Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-15 / 88. szám
UJ KELET Panoráma 1996. április 15., hétfő 11 Kínában kevés a vezetéknév Sok a Csang, a Li, a Liu, a Jang, a Hu... Kínában kevés a név ahhoz, hogy elég legyen az 1,2 milliárdos lakosságnak. Li Peng miniszterelnöknek például 3000 névrokona van országszerte, a fővárosban pedig „csak” 13 ezer Lu Su-zsen nevű hölgy él. A „kínálat” a család-, illetve vezetéknevekből a legszegényesebb: alig több mint száz van belőlük — írta a Reuter. Valójában azonban a kínaiak ugyan tényleg po hszing (azaz száz név) néven emlegetik magukat, sőt az egyik első könyv, amiből a gyerekek tanulnak a Po csia hszing (avagy Száz klán név), de a könyv ténylegesen 408 egytagú és 30 kéttagú nevet sorol fel — derül ki Samuel Couling The Encyclopaedia Sinica című művéből. Még így is nagyon szegényes azonban a kínálat családnevekből, különös tekintettel arra, hogy az emberek 87 százalékának csak egy keresztnevük van, vagy családnevük és keresztnevük közé nem illeszkedik ragadványnév (például Li Peng esetében), ami tovább bonyolítja a helyzetet. A lakosság több mint fele pedig a következő vezetéknevek egyikét viseli: Csang, Li, Vang, Liu, Csen, Jang, Csou, Huang, Csao, Vu, Szán, Hszü, Lin, Hu és Csu. Egy csungkingi iskolában például egyáltalán nem lehet könnyű a tanárok dolga, hiszen odajár négy Li Jang, öt Cang Hszüe és hét Vang Jung nevű gyermek. A helyzetet bonyolítja, de a családnév-kínálat szűkösségét enyhíti, hogy Kínában nicsenek „kész” keresztnevek, mint például a kereszténység körében, hanem minden név egyedi és mindegyiknek van jelentése — derül ki az idézett műből. Teng Hsziao-ping, a tekintélyes idős politikus esetében például a Teng a családnév, míg a Hsziao-ping kis üveget jelent magyarul. Ugyanakkor a kínaiak ragadvány-, illetve keresztnevei az évek múltával változnak, pontosabban változtak akkor, amikor Couling idézett enciklopédiája első ízben megjelent 1917- ben Sanghajban. Születésükkor csak a szűk rokonság által használt „tejnevet” kaptak, az iskolaévek kezdetén „könyvnevet” a tanárokkal, továbbá minden irodalommal összefüggő tevékenység számára, esküvőjükkor egy „nagy nevet” adtak nekik a rokonok, és egy másikat a távolabbi ismerősök részére. Végül a felsőfokú végzettséget szerzők felvettek egy vagy több „tanulmányi nevet”, a hivatalnoki pályára kerülőknek járt még egy „hivatalos név” is, végül pedig elhunyta után még egy posztumusz nevet is kaphatott. Egy lánynak csak tejneve, nagy neve és esetleg beceneve volt. Házasságakor megőrizte saját vezetéknevét, de azért a férje nevén szólították, a hivatalos iratokban pedig mindkét családnév szerepelt, elöl a férj nevével. És ezen kívül még számtalan bonyolult előírás és tudnivaló szabályozta a kínai neveket és azok használatát. Cseh AIDS-gyógyszer A HIV-vírus fertőzésétől képes megóvni egy kísérleti stádiumban lévő cseh gyógyszer. Az ideiglenesen PMPA-nak nevezett szert a Cseh Tudományos Akadémia szerves és biokémiai intézetének igazgatója mutatta be a CTK-nak. A szert egy belga céggel kooperációban fejlesztették ki. Az amerikai licence-tulajdonos a klinikai teszteket jövőre akarja megkezdeni. A PMPA-t eddig majmokon tesztelték, s az állatkísérletekben jó eredményeket értek el a fertőzés terjedésének meggátolásában, amennyiben a fertőzés előtt és röviddel az után alkalmazták. Képes ugyanis gátolni a megtámadott sejtek anyagcseréjét, viszont az egészséges sejtek működését állítólag egyáltalán nem befolyásolja. A PMPA-tól azt remélik, hogy egy-egy felelőtlen éjszaka után esetleg „elsősegélyként” lenne alkalmazható. Kutyainvázió Több mint 300 ezer kóborló kutya borzolja ez idő szerint a román főváros lakosainak idegeit — írta a dpa. A lakosság egy része a kutyaharapásoktól és az azok nyomán kapható veszettségtől fél, a másik része viszont ellágyul, amikor házának bejáratánál ennivalót „kunyeráló” állatokba botlik. Bukaresetben tavaly 15 701 embert harapott meg kutya. A bukaresti veszettségellenes központban naponta közel 100 lakosnak adnak védőoltást. Német és osztrák állatorvosoknak a bukaresti városi hatóságokkal karöltve végzett szórványos kasztrálási akciói a helyzeten nyilvánvalóan nem változtatnak. Ugyanakkor a városi sintérek csak akkor látnak munkához, ha bizonyos utcákból érkezik az értesítés. A román és nemzetközi állatvédők nyomása odáig vezetett, hogy Bukarestben a kutyákat immár nem ölik meg, hanem csak terméketlenné teszik őket — írta a német hírügynökség. Az oldalt MTI-Panoráma anyagokból állítottuk össze Csernobil elfelejtettjei Sok gyereket megóvhattak volna... A fehéroroszországi Gomel szállodájánál, a hotel „Turiszt” bejáratánál bekeretezett hatósági bizonyítvány emlékeztet: az épület sugárfertőzöttség szempontjából a legfelső, ,3” kategóriába került 1986. április 28- án, két nappal a csernobili atomerőmű-katasztrófa után, alig 130 kilométerre a szerencsétlenség helyszínétől. Aki erre jár, annak ma sincs kétsége afelől, hogy radioaktív port lélegzik be, és nem titok előtte az sem, hogy Fehéroroszország, akkor még a Szovjetunió részeként, a történelem eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófájának legfőbb áldozata — írja az AFP hírügynökség a fehéroroszországi Gomelből küldött helyszíni tudósításában. Először azt mondták az embereknek, hogy csupán műszaki hibáról van szó. Három nappal később azonban, akik már többet tudtak, nem engedték, hogy gyermekeik részt vegyenek a szokásos május elsejei felvonuláson. Ezeket az „árulókat” kizárták a pártból. Ha a Kreml nem „tévedhetetlenségének” megőrzésén fáradozott volna akkor, a segítség hamarabb megérkezett volna a lakossághoz. Ha a gyerekek késlekedés nélkül időben megkapták volna a jódtablettá- kat, akkor meg lehetett volna óvni őket a pajzsmirigyrák kialakulásától — hangzanak a vádló szavak. Semmilyen módon nem készültek fel egy esetleges katasztrófára, mert azt egyszerűen kizártnak tartották. A fehéroroszok mindenkinél drágábban fizettek, és ma a nemzetközi közvélemény szemére vetik, hogy megfeledkezett róluk. Bár a nukleáris szerencsétlenség nem fehérorosz területen történt, a szél szerencsétlenségükre éppen feléjük sodorta a radioaktív porral terhes felhőket. A 10,3 millió lakosú, 207 ezer négyzetkilométer területű ország kilenctizedét kisebb-nagyobb mértékben radioaktív szennyeződés érte. Fehéroroszország egy másik, egyáltalán nem irigylésre méltó rekordot is magáénak mondhat, az Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban a gyerekeknél diagnosztizált összesen mintegy 700 pajzsmi- rigyrákos esetből az ország tartja a rekordot, 424 megbetegedéssel. A csernobili katasztrófa gazdasági, demográfiai és társadalmi következményeit lehetetlen számokban kifejezni. Anyagi téren Fehéroroszországot a katasztrófa következtében ért kár az 1985-ös költségvetés 32-szeresére, 235 milliárd dollárra tehető — idézte az AFP Igor Rolevics professzort, a rendkívüli helyzetek, köztük a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásával megbízott miniszterhelyettest. Csernobil következményeinek orvoslása továbbra is az éves állami költségvetés 12 százalékát emészti fel, ráadásul egy olyan példa nélküli gazdasági válság közepette, mint amilyet manapság szinte valamennyi szovjet utódállam átél. A katasztrófa a legélesebb nyomokat az ország délkeleti részén hagyta, amelynek határa alig egy tucat kilométerre van a csernobili atomerőműtől. A katasztrófa sújtotta blokkot körbe vevő 30 kilométeres rendkívüli zóna jelentős részben fehérorosz területet érint. A sugárszennyezettség mértéke azonban korántsem egyenletes. Az időjárási körülmények függvényében intenzitása egy párduc foltjaihoz hasonlatos módon oszlik el a területen. Nem ritka, hogy a sugárszeny- nyezettség miatt teljesen lezárt ^7W&ÖSOIC V. TiiL UH&eZ/tC- €ZT ftZ O i/ÍFS té. Z-fT / S ,,, A túlmunka ölhet Szívinfarktus, dühroham • • Üzletelés a halállal Hogy még jövedelmezőbb legyen az üzletelés a halállal, ezért egy temetkezési vállalat a csehországi Usti nad Labemben kicserélte a drága koporsókat olcsókra. A rendőrség már három ilyen esetet leplezett le —jelentette a CTK hír- ügynökség. A nyomozás megállapítása szerint a vállalat 25 éves tulajdonosa a gyász- szertartás után a halottakat a hozzátartozók által kifizetett drága koporsókból papírkoporsókba tetette át. Hamvasztásos temetés esetén pedig csak ezután szállították el a halottakat a krematóriumba. A bíróság vádat emelt a vállalkozó ellen. A munkavállalók közül a többség bizonyára tudja, „felvilágosítani” csupán a munkaadókat kell: a túlmunka bizony ölhet. Brit kutatók megállapításai szerint szívinfarktust, bronchi- tist, vagy dührohamokat (és még sok egyebet) válthat ki — állítják a londoni Royal Free Scholl Hospital orvosai, akik úgy érvelnek, hogy a munkáltatóknak kellene magukra vál- lallniuk annak felelősségét, hogy megelőzzék a túlterheltséget és a munkahelyi stresszt, valamint nyújtsanak segítséget a munkával kapcsolatos betegségek feltérképezéséhez. — A tapasztalati kutatások azt mutatják, hogy a nagyobb megterhelés növeli a betegségek kialakulása és a halál kockázatát. Japánban — ahol köztudottan nagy arányú a munkahelyi túlmunka — már nevet is kapott a jelenség: a túlterheltségből eredő halál szindróma néven emlegetik. A jelenséget európai, dán, olasz, svéd és brit tanulmányok is alátámasztják. — Azt már tudjuk, hogy a túlmunka ölhet, de arról egyelőre keveset tudunk: mikor, kit és hogyan — vallják a brit kutatók, akiknek a British Medical Joumalben megjelent tanulmányából a Reuter idéz. Az orvoscsoport a témában kormányzati és törvényhozási intézkedéseket sürget: például szélesebb körű foglalkoztatást kevesebb heti munkaórával, valamint a munkahelyi egészségkárosító hatások alaposabb felmérését és ezek kiküszöbölését. körzetek közvetlen tőszomszédságában normális élet zajlik. De milyen körülmények között! — számolt be az AFP helyszínen járt különtudósítója. Tíz évvel a katasztrófa után a fő veszélyt már nem a külső sugárzás jelenti, hanem az élelmiszerek és a belélegzés révén közvetve a szervezetbejutó sugármennyiség. A sugárfertőzött fával való fűtés a szennyezés jelentős forrása. Ilyen módon évente 20 ezer tonna radioaktív hamu keletkezik — állítja Aleszandre Grebenko a minszki energetikai kutatóintézettől. Szavicsiben például, a zárt övezet határán lévő faluban, ahol a nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet tanulmányozza a sugármentesítéssel összefüggő problémákat, egy véletlenszerűen kiválasztott kályha hamujának sugárértéke elérte a 30 ezer bequerelt. Normál esetben nukleáris hulladéknak kellene tekinteni. Két éve a hamut elvben begyűjtik — mondja Grebenko —-, és a faluban a lakások többségébe be van vezetve a gáz is. A probléma viszont az, hogy a gázért, még ha kedvezményes áron is, de fizetni kell, az erdőből a fa viszont ingyen van. Tévedett a komputer Pénzért nem lehet szerelmet venni, de még tökéletes időjárás-előrejelzést sem — legalábbis erre voltak kénytelenek rájönni ezen a héten a tokiói virágrajongók. A Japánban tavaly márciusban bemutatott új időjárás-előrejelző számítógép ugyanis tiszta égboltot ígért Tokió felett, ám a most virágzó cseresznyefák alá kitóduló tömegeket alaposan eláztatta az eső. A komputer, amelyet 6,96 mil l ió jenes (64,4 millió dolláros) költséggel fejlesztettek ki, múlt havi működésbe állítása óta 63 százalékos pontossággal jelzett előre, szemben a régi rendszer 80 százalékával. A téves előrejelzés nagy vihart kavart, már csak azért is, mert Japánban hagyomány a cseresznyefa virágzásának évenkénti megünneplése. A sajtó figyelemmel kíséri a virágzást, s japánok milliói gyűlnek össze a parkokban, hogy egyenek- igyanak és énekeljenek a virágba borult fák alatt. E hét elején az új komputer azt ígérte, hogy Tokió felett tiszta lesz az ég, ám az ünnepelni vágyókat váratlan felhőszakadások áztatták agyon. Ezután pedig a feldühödött virágrajongók árasztották el mérges telefonjaikkal a meteorológiai intézetet. Hagivara Takesi, az időjárás-előrejelző osztály munkatársa elmondta, hogy a kora tavasszal időnként fellépő hideg levegő bizony okozhat ilyen váratlan esőzéseket, ezzel még nehezebbé téve az előrejelzést az évnek ebben a szakában.
