Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-07 / 57. szám

U J KELET Megyénk életéből 1996. március 7., csütörtök 3 A pillanatnyi helyzet brutális Éljék fel vagyonukat! K. Z. (Új Kelet) _________________ Ka tona Béla, a szocialista párt országgyűlési kép­viselője, a nemzetbiztonsági hivatalokat felügyelő, de lemondott tárcanélküli miniszter látogatott teg­nap megyénkbe. Délelőtt sajtóbeszélgetésen vett részt a média képviselőivel. — Nem tapasztalok az MSZP-ben főváros—vidék ellentétet — utalt Katona Béla a párt közelgő kong­resszusára. — Viták ugyan merültek fel a pártelnökség létszámát illetően, e terüle­ten a hatékonyság a megha­tározó szempont. Az elnök­ségnek nem a kormány napi tevékenységét kell befolyá­solni, hanem távlati elképze­léseket kidolgozni. A Magyar Demokrata Fó­rum szakadására is reagált a képviselő. — Az ellenzék nem talál­ja igazi politikai szerepét. Nem csak az MDF-ben, a Kereszténydemokrata Nép­pártnál is éleződnek a belső ellentétek, a Fidesz-MPP is keresi a helyét. Az ellenzék nem tud a kormánynak konstruktív alternatívát fel­Katona Béla mutatni. Ez persze nem jó, hiszen a kormányzat munká­jába kevés beépíthető ötletet kap, ez a kormánypártok munkáját is nehezíti. Az el­lenzéki pártok a választások közeledtével fognak össze­fogni. A minisztériumok élén tör­tént cserékről a következő volt Katona Béla véleménye: — A demokratikus orszá­gokban ennél még nagyobb változások is előfordulnak a kormányokban, Nem érzé­keltem olyan nagyságrendű változásokat a minisztériu­mok vezetésében, amely a kormány vagy a kormányfő lemondását indokolná. Opti­mistának tartom a miniszter- elnök azon véleményét, hogy a választásokig nem lesz a kormányban változás. Sze­rintem lesz, de ez nem befo­lyásolja a főbb irányokat. Az önkormányzatok egyre nehezebb anyagi gondjaira is reagált az MSZP-s képviselő. — A településeknek meg kell tanulni gazdálkodni, fel kell vállalni — épp úgy, mint a kormányzatnak — a nép­szerűtlen döntéseket. Ideigle­nesen éljék fel a holtvagyo- nokat, hiszen brutális a pilla­natnyi gazdasági, pénzügyi helyzet. Az önkormányzatok képviselői rákényszerülnek az átgondolt döntésekre, hi­szen, ellentétben velünk, nap mint nap találkoznak válasz­tóikkal, jobban számon lehet kérni a határozatokat. Itt tartunk, erre tartunk... rABOlCS SZATMAB SEREG MEGYEi EEJtES^tS *OfA. ■"«»S' MEGYEI FEJtESrrtS» UOVNOftSEG BESSENYEI QYOROY TANÁRKÉPZŐ K»»KOi.A MTA SZABOCCS-BZATMAR BEREO MEGvfci TESTUiETE TÁRSADALMI - QAZOASÁQI HELYZETKÉP •ZABOLCa-SZATMÁK-WRIO MEOVf INI N. Kozma I. (Új Kelet) Elkészült a megye társadalmi-gazdaság i helyzetét feltáró, há­romkötetes tanul­mány, amely sok Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szakember együttes tevékenysé­gének eredménye. Tegnap délelőtt dr. Zilahi József, a me­gyei közgyűlés elnö­ke megköszönte a szerzők egyéves lel­kes munkáját. El­mondta, a társadalmi­gazdasági helyzetfel tárásra szükség van, mert anyagi segítséget, támogatást csak az a térség nyerhet, amely ilyen feltárással, fej­lesztési koncepcióval és pon­tos programmal, elképzeléssel rendelkezik. A tanulmányt rövid időn be­lül egy kormányülésen is sze­retnék bemutatni. Kiemelte, hogy ebben a megyében élnek olyan szakemberek, akik reáli­san képesek látni a régió viszo­nyait, előnyeit és hátrányait. Emellett meg tudják határozni, hogy milyen fejlesztésekre van szükség. Róka László, a megyei fejlesztési ügynökség igazgató­ja szerint a szakemberek úttö­rő munkát végeztek. A legtöbb európai országban évente vé­geznek helyzetfeltárást, me­gyénkben viszont ez volt az első ilyen jellegű alkalom, és folymatosan frissíteni, aktuali­zálni kell. Nemzeti sorskérdések hálójában (Folytatás az 1. oldalról) E régió súlyos gazdasági hát­rányban van az ország többi részével szemben, ami erősen kihat az egészségügyi, oktatási és kulturális szféra lehetősége­ire is. A hibásan végrehajtott gazdasági szerkezetátalakítás miatt egyelőre törékeny a piaci körülményekhez való alkal­mazkodás, amit az a tény fokoz, hogy nem alakult ki egy széles civil, polgári társadalmi réteg, ami elvállalhatná a nem terme­lő gazdasági, de főként a kul­turális ágazatok mecénási fel­adatait. Az önkormányzatok pénz­ügyi lehetőségei korlátozottak, mozgásterük fokozatosan szű­kül. De ennek ellenére, ha egy önkormányzat az anyagi visz- szafogásaival olyan helyzetet teremt, ami az adott települé­sen megszünteti a kulturális in­tézményt, akkor azért a későb­biekben többszörösen kemény árat fog fizetni. Ilyen körülmények között a népfőiskolái mozgalomra fo­kozott felelősségvállalás ne­hezedik, mert többek között az ő feladatuk is a felnőttek, illetve a felnövekvő nemze­dékek polgári életre való ne­velése. JOB! POLGÁRT, JOB3 HAZAFIT, JOBB EMBERT NEVELNI, El A NÉPFŐISKOLA CÉLJAI^ V ­Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke mondta a nyitó szavakat Fotó: Csonka Róbert Az előzetesen meghirdetett programtól eltérően a délelőtt folyamán elsőként Sz.Tóth Já­nos szociológus, a Magyar Népfőiskolái Társaság főtit­kára tartott ismertetőt a kul­turális intézmények jelenlegi helyzetéről, a kilátásokról Ki viszi át a kultúrát? címet viselő átfogó előadásában, majd Gallyas Csaba, a Művé­szeti és Szabadművelődési Alapítvány igazgatója ismer­tette az 1996-os esztendő pá­lyázati lehetőségeit. Amíg a délelőtt a kulturális koncepcióké volt, addig a dél­után a közművelődés gazdasá­gi-politikai vetületeivel ismer­kedhettek meg az érdeklődők dr. Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Rt. elnök-ve­zérigazgatójának tolmácsolásá­ban, aki felvázolta a rendszer- váltás óta eltelt időszak tenden­ciáit és a közeljövő kultúrpoli­tikai lehetőségeit. Népfőiskolái Jeles Nap Nyíregyházán Kinek „falaz” még mindig Mocsár? Fullajtár András (Új Kelet) (Folytatás az /. oldalról) Kiderült, hogy a két elítélt a márianosztrai börtönből érke­zett és tanúkénti kihallgatásu­kat egy 3—4 héttel ezelőtti, a megyei rendőr-főkapitány­ságnak írt levelükben kérték. Részlet a levélből: „Elnézést, hogy zavarjuk önöket a leve­lünkkel, de úgy érezzük, a téma nem tűr halasztást. Olyan infor­mációnk van a nyíregyházi lány aljas meggyilkolásával kapcso­latosan, miszerint meg tudjuk nevezni, hogy Mocsár József kivel követte el a gyilkosságot. Ha ez érdekli önöket, keresse­nek meg bennünket.” A bíróságot nagyon is érde­kelte a két tanú, ezért a tárgya­lás az ő kihallgatásukkal kez­dődött. Az egyik tanú elmondta, hogy tavaly nyáron Mocsár egy cellában volt a rokonával, aki­nek elmesélte a lány meggyil­kolásának történetét, de később a sportpályánál neki is ugyan­azt elmondta. A tárgyalóteremben feszült csend lett, és mindenki léleg­zetvisszafojtva várta a beígért nevet, aki Mocsár társa volt Olasz Rita meggyilkolásában. A sógor a gyilkos? — Mocsár elmondta, hogy az eset még 1993-ban történt, nyár elején. A sógorával együtt több napja figyelték a lányt, nagyon megtetszett nekik, és elhatároz­ták, hogy „elkapják”. Azon a bizonyos napon is figyelték és követték a tett helyszínéig. Ott a sógora megütötte egyszer, egy foga ki is esett. Fojtogat­ták és megerőszakolták mind­ketten. A sógora mondta, hogy a lány nem tudhatja, kik erő­szakolták meg, ezért végül megfojtották. Amikor észlel­ték, hogy meghalt, a tett hely­színe közelében elásták és fa­levelekkel betakarták. Azt is mondta Mocsár, hogy nagyon szép lány volt, fiatal, úgy 16— 17 éves lehetett. A ruházatát is említette Mocsár, de arra már nem emlékszem, azt viszont megjegyeztem, hogy a lányon fekete színű óra volt... Mocsár azt is mondta, azért vállalta magára az ügyet, mert a rend­őrök kényszerítették rá, illet­ve menteni akarta a sógorát, aki testvérének a férje, gyer­mekük is van, és már több évet ült börtönben erőszakos közösülésért... Féltek vallomást tenni A bíróság azon kérdésére, hogy miért várt eddig a tanúval­lomással? — A tanú azt felelte, hogy az elítéltek egymás között nem nézik jó szemmel, ha vala­ki a másikra terhelő vallomást tesz. Végül azért döntött így, mert sajnálta a lány szüleit, és ő is bűnöző (rablásért kapott 6 évet), de az ilyen bűncselek­ményt mélységesen elítéli. — Most is félek, mert példá­ul a buszban, amikor ide szál­lítottak bennünket, Mocsár megfenyegetett, de a nyíregy­házi börtönben is kaptunk fe­nyegetést, hogy ha visszame­gyünk Márianosztrára, akkor a nyíregyházi elítéltek megkésel­nek bennünket. Különben sem­milyen érdekem nem fűződött ahhoz, hogy tanúvallomást tet­tem — mondta. A tanú említette még, hogy tudomása szerint a történetet Mocsár több embernek is el­mondta, de név szerint csak egy személyt nevezett meg, aki az­óta már szabadult börtönbün­tetéséből... A hallgatóság és a bíróság is kíváncsian várta, hogy a vád­lott mit szól mindezekhez. Mocsár tagadta, hogy bármi­kor is beszélt volna a tanúval, soha semmit sem mondott el neki és a rokonával sem volt egy cellában... A másik tanú az állítólagos cellatárs volt, aki elmondta, hogy együtt írták a levelet a rendőrségnek. A tanún látszott, hogy fél, és talán ezért, előbb nem volt őszinte a bírósághoz. Azt mondta, hogy valóban tu­dott róla, Mocsár elmondta a történetet; úgy, ahogy a társa előadta, de neki Mocsár köz­vetlenül soha nem mesélte el a gyilkosságot. Mocsár őt is meg­fenyegette a buszban... „Azt mondta, tégla vagyok és még számolunk...” A két tanút a bíróság kényte­len volt szembesíteni, mert a második nem úgy mondta el, ahogy az első előadta a történ­teket. Végül a második, beijedt tanú őszintén feltárta, hogy egy cellában volt Mocsárral, és ak­kor mondta el neki, hogy a só­gorával együtt ölték meg a lányt, még a cella számát is közölte a bírósággal. Már volt büntetve A két tanú nyomatékosan kérte a bíróságot, hogy mielőbb vigyék el őket Nyíregyházáról, mert itt nagyon félnek, hogy történik velük valami, mivel az elítéltektől fenyegetéseket kap­tak, mert eljöttek tanúskodni... Az ügy egyik jelenlévő nyomo­zója, Veres Mihály százados megerősítette a bíróság előtt, hogy Mocsárnak valóban léte­zik egy sógora, aki hét esetben követett el erőszakos közösü­lést, és több mint tíz évet ült eddig börtönben emiatt! De a nyomozás során nem merült fel ellene bizonyíték... Igen valószínű Ezt követően a Budapestről érkezett orvosszakértő ismertet­te a Rómában elvégzett DNS- vizsgálat eredményét. A Kato­likus Egyetem Igazságügyi Orvosszakértői Intézeténél megállapították, hogy a holttest­maradványból kapott minták és az Olasz Lajosnétól vett vérmin­ta alapján az anyaság nem zár­ható ki. A valószínűség mérté­ke 99,85 százalék, ami az igen valószínű kategóriában van. El­mondta, hogy eddig két vizsgá­lat történt, az egyik Magyaror­szágon, míg a másik Olaszor-. szágban,és a külön-különi ered­mény nem zárja ki, hogy a meg­talált holttestmaradvány szülei Olasz Lajos és Olasz Lajosné. De hozzátette, hogy százszáza­lékos bizonyosságot nem lehet megállapítani... Olasz Lajosné ezt a vizsgá­lati eredményt sem tudja elfo­gadni, ezért kérte a bíróságot, tegye lehetővé, hogy mintát kapjon a holttestmaradvány­ból, és majd ő külföldön elvé­gezteti a vizsgálatot. A tárgyalás végén az ügyész indítványozta, hogy a bíróság rendeljen el a rendőrség ré­széről pótnyomozást, mert alapos gyanú merült fel, hogy más személy is részt vett a bűncselekmény elkövetésé­ben. A védelem tiltakozott az indítvány ellen, de a tiltako­zást a bíróság elutasította... A két tanú által elmondottak ellenőrzésére a bíróság 30 na­pot engedélyezett, azt kö­vetően tűzik ki az újabb tár^ gyalást...

Next

/
Thumbnails
Contents