Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-04 / 54. szám

UJ KELET Állatvilág 1996. március 4., hétfő 7 Olyan csúnya, hogy már szép Sugárzó nemesség Kétszáz százalékos kutya PITBULL Szinte minden embernek van kedvenc kutyafajtája, amelyik valamiért közelebb áll hozzá, mint a többi. Van, aki a német juhászt szereti az eszéért és köré szőtt legendákért, van, aki a palotapincsit aranyos pofájá­ért, van, aki a kínai harcikutyát észstoppoló kinézetéért, és so­rolhatnánk. A külső tulajdon­ságok adottak, de a belsők alap­ján nem szabad kategorizálni. Nem minden német juhász négylábú Einstein, és nem min­den pitbull vérengző vadállat. Tamásnak a harci kutyák tet­szenek, ahogy ő mondja, ke­ménységükért, kitartásukért, küzdőszellemükért. Most négy pitbullja van, válogatott kutyák. Egyikük egészen szelíd, a má­sik három harapósabb, de csak egy van közülük, amelyik meg­bízhatatlan. Mint ahogy a né­met juhászok, rottweillerek, dombermannok is általában harapósak, és néha megbízha­tatlanok. Azonban az az egy is kezelhető — a gazdájának nem mondt ellent. Tamás számára ezek az ebek nem ölőgépek, hanem munkakutyák, ennek megfelelő a nevelésük és ma­gatartásuk is. Minden jó fogós, izmos, bátor kutyából lehet terminátort nevelni, ez nem a piték kiváltsága. Csak nevelés kérdése, amiért talán nem egy fajtát kellene büntetni, hanem az embert, aki így éli ki perverz, szadista ösztöneit. Néhány nap­ja Tamáséknál tanúja voltam egy jelenetnek, amit apitbullok elleni propagandahadjárattól megtévesztett ember könnyen a fajta felszámolására tett kísér­let melletti érvként foghat fel. Tamás édesanyja enni adott a kutyáknak, és az egyik elkap­ta pulóvere ujját. A direkt erre szolgáló fával sem sikerült szét­feszíteni a száját, csak akkor engedte el a ruhát, amikor a megcsavart nyakörvtől már majdnem megfulladt. Vajon miért nem hallgatott a parancs­ra, talán mert programozott gyilkológép, amelyik zsák­mányt érezve meg vész? Nem! Egyszerűen csak nem a meg­felelő ember adta ki a paran­csot. Tamás a gazda, akinek szavára hallgatnak, ő pedig nem volt otthon. A másik kér­dés: miért fogott? Apportíro- záskor, a munkakutyáknál szo­kásos gyakorlatoknál használa­tos kendőre, rongyra emlékez­tette a pulóver. Normális eset­ben ezt el kell kapnia, és tilos elengednie, amíg gazdája pa­rancsszavát nem hallja. Most is azt tette, amire tanították. Ha ölni tanítják, azt csinálja a ku­tya, de nem csak a pitbull! Mit lehet a pitbull-gyilkossá- gok címlapsztorija mögött? Egyrészt az állat rossz nevelé­se, másrészt a kutyahierarchia. A kutyavilágban alá- és fölé­rendeltségi viszonyok érvénye­sülnek, és minden állat igyek­szik feljebb kerülni a szamár­létrán. Az alul lévő hátrányos helyzetét kihasználják, eseten­ként akkor is, ha ember kerül a földre. Bizonyos fajtákra külö­nösen jellemző az ember elleni lázadás, például a kuvaszokra. Rajtuk általában néhány éves (és 60—70 kilós) korukban tör ki az „őrület”. Azért még nem kell őket kiirtani, csak jó, ha tudjuk, mire számítsunk. A pitét neve, származása és rend­kívül erős fogása miatt tesszük meg bűnbakká. Az mindig kell. Kiirtásukra tett erőfeszítéseink láttán déja vu érzésem támad. Volt idő, amikor a farkaskutyá­kat irtották nálunk hasonló in­dokok alapján közvetve és köz­vetlenül, na és emlékezetes a Caucescu-kori Romániban dú- vaddá nyilvánított erdélyi kö­pök ritkítása is. A kevés híján kipusztult fajta megítélése mára 180 fokos fordulatot vett. A pitbullokról is hallottam már dicshimnuszokat elfogulatlan szemlélőktől és elfogult te­nyésztőktől egyaránt. Tamás szerint a pitbull egy csiszolat­lan gyémánt, ereje és intelligen­ciája szerint is. Olyan kutya, amelyik 200 százalékosan el­végzi azt, amire tanítják. Ez alapján nem a kutyát, inkább tartóit és tenyésztőit kellene át­nevelni. Díszhalak akváriumban A díszhal- és madárkereske­désben, bár több száz apró kis élőlény nyüzsög, mégis csend van. Talán éppen ezért és a könnyű tartásért választják so­kan „háziállatként” a halakat. Hogy mire van szükségük a kis uszonyosoknak, arról Tóth Ist­vánnal, az üzlet tulajdonosával beszélgettünk. — A vásárolni szándékozó emberek között kétféle van. Az első csoportba azok tartoznak, akik konkrétan tudják, mit sze­retnének, hiszen otthon már van akváriumuk, és esetleg né­hány haluk is. A második kör­be az új vevők sorolhatók, akik még csak most határozták el, hogy halat szeretnének tartani. Az ő esetükben pontosan meg kell tudnunk, mi is az elképze­lésük, mert vannak egyes hal­fajok, melyek csak hasonló tu­lajdonságú társaikkal tartható­ak együtt. —Mi mindent kell beszerez­ni, mielőtt hazavisszük a hala­kat? — Először is szükség van egy akváriumra, amelybe kőze­tet és élő- vagy műnövényt te­lepítünk. Meg kell oldani az oxigénellátást is, amit rögtön össze lehet kötni a szűrőberen­dezéssel is. Érdekesebbé tehet­jük az akváriumot belső deko­rációval vagy háttérposzterrel. — Milyen legyen a hőmér­séklet az akváriumban? — Ez a halak fajtájától függ. Általában az uszonyosok több­sége nagyon jól érzi magát a 24—26 fokos vízben. Kezdő haltartóknak leginkább az arany­halakat ajánljuk, mert azoknak nem kell külön fűteni a vizet. — Milyen gyakran kell tisz­títani a vizet? — Ezt elsősorban az határoz­za meg, milyen a szűrőberen­dezés, illetve hogy kezeljük az akváriumot, mennyire etetjük túl a halakat. A legpraktikusabb megoldás az akváriumon kívül vagy belül elhelyezett motoros szűrő. Ha ilyet használunk, leg­inkább csak a szűrő szivacsát kell tisztítani. Ez persze nem azt jelenti, hogy az akvárium körül nincs más teendőnk, hi­szen a víz felfrissítésének érde­kében néha szükséges elvégez­ni egy részleges vízcserét. — Mikor és mivel etessük halainkat? — Fontos, hogy bár csak ki­fejezetten haleleséggel táplál­juk őket, mégis változatos le­gyen az étrendjük. Élő és szá­rított eleséget egyaránt kínál­junk. Ne szórjuk tele eleséggel a vizet, mindig csak annyit ad­junk, amennyit a hal egyszerre elfogyaszt. Ellenkező esetben a maradékok lebomolva erősen szennyezik a vizet. A hörcsög A kedves kis állatkák tar­tása nagyon egyszerű, éppen ezért választják oly sokan. Nem utolsó szempont az sem, hogy etetésük és tisz­tán tartásuk nem kíván ki­emelt anyagiakat. Szelíd, puha jószágok, így gyerme­keink is nyugodtan kézbe vehetik a hörcsiket. Az aranyhörcsög beéri egy na­gyobb méretű akváriummal is, csak egy a fontos: gyak­ran cseréljük alatta faforgá­csot. A különféle magvak mellett szívesen fogyasztják a zöldségüket is, de igazi örömöt almaszeletekkel sze­rezhetünk nekik. Külön ita­tásra nincs szükség, hiszen a szükséges folyadékmeny- nyiséghez nedvességdús táplálékokból is hozzájut­nak. Lovas nemzet vagyunk, s ezt bizonyítja az a tény is, hogy is­mét egyre többen hódolnak a lótartás szenvedélyének. Egye­sek hobbiból, míg mások mun­kavégzésre fogadják társukul a négylábú patásokat. — Mi minden kell ahhoz, hogy valaki lovakat tartson?— kérdeztük dr. Orosz Enikő ál­latorvostól, aki maga is nagy barátja a lovaknak. — Először is szükség van egy istállóra, ahol állásokban. hogy igénylik a napi két-három órás mozgást is. Míg a munka­lovak szinte egész nap járkál­nak, a vemhes vagy lábadozó jószágoknak elég egy-egy rö­vid séta. — Mennyi idős kortól szapo­ríthatok ezek az állatok? —Bár a kanca és a mén egya­ránt másfél éves kora körül vá­lik ivaréretté, a tenyésztésbe csak hároméves koruk körül érdemes bevonni őket. Ha a kancánál beindul a rendes iva­vagy boxokban helyet kaphat­nak ezek a jószágok. A jászol­ból kapják meg a szálas takar­mányt, a fűszalmát és lucernát, míg a zablócsésze a szemes ta­karmányt, búzát, zabot kínálja. A különféle lótápok mellett az állatok nagyon kedvelik a lédús almát, cukor és sárgarépát is. Ha eleséget váltunk, mindig ügyeljünk arra, hogy az átállás fokozatosan történjen. Az ita­tás egyaránt megoldható veder­ből és önitató segítségével. Ám míg az önitatóból akkor kor­tyolhat mikor megszomjazik, a vedres megoldásnál ügyelnünk kell arra, hogy a lovat napjában többször is megkínáljuk friss innivalóval. Mindig minőségi ennivalót adjunk az állat elé, és arra is figyeljünk, mi kerül alá. A ló nagyon kényes, s egy eset­leg begombásodott fekvőszal­mától csúnya fertőzéseket kap­hat. Az istállót fűteni nem kell, a lovak belehelik maguknak, ha nem nagyon magas a helyiség. Munkavégzés és mozgás köz­ben a ló megizzad, és így ve­szít sóháztartásából is. Ennek pótlására kapható a nyalósó, melyet érdemes mindig az ál­lat előtt hagyni. — Mi szükséges a „szépség- ápoláshoz” ? — A lóápolás legfőbb eszkö­ze a vakaró és a lószőrkefe. Ezekkel mindennap könnyedén eltávolíthatjuk az állat szőre közt megbújó port. Jó hasznát vehetjük a sörényfésűnek is, mely elengedhetetlen kelléke a sörény- és a farokápolásnak. A puha ruha is jó szolgálatot tesz, segítségével fényesre törölget- hetjük az állat testét. A patákat, főleg a téli latyakos, csapadé­kos időben minden járatás után be kell zsírozni, hogy ne szá­radjon ki. — Mennyi járatásra van szükségük a palásoknak? — Ez elsősorban fajtától és igénybevételtől függ. Ä hobbi­lovaknak általában egy-másfél óra intenzív mozgásra van szükségük, szemben a verseny­lovakkal, melyeknél ugyan nem túl gyakran, de előfordul, ri működés, akkor háromheten­te sármlik. Ez egy néhány na­pos folyamat, melynek harma­dik-ötödik napján jöhet létre a „nász”. — Milyen mént válasszunk a pároztatáshoz? — Vannak úgynevezett álla­mi fedeztető mének, melyeket szigorú szabályoknak megfele­lően választanak ki több társuk közül. Ezeknek az állatoknak azon felül, hogy szépek és jó a származásuk, át kell esniük egy ménvizsgán is, ahol bemutatott teljesítményüket értékelik. — Sikeres pároztatás esetén mennyi idő múltán jön világra a kiscsikó? — A kanca tizenegy hóna­pig tartó vemhesség után ad életet a csikónak. Ez a közel 335 nap persze lehet kicsit több és kevesebb is. Általában a kan­cák azok, amik időben szület­nek, ellenben a méncsikókkal. Az ellésre az esetek többségé­ben éjszaka kerül sor, és nem árt, ha a gazda többször is be­néz ez idő tájt az istállóba. Bár a legtöbb ellés zökkenőmente­sen zajlik le, ha azonban baj van, akkor sokszor csak azon­nali beavatkozás mentheti meg az újszülött életét. Ha a csikó burokkal jön a világra, nekünk kell segíteni feltépni azt, majd a magzatvizet eltávolítani a kis­csikó orrából és szeméből. A pici lovacska születése után közel sem olyan esetlen, mint a macska-, vagy kutyakölykök. Nyitva van a szeme, és már éle­tének első félórája után meg­próbál lábra állni. Ha nehezen is, de végül sikerül odabotor­kálnia az anyjához, hogy enni kapjon. Az első két-három nap­ban a csikó maradjon még a kancával együtt az istállóba, de később már néhány órára — ha nincs túl hideg vagy meleg — nyugodtan kiengedhetjük, hagy ismerkedjen a világgal. Az. oldalt írta: Sikli Tímea A fotókat készítette: Harascsák Annamária és Dojcsák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents