Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-25 / 71. szám
UJ KELET . Kiskert 1996. március 25., hétfő A szőlő gyógyítása — megelőzéssel Zöld ruhát vesz a természet, rügyeznek a gyümölcsfák, de a termésig még időnek kell eltelnie. Se szeri, se száma a lehetséges természeti csapásoknak, amelyek egy része ellen csak a szerencse segít, de a legtöbb betegséggel szemben sikerrel vette fel a harcot az ember. Itt is érvényes a régi tapasztalat, egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani. Ehhez nyújt segítséget a szőlősgazdák számára az alábbi permetezési menetrend, amelyet elismert szőlősgazdák sokéves tapasztalata igazolt. Ez alapján évente nyolc-kilenc alkalmommal szórják le szőlőjüket, így előzik meg a betegségek, kártevők elterjedését. A védekezés időpontja növényvédő szer töménysége megnevezése %-ban 1. Metszés után, rügyfakadás előtt Krezonit E 0,8 2. 3-4 leveles stádiumban, (kb. május első harmada) Bi 58 EC 0,1 Thiovit 0,8 Nonit 0,05 3. A fürtkezdemények megjelenésekor Antracol WP 0,2 Thiovit 0,5 Nonit 0,05 4. Ha a hajtások 20—25 cm hosszúak Bi58 EC 0,1 (május vége) Antracol WP 0,2 Thiovit 0,3 Nonit 0,05 5. A virágzás kezdetén. Antracol WP 0,2 Thiovit 0,3 Nonit 0,05 6. 75 százalékos virágzás idején, június elején Orthophaltán 0,25 Nonit 0,05 7. Virágzás után, megközelítőleg június közepén Ditrifon 50 WP 0,2 Dithane M 45 0,2 Karathane FN-57 0,1 Nonit 0,05 8. Amikor a bogyók zöldborsószem nagyságúak, Ditrifon 50 WP 0,2 általában június harmadik harmadában Dithane M 45 0,2 Karathane FN-57 0,1 Nonit 0,05 9. A fürtzáródás előtt a hatodik permetezésnek megfelelően. Amennyiben a fenti szerek használhatunk. Helyettesítők: beszerzése nehézségekbe üt1. Novenda 1,5-2 közik, helyettesítő szereket 2. Anthio 40 EC 0,15 Rügypattanás előtti permetezés A csonthéjas gyümölcsfák télvégi permetezésére sem a gyümölcsfaolaj, sem a DNOC készítmények nem alkalmasak. Ma már kaphatók olyan kombinált szerek, amelyek szinte minden csonthéjasra egyidejűleg használhatók. Akik azonis. Az egyik leggyakoribb betegsége a vesszőfoltosság. A szaporítóképlet kialakulását leginkább a 0,5 százalékos rézoxi- kloriddal előzhetjük meg. A málna szára eléggé szőrös. A tapadás elősegítésére nedvesítőszert is tegyünk a permedébe. ban ragaszkodnak a hagyományos és bevált szerekhez, azok a mészkénlére esküsznek. Az őszibarackot téli hígítású mészkénlével, vagy Neopollal kezeljük levélfodrosodás vagy levéllyukacsodás ellen. Ezzel gyérítjük a kaliforniai pajzstetűk és az atkák számát is. Réz hatóanyagú szerek (rézgálic) főleg a monilia ellen hatásosak, de levélfodrosodás ellen is jók. Ezekre a betegségekre az őszi- és a kajszibarack, a cseresznye és a meggy hajlamos. A szilvafákat — különösen a ringlókat — mindenképpen mészkénlével permetezzük, de megteszi az 5 százalékos hígítású Neopol (bá- riumszulfid) is. Permeteznünk kell a málnát A telelőhelyeiket elhagyó sodrómoly, barackmoly, hernyók ellen szintén hatásos a rézoxiklorid és a Ditrifon 50 WP kombinált permetszer. Ugyanezzel a szerrel védhetjük a körtét a varasodás, a sodrómoly és az araszolóhemyó ellen. (A sodrómoly által összeszáradt levélmaradványokat ne felejtsük el permetezés előtt leszedni az ágakról.) Ugyanezen keveréket használhatjuk a birsalmára, a cseresznye- és meggymonília, a szilva levéllyukacsodásra, valamint a sodrómoly ellen is. A fentebb említett szerek mindegyike MEREG! A tapasztalt kertészek és óvórendszabályok nem a fiatalok bosszantására találták ki, hanem a sokThiovit 0,8 Citowett 0,03 3. Dithane M 45 0,2 Karanthane FN-57 0,06 Citowett 0,03 4. Anthio 25 EC 0,2 Dithane M 45 0,2 Karathane FN-57 0,06 Citowett 0,03 5. Dithane M 45 0,2 Karanthane FN-57 0,06 Citowett 0,03 6. Euparen 0,2 Citowett 0,03 7. Sevin 85 WP 0,2 Cuprosan Super D 0,3 Thiovit 0,3 Citowett 0,03 8. Sevin 85 WP 0,3 Cuprosan Super D 0,3 Thiovit 0,3 Citowett 0,03 A fenti menetrend a 80-as évek elejéről származik, azóta pedig sok új szer jelent meg a piacon, egyes régiek pedig eltűntek. Az egyik nagy piachódító, a japán Summit cég termékei még annyira újnak számítanak, hogy idehaza nem tesztelhették le a gazdák, de a környezet- és egészség- védelmi előírásokra különösen érzékeny USA is elismerte azokat. A szőlő védelmére a következő szereket javasolják: tarka szőlőmoly, nyerges szőlőmoly és szőlőilonca ellen az Alfa Combit, Bancolt, Danitok, Dipelt. Padant és a Sumi-Alfát, szőlőle- vélatka és szőlőgubacs ellen a Danitok és a Nissorunt, lisztharmat ellen a Sumi-8-at, a Trif- minet és a Topsinmetilt, pero- noszpóránál a Bravot, és szürkerothadás esetén a Sumilexet illetve a Polyoxint. éves tapasztalat diktálja. A permetezés legveszélyesebb munkafázisa a vegyszerek kikeverése. Az adagok kiméréséhez mindig ugyanazokat a mérőedényeket használjuk, és a többi vegyszerrel együtt zárható szekrényben tároljuk. Az erős mérgeknek még a belélegzése is káros. Ma már a KGST-piaco- kon is kaphatók olcsó maszkok, ezek alkalmasak a permetgőz megszűrésére. Ha más nincs kéznél, legalább egy tiszta konyharuhát kössünk az orrunk elé. A méreg felszívódhat a bőrön át is, ezért jó, ha van gumikesztyű! A boltokban 4—500 forin- jprt már jó minőségű, saválló alapanyagból készített kesztyűk kaphatók. Ha az adagolás közben mégis rálöttyent a bőrünkre a szer, akkor azonnal bő, meleg vízzel öblítsük le. Ne várjunk vele a munka végeztéig. Védőruhának fogjunk be egy egyrészes munkaruhát, és ezt más célra lehetőleg ne használjuk! A fejünkre is tegyünk legalább egy kalapot. Amikor erős méreggel permetezünk, akkor kiszórás közben is vegyük fel a légzőmaszkot. Nagyapáink még matadort (DDT-t) használtak a krumplibogár ellen. Akkor még az is hatásos volt. A mai vegyszerek mérgező hatása azonban már többszöröse a húsz-harminc évvel ezelőttinek. Nem érdemes „szórakozni” vele. Ha mégis mérgezés gyanúja merülne fel (szédülés, hányinger, fejfájás, gyomorfájás), akkor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Ne higgyünk a néphitnek és ne itassunk a beteggel sem tejet, sem más folyadékot. Ezzel ugyanis meggyorsítjuk a szer felszívódását. Az orvos vagy a mentő kiérkezéséig próbáljuk meghánytat- ni a beteget. Nem kellemes dolog, de nyúljunk le a torkán. Tizenkét hónap a kiskertben Március Sokat váratott magára, de végre megérkezett a tavasz. A természet a sokéves átlagtól és saját magától is legalább két héttel elmaradt. A mérések szerint a napi középhőmérséklet átlaga ilyenkor már 7—9 Celsius-fok. Az elmúlt héten bizony még a napi maximum is ritkán érte el ezt az átlagot, ennek is köszönhető az elmaradás. Ha tartóssá válik a felmelegedés, akkor nem késlekedhetünk a metszéssel. Legutóbb az almatermésű- ekről írtunk, most essék szó a többi fajtáról. Fekete Tibor (Új Kelet) Megkezdhetjük az őszibarackfák termőre metszését. Megyénkben a legelterjedtebb a kehely alakú koronaforma. (A homokos talajon a nagy melegben felforrósodik a levegő, és ha nem elég szellős a korona belseje, akkor könnyen befülledhet.) Nagy előnye, hogy a korona belsejében is egyenletesen besüt a nap, így ott is idejében beérik a termés. Először a vázágak végein lévő vezérvesszőket vágjuk vissza egyharmadára úgy, hogy a csúcsrügy külső állású legyen. Az erős vesszőket felváltva hosszabb termővesszőnek, illetve rövidebb ugarvesszőnek hagyjuk meg. Az ugarvesszők lehetőleg kifelé álljanak. A vékony termőrügyben végződő termőnyársakat ne vágjuk le, mert azok ősszel úgyis maguktól elszáradnak. A túl sűrűn álló ter- mőveszőket, valamint a beteg, levéltetű szívta ágakat tőből vágjuk ki. Ha jó munkát végeztünk, akkor bizony a fa siralmas látványt nyújt. De ne higgyük azt, hogy a „jó szívünkkel” használunk a fának. Ha túl sok vagy túl hosszú ágakat hagyunk, akkor a nyári kánikulában a gyökérzet nem tud elegendő vizet szállítani a lombnak, és gyorsan elkezdi hullatni a levelét a fa, a gazda pedig törheti a fejét, milyen nyavalya ütött a gyümölcsfákba. Csak az erélyes metszés hatására lesz jó minőségű, egészséges termésünk. Az ősszel ültetett csemeték koronáját most kell visszavágni. Mielőtt nekiesnénk a kisfáknak, jól gondoljuk meg, hol vágunk. Az első metszéssel a fa élete végéig meghatározzuk koronája magasságát és formáját. A fajtaismertetőkben részletesen leírják, hogy milyen növekedésű alanyon álló oltványt ültettünk el. Nem haszontalan dolog elolvasni, ugyanis a gyenge növekedésű alanyokat alacsonytörzsű, bokor-, termőkaros vagy sövényfává célszerű alakítani. Az erős alanyon álló oltványt viszont ne kény- szentsük törpenövekedésre. Inkább a magasabban lévő oldalágakat hagyjuk meg, így a korona alsó része is feljebb kerül. Nehezebb lesz a fát gondozni, ugyanakkor könnyebben eljárhatunk alatta. A két évnél idősebb, de még nem termő gyümölcsfáknál a legkönnyebb a korona tám- rendszerrel történő alakítása. A szimmetrikus forma nemcsak azért kell, hogy esztétikus látványt nyújtson a gyümölcsfa, hanem ezzel egyenletesebb terhelés éri a koronát. A napfény mindenhova bejut, és permetezéskor sem marad kezeletlen terület. Ha túl sűrűn állnak az ágak, akkor támasztékkal jobban szétnyomhatjuk. Szükség esetén a földbe vert karókhoz is kikötözhetjük a leendő termőágakat. Kötözéskor ne felejtsük ki a kötözőanyag alól a bőr- vagy gumilapot. A madzag vagy a drót könnyen belevághat a gyenge kéregbe. A kipányvázáskor legalább három irányba kötözzük ki a kisfát, különben az oldalszél könnyen kiboríthatja. Amelyik fa koronája túlságosan szétáll, vagy sok a lelógó ág. azokat kötözzük fel. Ha így kell a kisfát elmetszeni a fa kétéves korában elfeledkezünk erről, később már egyre nehezebb lesz helyrehozni a mulasztást. A nyulak télen előszeretettel rágják a csemeték kérgét, a tavaszi munkálatokkal mi is ejthetünk sebet a fán. A kisebb kiterjedésű fasebet egyszerűen kenjük be valamilyen olajfestékkel. Az a lényeg, hogy ne fém alapanyagú legyen, és lehetőleg ne tartalmazzon hígítót. Alumínium alapú festékek erre a célra nem alkalmasak. Ha már od- vas a fa, akkor kacorkéssel tisztítsuk ki és cementtel zárjuk le a lyukat. A termőre fordult csonthéjasokat az őszibarack kivételével nem kell metszeni, csak szükség szerint ritkítani a koronát. A meggyfa hajlamos a füze- sedésre. Ritkítsuk meg úgy, hogy körülbelül minden második ágacskát vágjunk ki tőből, esetleg a nagyon hosszúakat metsszük vissza a felére. A szilvafa koronája is be tud sűrűsödni. Ha néhány ágat tőből kivágunk, szellősebb lesz a korona belseje. A diófa lombjához ilyenkor már ne nyúljunk. A diófa vízigényes, hajlamos a kiszáradásra. Csak nagyon indokolt esetben nyúljunk a koronához, és csak télvíz idején. Amikor már beindult a keringés a fa törzsében, akkor nehezen szárad be a seb. Vásárlás előtti tanácsadás Fotók: Csonka Talajba a betegséget F. T. (Új Kelet) Most már sürgetővé vált a vetőmagvak beszerzése, ezért Nyíregyházán, a Búza téren néztük meg, milyen a választék, illetve ki hogyan választ szaporítóanyagot. A boltokban általában nagy volt a nyüzsgés. Ránézésre megállapíthattuk, még mindig bőséges a választék. A kereskedők rájöttek, hogy a drága nyugati áruk mellé oda kell tenni az olcsóbb hazait is (egyébként sem mindig a drágább a jobb). Reprezentatívnak nem minősíthető felmérésünk alapján úgy tapasztaltuk, hogy a vevők többsége az árat nézi meg először a tasakon. Utána, hogy mennyi mag van benne, majd az ábrát, hogyan fog kinézni — remélhetően — a termés. A fajtanév vagy fantázianév nem szempont, mert a legtöbb embernek nem mond semmit. A tapasztaltabbak azt is elolvassák a tasak hátoldalán, hogy a növény rövid vagy hosszabb termésidejíí-e, alkalmas-e téli betárolásra, vagy inkább friss fogyasztásra ajánlott. Figyelmesen olvassuk el a tasak hátoldalát, mert nem mindig az van a képen, ami a zacskóban. Az adatok között feltüntették a szavatosság idejét is. Ottjártunkkor nem találtunk lejárt szavatosságú vetőmagot. A szabadpiacon is bőséges a választék, de ezt nem ajánljuk. Nem hiszem, hogy az őstermelők csáváznák a vetőmagot. Márpedig a kezeletlen szaporítóanyag örökíti a vírusfertőzést, és mi magunk vetjük a talajba a betegséget. A másik hátránya a nem fémzárolt magvaknak, hogy a hibridfajták idővel elfaj- zanak. A vásárláskor nem tudhatjuk, hányadik leszármazottja az eredeti vetőmagnak. Továbbra is csak azt tudjuk javasolni: nem érdemes spórolni a szaporítóanyagon, nem éri meg.
