Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-15 / 88. szám
8 1996. április 15., hétfő Zöld világ UJ KELET Környezeti nevelés E-misszió Immáron ötödik éve hirdeti meg az E-misszió Természetvédelmi Egyesület környezeti nevelési programját. Ennek során a megye összes általános iskolájában meghirdettük környezetés természetvédelemmel kapcsolatos előadássorozatunkat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat támogatta programunkat, ezért tudtuk fölajánlani ingyen az előadásokat az intézményeknek. Idén nyolc témakört jelöltünk meg (3 általános, 5 speciális), melyek közül választhattak az iskolák. Az általános témakörök közül a legnépszerűbb a Mit tehetsz a környezetedért ? A speciális témák közül a Madárvonulás a Beregben című volt a legérdekesebb. Általános tapasztalat, hogy az iskolák nem rendelkeznek a szükséges technikai eszközökkel, illetve a meglévők elavultak, rosszak és nincs pénz a javíttatásra sem. Számunkra az volt a legmeglepőbb, hogy Nyíregyházán, ahol lehetőség lett volna esetleg több előadás megtartására is, mindössze négy előadást kértek. Fontos volt számunkra a takarékoskodás, ezért egy térségben egy napra szerveztük meg az előadásokat. Összesen 61 előadást tartottunk meg, ami a korábbi évekhez képest jónak mondható. E-misszió Miért is baj nekünk az, hogy fajok százai tűnnek el igen rövid idő alatt? Hiszen az évmilliárdok alatt igen sok állat halt ki. A ma élő állatfajok 2 százalékát teszik ki a valaha létezett fajoknak. Az ember nélküli világban azonban más ütemben zajlottak az események. Hiszen a dinoszauruszok eltűnése — mely szinte pillanatnyi volt a földtörténetben — közel 100 ezer évig tartott. Ez az idő éppen elég volt ahhoz, hogy az emlősök átvegyék a szerepüket. A fajok eltűnése egyensúlyban volt az új fajok kialakulásával. Mára ez az egyensúly felborult, és ha mindez így Az elmúlt száz évben felgyorsult az állat- és növényfajok eltűnése Földünkről. Egyes becslések szerint naponta egy faj pusztul ki, az ember tevékenységének köszönhetően. Ez egy megdöbbentően nagy szám, annak ellenére, hogy mintegy 1,4 millió állatfajt ismerünk jelenleg a Földön. Ennél azonban jóval több létezik. Számuk 5 és 25 millió közé esik. A kipusztuló fajok között sok olyan van tehát, melyet még egyáltalán nem ismerünk. folytatódik, szép lassan elszegényedik Földünk élővilága. Egyre többen ismerik fel, hogy ez így nem folytatódhat, a fajok kipusztulását meg kell állítani. Azonban még most is nagyon sokan vannak, akik azt állítják, hogy egy—két faj eltűnése nem nagy tragédia. Azt hiszik, hogy nincs befolyással az ő életükre, hogy például létez- nek-e csimpánzok vagy sem. Több indokot is fel lehetne hozni e meggyőződés ellen. Az első, és szerintünk az ember szempontjából talán legfontosabb érv, mely szerint az egyes élőlények biológiai rendszerek részei. Elég egy fajnak az eltűnése, ez az egész ökoszisztéma összeomlásához vezethet. Mi is — bármennyire is fejlett a technológiánk — ezekre a rendszerekre vagyunk utalva. Hiszen élőlények gondoskodnak a légkör összetételéről, befolyásolják az éghajlatot, létrehozzák a termőföldet, melyen táplálékunkat termeljük és még sorolhatnánk. Elég lenne egynek a komolyabb sérülése ahhoz, hogy civilizációnkat veszélybe sodorja. Ezek mellett a közvetett hasznok mellet sok esetben az élőlények közvetlen gazdasági hasznot szolgáltatnak számunkra. A halászat, vadászat sok-sok ember számára nyújt megélhetést és táplálékot. Ä tengeri halak pusztulásával halászok ezrei váltak nyomorúságos földönfutóvá. Azt lehetne tehát mondani, hogy a bálnákat eszmei és esztétikai értékük mellet azért is kell megmenteni, mert halászatuk jelentős bevételhez juttatja az érdekelt államokat. A trópusi esőerdőket a még fel nem fedezett élelmiszer- és gyógynövények óriási értéke miatt kell megkímélni. Az emberek többsége számára talán legkevésbé elfogadható az, hogy minden egyes élőlénynek, mint az embernek, joga van a létezéshez. Ez elsősorban etikai érv. Az ember intelligenciája révén elérte, hogy hatalma van az élővilág felett. Ezt a hatalmat azonban nem arra kellene használni, hogy mindent, és ezáltal saját magát is elpusztítsa. Az ember rendeltetése az kell hogy legyen, hogy mint egy őrangyal, óvja a temészetet. Romhányi József: A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából Majmim, ki eleddig testvéreim valátok, fán csimpaszkodtomban hű társim valátok, meghatva állok ím búcsúzni alátok, mivel kezdetét vön emberré válásom, sok hasraesés közt két lábra állásom. Az kies barlangban lészen már szállásom. De bármerre viszen rangos emberségem, testvér-emlékitek soha meg nem sértem. Esküre emelem kezem... Na mit csodálkoztok ezen? Persze! Ezt mellsőnek nevezik, akik még oktalan makik. Kívánom teremjen bőséget sok fátok, tömje a pofátok gumó, gubacs, inda. Nekem jó lesz majd a velős palacsinta. Ugye most csurog a nyálatok, alsóbbrendű növényevő állatok? Meg ne szenvedjétek a tél kemény fagyát... Néhány viseltes gatyát eljuttatok majd hozzátok, de nehogy a fejetekre húzzátok, idétlen barmok! Különben is mit akartok, fejlődéstanilag visszamaradt emlősök?! Korcsok vagytok, nem ősök! Meggyalázzátok a késő "utódokat! Kaktusz bökje meg az ülőgumótokat! Mars innen! Végeztem! Slussz! Fiókáját vigyázza a hatvanhat esztendős albatrosztojó, Uj-Zéland Nyíregyháza után Miskolcon... Zalatnay László Országos találkozóra gyűltek össze a környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek. Mint az előző években, most is többféle feladatuk volt a résztvevőknek. A legfontosabb a környezetvédelmi törvényben megfogalmazott Országos Környezetvédelmi Tanácsba való küldöttállítás volt. Ez a tanács a kormány környezetvédelmi tanácsadó szervezete, amelyben a résztvevők 1/3-1/3 részét adják a társadalmi szervezetek, a tudományos szféra, valamint a gazdaság képviselői. Emellett még sok más bizottságba kellett küldötteket állítaniuk a társadalmi szervezeteknek, például termékdíj bizottságok, fenntartható fejlődés bizottság, központi környezetvédelmi alap bizottság. Ezek a folyamatok azt jelzik, hogy a döntéshozatali folyamatokban kezd megjelenni a civil szféra véleménye is. Természetesen nem csak szavazni és választani gyűltek össze a zöldek. Fontos momentum volt a találkozón a különböző szakmai megbeszélések, előadások (energia, Csernobil, környezeti nevelés, közlekedés, állatvédelem, hulladék). Összegezve elmondható, hogy az előző évhez viszonyítva újra nőtt a találkozó résztvevőinek száma, ami mutatja a hazai zöld mozgalom erősödését és fejlődését. Mi lesz a következő? Az oldalt szerkesztette: Tapolcai Zoltán A hímoroszlán, a falka újdonsült ura megöl egy idegen kölyköt A felvételeket David Attenborough Az élet erőpróbái című könyvéből válogattuk Az E-misszió táborai Új Kelet-információ Az egyesület nyári nomád táboraiba fiatalok jelentkezését várja. Bárki eljöhet közénk, ha érdekli a természet- védelem, és nem riad vissza attól, hogy egy hetet a városoktól távol, a természetben töltsön el. Mit is jelent az, hogy nomád tábor? A szállás nem kiépített, komfortos kempingben, hanem magunk által épített táborhelyen lesz. Elhelyezés sátrakban, mosdás hideg vízben. A programban szerepel a környék élővilágának megismerése. Madárgyűrűzés során, mely az eddigi táborok egyik a gyerekek által legkedveltebb programja, közvetlen közelről lehet megismerkedni a madarakkal. Terepi határozások során a növényvilágra terelődik a figyelem, gyógynövényektől kezdve, a víz alatt élő algákig sok-sok érdekesség tanulmányozására nyílik lehetőség. Természet és környezetvédelmi tárgyú, előadások, beszélgetések során fény derül problémákra, megismerhetik a gyerekek, milyen hatások fenyegetik a természetet, és a városokban élőket. Nemcsak tanulásra nyílik lehetőség a tábor idején, de kellemes szórakozást biztosítanak a játékok is. A sporttól kezdve a kézművesmunkákig (gyurmázás, gipszöntés). Az első táborunk július 1-jétől 7- éig lesz. Helyszín Márokpapi mellett a Szipa-csatoma partja. A terület a csodás erdőiről, lápjairól ismert Bereg szívében van. A második tábor július 22- étől 28-áig lesz. Helyszín a Zempléni-hegység Újhuta mellett. A táborok részvételi díja 3000 Ft teljes ellátással.
