról van szó, a négylábút két hétre megfigyelés alá helyezik, s ha bebizonyosodik veszettsége, „áldozatát” harapás utáni védőoltás-sorozattal kezelik. Az eljárás nemcsak a kutyákra, hanem a macskákra is érvényes. Sőt, az utóbbi idők tapasztalatai azt mutatják, hogy a macskák, mivel veszettség elleni oltásuk nem kötelező, sokkal veszélyesebbé váltak, mint a kutyák. Mátészalkáról Tajvanba A pincsi is igényli a törődést Dojcsák Tibor (Új Kelet) Mátészalkán, a Kraszna út. 26. szám előtt nagy tábla hirdeti: facsemeték kaphatók. A háziaknak a kertészkedésen kívül van még egy nagy szenvedélyük: a kutyák, pekingi palotapincsik, shi-tzuk, és egy kétéves boxer él a Bodó családdal. Először egy palotapincsit vettek, de mivel nem tudtak megegyezni, kinek az ölében üljön a kutyus tévénézés közben, úgy döntöttek, társat hoznak neki. Megtetszett Bodóéknak egy ismerősük shi-tzuja, vettek egyet, aztán a kövekezőt, és legutóbb még egy kis kant is. A pincsik fűthető helyiségben élnek, de télen mindig kint vannak az udvaron. A kicsik gyámoltalanok, két-há- rom napig tanítani kell őket, hogy elkezdjenek szopni. A felnőtt állatok általában pározta- tástól számított 61. és 63. nap között fialnak. Ilyenkor nagyon kell figyelni rájuk, nehogy komplikációk lépjenek fel. Kellene egy olyan kis állatklinika Mátészalkán, mint a fehérgyarmati. Mi is jártunk már úgy, hogy az egyiket császározni kellett. Van, aki kéthavonta is fürdeti pincsijét, én általában tavasz elején szoktam. A szemüket és fülüket hetente ki kell mosni, és hetente legalább egyszer át kell fésülni a szőrüket, mert ha begubancolódik, már nehéz rendbe hozni. Amikor lakásba kerülnek, hamar szobatiszták lesznek. Eleinte gyakran ki kell engedni őket, de gyorsan megszokják a lakást. Bolha ellen bolhanyakörvet használok, jobban szeretem a bolha- pornál. Kutyavételnél nagyon kell figyelni a szőr minőségét. Az a jó, ha dús szőrű az anya és az apa is, és figyelni kell még arra is, hogy hibátlan legyen a fogsora. A környékünkön nem tudjuk a teljes szaporulatot értékesíteni, mert a törzskönyvesekre nincs nagy kereslet, csak azok veszik, akik igényesek és elég pénzük is van hozzá. Felénk inkább a törzskönyv nélküliek elterjedtek, azok olcsóbbak és igénytelenebbek. A kiskutyákat Pestre adjuk el, ahonnan exportra viszik Olaszországtól Tajvanig a világ minden részébe. Kutyák tenyészszemléje Sikli Tímea (Új Kelet) Immáron harmincnyolc éve annak, hogy a megyeszékhelyen is megalakult a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) nyíregyházi önálló jogú szervezete. Akkoriban még csak tizenhat tagot számlált a lelkes kis társaság, ma a létszám már eléri a hétszáz főt. A szervezet munkájáról Tompa István elnök beszélt. — Egyesületünk a legnagyobbak közé tartozik, hiszen lényegében az egész kutyatartó társadalmat összefogjuk. Korábban Mátészalka, Fehérgyarmat és Kisvárda is hozzánk tartozott, ám ezeken a helyeken néhány évvel ezelőtt önálló szervezeteket hoztak létre. A jó kapcsolat megmaradt köztünk, csakúgy, mint a többi kutyás egyesülettel. Az évek során a MEOE helyi szervezete is szakosztályokra bomlott, így működik őrző-védő, kotorék-, terelőkutya- és agarászcsoportunk, illetve szervezés alatt van a nagytestűek csapatának verbuválása is. A millecentenárium kapcsán a terelőkutyások elnyertek egy pályázatot, mellyel működésükhöz szükséges felszerelésekhez jutottak. Az év elején tartottuk meg tisztújító közgyűlésünket, újraválasztottuk a vezetőséget, az ellenőrző- és fegyelmezőbizottságot, értékeltük az elmúlt esztendőt. Szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk a helyi önkormányzattal, ezt igazolja az is, hogy több Tompa István elnök szakember mellett minket is felkértek az ebrendelet megalkotásához.‘Következő közös lépésünk egy tájékoztató kiadása lenne, melyben megpróbálnánk segítséget nyújtani a kutyatartóknak az állatnevelésről. Természetesen nekünk is vannak terveink, kitűzött céljaink. Szeretnénk egy önálló kiképzési pályát, ahol klubhelyiségeket alakítanánk ki különböző foglalkozásokhoz, és ott lennének a technikai felszerelések a kutyás kiképzésekhez. Ezt a pályát nemcsak egyesületi tagjaink vehetnék igénybe, hanem meghatározott napokon minden olyan kutyatartó, aki biztonságos, zárt helyen szeretne dolgozni, foglalkozni négylábú barátjával. A megvalósításhoz Fotó: Bozsó szintén az önkormányzattól kapunk segítséget, a hírek szerint több földterületet is kijelöltek. Az idén országos szintű kiállításunk nem lesz, de április 28-án tenyészszemlét, október 20-án pedig tájjellegű- kutya-bemutatót rendezünk. Bár még kicsit messze van, mi már teljes erőbedobással készülünk az 1997/98-as jubileumi évünkre, amikorra a Federation Cynologiue Intemacionale-tól (FCI) megkértük az engedélyt CACIB nemzetközi kutyakiállítás rendezésére, reméljük, meg is kapjuk. Ezúton szeretném tagtársaimnak közreadni, hogy április 15-étől szervezetünk székhelye Nyíregyházán, a Hősök tere 9. szám alatt lesz.
