Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-10 / 84. szám
UJ KELET Elefántsofőrök Elefánthajcsárok új, humánus és hozzáértő nemzedékét akarja kinevelni egy indiai tanintézet, a világ első elefántvezetőképzője. -— Az elefánthajcsárok többnyire részeges alakok, akik verik állataikat — mondta a Kerala állambeli Peeciben működő iskola vezetője a Reuter- nak. Az óriási munka ellenére, amelyet végeznek, az elefántokkal gyakran cudarul bánnak. Mihaszna gazdáik kikötik őket az út széléhez, hosszú időre a tűző napon hagyják vagy horgas végű bottal verik őket. A Zoo Outreach nevű állatvédő szervezet véget akar vetni a kegyetlenkedésnek egy új „jogosítvány’’-rendszer alapján, amelyben a tanulóvezetők fekete pontokat kapnak ,ittas vezetésért”, az állatokkal való durva bánásmódért pedig akár intőt is. Az iskola, amely 70 pályázó közül választotta ki a legjobb hét diákot, szembeszáll azzal a hagyományos meggyőződéssel, hogy az elefántok legjobb tanítómestere a bot. Egy elefánt irányításának teljes elsajátítása szakértők szerint öt évbe telik, ehhez képest a peed iskola három hónapos gyorstalpalóján a szépreményű hajcsárnövendékek csak az alapismereteket szerzik meg. Még így is két hetet fordítanak pusztán arra, hogy elsajátítsák az elefántra való felmászás fortélyait, egy hónapon át pedig az állatok gyógykezelését tanulják. A fennmaradó időben sajátítják el a bonyolult elefántirányítás alapjait. Az elefántvezetés nagy szakértelmet igénylő munka, mert egy rosszul célzott rúgásra a világ legnagyobb szárazföldi emlőse meghemperedik az iszapban, ahelyett, hogy megállna. A délnyugati Kerala államban, ahol 550-re tehető a háziasított elefántok száma, az egekig szökött e haszonállatok ára azóta, hogy véget vetettek az orvvadászatnak. Utánpótlás a keleti Bihar államból érkezik, ahol kevésbé hatékonyan védik a rezervátumokat. Manapság 1,2 millió rúpiába kerül egy igavonó elefánt, s további napi 800 rúpiába a fenntartása. A vastag- bőrűek azonban jól jövedelmeznek, ha bérbe adják őket gazdag templomok látványos vallási felvonulásaira, melyek során káprázatosán feldíszítve hindu istenségek mását hordozzák a hátukon. A változó idők arra kényszerítettek sok keralai hindu templomot, hogy felszámolja elefántcsordáit. Az elefántvezetők egyetlen vallási fesztivál alatt a háromszorosát megkeresik annak, mint amennyit farönkök cipeltetéséért egy egész hónap alatt fizetnek nekik. — A húst még pótolhatom szójával. Na de mivel pótolhatnám a gáz- és a villanydíjat?!... A legrégibb ••• Kínában egy építkezésen rátaláltak az országban készült egyik legrégibb fallikus szimbólumra. A fekete kőből kifaragott jelkép 3000 évvel ezelőtt készült, és azt tanúsítja, hogy a régi kínaiak vallásának szerves részét képezte a termékenységkultusz. Igazi ritkaságnak számít ez a lelet. nemcsak kora miatt, hanem azért is, mert a kínai művészetekben és a kínai társadalomban a nemiség témája századok óta hagyományosan tabunak számít, melyet csak ritkán sértenek meg. Az értékes lelet a Jangcén épülő gigantikus vízi erőmű alapozása közben került napvilágra. Panoráma Rettegett Ivántól Borisz Jelcinig 1996. április 10., szerda 11 A Kreml boszorkányai Oroszországban Rettegett Iván cártól egészen mostanáig, Borisz Jelcinig a vezetők mindig körbevették magukat csillagjósokkal, médiumokkal. Ebben az országban a politika, a miszticizmus és a paranoia örökös keveredést mutat—írja legfrissebb számában a L'Express című francia hetilap. Az újság jellemző példaként tálalja, hogy az Argumenti i Fakti című, 3,5 milliós példányszámmal megjelenő moszkvai hetilap egyik márciusi számában a csillagjósok véleménye alapján ecsetelte a júniusi elnökválasztás várható eredményét (eszerint „visszatérnek majd a bolsevikok” -— amivel persze Jelcin saját asztrológusa nem értett egyet), s hogy a Kreml „sötét lelkei”, az orosz elnök testőrségének irányítói, Alekszandr Korzsakov és Geor- gij Rogozsin nem pusztán a telefonlehallgatásoknak tulajdonítanak nagy szerepet, de a horoszkópokat is minden nap alaposan tanulmányozzák... Ezt a jelenséget a L'Express egy orosz diplomata, Vlagyimir Fedorovszkij véleményével indokolja: az illető szerint — akinek nemrégiben könyve jelent meg Párizsban az orosz miszticizmus történetéről, s ebből a lap bőségesen mentett — „a totalitárius rendszer lerombolása olyan űrt alakított ki, amely visszahozta az „igazi” Oroszországot. Csakhogy ez nem az 1917 előtti, hanem a XV. századi Oroszország, az akkori tévhitekkel, fóbiákkal, fantazmagóriákkal”. — Rettegett Ivántól Borisz Jelcinig minden „uralkodó” paranoiát örökölt elődeitől, márpedig ahhoz, hogy valaki leleplezze a valós vagy képzelt összeesküvőket, specialistákra van szüksége; olyan beavatottakra, akik a láthatatlant is látják — fűzi hozzá az újság. Ami a történelmi előzményeket illeti, a lap rámutat: Rettegett Iván uralkodása idején például központi szerepet játszott az asztrológia, s a cár első számú tanácsadója egy holland csillagjós, Elysius Bomel volt, aki elhitette uralkodójával, hogy a drágaköveknek gyógyító ereje van. (Más kérdés, hogy Bomel végül csúnyán végezte: Rettegett Iván ugyanis azzal gyanúsította, hogy összejátszik a lengyelekkel. Hiába, Oroszországban a jóslás mindig is igen kockázatos mesterség volt — írja kissé ironikusan a francia újság.) Nagy Péter és Nagy Katalin kivételével az összes többi cárt és cámőt is hatalmas érdeklődés töltötte el az okkultizmus, a paranormális jelenségek iránt, de különösen kitűnt I. Sándor és II. Miklós esete: Napóleon legyőzőjére nagy hatást gyakorolt egy bárónő, aki mindenütt angyalokat látott, az utolsó Romanov cárt pedig közismerten szoros kapcsolat fűzte Raszputyinhoz, a híres „látnokhoz” — olvasható az újságban. A kommunizmus hatalomra jutása után egy ideig a szovjet rendőrség üldözte a boszorkányokat, sámánokat; ám mivel a szovjet ideológia a tömeges hipnózison alapult, a titkosszolgálatokat vezető Berija hamarosan ismét mágusokat és médiumokat hozatott a Kremlbe — írja a lap, példaként idézve, hogy a Molotov—Ribbentropp- paktum megkötésekor megkérdezték Sztálin személyes látnokát, Wolf Messinget is, aki válaszában „Berlin utcáin haladó vörös csillagos tankokat” emlegetett: nem csoda, hogy ezek után megkötötték a szerződést... Megmosolyogják, szidják, üldözik, szeretik Trabanton szállni élvezet Szögletes tekintetével és spártai kétütemű motorjával 30 éven át dacolt a műszaki haladással — kényszerűségből, de nem eredménytelenül. Gyakran megmosolyogják, még gyakrabban orrbefogva szidják és üldözik, a Trabi azonban mind a mai napig rendületlenül járja a maga útját. Az 1958 és 1991 között Zwickauban gyártott 3 millió „keleti Volkswagen” közül minden negyedik még ma is közlekedik — olcsó másodkocsiként vagy kicicomázott műtárgyként. „A Trabi él!” címmel nyílt a keletnémetek kedvenc játékszerét bemutató kiállítás közvetlenül húsvét előtt a türingiai Suhlban. „Olyan volt, mintha egybeesett volna karácsony és húsvét, amikor az ember végre valahára elmehetett átvenni Trabiját” — emlékszik vissza Mathias Rolfs azokra az időkre, amikor nem egyszer tíz évet kellet várni a „plasztikbombázóra”. Suhl város kulturális hivatalának vezetője, aki egykor"maga is Trabantot vezetett, a keletnémetek eme ünnepi érzéséhez kapcsolódva különleges húsvéti ajándékot kínál: először mutatja be a gyűlölet és vágyak tárgyát csaknem minden oldaláról egy kiállítás keretében. A kiállítás a berlini Wolfgang Wandelt és a saalfeldi Peter Przybyl fényképeire épül. Míg Wandelt a kézileg színezett fényképeivel egy legenda történetét igyekszik bemutatni, Przybyl a száguldó papundekli átváltozási képességét érzékelteti a nézőkkel. Hol Lenin készül épp kinyitni a vezetőülés melletti ajtót, hol egy teknősbéka terpeszkedik a motorháztetőn, vagy egy kacsacsalád vonul végig a 3,52 méteres oldalfalon. A trabisok öniróniáját jelzik olyan feliratok, mint a „GTI16 V” vagy a „My Trabi is my Castel”, azaz „Az én Tra- bim az én váram”. De milyen is lenne egy Trabi-kiállítás Trabi nélkül? „Bemutatunk egy 1963- ban gyártott Trabit, amely úgy néz ki, mintha most gördült volna le a futószalagról” — idézi tovább Rolfsot beszámolójában a dpa német hírügynökség. A kék-fehér Trabant 500-as vízszintes irányban eltolható oldalablakaival, plüss védőhuzataival és csupán sebességmérő órából álló műszerfalával egy darab NDK-történelem. Tulajdonosa garázsban őrizgette. A Meiningen melletti Rohrban működő Faram cég jövőt is lát a berlini fal leomlása után hollywoodi mozicsillaggá előlépett, sőt, a Saalfeld- Dakar sivatagi túraversenyt is kiálló Trabant számára. A kis hulladék-újrahasznosító üzem tartós utcaköveket és parki padokat állít elő a duroplaszt karosszériából. A zwickaui Automobil Múzeum a Horch cég történetét bemutató dokumentációval járult hozzá az április 28-áig látható kiállítás fényéhez. August Horch a századfordulót kezdett— Szászországban először — autót gyártani. O fejlesztette ki a Trabi dédapjának számító autótípust Hamisat vegyenek! Tökéletesen hamisított Monet- és Pissarro-festmények „mindössze” 40 ezer schillin- gért, Miró-, Degas- és Toulouse-Lautrec képek már 35 ezer schillingért vásárolhatók április 16. és 18. között a bécsi műszaki egyetem dísztermében a nemzetközi hamisítvány-kiállításon. A pénteki bejelentés szerint a remekművek majdnem tökéletes másolatát francia és holland múzeumok, valamint a Milánói Akadémia bocsátja áruba. A kiállítás rendezői felhívták a figyelmet a különösen jól sikerült Klimt-, Renoir- és Van Gogh-hamisítványokra. A sörhas ellen A finn főváros hadat üzent a sörhasnak. Mivel a linn férfiak harmada — a drága alkohol ellenére — 40 éven felül sörhasat ereszt, az egészségügyi illetékesek úgy gondolták, ez épp elég ok arra. hogy kampányt indítsanak az egészségesebb életmódért. Nem elég, hogy a sörhas nem igazán esztétikus, de viselői a soványaknál jóval nagyobb arányban szenvednek a magas vérnyomástól, reumától vagy cukorbetegségtől. Bár a genetikai kutatások a pocaktulajdonosok segítségére siettek—mondván, hogy a kövérség genetikailag meghatározott —, a helsinki egészségügyi hatóságok nem hagyják annyiban a dolgot: továbbra is makacsul kitartanak amellett, hogy a sörhas az egészségtelen táplálkozás és a mozgás- szegény életmód „terméke”. Ezért a város testesebb polgárait húsvét utántól több sportolásra és egészségesebb táplálkozásra akarják rávenni. Hatszázan megfagytak Az idei tél Moszkvában 600 halálos áldozatot követelt. Ennyien vesztették életüket a város utcáin az október végén beállt és április elejéig tartó fagyok következtében. Az orosz főváros egészségügyi hatóságainak közlése szerint 1896 ember került különböző fagyási sérülésekkel kórházba. Sok esetben az orvosok kénytelenek voltak amputálni a fagyott végtagokat. A leghidegebb éjszakákon mínusz harminc fok alatti értékeket mutattak a hőmérők. A napokban beköszöntött tavasz is szedett már áldozatokat; a háztetőkről az olvadáskor a járdákra aláhulló jégcsapok két embert agyonütöttek, 58 személyt pedig megsebesítettek. — Fogalmazzunk inkább úgy, hogy egy kis alaptőkeemelésre van szükségem! — Jaj, tessék gyorsan visszafeküdni, Kovács bácsi, ha a minisztérium megtudja, hogy két percig üresen állt, még a végén megszünteti az ágyát... Az oldalt MTI-anyagok alapján állítottuk össze — Totál berúgott a Jani! A kormány adópolitikáját élteti...
