Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
UJ KELET Ipar, gazdaság 1996. április 16., kedd 7 Iparkamarai hírek Román befektetések Új Kelet-információ A romániai üzleti lehetőségekről és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról lesz szó azon a megyei kereskedelmi és iparkamarai szakmai fórumon április 22-én, hétfőn, amelyen előadóként részt vesz Kónya László, a romániai magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A rendezvényen az aktuális külkereskedelmi szabályozás kérdéseiről, a romániai privatizációs befektetési körülményekről, illetve a cég- és vegyesvállalat alapítási lehetőségekről esik szó. A turizmus jövője A megyei Kereskedelmi és Iparkamara turisztikai szakosztálya rendkívüli ülést tart április 17-én, szerdán a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ kamaratermében. A rendezvény vendégelőadója, Sívó Tibor, az Országos Idegenforgalmi Szövetség főtitkára előadásában kitér a turizmus helyzetére, többek között a falusi turizmus jövőjére, illetve elmondja tapasztalatait az önkormányzatok és a közjogi testületek együttműködéséről, továbbá előzetes ismertetőt tart a május 10-én rendezendő országos turisztikai konferenciáról. Nemzetközi vásárok Északra szállnak a szabolcsi repülők „Ez teljesen kézműipari munka” Fotó: Harascsák Annamária Új Kelet-információ _______ Sz ázadszor BNV. A Budapesti Nemzetközi Vásár idén századszor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt szeptember 20-án. A millecentenáriumhoz kapcsolódva rengeteg meglepetést készítettek elő a rendezők: többek között BNV-történeti kiállítást, kézművesnapot, jelmezes futóversenyt és felvonulást szerveztek kísérőprogramként. Industria. Több tízezer meghívólevelet küldtek szét a világba az Industria ’96, a Beruházás Javak Nemzetközi Szakvásárának szervezői. Magát a kiállítást május 14. és 18. között rendezik meg. Az előzetes visszajelzések alapján igazolódni látszik a rendezők elképzelése, ugyanis az április közepéig rendelkezésre álló adatok szerint telt házas lesz a kiállítás és vásár. Fellendülőben az építőipar. Építőipari seregszemlét tartanak április 30. és május 4. között a budapesti Vásárközpontban. A Construma építőipari és a Decorstone díszkőipari kiállítás és vásár átfogó képet ad a látogatóknak az ágazat teljes hazai és nemzetközi lehetőségeiről. A bemutató fontosságát az adja, hogy Magyarországon, de kiemelten Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében sok évi pangás után fellendülőben van az építőipar. A vállalkozók és a cégek is érzik a piaci változást, így több mint 700 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. Premier. A legdinamikusabban fejlődő iparág, a számítás- technika legújabb termékei láthatók ötnapos kiállításon április 16-ától a BNV területén. Az IFABO ’96-on a legkisebbektől kezdve a legnagyobb nemzetközi számítástechnikai cégek, gyártók, programozók mutatják be termékeiket és szolgáltatásaikat. Az első napot zártkörű szakmai napnak nyilvánították a szervezők. Az IFABO egyben premier is lesz, ugyanis ekkor nyitják meg az újjáépített B pavilont is, ahol az Intemetcentrum kap helyet. Fullajtár András (Új Kelet) Bizonyára van, aki meglepődik azon, hogy megyénkben repülőgépeket gyártanak, pedig ez az igazság. A légi jármű gyártása már hároméves múltra tekint vissza. Egy dán fiatalember Bjarne Juel Petersen ugyanis itt találta meg a számítását, és az általa létrehozott, kezdetben dán, svéd, norvég érdekeltségű Lamco Kft.-ben az ő irányításával kezdték el készíteni a kétszemélyes sportrepülőgépeket. Hogy miért pont Nyíregyházán? Petersen szerint itt jók, gazdaságosabbak a körülmények, mint az ő hazájában, és nem utolsósorban kitűnő szakembergárdára talált. Két évvel ezelőtt lapunknak nyilatkozva a cégvezető biztatónak látta a jövőt. Mostanában olyan hírek kaptak szárnyra, hogy gondjaik vannak, holott még úgy látszik minden a legnagyobb rendben van, több gép is formálódik a szorgos kezek alatt. — A jövőt most is biztatónak látom — halljuk a cégvezetőtől —, de aki termeléssel foglalkozik, tudja, hogy előfordulhatnak problémák. Nálunk is voltak gondok, de most már az eddigieknél is nagyobb kapacitással folytatjuk a kisgépek gyártását. Csupán annyi történt, hogy a svéd partner kiszállt az üzletből, viszont napokon belül új társ lép a helyére. Úgy érzem, igazából most lendül fel a tevékenységünk. A megrendelések továbbra is Dániából, Finnországból, Svédországból és Olaszországból érkeznek, de rövidesen bővülnek a piaci lehetőségeink, ha megjelenünk a német és a francia piacon is. — Milyen típusú gépeket készítenek? — Ugyanazt folytatjuk, amivel kezdtünk, de mindig újítunk rajta valamit. A gép neve EUROCUB MK I. Könnyű sportrepülőgép és kimondottan a repülés szerelmeseinek szánjuk, amolyan hobbigépek. Az utazósebességük 177 kilométer óránként, és 15 literes üzemanyag-fogyasztással ezer kilométert is tudnak repülni. — Magyarországon van már igény az önök gépeire? — A napokban várjuk a magyar hatósági engedélyt a repülésre, de ameddig ez nincs meg, addig nem lehet a gépeket használni. Az én hazámban vagy az említett országokban egy ilyen gép nem luxus annak, aki szeret repülni és megveszi. Az ára annyi, mint egy jobb autóé, 4— 7 millió forint, de attól is függ, hogy milyen kiegészítőkkel látták el. Most jelentkeztek igényükkel magyarországi repülőklubok: rendelnének egy-egy gépet. Itt Nyíregyházán erről már előrehaladott tárgyalásaink vannak és egy—két hónapon belül átadjuk részükre a gépeket. Az üzemcsarnokban tucatnyi munkás szorgoskodik, látszik, hogy értik a dolgukat. Végtelen aprólékosan építik a masinát. Az egyik gépnek a vázát vékony, speciális csőből formázzák, egy másikon már a karosszériaelemek is rajta vannak, és alakul a gép végleges, karcsú formája. A félkész gép motorházánál serénykedik Kerti József. Régi „motoros” a szakmában. Korábban a repülőtéren dolgozott, de komplett gép gyártásában most vesz részt először. — Ez a munka teljesen kézműipari jellegű. A gép minden „porcikáját” mi készítjük el. így mindegyiknek van egyedisége. Az alapanyagok nagy része külföldről, főleg Amerikából érkezik, viszont nagy dolognak számít, hogy ezentúl a motorja itt készül Magyarországon, a neve Horizont. A Boxer-motort négyütemű Trabantmotorból fejlesztették ki. A teljesítménye hasonló a mostanihoz, de jóval kedvezőbb az ára — avat be a szakember. — Mennyi idő alatt készítenek el egy gépet? — Minden attól függ, hogy mennyi a megrendelés. Egy hónap alatt könnyen elkészítünk egy repülőt, de nagyobb kapacitásra is képesek vagyunk. A gárda összeszokott. Itt a gyártás minden fázisához ért mindenki, nincs főnök, nálunk igazi demokrácia van. Izgalmas munka. Igyekszünk jó és pontos munkát végezni, hogy minél több megrendelés legyen, mert akkor nekünk is több jut a zsebbe. — Ön repült már ilyen géppel? — Kísérettel repültem, de úgy döntöttem, hogy inkább az elkészítésben veszek részt, és maradok a földön. Háromszázmillió az „úirapapírbói” Privatizálták a papírgyárat A hetvenes évek ipartelepítése során az egyik kiemelkedő beruházás a nyíregyházi papírgyár létesítése volt. A hullámpapírból készült alapanyag- és csomagolóanyag-gyártásnak időközben kialakult a hagyománya. Teljesítőképességének tetőfokát 1985-re érte el a gyár, az akkori bruttó termelési értéknek ma a hatvan százalékát gyártják. Öt évvel ezelőtt több mint ezren dolgoztak a Tünde utcai üzemben, ma a négyszázat sem éri el a létszám. Abban az időben csak a hazai piacra termeltek, ma huszonöt százalék az export aránya. A kilencvenes évek magánosítása során a gyár része lett a Dunapack Rt.-nek. A privatizáció a közelmúltban fejeződött be azzal, hogy az osztrák tulajdonos felvásárolta az összes részvényt. A tulajdonosváltás várható következményeiről Sárdi Sándor igazgatóval beszélgettünk. Fekete Tibor (Új Kelet) — Milyen változtatásokat vár el önöktől a régi-új tulajdonos? — A nyíregyházi gyár továbbra is a Dunapack Rt. egyik termelői egysége lesz. Részvénytársaságunk Közép- és Kelet-Európa legnagyobb papírgyártó termelői rendszere. Az öt termelőhely átszervezésével szeretnék elérni, hogy minden gyárban azonosak legyenek a teljesítmények, ugyanazt a szolgáltatást nyújtsák ugyanabban a minőségben. A műszaki fejlesztést nem csak az új tulajdonos miatt kell folyamatosan végeznünk. Aki nem tud korszerűsíteni, idővel lemarad. — Megjelentek a magyar piacon a szlovák, a szlovén és a horvát gyárak termékei is. Mennyiben jelentenek azok konkurenciát önöknek? — Annyiban, hogy ők olcsóbban tudnak szállítani. Mi ezt azzal próbáljuk meg ellensúlyozni, hogy igyekszünk maximálisan kiszolgálni vevőinket. Megrendelőink elmondják kérésüket, milyen csomagolóanyagot szeretnének, mi pedig számítógépen megtervezzük a legmegfelelőbb doboz't. Eddig még nem tudtak tőlünk olyat kérni, amit nem tudtunk teljesíteni. — A Dunapack korábban is nagy hangsúlyt fektetett környezetünk, különösen erdeink megóvására. Hol tart most ez a folyamat? — Az alapanyag döntő része hulladékpapírból készül, de ezt a vevőnek nem szabad észrevennie. A mai technológiai eljárások alkalmasak arra, hogy ugyanolyan fehér színű papírt gyártsunk, mint az, amelyik eredeti cellulózból készült. Ez év elején vezették be az úgynevezett csomagolási termékdíjat. A mi termékeink mentesülnek e díjfizetés alól. Ez évente három- százmillió forint megtakarítást jelent. Ráadásul az „újra- papír” elnyerte a vásárlók tetszését is. — Gyakran következménye a korszerűsítésnek a létszámleépítés. Kell-e ettől tartaniuk az itt dolgozóknak? — Az alkalmazottak száma nem fog jelentősen változni. Kevesebb emberrel kötünk időleges szerződést, és várhatóan csökken majd a túlórák száma is. Szerencsére a magyar gazdaság jelentős fejlődésnek indult. Reményeink szerint tartós lesz ez a fel- emelkedés, és hosszú távon biztos piaca lesz termékeinknek. — A dolgozókat a legérzékenyebben mindig a boríték vastagsága érinti. Számíthat- nak-e béremelésre az idén? — Jelentős bérfejlesztést tervezünk ebben az évben. Az alapfizetéseket átlagosan huszonkilenc százalékkal megemeljük. Ez az össz-bértöme- get figyelembe véve tizenkilenc és fél százalékos bruttó béremelést jelent. A szakszervezettel történt megállapodásunk értelmében ez csak akkor lehetséges, ha a tervek megvalósulnak. Ha nem, akkor csak tizenöt százalékos béremelést tudunk adni. Jelenleg az átlagmunkabér bruttó hatvanezer forint körül van, és százötven forintnál kevesebb órabért senkinek sem adunk. Emelkedő tarifa Hatályba lépett az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium rendelete, amely tartalmazza az iparjogvédelnú szolgáltatások megváltozott díjszabásait. Az új szabályzással kapcsolatban indoklásként elhangzott, hogy a díjak emelése elkerülhetetlen volt, de ennek ellenére sikerült megőrizni a jelentős mértékű feltalálói kedvezményeket. A szabadalmi igény bejelentésekor összesen 60 ezer forintot kell befizetni bejelentési, kutatási, vizsgálati és egyéb címeken. Amennyiben a bejelentett találmány tulajdonosa maga a feltaláló, akkor mindezen díjaknak csupán a negyedét kell befizetni. A szabadalmi fenntartási díj is kisebb mértékben módosult: az első öt évben évente 20 ezer, a tizedik évig 40 ezer, a tizenötödik évig 50 ezer, a huszadik évig 80 ezer forintba került. Mindezek a tarifák a jogosult feltalálóra nézve úgy változnak, hogy az első öt évben az alapdíj negyedét, a tizedik évig pedig a felét kell fizetni. Különleges esetben, ha a feltaláló anyagi körülményei rosszak, akkor kérhető a szabadalmi díj mérséklése vagy elengedése a hivataltól.
