Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-18 / 91. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. április 18., csütörtök 3 Mién volt áramszünet? Fény az éjszakában Munkatársunktól Az utóbbi napok szeszélyes áprilisi időjárása miatt a megyeszékhelyen az éjszakai közvilágítás néhány városrészben, mint például a Búza tér vagy az Árok utca környékén kialudt. Az okokról a Titász munkatársai elmondták, hogy legtöbb esetben a viharos széllökések miatt alakulnak ki a zárlatok. Ugyan villamosipari szabvány rögzíti, hogy a légvezetékek mellé milyen távolságba telepíthetők a fák, illetve a növekvő fakorona mennyire közelítheti meg a vezetékeket, de sajnos, mint megtudtuk, ezt sok esetben figyelmen kívül hagyják a tulajdonosok. A vihar miatt az ide- oda csavarodó fakorona zárlatot okoz, az pedig vaksötétséget. Az elmúlt napokban az áramszolgáltató vállalat ügyeletesei helyenként egész éjszaka dolgoztak a hibák felderítésén, amelyeket jó esetben a bejelentéstől számított fél, egy órán belül ki tudnak javítani. A nyári időszámításra való áttérés miatt a kora esti órákban — főként borús, tompa, felhős időben — feltűnő sötétségbe borul Nyíregyháza, amikor az utcai lámpák még nem világítanak. Az időszakos fényhiány okáról megtudtuk, hogy maga a megye- székhely és környékének világítási rendszerét egy központi, számítógép vezérelte óra automatikusan kapcsolja be és ki egy úgynevezett ezoterikus időtábla alapján. A megyeszékhely fekvésének figyelembevételével módosult a világítás-bekapcsolási idő, ami a korábbi gyakorlathoz képest a város kérésére mintegy 30 perccel korábbra tolódott. A téli-nyári óraátállítások nem jelentettek volna problémát, ha az évszaknak megfelelő időjárás és átlagos napfény lett volna. Á megyeszékhely városüzemeltetési irodájának munkatársai megerősítették a Titász véleményét. Mint megtudtuk, évente közel 4 ezer óra megvilágítási idő után fizet úgy átalánydíjat a város, hogy statisztikai módszerekkel kiszűrik a nem működő lámpák miatti külön- bözetet. A város közvilágítási rendszere sok kis szakaszból tevődik össze, s pillanatnyilag nem megoldható, hogy úgynevezett alkonyatkapcso- lók használatával adott esetben — borús, esős időben — korábban működtessék a világítótesteket. Ennek oka, hogy a hamarabb bekapcsolt lámpák átalány feletti áram- fogyasztását nem lehet külön mérni. A szakaszonkénti mérőműszerek telepítése már elkezdődött. A munkát anyagi oldalról nagyban elősegítené, ha a 150 wattos halogénlámpákat 80 wattos, energiatakarékos világítótestekre tudnánk cserélni, de ez legalább 200 millió forintba kerülne. A városüzemeltetési iroda a lehetőségeihez képest folyamatosan cseréli kisebb áramfelhasználására a világító eszközöket. A szakemberek elmondták, hogy nem most, hanem télen, december első-második hetében kell leginkább odafigyelniük a világításra, hogy a hirtelen sötétedés miatt ne alakulhasson ki balesetveszélyes helyzet. A meteorológiai szolgálatjelentései alapján pár napon belül az évszaknak megfelelő lesz a napsütéses órák száma, s így megszűnik az átmeneti alkonyati félhomály. HÍRCSOKOR Új Kelet-információ Beregsurányban is megemlékeznek a hét végén a Föld napjáról. A település nyugdíjasklubja magyar és kárpátaljai erdészeket és biológusokat lát majd vendégül szombaton és vasárnap. Szamosbecsen már régen nem épült új ház. Szakítva a „hagyományokkal”, ez évben a tavasz beköszöntővel már nyolc esetben adott ki építési engedélyeket a helyi önkormányzat. Tákoson egészen új vállalkozás kezdődik június 1 -jétől. Csarodával közösen a Bereg- ben elsőként itt indul majd útjára a szennyvízberuházás. Fővállalkozóként egy osztrák-magyar cég jelentkezett, de emellett lakossági önerőre is szükség lesz. Rohodon is megpályázták a szennyvíztelep építését. Ha elfogadják a beadványt, az a szükséges anyagiak nyolcvan százalékát jelenti majd, a többit a lakosságnak kell öszegyűjteni. Ramocsaházán az önkormányzat közhasznú munkásokat vett fel. A néhány fős kis csapat elsősorban a napközi konyhakertjében tevékenykedik, mivel az ellátáshoz szükséges hozzávalókat mind itt termelik meg. A turizmus • •• ^ • jovoje Új Kelet-információ A Kereskedelmi és Iparkamara megyei turisztikai szakosztálya rendkívüli ülést tartott az üdülési, vendéglátási szezon közeledtével április I7-én, szerdán a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ kamaratermében. A rendezvényen az Országos Idegenforgalmi Szövetség képviselője előadásában kitért az országos helyzetre, többek között arra, hogy a szövetség célja a turizmus húzóágazattá fejlesztése. A szakember kijelentette: ennek érdekében a jövőben hatékonyabbá kell tenni az idegenforgalmi szakmában tevékenykedő munkaadók es szolgáltatók érdekképviseletét. A legutóbbi közgyűlésen név- változtatás mellett döntött a vezetőség, a szervezet neve ezentúl Országos Idegen- forgalmi Munkaadói Szövetség. A turizmus jövőjéről többek között elhangzott a rendezvényen, hogy a szervezet tagjai sorába fogadta a Falusi Vendégfogadók Szövetségét. A „En ezeken a tájakon itthon vagyok! Berki Antal interjúja Nem tolongtak a zsurnaliszták a köztársasági elnök kedden délután négy órára hirdetett sajtóbeszélgetésén. A megyei hírközlő szerveket ketten képviselték. Az elnök gunyoros kedvességgel konstatálta a létszámot, majd hozzájuk fordulva közölte, hogy minden kérdésre válaszol, kivéve, amire nem tud és amire nem akar, ezt minden esetben közölni fogja. Az első kérdés a hazai pesszimizmust feszegette, szembeállítva a határokon túl élő magyarok optimizmusával. A kérdező Kányádi Sándor derűlátását hozta fel példaként. — Örülök Kányádi optimizmusának. Neki van igaza. Nézzétek, a trianoni békekötéssel Magyarország lakosainak egy- harmada került a határokon túlra. Más körülmények, más társadalmi viszonyok közé került az elszakadt magyarság jó része. Ebben a helyzetben csak az összetartás és a nyelvi kultúra az, amely képes volt fenntartani őket, és ami az anyaországgal a kapcsolattartást biztosíthatta. Az örökös küzdelem a létért, bármilyen furcsa, optimistává, bizakodóvá teszi az embert. A magyar társadalom a mostani átalakulás másfajta viharait éli meg, mint az utódállamok magyarsága. Ez annak köszönhető, hogy igényszintje lényegesen magasabb a kielégíthetőnél. Valószínűleg ez ok miatt lát mindent katasztrofáli- sabbnak. Most olyan értékközi állapotban vagyunk. Már eltűntek az úgynevezett szocialista értékek, de a piacgazdaság értékei még nem alakultak ki. Azt gondolom, hogy a folyamat végén sajátos helyzet alakul majd ki a térségben: ebben az új helyzetben benne lesz a múltunk, és benne lesz a tőlünk függetlenül, bennünket erőteljesen befolyásoló jelen. Lapunk munkatársának kérdésére (Ön baráti látogatással, kegyeleti aktussal kezdte hivatalos útját Vásárosnaményban. Mondana pár szót erről?) Göncz Árpád a következőket válaszolta: Régi barátaimmal találkoztam, és megkoszorúztam Kiss Sándor sírját. Még negyvenöt előtt a Magyar Diákok Szabadságfrontjában ismertem meg Sándort. Óriási tekintélye volt. Teljes egyetértésben választottuk meg vezetőnknek. A háború alatt elfogták, és csak csodával határos módon sikerült megszöknie a Margit körúti fegyházból. A háború után a parasztszövetséget szervezte, annak az igazgatója volt, én meg Kovács Béla személyi titkáraként dolgoztam. Ugyanahhoz a kisgazda értelmiségi körhöz tartoztunk, teljes egyetértésben politizáltunk. Aztán Sándort a ’47-es kisgazdaperben lecsukták, felettem is beborult az ég, de családjával tartottuk a kapcsolatot. Most is találkoztam húgával, Eszterrel, együtt voltunk kint a temetőben. Szabadulása után, ha jól emlékszem, villanyszerelőként helyezkedettel. 1956- ban újra a parasztszövetséget szervezte. Segítettem neki a munkában. Még akkor képviseltem a szövetséget, amikor ő november 4. után külföldre kényszerült. Ahogy lehetett, érintkeztünk egymással, neki küldtem ki a Nagy Imre-könyvet, ami miatt aztán nekem gyűlt meg a bajom a hatóságokkal. Higgadt, gyűlölet nélküli politikus volt. Döntő szerepet játszott a magyar-kérdésben elfogadott ENSZ-ál- láspont megfogalmazásában. Az én értékelésem szerint Kiss Sándor, Kovács Béla mellett a legnagyobb parasztpolitikus volt. Valami hihetetlenül mély emberi bölcsességgel rendelkezett, amit emigráns korában is megőrzött. 1982-ben találkoztunk újra, először akkor mehettem nyugatra. Rövid ideig voltunk együtt, de akármilyen rövid is volt az együttlét, ő lett a legkisebb fiam keresztapja. Már hazafelé készülődött, amikor teljesen váratlanul autóbaleset áldozata lett. Kívánságára hazai földön temették el. Nekem Vásárosnamény és a Bereg Kiss Sándort is jelenti, de nem csak a Bereg, lejjebb Mátészalkán Fekete Feri él, aki szintén parasztszövetségi ember volt. Kis kerülővel hozzá is beug- runk. Nekem ezen tájékon olyan baráti és családi kapcsolataim vannak, hogy én ide nem látogatni jövök, hanem haza érkezem. Egy tanácskozás apropóján Válságban az önkormányzatok! Gellért Kiss Gábor Berki Antal (Új Kelet) Véget ért a Beregi Ünnepi Hét egyik nagyszabású rendezvénye, a polgármesterek és önkormányzati vezetők nemzetközi találkozója. Két résztvevővel, Gellért Kiss Gábor országgyűlési képviselővel és dr. Fürcht Pállal, a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztály főosztályvezetőjével beszélgettünk a mostanra kialakult, sok esetben válságos helyzetről. — Van értelme az ilyen tanácskozásoknak? — Rendkívül hasznosak az ilyen megbeszélések, különösen most, amikor forr a levegő az önkormányzatok körül. A parlament rövid időn belül elkezdi tárgyalni az új alkotmányt. Az alapelvekben külön fejezet szól a helyi önigazgatásról. Azok a tapasztalatok, amiket a polgármesterek átadnak nekünk, beleépülnek az alkotmány szövegébe. Az ilyen jellegű tanácskozásokon keresztül mindenki megelégedésére alakulhat ki az új alkotmány. —Szó esett a tanácskozáson a megyerendszerről. Sokak szerint szükséges valamilyen középszint. A minisztérium hogyan látja ezt a kérdést? — Öt éve folyik politikai és szakmai vita erről. Valószínűleg az új alkotmány egyértelműen el fogja dönteni ezt a vitát. Képtelenség az a gyakorlat, ami most folyik. A legkisebb falu is rákényszerül arra, hogy közvetlenül a minisztériumokhoz vagy a kormányhoz forduljon ügyes-bajos dolgaival. Valamiféle koordinátori szerepkört betöltő középszintre mindenképpen szükség van. —Az ötmillió lakosú Finnországban mindössze 450 önkormányzat működik, nálunk 3200. Nem sok ez? — Egészen pontosan 3168 önkormányzat van. Ez valóban sok. Mégsem jó a finn, vagy akár a dán példa. Azt gondolom, nálunk nem szabad a kis önkormányzatokat összevonni vagy megszüntetni. Meg kell hagyni az önállóságukat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 100—200 lakosú falu nem tud mindent önerejéből megvalósítani. Jó lenne, ha társulások jönnének létre a közösen megoldható feladatokra, így megmaradhatnának a legkisebb önkormányzatok is, és a problémák is könnyebben megoldódnának. — Nem úgy tűnik, mintha valami rehabilitációs propaganda indult volna meg a megyerendszer visszaállítása érdekében? — kérdezem Gellért Kiss Gábortól. — Ha abból indulunk ki, hogy a német abszolutizmus idején a megyerendszer megmentette az országot a teljes elnémetesítéstől, akkor azt kell mondanunk, hogy a megyére szükség van. Ha azt vesszük, hogy milyen mértékben fordult szembe a felvilágosodás mozgalmával, mennyire fékezte a haladást, akkor azt mondhatjuk, a megyerendszerre nincs szükség. Az igazság valószínűleg a kettő között van. Kemény politikai csaták várhatók az ügyben. Nem titok, hogy például a szabaddemokraták a megye teljes eltörlése mellett vannak, ugyanakkor a szocialisták, különösen azok, akik közigazgatási tapasztalatokkal rendelkeznek, támogatnak valamiféle közbülső lépcsőfokot, és az nyilvánvaló, hogy a megyéket ilyen szerepre találták ki. Nem szabad megfeledkezni a történelmi hagyományokról sem, hiszen ez a közigazgatási forma István király óta létezik. Azt gondolom, hogy az a parttalan önállóság, ami most van, nem tartható sokáig. Vannak olyan regionális ügyek, mint például az egészségügy, az oktatás stb., amelyeknek dolgai kormányzati döntést igényelnek. Ezeket csak megfelelő összehangolás után lehet megoldani. Remélem, hogy legkésőbb 1998-ig megoldódik ez a kérdés. Az biztos, és itt, ezen a tanácskozáson fehéren-feke- tén kiderült, hogy maguk az önkormányzatok is igényelnek valamilyen középfokú fórumot. Szükség van a megyékre, de nem a mindenható, isteni hatalommal bíró szervezetre. Az új rendszert nagyon pontos szabályokkal kell körülhatárolni, tevékenységi körét szigorú törvényekkel szabályozni.
