Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-02 / 78. szám

UJ KELET „Óriási szinész leszek!” Vizsgaelőadás Fiatalok, lelkesek, szépek. Ahány felvonás, annyifé­le szereposztás. Izgalmas. Nem kell várakozni a következő bemutatókra, esetleg száz meg száz kilo­métert utazni, hogy megtudjuk, egy-egy szerepet me­lyik színész milyen felfogásban játszik el. Az előképzősök tálcán kínálják a megoldást. Berki Antal <jk Szilágyi—Zerkovitz: Csókos asszony Az egyik felvonásban Ibo­lya Ede Tucker András, a má­sikban Tóth Zoltán. Először Horváth Réka alakítja Rica Macát, aztán Szirbik Berna­dett, végül Erdős Borosa. Ki- nek-kinek ízlése szerint. Me­gyeri Zoltán tanár úr a vizsga előtt erre külön is felhívja a figyelmet. Meg arra, hogy ez nem igazi előadás, a körülmé­nyek olyanok, amilyenek. Se díszlet, se kellék, a jelmezek innen-onnan. A közönség bol­dogan megy bele a játékba. Előbb kicsit meglepődik, ami­kor a második felvonásban Pünkösdi Katóként Kövér Ju­dit jelenik meg Járó Zsuzsa helyett, de aztán nem mérics­kél, nem hasonlít, örömmel vesz részt az előadásban. Közreműködő lesz. A színház magába fogadja. Ennél jobb hangulatot vizsgának keresve sem lehet találni. Maguk a vizsgázók teremtették meg. Köszönet érte. A vizsgáztató közönség jobban drukkolt, mint a vizsgázó maga. így van jól. Nehéz két évet hagynak maguk mögött a gyerekek. Reggel nyolctól este tízig és még tovább a színház. Csak a színház! Próbák — tanulás —, előadás, készülődés a másna­pi feladatokra. Nap mint nap, hétről hétre, hónapról hónap­ra. Minden próbán részt vesz­nek, minden előadáson ott vannak. A Móricz Zsigmond Színház nem tud meglenni nélkülük. Vannak előadások, melyek csak azért jöhettek létre, mert ők itt tanulnak. Ilyen a Marat halála vagy a Kasszasiker. És most ez a vizsga. A vizsgáztató közön­ség vastapssal köszöntötte őket. Megérdemelték. Ho­gyan tovább? Mi lesz ké­sőbb? Ki törődik vele? Óriá­si színészek, színésznők lesz­nek-e? Ez a távoli jövő. Nem fontos. Rögös pálya, sokan elhullanak a kegyetlen tapo­sómalomban. Nem érdekes. Az élet minden területén ez van, csak a színészélet nyil­vánosság előtt zajlik, látvá­nyosabbak a sikerek és a bu­kások is. Az előképzősök (Járó Zsuzsanna, Kövér Judit, Mészáros Árpád, Tűzkő Sán­dor, Horváth Réka, Szirbik Bernadett, Erdős Borcsa, Tucker András, Tóth Zoltán, Buda Mónika, Varga Nóra, Pipó László, Pásztor Zoltán, Gyuris Tibor, Dóra András) melegséget hoztak a téliesre sikeredett tavaszban. Felvételünk az Ágacska előadásán készült Fotó: Racskó Népszámlálás kicsiben Megyénk életéből Máté László a záhonyi körzetről 1996. április 2., kedd 3 „Áruraktárt szeretnék építeni” A szerző felvétele Munkatársunktól Hivatalosan április 1-jén vette kezdetét és április 21 -éig tart a Központi Statisztikai Hivatal országos mikrocen- zusa, azaz a népesség két szá­zalékára kiterjedő kisnép- számlálás. — Az 1990-es népszámlálás címlistája alapján központilag került kiválasztásra a lakosság azon két százaléka, akiket a kérdezőbiztosok felkeres­nek az elkövetkező három hét alatt — tudtuk meg Kosztur Józsefnétől, a KSH megyei igazgatóságának társadalmi statisztikai osztályának veze­tőjétől, a megyei felmérések koordinátorától. — Szabolcs- Szatmár-Beregben 46 telepü­lés lakóinak egy része esett a véletlen kiválasztásba, őket kötelezően felkeresik munka­társaink, s kikérik válaszaikat az élet- és lakáskörülménye­ikről. A lakossági válaszadás a 95/86-os törvényi szabályo­zás miatt kötelező, ennek meg­tagadója ellen szabálysértési eljárás indítható. A mikrocenzussal egy idő­ben kísérővizsgálatokat foly­tatnak a KSH munkatársai, amikor a lakosság jövedelmi, anyagi, vagyoni helyzetét tár­nák fel, illetve a kiválasztot­tak 25 százalékának az uta­zási szokásaikkal kapcsola­tos kérdéseket tennének fel. A kísérővizsgálatokra a vá­laszadás már nem kötelező jellegű. Az április 21-én befejeződő kisnépszámlálás után a hiva­tal kódolja, rögzíti, kiértékeli a kapott adatokat, amiket az országos mérési eredmények­kel hasonlítanak össze. A mikrocenzus eredményeit legkorábban ősz közepén tud­ja nyilvánosságra hozni a KSH. Palotai István interjúja Máté László semmilyen funkciót nem vállalt és nem is jelöltette magát az MSZP V. kongresszusán. Amint többször kijelentette: maga döntött úgy, hogy életét kizárólag mint nagyvállalkozó kívánja foly­tatni... A záhonyi különleges körzet­tel kapcsolatos központi és sze­mélyes üzleti tervei felől kér­deztük. — Az első pillanattól kezd­ve nyomon kísérem ennek a különleges gazdasági övezet­nek a sorsát. Vállalkozói öve­zet? Különleges gazdasági öve­zet? Már ez is mutatja, hogy még pontos neve sincs. Meg­győződésem, hogy a térség hi­hetetlen gyorsan fog fejlődni az elkövetkező időszakban. Ne­kem különlegesen erősek a kö­tődéseim, hiszen arról a kör­nyékről származom. Abapusztán születtem, ez Nyíradonytól néhány kilomé­terre van a balkányi kisvasút vonalán. Ott jártam általános iskolába, innen hát a „szere­lem” és a szándék, hogy vala­milyen formában oda visszatér­jek. Ha az ember ránéz a térkép­re, azt látja, hogy Szlovákia, Ukrajna, Románia tranzitútvo­nalai mind itt vezetnek Kelet felé, és ha mi ezt a tranzit sze­repet komolyan vesszük, akkor ez az ország egyik legértéke­sebb pontja. Láttam a Befekte­A Golfot körözték F. T. (Új Kelet) Aránylag csendes volt a hét vége a határállomá­sokon. A várakozási idő is az átlagos időszaknak megfelelő volt. Záhonynál a tehergépjárművek har­mincegy órát várakoz­tak. A személyforgalom­ban csak rövid időre volt egy—két órás várakozás. Csengersimánál egy és há­rom óra között töltötték várakozással az időt az utasok. Nem mindenki próbál­ta meg tisztességes szán­dékkal elhagyni az orszá­got. Csengersimánál egy bolgár állampolgár egy olyan VW Golffal jelent­kezett kilépésre, amelyet már a bécsi Interpol is körözött. Vasárnap Tisza- becsnél egy magyar férfi egy Ladát akart kivinni az országból. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a gépjármű forgalmi enge­délyét kimosták (nem vé­letlenül), és a felmutatott kölcsönadási szerződés is hamis volt. Záhonynál a trieszti rendőrség által körözött Mercedesszel szerették volna elhagyni az orszá­got, ráadásul lopott bi­ankó forgalmi engedély segítségével. Szintén Zá­honynál egy ukrán állam­polgár lapcserés útlevéllel kísérelte meg a beutazást — sikertelenül. Tárgyalás Nagy Sándorral tési Bank néhány anyagát, lát­tam a Gyáriparosok Szövetsé­ge néhány anyagát, tudom, mit fut és mit lobbizik ezért a tér­ségért Bajor Tibor és Baja Fe­renc, Juhász Ferenc, Kiss Gá­bor. Mindannyian azért dol­goznak, hogy az eddig kapott 200 millió elég legyen arra, hogy valaki megrajzolja, meg­álmodja, egy hozzáértő csoport végig merje gondolni, mit kell ott csinálni. Aki kereskedik az oroszok­kal, tudja, hogy sohasem pon­tosan az érkezik meg, amit iga­zából megrendel az ember. Az elgondolások egyike az, hogy hatalmas közraktárak létesülje­nek Magyarországon, amelyek közraktárjegyet képesek kiállí­tani. Esetleg szó lehet árubör­zéről is. A közraktári variáció azért jó, mert az ott elhelyezett árut egy papír „megtestesíti”, Fekete Tibor (Uj Kelet) — Az érvényben lévő épí­tésügyi előírások szerint tar­talékfűtésről mindenkinek gondoskodnia kell. Ezalól csak a panellakások tulajdo­nosai kivételek. Ha például valaki korábban cserépkály­hával fűtött két szobát, ami­hez két kémény tartozott, és most gázkazánnal fűt egy kéményről, akkor az alábbi­ak szerint minősítjük a kémé­nyeit. A két régi kémény kö­zül az egyik használaton kí­vülinek számít, ha nyílását le­falazták, betakarták vagy ta­pétával elfedték. Egy a lé­nyeg: egyértelműen látsszon rajta, hogy már nem hasz­nálják. Á másik régi kémény — függetlenül attól, hogy ez sem funkcionál — tartaléknak szá­mít. Ez után évente 256 forin­tot kell fizetni, ez a vizsgálat költsége. A gázkémények nem szoktak elkormozódni, azokat csak ritkán kell seper­ni. Sokkal lényegesebb és veszélyesebb az átjárható­ság vizsgálata. Ezt tükrö­zésnek is nevezik, mert a szakemberünk egy tükör­lap segítségével végignéz a és a nemzetközi minőségtanú­sítványokkal a háttérben biztos, hogy az a mennyiség, biztos, hogy az a minőség van ott. Az oroszoknak is érdeke, hogy akár Hamburgba is határidőre tudjanak eladni, hogy az áru a nevezett napon érkezzen, ne csak öt hónappal később... — Hogy látja az M3-as au­tópálya helyzetét? — Kérem, nézzen Európa autótérképére, és látni fogja, mekkora a lemaradásunk! Fur­csa dolgot mondok: nagyon szeretném, ha a déli autópálya is megépülne! Az Alföld hely­zetének javítása kizárólag az infrastruktúra fejlesztésén mú­lik! A Budapest-centrikus, su­garas úthálózat elavult. Az M3- as és a déli autópálya megépí­tése új dimenziókat nyithat meg a térségben. — Azt csiripelik a verebek, is kötelező; keddtől péntekig a kollégák kapnak egy-egy körzetet, azt járják be. Szombaton mennek vissza azokhoz a házakhoz, ahol a tulajdonosok nem voltak otthon. Pénzt mindig csak az akkori munkáért kell fi­zetni, visszamenőleg nem kérhetik a díjat. (Csak egy esetleg elvégzett, de ki nem fizetett munka ellenérté­két). Vannak olyan kéménysep­rők, akik eleve azzal kopog­tatnak be, hogy: „Ugye nem kell seperni?” Ebben az eset­hogy Komoró térségébenfolya- mi átrakó is szerepel a tervek között... — Árpád jól tudta, hol áll­jon meg a magyarokkal! Két hajózható folyónk van, ami egy ekkora ország esetében hatalmas dolog, de sajnos tel­jesen kihasználatlanul folydo- gálnak. Valamikor Budapest­ről Bécsbe naponta indultak hajók, ma egy héten egy... A nagytömegű áruszállítás fo­lyón a legolcsóbb! Vissza kell ehhez térnünk! — Személyesen mit tervez a záhonyi térségben? — Remélem, részt vehetek a programban. Szeretnék egy nagy raktárbázist felépíteni, ezért is érdekel ennyire a kér­dés. Az országnak is, a térség­nek is és személy szerint nekem is jó lenne... — Úgy legyen! Fotó: Harascsák ben is kell fizetni. Igen, bár kollégáinkat kioktattuk, hogy ne hagyják ki az ellenőrzést, hisz az gyakran csak egy szemrevételezés. A lakókat pedig arra kérem, ha már fi­zetnek érte, kérjék az ellenőr­zést is. Működési területünkön olyan is előfordult, hogy egy kismadár rakott fészket a nyár folyamán a kéménybe fél­úton. Ha egy gázkéményben nem tökéletesen szabad az áramlás, az komoly balesetet okozhat. Ha már fizetnek érte, nézessék meg! Madárfészek a gázkéményben A kertes házak lakói félévente egyszer biztosan találkoznak a kéményseprő­vel. Kotorni csak a legritkább esetben szükséges, de az ellenőrzés nem árt. A fél megyében a Viva Bt. vállalja a kémé­nyek seprését és az időszaki ellenőr­zéseket. Valkó László ügyvezető igazga­tótól azt kérdeztük, miért kell olyan ké­mény után is fizetni, amelyet évek óta nem használnak. csőben, hogy szabad-e az égéstermék útja. Az el­lenőrzés és az esetleges tisztítás dí­ja egy évre 380 forint, a kémény típusától függetle­nül. Egy évben kétszer me­gyünk ellen­őrizni, ez számunkra A két kémény közül az egyik tartalék

Next

/
Thumbnails
Contents