Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-07 / 57. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. március 7., csütörtök 7 Hapci, Morgó és társai Hagyománya van már, hogy a cégénydányádi általános iskolások egy-egy műsorral kedveskednek a helybeli idősek otthonában lakóknak. Legutóbb a 2. osztályos tanulók keresték fel a munkában megfáradt időseket, hogy arcukra mosolyt és könnyeket csaljanak. Huszti József né osztályfőnök a Hófehérke és a hét törpe című mesejátékot tanította be az apróságoknak, akik ügyesen eljátszották szerepüket. Fotó: ABA Egy éve alakult a Kelet-Magyarországi Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár, melynek székhelye Nyírbátorban van, vezetője Zatik László. Szakemberek szerint ez a nyugdíjalapot teremtő forma a járható jövő, mert az ezredfordulót követő első évtizedben Magyarország lakosságának nagyobb része lesz nyugdíjas, mint aktív kereső, és ezzel veszélybe kerülhet a nyugellátás reálértéke. A nyugdíj már ma is csak a szükséges minimumot adja, vagy még azt sem, ezért nyugati mintára kezdenek népszerűek lenni a nyugdíjpénztárak. A tapasztalatokról kaptunk tájékoztatást a vezetőtől. — Huszonegy taggal alapítottuk meg önkéntes szervezetünket egy éve, és ma már közel százhúsz a tagok száma. Nyugdíjpénztárunk nonprofit módon gazdálkodik, és szolgáltatásaival a nyugdíjasévek anyagi biztonságának megteremtésében segít. A hozzánk csatlakozók aktív kereső koruk végéig, de legalább tíz éven át jövedelemarányos, illetve önként vállalt, magasabb összegű tagdíjat fizetnek, amelyet a pénztár a törvényi előírásoknak megfelelően kezel. A tíz év elteltével vagy a nyugdíjkorhatár elérésével a tag vagy az általa mégnevezett kedvezményezett egy összegben, esetleg járadék formájában juthat hozzá a hozamokkal növelt pénzhez. Ez egy takarékossági forma, öngondoskodás, bárki számára elérhető befektetési lehetőség, jelentős mértékű adókedvezménnyel. Lényeges az is, hogy a jövedelemarányos tagdíjat vagy annak egy részét a munkáltató átvállalhatja dolgozója helyett, s ezt az átvállalást a vállalkozása érdekében felmerült költségként, adó- és járulékfizetések nélkül számolhatja el. Mivel az emberek manapság biztosítékokat szeretnének, a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg terhelhető, arra a tagon vagy kedvezményezettjén kívül más nem tarthat igényt. A felhalmozott megtakarítás örökölhető is. Ezek a lényegesebb garanciák, amelyeket az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló ’93-as törvény tartalmaz. Ez leszögezi továbbá azt is, hogy a befizetett összeg hatvan százalékát állampapírokban kell tartani, és hogy negyedévenként pénzügyi beszámolót kell adni. A nyugdíjpénztárhoz munkáltatók és munkavállalók egyaránt csatlakozhatnak. Aki bármely önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak tagja lesz, tagdíja arányában adómentes kiegészítő nyugdíjban részesül. A befizetett összeg fele a jövedelemadóból leírható. Három év elteltével tagi kölcsönt vehet fel a tagdíjfizető. Változtatás a törvényben, hogy eddig a befizetett összeget adómentesen bármikor felvehette, aki meggondolta magát. Ezt most már csak három év eltelte után teheti. Sajnos, mára nagyon indokolttá vált, hogy valaki csatlakozzon ehhez a nyugdíjbiztosítási formához. Ugyanis már most látható, hogy az egykor aktív keresők milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, ha csak a havonta kapott nyugellátásukra számíthatnak. Többet kaptunk, mint amennyit feladtunk Aradi Balogh Attila (Új Kelet) A címbeli adok-kapok arról árulkodik, hogy a Debreceni Postaigazgatóság (Hajdú-Bi- har, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) területére az elmúlt évben a gyorsmérleg adatai szerint lényegesen több levél, csomag érkezett, mint ameny-nyi az itt feladott küldemények száma. Maguk a postások sem az itt élők nehézkesebb íráskészségének vélik ezt, hanem sokkal inkább a térség gazdasági, társadalmi sajátosságainak tulajdonítják a küldeményforgalom ilyetén alakulását. Az igazgatóság az 1995. évi bevételi tervét 100 százalékos, míg a költségeit 98 százalékos mértékben teljesítette. Növekedés elsősorban a pénzforgalmi területeken, a totó-, lottóforgalmazásban, a különböző, nem postai áruféleségek értékesítésében, az úgynevezett kereskedelmi tevékenységben jelentkezett. A területen a postai szolgáltatásokat ellátó 5350 dolgozó elmúlt évi havi átlagkeresete — csekély mértékben — meghaladja a 33 ezer forintot. Megyénk a számok tükrében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén 242 posta működik, az itt feladott, illetve kézbesített legismertebb küldemények darabszáma a következők szerint alakult az elmúlt évben: a felvett közönséges levélpostai küldemények (levél, levelezőlap, képeslap, számlalevél stb.) száma 13 millió 280 ezer darab volt, amely összességében 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az ugyanebbe a körbe tartozó küldemények száma 20 millió 307 ezer darab volt, amely viszont 3,6 százalékkal meghaladja az előző évi mennyiséget. Tehát valóban több levelet kaptunk, mint amennyit mi küldtünk szerte országba-világba. A postára adott ajánlott levelek, küldemények száma 2 millió 712 ezer darab volt, ez valamelyest meghaladta az előző évit, míg a 3 millió 149 ezer darab ajánlott küldemény kikézbesítése szinte megegyezik az 1994. év| mennyiséggel. A felvett csomagok száma 1995-ben 306 ezer darab volt, a kézbesített darabszám ezzel szemben 516 ezer; a csökkenés a felvételnél több mint 5, míg a kézbesítés területén közel 15 százalékos volt. Kevesebbszer vettük igénybe a küldemények gyorsabb kézbesítését biztosító expressz-különszolgáltatást is, összesen 333 ezerszer. A postai kézbesítők tavaly 2 millió 355 ezer darab nyugellátási utalványt vittek a címzettek lakására a megyében, amely önmagában igen jelentős mértéket jelent, viszont ez az előző évi mennyiségnek csak 90,1 százaléka. A táviratforgalomban érezhető visszaesés következett be. A távbeszélő-hálózat kiterjedésével magyarázható, hogy mind a felvett, mind a kézbesített táviratok száma erőteljesen, az előző évhez képest 67—68 százalékra csökkent. A megyében feladott táviratok száma megközelítően 99 ezer darab volt, a kézbesített darabszám pedig 166 ezer. Az országban tizenegyedikként, a Debreceni Postaigazgatóság területén harmadikként jött létre a mérki postaügynökség 1995. szeptember 1-jén. Cserfalvi Terézia vállalkozó az eltelt több mint fél év tapasztalatával mondhatja: megtalálta a számítását. A kezdet az ő számára sem volt könnyű, szeptemberben bizony többször is nekikeseredett, még decemberben is tartott a belső vívódás, mígnem év végére aztán megnyugodhatott: a forgalom „leállt”. Mint mondta: azért pályázott, mert mindig is vonzódott ehhez a munkához, s vallja, nem volt nehéz betanulnia. Segítettek ebben a vállaji postások is, pedig nekik konkurencia Terézia vállalkozása. Hamar kialakult a nyitvatartási idő is: 8-tól 15 óráig fogadják az ügyfeleket. Egyelőre más tevékenységet a postai munkán kívül nem végez a postaügynökségen, s egyelőre nincsenek is ilyen tervei. Képünkön a mérki postaügynökség megnyitása Fotó: Bozsó Katalin Növekedett viszont a pénzforgalmi közvetítőszolgálat iránti igény, az elmúlt évben összesen 5 millió 717 ezer darab átutalási utalvány, csekk fordult meg a postáskisasszonyok kezében. Igaz, csökkent a posta által kezelt OTP- (takarékpénztári) tevékenység, de növekedett a posták által ellátott postabanki közvetítőszolgálat. Említést érdemel, hogy a postabanki betétszámlakönyvre, postabankjegyre teljesített ki- és befizetések száma 433 ezer volt Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Az 1995. évi terveket meghaladóan növekedett az EMS gyorsposta-szolgáltatás iránti igény. A hírlap-előfizetések száma a fizetőképes kereslet csökkenése következtében visszaesett. A megyében 1995-ben 10 millió 28 ezer hírlapot kézbesítettek. Az előfizetők száma év végén 104 ezer volt. A megyében — a nyíregyházi 1 -es Posta mellett — felújították még a balkányi, a kétér- közi és a gemzsei postákat. Az elmúlt évben — hivatalos nyelven — a Balkány Posta is megszépült. A régi épületre ugyancsak ráfért a csinosítás. A négymillió forintos munka révén az alapterület is megnövekedett azzal, hogy a korábbi postai szolgálati lakás is a hivatal része lett. így külön főpénztári helyiséget, külön hivatali irodát alakíthattak ki; teakonyhával és szociális helyiségekkel bővült a posta a 14 dolgozó örömére, s a felújítás egészét tekintve, a lakosság megelégedésére — tudtuk meg Hegyes Jánosné hivatalvezetőtől. Fotó: Harascsák Annamária A kétérközi postahivatal Fotó: Haras Gyorsmérleg a postai forgalomról Egyéves a nyugdíjpénztár Öngondoskodás és befektetés
